Magyarország, 1924. április (31. évfolyam, 76-83. szám)
1924-04-01 / 76. szám
MAGYARORSZÁG 3 .Budapest, 1924 április 1. kedd. Közoktatási vita 11-től 3-ig Numerus clausus, elbocsátott tanítók* — B-iistolna képül a Q&PCC nyelv? — A nemzetgyűlés mai ülése (A Magyarország tudósítójától.) A nemzetgyűlés mai ülését féltizenkettőkor nyitotta meg Svitovszky Béla elnök. A Ház harmadszori olvasásiján drogr.Ulll a földbirtokreform-novella új szakaszát. A középiskolai reform tárgyalásának az első szónoka Boztik Pál, aki a polgári iskolái szaporítását kívánja. Pedagógiai abszurdumnak tartja, hogy a gimnázium első osztályában latint, a másodikban németet, a harmadikban pedig görögöt kezdenek tanítani. A legjobb iskolák lesznek a humanisztikus gimnáziumok, mindkét vallásfelekezetnél. Klebchberg Kunó gróf kultuszminiszter : .Nem Hiszem, hogy a városfelekezetek ragaszkodnának a humanisztikus iskolákhoz. Bozsik Pál: A miniszter beszédéből azt látja, hogy a reálgimnáziumoklesznek az általános iskolatípusok és a humanisztikus gimnáziumok el fognak tűnni, mert nem lesznek versenyképesek. Kelbelsberg Annó gróf kultuszminiszter : Ez félremagyarázása szavaim na!, nem ex!, mondtam. Bossik Pál: A görög nyelv oktatása mellett, tör lándzsát. E tekintetben, nagynevű emberek Eötvös Lóránt, Szász Károly és Kunfalvy Pál érveire hivatkozik. Kifogásolja, hogy a javaslat végrehajtásával 71 középiskolában megszűnik a görög nyelv tanítása. A.javaslatot, amelyben igen sok üdvöset lát, elfogadja, de fentartja magának azt a jogot, hogy a részletes vitánál beterjessze módosításait. Klebelsberg Síma gróf Flurttzszminiszter s Fszonyában sem volt azokat az értemeket kisebbíteni, amelyeket a katolikus egyház, különösen ú jezsuiták szereztek a tanügy terén. Kéri a képviselőket, hogy ne lépjenek erre a térre, mert soha olyan nagy szükség nem volt Magyarorszá ,gon a nagy felekezetek közötti egyetértésre, j . i . Clint most. "Beszédében került minden olyan momentumot, affiy kesersi kifakadásokra adhatott volna okot. • Egyébként, ha • visszatekint munkásságára, számottevő panasz nem hangzott el minisztersége ellen a katolikusok részéről. .Ha ezt a magatartást tanúsítjuk, ezzel leszűrik legnagyobb „szolgáimtól a katolikus és a protestáns egyházaknak is. (Helyeslés a jobboldalon.) Drozdy Győző : ’Az iskola mindig a politika eszköze volt és rendszerint az a politikai csoport alkotta a maga kópéra az iskolát, amely uralkodott az országban. A mostani javaslat is politikai kérdést tárgyal, bár koncedálja, hogy nem pártpolitikai szempontból, s ennek a javaslatnak meg kellett volna valósítania az ingyenes népoktatást. Ez a javaslat antidemokratikus, mert nem teszi lehetővé, hogy a középiskolákat a nép széles rétegei is látogathassák. A mai iskolarendszer az osztrák iskolarendszer lemásolása. Kulturális téren nem történt hosszú ideig egyéb, minthogy szolgáikig átvetítik az osztrák példákat. Tulajdonképpen világraszóló magyar pedagógusunk alig volt. (Ellenmondások a jobboldalon.) Globenstein Mór: Például Hallér Istvánt. Drozdy Győző: Magyarországon igen sok mulasztás történt a népoktatás terén. Még ma is van többszáz község, ahol egyáltalán sincs népiskola. Esztergályos János: Az orosházai határban csak egy népiskola van. Drozdy Győző: