Magyarország, 1929. december (36. évfolyam, 274-296. szám)
1929-12-01 / 274. szám
2 rszéke a főváros főkegyúri jogának gyakorlása a főváros közönségének összeségét illeti meg . Törvényhozási úton egyébként ez a kérdés eddig nem volt rendezve. Most, sem tartom szükségesnek, hogy törvénybe iktassák a kegyúri bizottság választásánakmódját. Eddig az volt a helyzet, hogy a kegyúri bizottság tagjait a közgyűlés választotta meg a katolikus bzottsági tagok közül. A kegyúri bizottság jogkörében tehát, ami elsősorban a plébánosprezentálásban rejlik, senki más a katolikus bizottsági tagokon kívül bele nem avatkozott. A kánonjog szerint kegyúri jogot mindenki gyakorolhat, még ha zsidó vallású is, legfeljebb nemsaját személyében, hanem katolikus megbízottja híján gyakorolhatja ezt a jogot. A protestánsok azonban saját személyükben is gyakorolhatnak kegyúri jogot, amire példa Sári község, ahol a dunamelléki református egyházkerület a főkegyúr. Maga a református egyházkerület gyakorolja a főkegyúri jogot. Így tehát én és mindenki, aki ennek az egyházkerületnek tagja, közvetve egyházkerülete útján befolyást gyakorolt a plébánosprezentálásra is. Nem lehet tehát a székesfőváros közönségének egy részét vallására való tekintettel megfosztani a kegyúri jog gyakorlásától, ami az összességet illeti meg. Dabasi-Halász Móric ezt az álláspontját igen határozottan képviselte a bizottság ülésén és Wolff Károllyal is közölte, akivel hosszas vitát folytatott erről a kérdésről. Csák Károly is belekapcsolódott ebbe a vitába, aki ugyancsak a Kozma-féle javaslat mellett szavazott. A vita során Wolff erősen szembehelyezkedett Dabasi-Halász Móriccal,, kifejtvén azt a felfogását, hogy a plébánosajánlási jogosak a katolikus bizottsági tagokat illetheti meg és ebbe más közvetve sem avatkozhat bele, legföljebb a protestánsok, akik saját személyükben is gyakorolhatják a kegyúri jogot. — Döntse el a kérdést a legkiválóbb egyházjogi professzorunk — mondotta Dabasi Halász Móric. Tegnap az esti órákban összejött Dabasi Halász Móric, Wolff Károly és Csák Károly s felkeresték I. Kovács Gyula, egyetemi tanárt, az egyházjog tudós professzorát, eléje tárták a tála anyagát és kikérték véleményét.K. Kováts Gallia professzor a leghatározottabban foglalt állást a Kozma-féle indítvány ellen, hangoztatván, hogy egyházjogilag tarthatatlan az az álláspont, mely az összességnek egy részét ki akarja zárni a kegyúri jog gyakorlásából. — A kánonjog szerint — mondotta Kováts professzor — kegyúri jogot bárki, gyakorolhat, saját személyükben azonban csak a katolikusok és a protestánsok. A zsidók is gyakorolhatnak azonban kegyúri jogot , közvetve katolikus megbízottaik útján. A székesfőváros összességét illeti meg a kegyúri jog gyakorlása, ebből tehát a zsidóságot sem lehet ilyen módon kizárni. Dabasi-Halász Móricot rendkívül megerősítette felfogásában az egyházjog professzorának jogi szakvéleménye és elhatározta, hogy a plénumban a legerőteljesebben harcolni fog álláspontjának érvényesítéséért. MAGYARORSZÁG 1929. december 1. vasárnap Szieliséf, kevesebb aknn, több munkaidő: az új állami ügyrend alaprendelkezései (A Magyarország tudósítójától) Értesülésünk szerint január elsején életbe lép az új állami ügyrend. Fontosabb rendelkezéseit a következőkben foglalhatjuk össsze: A kormány