Magyarország, 1923. január (30. évfolyam, 1-24. szám)
1923-01-31 / 24. szám
MAGYARORSZÁG BUDAPEST, 1923 JANUÁR 31. SZERDA m#2 ntm|| | . ..................................... XXX. ÉVFOLYAM 24. SZÁM Jogos követelések a Magyarország tegnapi száma elsősnek adott hírt arról, hogy a kereskedelems ügyi miniszter revízió alá vette a MÁV legutóbb eszközölt tarifaemeléseit. Mára azután már meg is jelent a revízió eredményét bejelentő hivatalos rendelet, amely az agrártermények és élelmiszerek vasúti szállításának eddigi díjtételeit harminc százalékkal szállítja le. A sok emelés, száfolás és drágítás után végre egy üdvös kormányrendelkezés, amely lefelé tendál s amelyet örömmel üdvözölhetünk. Mi a mértéktelen vasúti tarifaemelés veszedelmét előre láttuk s annak idején és oly élesen tiltakoztunk az ellen, mint a Közélelmezési Tanács, amelynek kebelében Hadik János emelte fel szavát a gazdasági válságot növelő, új meg új drágulást előidéző, rövidlátó vasútpolitikával szemben. Ezért némi elégtétellel vesszük tudomásul a kereskedelemügyi miniszter új rendeletét a legfontosabb élelmicikkek szállítási díjtételeinek mérsékléséről. Jól esik látnunk, hogy a legilletékesebb tényezők végre elővették a jobbik eszüket s igyekeznek mennél sürgősebben reparálni a közelmúltban elkövetett végzetes hibát, mert a leszállított díjtételek már két nap múlva, február elsején életbe lépnek. Sajnos, eza revízió még nem tőkélétes, nem teljes s csak részben, bizonyos szűkre szabott területen fogja éreztetni jótékony hatását. De ez is jobb, mint a semmi. S különösen azért bízunk benne, mert azt a reményt kelti, hogy a kormány nem fog megállani az első lépésnél, hanem tovább halad a megkezdett úton. Lehetetlenség is az, hogy a MÁV árudíjszabásai magasabbak maradjanak a környező államok vasútjainak szállítási tarifáinál. Ez az egészségtelen állapot tarthatatlan s ezt ép oly határozottan és gyorsan orvosolni kell egyetemlegesen, mint ahogy az most részben történt. Azonban ebből az alkalomból is meg kell ismételnünk sürgetésünket a MÁV- val szemben, mielőbb hozza nyilvánosságra teljes költségvetését. Ezeket a milliárdos elszámolásokat látni akarja az ország, amelynek joga van tudni és ellenőrizni: mire fordítja a MÁV a tarifaemelések nyomán begyülő milliárdokat s csak# ugyan szükség van#e magas tarifák fenntartására? Szakszerűen, gazdaságosan vezetett vállalatnak, üzemnek nincs semmi oka a titkolózásra, sem félelemre a nyilvános kritikával szemben. Még egyszer: örömmel vesszük tudomásul a díjszabás részleges leszállítását s zálogát látjuk abban az agrár- és élelmi# piac olcsóbbodásának. Mert azt elvárjuk, hogy mindazok — egyesek, vállalatok és üzemek egyaránt, akik a legutóbbi tarifaemelésre hivatkozva drágítottak, most tudomásul veszik a tarifa csökkenését is és a mérséklés arányában le fogják szállítani a felsrófolt árakat is. Elsősorban tehát az agrártermények és élelmiszerek olcsóbbodását reméljük teljes joggal a kereskedelmi miniszter úr rendelkezésétől , hiszi szűk, hogy ez nem is fog elmaradni. Teljesen jogos, igazságos és méltányos követelése a fogyasztó közönségnek, hogy a termelők és kereskedők most ép úgy igazodjanak majd a tarifamérsékléshez, mint , ahogy annak idején siettek alkalmazkodni az emeléshez. Ez elől a kívánság elől nem lehet kitérni. I Külpoltikai problémákról beszéltek ma a forosón Új diplomáciai események előtt? — Az egységes párt kiszélesíti programját (A Magyarország tudósítójától.) Az egységes párt ma este fél hat órakor értekezletet tart. Erről a tanácskozásról sokféle hír kelt szárnyra, de azt senkisem tudhatja, hogy mi fog azon történni. Vannak, akik azt állítják, hogy az indemnitási