Szóvá teszi ezután a Hallér István-féle rendeletet, amely szerint az elemi iskola sikeres elvégzése után csak külön felvételi, vizsga letételével lehet belépni a középiskolába. Ez nem egyéb, mint külön kis numerus clausus, hogy az alsóbb fokot elvégzett tanulókat titkos beavatkozással arra kényszerítsék, hogy közülük a zsidó tanulók távol maradjanak a középiskolától. A gyakorlat azonban megcáfolja ezt a rendeletét is, mert a gyakorlat azt bizonyítja, hogy a zsidó tanulók, akik általában jobb viszonyok között élnek, könnyebben elvégezhették az elemi iskolákat és így a középiskolákba is bejuthatnak. Szegény zsidótanuló pedig úgysem megy középiskolába. Kis M.: Szegény zsidó? Olyan is van? Esztergályos János: Nemcsak szegény ébredő van, hanem szegény zsidó is. Kis M.: Az ébredők mind szegények .’ Propper Sándor: A kandié foglalkozást miért nem sajátítják ki. (Zaj.) Esztergályos János: Szegény földművelő zsidók is vannak. Drozdy Győző: Szegény falusi gyermekek sínylették meg a Halisy-féte rendeletét. E rendelet ellen az egész társadalom tiltakozik. Véleménye szerint a közoktatás reformját a népiskolával kellett volna kezdeni. Nyolcosztályúvá kellett volna tenni az elemi iskolát és két típusra : városi és falusi iskolákra osztani, Scitovszky Béla elnököt megszakítja, a szónokot és a következő kijelentést teszi : .. . — A képviselő úr beszéde,, előbbi részében a következő kitételt használta : iismeretekkel teletömött szamarakat állított ki, viszont gondolkodni tudó gyermekeket a mai középoktatás nem tud produkálni. A képviselő úr ezzel a kijelentésével megsértette a tanári kar összességét, valamint a középiskolát végzett polgárokat is. Nem tudom, végzett-e a képviselő úr középiskolát, mindenesetre ezért a kijelentésért a leghatározottabban rendreutasítom. Akkor, amikor a képviselő úr ezt a kitételt használta, az elnöki székben mással voltam elfoglalva. Ha ezt akkor hallottam volna, úgy nemcsak rendreutasítom, hanem a szót is megvontam volna. Ezután elnök az ülést, öt percre felfüggeszti. AZ elnök ötpercnyi szünet után újból megnyitjaaz ülést. Drozdy Győző megköveti a Házat, ha csakugyan a kifejezést használta, amelyért az elnök rendreutasította. Szóváteszi a nitilerus clausus ügyét is. Hivatkozik arra, hogy legutóbbi amerikai útján ismételten megkérdezték tőle, iglu-e, hogy Magyarországon numerus clausus van és hogy még most sem általános titkos választójog alapján választanak. Klárik Ferenc: A gyilkosságokról nem kérdeztek? Drozdy Győző: Azokról is kérdeztek, de kifejeztem reményemet, hogy azok már megszültek. Szabó Ferenc: Látszik. Drozdy Győző: Miután a kultuszminiszter úr legutóbb kijelentette, hogy elvben nem híve a numerus clasusnak, ezért azt kívánja tőle, hogy olyan javaslattal lépjen a nemzetgyűlés elé, amely a numerus clausus eltörlését célozza. Ezrekre tehető ugyanis azoknak a főiskolai hallgatóknak a száma, akik e szégyentörvény miatt külföldön folytatják tanulmányaikat. Ez mintegy 20 milliárdos kárt jelent az országnak. A numerus clausus tehát amellett, hogy a világ legreakciósabb törvénye, még tulajdonképpen hivatalos koronáid csempészés is. Nem fáj ez a 21 milliárd a kormánynak? A tiszti főorvosra hivatkozik, ezután, aki nemrégiben jelentette ki, hogy a most végzett