elhatározta, hogy az állami alkalmazottak hivatali szolgálatát egy órával meghossszabbítja. A segédhivatalokban 7, a fogalmazási szakban 6 óra lesz a munkaiddő. A hivatali főnökök a munka kiosztásában és ellenőrzésében tartoznak oly módon eljárni, hogy az alárendelt tisztviselők önállóságát és felelősségérzetét fejlesszék. A rendelet egyik főszabálya az iktatás nélküli aktakezelés. A hadirok■ kantak ügyeit, a beutazási engedélyeket, egyéb rövidéletű belügyi kérdésekre vonatkozó iratokat, rendőri ügyeket iktatás nélkül fognak kezelni. Minden hivatalban hetenként egyszer panasznap lesz, amikor a fél nem köteles minden ügyben írásos beadványt adni, hanem jegyzőkönyvbe mondhatja panaszát. Fölösleges levelezés és az oktatmányoka mesterséges szaporítása fegyelmi vétség. Az egész vonalon vezetendő a szóbeliség és a telefon. Minden, elintézett ügy darabot 24 órán belül expediálni kell a minisztérium épületéből. A magánfelekkel való érintkezést is meg fogják könnyíteni. Minden hivatal köteles a magánfelek részére szükséges felvilágosításokat a hivatalos órák bizonyos meghatározott részében megadni. Magyarországi gfá CSZ5PPI Budapest, VII., Nagydiófá utca 16 vezérképviselő: Ugyfalv Telefon: József 418—82 A főváros egymillióért megveszi a Haggenmacher telek-komplexumot (A Magyarország tudósítójától.) A főváros nagyszabású üzlet, nyélbeütésére készül. A kisajátítási bizottság ma délben Búzáth János alpolgármester elnökletével ülést tartott, amelyen döntöttek a Haggemnacherféle hatalmas telekkomplexum megvásárlása ügyében. A bizottság hosszas tanácskozás után kimondotta, hogy egymillió pengőért megveszik a Haggenmacher-féle telket. A Magyarország munkatársa olyan értesülést szerzett, mely szerint a telekvételt a községi takarékpénztár útján bonyolítaná le a főváros, vagyis a takarékpénztár fogja megvásárolni ezt a telket. A bizottság tagjai az érdekelt, telektulajdonosokkal erre vonatkozólag is már megállapodást létesítettek. Clemenceau 4799 cikket írt Újságcikkeiből száz 350 oldalas kötet telne ki Párizs, november 30. (A Magyarország tudósítójától.) Georges Clemenceau halála óta a francia lapok és folyóiratok egymásután közlik a legkülönbözőbb cikkeket és tanulmányokat, amelyek mind Clemenceau élete és működése egsjegy szakaszának vagy sajátosságának vannak szentelve. A lapok azon a ponton egyeznek meg, hogy Clemenceau nagy polémista, nagy szerkesztő, röviden nagy újságíró volt. Ennek illusztrálására közlik most a párizsi lapok a Sorbonne egyik tanára kutató munkájának eredményeit, amelyet Clemenceau halála után végzett a tudós statisztikus. E munka célja az volt, hogy pontosan megállapítsa, hogy Clemenceau, az újságíró milyen lapokban és hány cikket írt. A statisztikai adatok Clemenceaunak csak ama cikkeire vonatkoznak, melyeket ő állandó munkatársi, vagy szerkesztői minőségben nap-nap mellett közölt. Az általa alapított Justice című lapban 1880 február 15-től 1897 október 21-ig 688 cikket irt. A Journal-ba 1895 július 20-tól 1897 január 29-ig 79 cikket. Az Echo de Paris-ba 1897 március 10-től szeptember 22-ig 16-ot. A Dreyfus-ügyből jól ismert Aurorában (első széria) 691 cikket közöl, 1897 október 20-tól 1899 decembes 16-ig terjedő időtartam alatt. Az Aurore második szériájában 1903 június 2-től 1906 március 11-ig 952 cikket nem