vita felszólalóinak és a numerus elaususról szóló határozati javaslat elvetésekor jelen nem volt képviselőknek az ügyét teszik szóvá, vannak viszont, akik azt állítják, hogy mindezekről aligha fog szó esni, ellenben a párt programjának a kiszélesítésérőlfognak tanácskozni. Kétségtelen, hogy a pártvezetőségnek van ilyen irányú előterjesztése, amely úgy akarja ezt a dolgot megoldani, hogy a párt szakbizottsága dolgozza ki népszerű formában a programpontokat és ezeket a párt könyvalakban kiadná. A földreform kérdésével kapcsolatban ma az a hír terjedt el, hogy nagyatádi Szabó István földművelésügyi miniszter földreform kormánybiztosokat akar kinevezni, értesülésünk szerint erre ez idő szerint még nem kerül sor, azt azonban már észre lehet venni, hogy vannak egyes agrárdemokrata képviselők, akik az agrárpontok kérdésében a kormánnyal kötött megállapodást nem tartják kielégítőnek. Ezidő szerint azonban ezek részéről akció nem várható. Mindezeknél a kérdéseknél azonban jóval fontosabbak és jóval nagyobb emóciót keltenek mind a Ház folyosóin, mind politikai körökben azok a külpolitikai dolgok, amelyekről egyes beavatott politikusok révén információt kaptunk. Ezek szerint a közelgő napok és közelgő események erősen próbára teszik a kormányt és diplomáciánkat. Nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy a kisantant Magyarország elleni áskálódásait, agyarkodásait és intrikáit még mindig nem szünteti meg és egyelőre diplomáciai úton keresik a beavatkozás lehetőségét velünk szemben. A jóvátétel kérdésének szeretnének elébe vágni. Ezek a dolgok gondolkodóba ejtik a külpolitikával foglalkozó képviselőket és ma sokat beszéltek a Edz folyosóján ezekről a dolgokról. A legaktívabb volt ebben a kérdésben a párton kívüliek csoportja, melynek vezetői ma elhatározták, hogy minden körülmények között szóvá fogják tenni ezeket a külpolitikai kérdéseket és új külpolitikai orientációt fognak sürgetni. Azt hangoztatják, hogy Paupera Ferenc pápai beszámoló beszédében már az ő hivatalos álláspontjuknak adott kifejezést és ennek a követését fogják kiválni a kormánytól is. Paupera Ferenc tudvalevőleg azt hangsúlyozta beszédében, hogy fel kel adni elszigeteltségünket és közeledni kell szomszédainkhoz, akár azoknak egységes csoportjához, akár külön az egyes államokhoz. . A pártonkívüli képviselők állásfoglalását és elhatározását Apponyi Albert gróf is helyesli. Erről a következőképpen nyilatkozott: — Paupera Fercin képviselőtársainak pápai beszámolóján mondott beszédével teljesen egyetértek, helyesebben mondva tartalmát teljesen megfelelőnek és jónak tartom. A szomszédokhoz való közeledés időpontjának megválasztását azonban nem mondom, hogy ki kell tolni, de az időszerűség kérdését fel kell vetni, picit nyilvánvaló, hogy a pillanatban ők kötekednek velünk. Ez azonban nem von le semmit abból a helyes álláspontból, hogy saját érdekünkben igenis közeledni kell szomszédainkhoz. A pártonkívüli képviselők egyébként holnapi pártvacsorájukon fogják részletesebben megbeszélni külpolitikai akciójukat. Mossant mint alapja ellenőrzni Magyarországat és Muigémjéi Belgrád, január 30. (A Magyarország tudósítójától.) A Tribuna közli: Biztos forrásból értesülünk, hogy ardisantant kormányai között megegyezés van arra, hogy a szövetséges nagyhatalmaktól az ellenőrzés átengedését fogják kérni a kis-antant számára"Isttrfánia és Magyarország foyjük. * A kis-antant országai ezt a lépést állítólag legközelebb meg fogják tenni. (II.) M szet3t hadügymetségei* megcáfotta a feattinal &észlelt Pácsek Istrét Belgrád, január 30. (A Magyarország tudósítójától.) A hadügyminiszter néhány nap előtt rendjelet adott ki, amely szerint