orvosok nem ütik meg azt a mértéket . . . Klárik Ferenc: De megütik a zsidókat. Drozdy Győző: . . . amely szükséges. Biztosítja a nemzetgyűlést arról, hogy a külföldi egyetemeken végzett hallgatók meg fognak felelni. A külföldi diploma ugyanis többet jelent, mint a magyar. Felkiáltások a jobboldalon: Miért? Miért- Drozdy Győző : Azért, mert a külföldi egyetemeken, nem hősködéssel és verekedéssel töltik az időt, mint a mi főiskolai hallgatóinknak jórésze. Felkiáltások a szocialistáknál: A külföldön tanulnak és nem verekszenek. Drozdy Győző ezután több képviselő aláírásával határozati javaslatot nyújt, be a numerus clausus eltörlésére. A fegyelmileg elmozdított tanerők ügyével akar még foglalkozni. A kurzus elején Zilahi-Ries Jenő tanácsos és Háttér István kultuszminiszter száz és száz becsületes, kitűnő pedagógust mozdított el, illetve fosztott meg állásától, igazságtalan, bornírt ítéletekkel. Elnök figyelmezteti a szónokot, hogy az itileteket kritizálhatja ugyan, de ebben, a kritikájában parlamentáris kifejezést használjon. Drozdy Győző : Tessék egy szótárt adni, amelyben szót találok arra, hogy aljas politikai bosszúból tisztességes, becsületes embereket állásuktól, kenyerüktől, családi tűzhelyüktől megfosztottak. Gaz, bornirt és aljas eljárás ez. Csodálatos dolog irta, iVIDFUCZ ZSIGMOND A csodálatos dolog az, hogy a jókedv nem pusztul ki az emberekből. •Sokat babráltam azon, hogy a háború alatt megrajzolgassam az élet képét, amint az látszott. Most már, hogy elmúlt a nagy veszedelem hivatalos formája, a rendszeres gyilkolási folyamat, mindenki behunyta a szemét, s csak kínos emlékein keresztül emlékszik vissza ez időkre. De akkor senki sem látta oly nyomottnak s szörnyűnek az életet. Annak érezte, de nem látta annak. Az emberben pezseg a vér még akkor is, mikor a bárd alá hajtja a fejét az elítélt: a véreseipék frissenfutnak ki a megnyílt résen: az élet maga ilyen öntudatlan vagy inkább öntudat alatti működése az erőknek: az a filozófiai elvontság, ami az emberekben él, kevés, és csak néhány pillanatra hat: a fizikum megköveteli s kiharcolja, a lüktető, a szívdobbanások által, szabályszerűen szétáradó rendes életet. Ha az ember rérsft indol, borzasztónak találja a helyzetet!... tie- írom rondol rá, hanem vidáman élt. Az előbb kimentem a konyhába, írás közben feláll ottam s kimentem valamiért. A feleségem dúdolt ,és saját,kezűleg töltött káposztát csinált.A töltöttkáposztának nagyon megörültem, mert karácsony óta nem volt az asztalon. Molnár professzor kitiltotta a házból gyomorbajom miatt, amely két hónapig koplaltatott. — Ejha, — mondtam — töltött káposzta! A feleségem egyszerre elkedvetlenedett: — A, hiába dolgozom vele, nem sikerül, nem tudom tölteni, akármit is csinálok vele, széthull, már nem jó, tavasz van, puha. A munkaöröm hiánya továbbfokozódott. — S milyen árak, — mondta ajkbigygyesztve — egy kiló hús 30.000 korona, másfél kiló káposzta 10.000 korona, negyedkiló rizs 3000 korona, tessék : ötvenezer korona egy tál káposzta. Hatunknak elég egy ebédre, de hatan játszva el is fogyasztjuk. S ez még csak egy tányér étel. A filozófia: az élet dolgai felett való áttekintés, ami elnehezíti a lelket: a filozófia az, ami az embert emberré teszi és súlyossá az életét. Hirtelen elmosolyodott s rám nézett: — Kedves szókat hallottam lent,az előbb... A. mészáros, ha jókedvű, igen jókat mond. Bejön egy helyes kis úrias lányka s nagy hegyesen azt mondja : /Kérek hatvan deka lovashúst./ /Milyet ?