is egészen három év alatt). A »Français«-ban 1901 július 8-tól 1902 július 30-ig 51 cikke jelent meg. A »Sepéche de Toulouse«-ben 1894 április 2-től, 1900 március 13-ig 746 cikk. A Poincaré elleni küzdelemre alapított »Homme Libre -ben 1913 május 5-től iIi.4 szeptember 30-ig 506 cikke jelent meg, mikor pedig Poincaré a lapot betiltatta, a Homme enchainée-ben 1914 október 1-től (tehát a betiltás után a következő, papon) 1917 szeptember 15-ig, kevéssel azelőtt, hogy miniszterelnök lett, 1070 cikke jelent meg. Itt azután megszűnt újságírói tevékenysége Szervezkednek a barcs-pakráci kötvénytulajdonosai A barcs-pakráci vasút rt. azelőtt a Délivasút kezelésében volt. 1924-ben a jugoszláv államvasutak vették át. A társaság üzleti eredményei az utolsó években igen kedvezőek voltak, de a jugoszláv kormány a társaságnak a szerződése értelmében járó nyereségi kvótát mégsem fizette ki, hanem csak a kontó fizetést teljesített arra. Ennek az összegnek is csak a felét fordította az igazgatóság — a szabályok ellenére — az elsőbbségi részvényesek kielégítésére. Most Bécsben védelmi szövetség alakult a vasúttársaság elsőbbségi részvényeinek védelmére. Csatlakozásra kérik a magyarországi elsőbbségi részvénytulajdonosokat is, akik Fleischer Ottó dr.-nál jelentkezzenek Bécs, I., Schottenring 7. KÜLFÖLDI TŐZSDÉK Egyenetlenül zárt a berlini tőzsde Berlin, november 30. (A Magyarország tudósítójának távirata.) A magánforgalom meglehetős lanyhának mutatkozott, hivatalos nyitáskor azonban javulás volt tapasztalható. A forgalom azonban szűk keretek között mozgott, az áralakulás nem volt egységes. A több mint egyszázalékos áreltolódások csak ritkán fordultak elő. Az irányzat később is egyenetlen maradt. Zárlat (zárjelben az előző zárlat): Magyar aranyjár. (21.1) 21, Magyar koronajáradék (195) 2, Budapesti kölcsön 1914 (52 875) 52.8, Nordd. Lloyd (995) 97 25, Deutsche Bank (147.75) 147.5, Reichsbank (262.5) 259, Dinamit Köbe (80) 80 5, Licht und Kraft 005) .103, Karben (171) 170 Gesfürel (158) 157.25, Poliphon (262.85) 259.75, Khein, Braunkohle (240) 237.5, Siemens- Halske (282.875) 267.25, Glanzstoff (167) 165. Liverpool tartott Liverpool, november 30. (A Magyarország tudósítójának távirata.) Búza dec. 9 sh 1.5 d, 9 sh 1.25 d, műre. 9 sh 9 75 d, 9 sh 9.75 d, máj. 10 sh 1 d, 10 sh 1.125 d Az irányzat tartott. Kedvetlen a bécsi tőzsde Bécs, november 30. (A Magyarország tudósítójának távirata. Ma is nagyfokú kedvetlenség és üzlettelenség mutatkozott. A cseh értékek tovább estek. Zárlatkor lényegtelen változások mutatkoztak az árfolyamokban. • . ■ H:.................. Zárlat (zárjelben az előző zárlat): Osztrák Hitel (52) 52, Nationalbank (385) 287, Államvasút (20.4) 20.4, Alpesi (33.4) *32.9, Rima (1021 100.75, Salgó (55.8) 55.4, Thrailer (—) 763, Urikányi (129.1) 128.15, Magyar Cukor (138.1) 137.75. Prága lanyha Prága, november 30. (A. Magyarország tudósítójának távirata.) A tegnapi érzékeny árveszteségek után az irányzat ma is lanyha. A bankok a vidékről eladási megbízásokat kaptak és a kontremin is áruval lépett fel. Zárlat (zárjelben az előző zárlat): Prager Kredit (548) 548, Zivno (499) 495, Dux Bodenbach (1100) 1105. Kérd. Nordbahn (1660) 4630, Bánya és kohó (3850) 3810, Pozsonyi Kábel (1100) 1095 Magnezit (1215) 1200—1210, Brassói (225) 217 5.