az újoncok február végével tartoznak katonai szolgálatra bevonulni. A külföldi sajtóban ezt a rendeletét. Jugoszlávia katonai készülődéseire magyarázták s ezért a hadügyminiszter hivatalos nyilatkozatot adott ki, hogy ilyesmiről szó sem lehet. (V.) Mi van a török-görög békeszerződésben ? A török-bolgár fiatár' ittarad a vágy. — Szabad átjárás a sesttlegeseknek a Dardanellákon. A kisebbségek: teljes jel agyonlőnge Törökországban. — A Dadskanesast Olaszország kapja. — Törökország elsmeri az egyptomi és ciprusi angol és a tripolisz, olasz szuverenitást és Franciaország marokkói és tuniszi protektorátusát. — Megszűnnek a kapitulációk Lausanne, január 30. (A Magyarország kiküldött tudósítójának távirata.) Ma délután adják át a török delegációnak a békeszerződés tervezetét, amelynek rendelkezéseiből kiemelendők a következők: 1. Területi intézkedések. Törökország és Bulgária között fenmaradnak azok a határok, amelyeket a neuillyi békeszerződés kijelöl. Görögországgal a határ a Marica folyását követi, mint ahogy a mudániai fegyverszüneti egyezmény megállapította. A török és Szíriai, határvonal tekintetében érvényben marad a török-francia megegyezés, amely Angolában jött létre. Irak határára vonatkozólag Törökország tartozik elismerni a népszövetségi tanács döntését, amelyet Anglia kívánságára fog hozni. A tengerszorosokról szóló statútumok biztosítják a semleges államok számára a szabad átkelést háború esetén. Egyetlen államnak sem szabad a Fekete-tengerre nagyobb flottát küldenie, mint amint a parti államok tengeri hadereje. A Dardanellák és a Boszporus mentén 13 kiloméer széles földsávot fognak kijelölni az érdekelt államok s azt megfosztják minden katonai jellegétől. Ugyanilyen intézkedések történnek a Márvány-tenger szigeteire nézve is. Angol, olasz, japán, török, bolgár, görög, román, jugoszláv és orosz tagokból bizottság alakul, amely ellenőrzi a tengerszorosokban az átkelést. A második fejezet szól a kisebbségek jogvédelméről. A török kormány tartozik Törökország minden lakosa számára élet- és vagyonbiztonságot biztosítani az állampolgárságra való tekintet nélkül, minden nyelv, faj és vallás teljes egyenrangúságot élvez. mohamedánok és nem mohamedánok a török birodalom területén egyenjogúak. A szigetek birtokát úgy rendezi a békeszerződés, hogy föntartja az 1919 február 13-án Londonban kötött egyezményt s ennek értelmében a Földközi-tenger keleti részén fekvő szigeteket Imbros és Teinedos kivételével Görögországnak ítéli meg, a Dodekanesos szigeteit pedig Olaszország fenhatósága alá rendeli. A kisázsiai partok közelében levő szigeteket megfosztja katonai jellegüktől. Imbros és Tenedos török fenhatóság alá kerül. Törökország elismeri Anglia, fenhatóságát Egyiptom és Ciprus, továbbá a francia protektorátust Marokkó és Tunis fölött. A szultán fenhatóságát Tripolisz fölött az új szerződés megszünteti. Külön rendelkezés van arra, hogy Törökország elismeri a szövetségesek között, másrészt a szövetségesek és az egykori hadviselő felek között, létrejött békeszerződéseket, tehát mindazokat, amelyeket a szövetségesek Németországgal, Ausztriával, Magyarországgal, Görögországgal, Lengyelországgal, Romániával, Finnországgal, Jugoszláviával és Cseh-Szlovákországgal kötöttek. Terjedelmes a szerződésnek az a része, amelyaz állampolgárságot és az opció jogát szabályozza. Ehez fűződik a görög és török polgári lakosság kölcsönös kicseréléséről rendelkező rész, amely kimondja, hogy a kicserélés alól ki van véve a konstantinápolyi görög lakosság. A harmadik fejezetben van szó a kapitulációkról, amelyeket a szerződés megszüntet és helyükbe átmeneti állapotot rendel. (II.) *sz *ám ára 20 korona