Magyarország, 1931. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1931-01-09 / 6. szám
s MAGYARORSZÁG WSt^anaár^Sj^ntek Szergej Jeszenin parasztköltő fantasztikus élete és bukása Oroszországban Új adatok a fiatalon öngyilkossá vált lirikus ifjúságáról, szerelméről, forradalmi rajongásáról és kiábrándulásáról (A Magyarország tudósítójától.) Néhány nappal ezelőtt egy külföldi lapban érdekes tanulmány jelent meg Iritz Schwiefert tollából Szergej Jeszeninről, az évekkel ezelőtt öngyilkossá vált orosz parasztköltőről. Arról a parasztköltőről, aki életében elérte a társadalomban elfoglalható legszebb pozíciót és aki egész munkásságával a forradalomért rajongott, hogy végül csalódjék a forradalomban. Nem volt Oroszországnak Puskin óta olyan egyéni ízű és minden szavában orosz poétája, mint Szergej Jeszenin, de lázongó, következetesség nélküli poézis Szergej Jeszenin munkássága, egy bizonytalan élet kifejezése. A hároméves lovas 1895-ben született Szergej Jeszenin, Rjcsan kormányzóságban. Ágrólszakadt, szegény paraszt fia. Oly szegények szülei, hogy mire a gyermek kétesztendős lesz, már el kell távolítani az anya mellől.A kisgyereket nem tudják eltartani. A nagyapjához küldik. Nevelje ő. Háromesztendős korából mesélik róla, hogy feleltették egy lóra. Nem volt ezen a lovon nyereg és senki sem gondolt arra, hogy az állat kirántja a kötöféket és elrohan a kis Szergejjel a hátán. Úgy történt. S a három esztendős gyerek megülte a lovat, nyereg nélkül, csak úgy szőrén. Száz évvel később már maga kereste a zsebpénzét. Élelmes fiú, felmászik a fára, kiemeli a fiókákat a varjúfészekből és eladja a madarakat. Darabját 10 képekért. Szombaton este pedig a nagymama megfürdeti, jól megsúrolja a fejét, beolajozza, mert ehez a sörényhez fésűvel nem lehet hozzányúlni. Vigyáznak rá, de nem vigyázhatnak rá eléggé. Vasárnap mise helyett a temetőbe megy kockázni. Az első versek kilencéves korában kezd verseket írni és 16 éves lesz, mire igazi verseket ír. Tizennyolcéves és Szergej Jeszenin Szentpétervárra utazik. Találkozik Blockal, a költővel és erről a találkozásról később így emlékezik meg: — Veríték gyöngyözött a homlokomon, amikor először találkoztam egy eleven poétával. 1913-mat írtak, amikor széjjelnézett a fővárosban. Másfél évig maradt Szentpéterváron, de nem bírta ki tovább, visszament a falujába, mert csak ott tudott igazán verset írni. A falu A faluban boldog. Imádja a természetet, amikor a házak a hold sápadt fátyolában éjszakáznak. Ott él a lovak és a háziállatok között. A pajta és a kút közelében. Érzi, hogy ő vendég a faluban, egy állandó rokon, aki örömmel és szívesen él vendégségben és akit ugyanilyen nyájassággal tartanak ott. Ez a folytonos bizonytalanság egyébként végigvonul Szergej Jeszenin költészetén. Mindig úgy érzi magát, mint hogyha menőfélben lenne. —Azért jöttem a földre, hogy ismét eltávozzam ...« — így mondja és ezt a mondást érezni a verseiben. — ha nem lettem volna költő, akkor bizonyosan csavargó vagy tolvaj lennék! — állapítja meg. Az októberi forradalom Eljött az októberi forradalom ideje. Milyen ujjongva fogadták! Jeszenin is és néhány barátja. Itt egy is Pugacsove című lírai tragédiát, amelyben benne van a forradalom utáni idők minden reménye. Pugacsov parasztfelkelő, Nagy Katalin cárnő idejéből. Egységről, nagyszerűségről álmodozik, forradalmat szít. Elárulják és lefejezik. Ebben a műben Jeszenin kifejezést ad annak a végtelen reménynek, hogy most minden meg fog változni. Most a paraszt felszabadul az iga alól és függetlenül fog élni, nagyszerűen és boldogan. A kiábrándító valóság És jött a forradalom. Elsöpörte az ő faluját, azt a falut, amely verseinek