Magyarország, 1925. szeptember (32. évfolyam, 195-219. szám)
1925-09-08 / 201. szám
Budapest, 1925. szeptember 8. kedd Kezdődnek az iskolák... Egy teológiai könyv miatt kormányválság tört ki Egyiptomban London, szeptember 7. (A Magyarország külön tudósítójától.) Abdel Aziz Taza Fahma egyiptomi igazságügyminiszter lemondása nem történt önszántából, hanem mint Kairóból jelentik, öszszeveszett a miniszterelnökkel, aki kényszerítette a lemondásra, és nem lehetetlen, hogy általános kormányválság fog kitörni. Az történt ugyanis, hogy a legfőbb egyházi törvényszék vizsgálatot indított Abeel Kazek ellen, aki a kairói egyetemen egyházjogot tanított. Bűire az volt, hogy az Mámról szóló tudományos könyvében új tanokat hirdetett. Az egyházi legfelsőbb törvényszék Ankel Hazek sejket megfosztotta tanári és papi méltóságától s ezt az ítéletét végrehajtás céljából bejelentettebbdel Aziz Taza Fahmangzsáfügyminiszternek. Ahelyett már most, hogy az igazságügyminiszter az ítéletet megerősítés végett a minisztertanács elé terjesztette volna, egyszerűen elvonta azt a kormány hatásköre alól és a saját jogkörében intézkedett olyképpen, hogy fegyelmi eljárást rendelt el, de az ítéletnek magának nem szerzett érvényt, és nemmozdította el tanári Másától Abd el, frazek sejket. Emiatt történt a konfliktus. _ Az alkotmányos szabadelvű párt, melynek Abd el Aziz Taza Fahma egyik vezére, gyűlést hirdetett s mivel ez a 2.párt, a kormányt támogató többség legerősebb pártja, valószínű, hozy általános kabinetválság fog kitörni. (W. H. E.) | Ma nyílik meg | 1 mewVbrk | ]| ^SOBaBBSBB^SSBBKBtSS^SM |t I ÉTTERME | Mii Pál | cigányzenekara muzsikás § | Külön terem | I bankettek számára | A Magyarország filmje A jó apa. Aztán igyekezz fiacskám, h a Gyula bácsin vagy magadnak példát, aki az egyetemet is kitüntetéssel végezte, ne pedig a Pista bácsin, aki az érettségin megbukott, a Rudi bácsin, akit negyedikből kicsaptak, vagy pláne a Samu bácsin, aki írni se tanult meg.. Párizs: repríz-város Valamikor, még nem is olyan régen, Párizs öntötte magából a színdarab újdonságokat. Egyik siker követte a másikat és több tucat párizsi színház versengett egymással a legsikeresebb darabok színrehozatalával. Párizs volt az európai színházak rezeroárja, ahonnan akadály nélkül és bőségesen ömlöttek szét Európa összes színpadaira a színdarabok. A háború természetesen megakasztotta ezt a folyamatot, de ami a legcsodálatosabb, a háború utáni évek felszabadulása éppen ellenkező eredményt mutat, mint árait várhattunk volna. . Alig akad új színdarab Párizsban és ha akad is néhány, az vagy rossz, vagy bohózat, vagy vígjáték. Drámát.. Arról nem igen lehet beszélni. Párizsban rengeteg sok a színház és nagyon kevés az új színdarab. Ez különben világjelenség, így van ez Berlinben, Londonban és Bécsben is. Párizs azonban még így is vezet. Mit csinálnak a párizsi színigazgatók, hogy segítsenek a hajón. Egyik reprirt hozzák a másik után. A mult. év színházi elvie Párizsban úgyszólván teljesen a reprizek jegyében folyt le. Volt néhány vígjáték és operett, arai sikert aratott. Az ötórai vendég, a Lex,Nouveaux Massieurs, Csibi, a Legreludion delicat, a Pas Sur La Bouche és a Vígszínház következő újdonsága, a Szármacskán! Ezek a sikerek azonban elenyésző hányadát adták a párizsi színházak szükségletének. Jöttek tehát a reprizek. Sorban, egyik a másik után, szakadatlan láncban. Hogy mennyire a reprizekből értek a párizsi színházak, legékesebben bizonyítja az a jól sikerült kabarédarab, mely tavaly a Comedie des Champs Elysées-ben került színre s amelynek tartalma röviden a következő: Huszonöt év óta él együtt feleségével a férj. A feleség a nászéjszakán elaludt és huszonöt év óta nem ébredt fel. A huszonötödik évfordulójának estéjén azonban felébred és megkéri az urát, hogy vigye el színházba. A férj beszámol arról, hogy melyik színházban mit játszanak. Olyan régi darabok címeit mondja el, amelyek már akkor lecsépeltek voltak, amikor az asszony még ébren volt. Csattanóul megkérdezi az asszony, hogy ki most a Casino