« / Milyet?... szépet!« — felesel vissza. »Jó, — azt mondja a mészáros. *— olyan szépet adok, mint maga.« A lány elbiggyeszti a száját: --No aszal nem messze megy, ha csak olyat ad.« »Hát, olyan hamisat/ A kislány hallgat, azt mondja: /Azt se..., az nem lesz jó.. .« Kedvessé teszi az életet a kedély játékos derűje, napfénycsillogás, tavaszi mocskos olvadáson. — Jó a lányoknak, — dünnyögöm — friss az életük... Hát bizony az asszonyokkal már Szánthó, a mészáros is nehezebben boldogul. Volt ott egy kis úriasszony, állt s nézte, nem tudott választani: »Szánthó úr adjon valamit, ami hamar kész, — mondta — már tíz óra, mit csináljak?....: /Fasírozottat, nagyságos asszony./ '»'Áh... nem/ /Miért? ma mindenki azt vesz, hétfőn, az hamar kész. »Áh, nem.... Vár, míg ketten-hárman elmennek, akkor megszólal: :De mondjon már igazán valamit, ami könnyű s hamar kész.c sBorjúpörkölt tarhonyával.« ;»Áh, nem: az uram nem szereti... xBorjúpörkölt tarhonya nélkül./ »Áh, nem; én nem szeretem./ /Töltött rostélyos... borjúmáj... Nagyon jó az, kérem, frissen sülve, tejföllel... Vesepecsenye... Gyönyörű darab... Mindenre az a válasz: »Áh, nem.../ Hát mit adjak, aranyos nagyságos asszony? Tudja mit Szánthó úr, adjon egy kis fasírozottat ••• • /Igen, nagyságos asszony, én is csak azt tudnám tanácsolni...« Finom megfigyelni, hogy minden elvillanó emberi, mosolyban benne van a mai napok fáradt máznasága. Mit csináljon egy fiatal aszszony, higy nem lehet ma választani, élni: ezek a rettentő árak s minden, de az ember mégis mosolyba hirdeti az életét, mert ez a másik kvalitás, ami az állat fölé emel bennünket s emberekké tesz: a nevetés... Tehát: filozófia s nevetés... Az egyik mélyre hangolja a lelket, a másik feloldja csillanó színekbe. Az embernek annyi szívszorongása van : oly jó kimenekülni a sötétből a kis világosra. Megérkezett a szobalány, aki a szabónál volt: a tavaszi ruhámat vasaltatni vitte. Ragyogó arccal, valamit rejtegetve a szembogara mögött, jön. Egyszer csak megszólal, minden bevezetés nélkül: — Hogy »jó meleg van itt, mondom a szabónak... Hogy azt mondja:ha maga bejön, él már izzadok... Mi ketten lassan nevetünk... és ő is... Miért ?... hogy is van ez ? ... egy kis szél csapott, be? valami meleg szél, illatos?... Eros rögtön ott lebeg, ha egy fiatal lány s egy férfi összetalálkozik ? — Nohát mondom neki, — folytatja Ilka, — mert csak ott váratott,hát akkor először engem intézzen el, tegye félre azt a vasalást: mit gondol, hogy én akarom magát, izzasztani ?« Nagyon jó sorsunkban, hogy van még más képessségünk is, ami az állat fölé emel: az erotika , az öröm lelki kiélése ? ... ...S e pillanatban a trianoni szerződés még érvényben van s a korona null pont alatt ezrelékekben, és a tőzsde bedöglött, és a Piroskák vitézi telket kapnak, s a munkából senki se tud megélni, s egy késő kor, ha visszanéz ide ránk, egy sötéten összefolyó, szennyesen kavargó hullámzást lát... Csodálatos dolog, hogy mi pedig, bár a szívünk fájdogál, szemünk olykor sírdogál, de a szájunk nevetgél és életünk éldegél.