témája, lelkének foglalkoztatója volt. A szent és igaz költészet helyét. A vendégséget, az otthont, az emlékeket. Jeszenin Szergej ekkor már költő volt, de csavargó lett belőle... Az egyik krízis a másikat követte. Verseiben ekkor vallásos rajongás támadt fel, de csak azért, hogy a következő versekben az istenkáromláshoz álljon közel. A falu lerombolását kapcsolatba hozta az ő életével. Csalódást hozott a forradalom, kiábrándulást, mennie kellett a faluból, búcsúzni a romoktól Isadora Duncan! A szerelem időszaka következett. Olyan szerelem, amely talán, ha így utólag nézzük, mintegy feledtető mámor hat Jeszenin életére. Megismerkedik a világ legnagyobb táncosnőjével, Isadora Duncannal. Úgy dobja az életet ebbe a szerelembe, mint ahogy előzőleg a forradalomba dobta. Mindaddig jó, amíg házasság szó nem kerül felszínre. Barátai hiába állapítják meg, hogy lehetetlenség, őrültség, keserűség ez a házasság, de Szergej Jeszenin, a parasztköltő, ezúttal először szédül meg a világi örömöktől és társadalmi pozíciótól, a társaság fényétől. Feleségül veszi a nála 20 esztendővel idősebb Isadora Vancant Berlinbe repültek nászútra. Rövid volt ez a házasság, de annál végzetesebb. Azóta mind a ketten meghaltak. Isadora Duncant a sála fojtotta meg egy autóban. A sál lobogott a szélben, a kerékre csavarodott és a táncosnőnek egy-két másodpercen belül vége volt... Cinizmus és erotika Zajlott az élet Szergej Jeszenin körül. Cinizmusa már nem ismert határt. Nem törődött sem a poézissel, sem az irodalommal. Most már csak az alvilág érdekelte. A gonosztevők, félvilági nők. Belemerült az élvhajhászásba és mégis úgy úszott benne, mint aki szárazföldet akar, tisztaságot és egyedüllétet. Ebben a környezetben és lelkivilágban írta meg a »Csapszékek és lebujok Moszkvája« című kötetét, legszebb művét, amely az utóbbi évtizedek egyik legértékesebb orosz könyve. Öngyilkosság ... Nem bírta sokáig a csapszékvilágban. Még egyszer feltámadt benne a vágyakozás: vissza a faluba! Jöttek az új versek, egyre lassabb tempóban. Elment a falujába. Nem ismert rá. Azt hitte, hogy elkövetkezik az idő, amikor gépek, adók, verés és minden baj nélkül élhetnek a parasztok patriárkális életet. Hol volt a falu ettől a gondolkozástól? Jeszenin szerette a régi Oroszországot és az új Oroszország miatt kellett meghallnia. Öngyilkos lett. Egy parasztköltő, aki meghasonlott a gondolataival, önmagával, a forradalommal és Oroszországgal. A Pesti Napló januári szenzációi Mkaamányis?Éli! Pershing tábornok emlékiratai Az amerikai hadsereg főparancsnokának leleplezései és vallomásai a világháború utolsó fordulójának kulisszatitkairól Kékszalag hőse Krúdy Gyula új regénye A békebeli Bécs és Budapest, a Magyar-Osztrák Monarchia, a Derby, a Jockey-Club, a Nemzeti Kaszinó, a nagy-nagy béke regénye Első közlemény január 11-én, vasárnap A Forgách grófok 70.000 pengős valorizációs pereken ma tanúként hallgatták ki Scitovszky belügyminisztert Bonyolult pereskedés a Forgách grófok eladott 1500 holdas birtoka miatt (A Magyarország tudósítójától.) Az ügy előzményei 1918-ra, a forradalom előtti időkre nyúlnak vissza, amikor Gáspár Vilmos földbirtokos megvásárolta a Forgách grófoktól, azoknak 1500 holdas, Eszes községben lévő birtokát. A Forgách grófok — szám szerint tizenketten — nagynénjüktől, Wenckheim Ferencné grófné, szül. Forgách Hona grófnőtől örökölték a Salgótarján mellett levő birtokot, amelynek vagyonkezelője Scitovszky Béla, a mostani belügyminiszter volt. A Forgách-grófok Gáspár Vilmossal a birtok eladására vonatkozó szabályszerűen megkötött szerződést jóváhagyás végett felterjesztették az akkori földművelési miniszterhez, aki azonban nem hagyta azt