szarja? — Mistenguett! — feleli a férj. — Még mindig! — kérdezi szomorúan az asszony. íme, Párizsnak, mint repríz-városnak fotográfiája, a múlt szezonban. Ez a kép egyelőre az idei szezonban sem változott meg. Egyáltalán nem. Az ideérkező párizsi lapok a Nébántsvirág, Madame Sans-Gene, az Osztrigás Mid és a Vígözvegy előadásait hirdetik nagy garral. Cseppet sem, vigasztaló tünet. A nagy termés csökkenőben van. Ez a csökkenés egyre félelmetesebb arányokat ölt. Honnan várható segítség? A világ szeme reménykedve Magyarország felé tekint! (f. i.) MAGYARORSZÁG Hízott liba, puska, tojás, vaj, mint heti kamat (A Magyarország tudósítójától.) Ötvenrendbeli csalás bűntettével és tízrendbeli sikkasztással vádolva állott ma a budapesti büntetőtörvényszék Krausell tanácsa előtt Blum Miksáné baromfikereskedő. Blumné a kosztkamatos világban szinte kosztkamatüzletekre adta magát. A kosztkamatot szószerinti értelmezésben magyarázta, amennyiben a kölcsönbevett pénzekre hetenként vagy tíznaponként hízott libákat, puskákat, tyúkot, tojást, vajat és egyéb élelmiszert adott kosztkamat fejében, 150 millió korona kár okozása miatt jelentették fel Bumniét a hitelezői, akit a múlt év február 14-én le is tartóztattak. Szeptember 21-én szabadult ki Blumné a vizsgálati fogságból. A mai tárgyaláson Blumné védekezésében kijelentette, hogy bűnösnek nem érzi magát. Az ő katasztrófáját az okozta, hogy egy ismerősének tartozott félmillió koronával. Meg akarta adni az összeget a hitelezőnek, aki szorongatta, egymillió koronát vett fel kölcsön. A kölcsöntadónak bőséges kosztkamatot ígért, minden hétre 50 tojást és egy hatkilós hízott libát. A kölcsönadó szívesen belement az üzletbe. — Én tovább mentem ezután, — mondja az asszony. — kölcsönöket vettem fel és mindenkinek természetben ígértem, a kosztkamatot. A kosztkamatot, fizettem is. Rengeteg libát, puskát, tyúkot, vajat, tojást osztottam szét. De fizettem pénzben is. Félmillióra KA—150 ezer koronát értem kint. A vád szerint az asszony 50 esetben fehérneműeket, ruhaneműeket, ékszert, idegen valutákat és pénzkölcsönöket vett fel. Hogy a kosztkamatokat űzetni tudja, a budapesti piacra jövő vidéki asszonyoktól bizományba vette át a rengeteg baromfit és azokat a kosztkamatra osztotta szét. A mai tárgyalásra a bíróság tanúként idézte meg az összes károsultakat, akiknek nagy száma folytán a hatalmas tárgyalóterem tel-T&SíAn motriplje. 13 Az öreg Vasvári is elment Úgy hívták, hogy Vasvári Adolf , csak a régiek emlékeznek a nevére. Komikus volt, az, egykori brettlivilág kedveltee, aki még a híres Mandl-mulatóban szórakoztatta a közönségét. Még akkor német volt a lokálok hivatalos nyelve, amikor megjelent az emlékezetes belügyminiszteri rendelet, amely a Király utcában és környékén nagy konsternációt keltett. A rendelet szerint varietéengedélyt csak az a mulató kaphat, amely magyar számokat is fel tud mutatni műsorában. Lett erre nagy látás-futás, izgatottan kerestek magyar számokat. A Mandliban egy éltes bécsi szubrett vállalkozott arra, hogy sürgősen betanul egy magyar számot, annak ellenére, hogy nem tud magyarul. Ez volt az első Hős Terkászám, amely körülbelül ekkér hangzott: No, nézz meg ez a nő, Mily feltűnően jár, Emmeli szoknyáját, Petik is nincsen sár. Joppra, palra tekint, Férfiakra kacsint, Petik nem szepp e nő. Csupán csak feltűnő. Ennek az első magyar Hős Terkának kartársa volt szegény Baumann Károly, akit most követett a másvilágra a másik, az öreg Vasvári bácsi is. Mint német komikusok kezdték mind a ketten, később azonban áttértek a magyar dalra, a magyar kupléra és a maguk közönsége körében rendkívüli népszerűség lett a jutalmuk. Most elmentek már mind a ketten. Az utolsó mohikánok abból a régi világból, ahol fentartás nélkül lehetett mulatni és a pezsgőnek nem volt oly keserű mellékize, mint ma. Agyvérzés ölte meg a kedves, öreg artistát, vacsora közben lefordult a székről és meghalt. Kém szenvedett, nem kínlódott. euVAC/VVAVVVVVVVVVMMM Mummum tabus ! UPMOSSORS JAKft Húzás vasárnap, 13-ánfélúton 4 óraszor az iparcsarnokn