jóvá, hanem elővásárlási joggal élt az Altruista Fánk javára, amely a birtokot parcellázás céljaira vásárolta meg. Gáspár Vilmos azonban a szerződés aláírásakor a bírtok 700.000 koronányi vételárából kifizetett 412.000 koronát Scitovszky Bélának, aki azt szétosztotta a tizenkét Forgách gróf között. Mikor a földművelési miniszter nem hagyta jóvá a szerződést, Gáspár természetesen visszakérte a 112.000 koronáját és e körül a kérdés körül heves viták és hosszas tárgyalások indultak meg a grófok és Gáspár között. Amikor ezek nem vezettek megfelelő eredményre, Gáspár Vilmos pert indított az Altruista Bank és a kincstár ellen, azon a címen, hogy őt tönkretették, mert ő minden vagyonát rááldozta a birtok vásárlásra és emiatt teljesen tönkrement, tekintve, hogy a birtokot nem kapta meg és így a birtok jövedelmétől — amellyel financiális helyzetét rendbehozhatta volna, — elesett. Ezzel szemben az Altruista Bank jogtalanul gazdagodott, annál is inkább, mert csak egy részét parcellázta a birtoknak és több száz hold nyi erdőség még most is a birtokában van. Keresetében hivatkozott arra is, hogy a szerződésnek a földművelési miniszterhez jóváhagyás végett való felterjesztése teljesen szükségtelen volt, az önmagában enélkül is érvényes volt. Gáspár Vilmos ezt a perét a két alsóbb bírósági fórum előtt elvesztette, a Kúria azonban igazat adott neki és kimondta, hogy az akkor fennálló jogszabályok értelmében egyáltalán nem volt szükséges a szerződést jóváhagyás végett a miniszter elé terjeszteni és ezek szerint a szerződés ma is érvényes. Minthogy ilyenformán összeütközésbe került egymással a kúria és a kormány álláspontja, az ügy a Hatásköri Bíróság elé került, amely kimondta, hogy ebben a kérdésben a döntés nem tartozik a bírói hatáskörbe. Ilyenformán a kúria határozata nem érvényesülhetett és más módon kellett a kérdést megoldani. Időközben, míg a pereskedés húzódott, 1924-ben a Forgách grófok bírói letétbe helyezték a Gáspár által kifizetett 412.000 koronát, amely azonban, a pénz értékének időközbeni leromlása folytán, 1924-ben már mindössze 40 pengő mai értékének felelt meg. Számos egyezkedési kísérlet után 1929-ben újabb pert indított Gáspár Vilmos a Forgách grófok ellen. Berncsák Nándor ügyvéd Gáspár nevében 70.000 pengőre kérte keresetében valorizálni a 412.000 koronát. Ma tárgyalta a rendkívül érdekes pert Kéry táblabíró, aki tanúként hallgatta ki Scitovszky Béla belügyminisztert, mint a birtok egykori vagyonkezelőjét. A belügyminiszter tanúvallomásában kijelentette, hogy csak arra emlékszik, hogy az adás-vétel felbomlása után hosszas tárgyalások folytak a Forgách grófok és Gáspár Vilmos között, valamint azt is tudja, hogy bírói letétbe helyezték a kérdéses öszszeget. Az ügy egyéb részleteire már nem emlékszik, ellenben az a véleménye, hogy valóban szükségtelen volt annak idején a szerződést jóváhagyás végett felterjeszteni a földművelési miniszterhez. Miután a peres felek közül egyik sem kívánta a belügyminiszter megesketését, a bíróság nem eskette meg tanúvallomására. Az érdekes ügyben néhány hét múlva ismét tárgyalás lesz, amikor előreláthatólag már ítéletet is hoz a bíróság. Passauig apad, lejjebb árad a Duna A földművelési minisztérium vízrajzi osztálya jelenti: A Duna Passauig apad, lejjebb árad, alacsony vízállású. Mai dunai vízállások: Passau 300, Struden 244, Stein 122, Bécs 115, Pozsony 158, Komárom 302, Budapest 218, Paks 98, Baja 191, Mohács 217. A Dráva Barcsnál 86. A Tisza Záhonyig apad, lejjebb árad. Közepes vízállású. Mai tiszai vízállások: Tiszaibecs 80, Vásárosnamény 206, Tokaj 377, Tiszafüred 332, Szolnok 278, Csongrád 170, Szeged 155. A Szamos Csengernél 102, a Körös Gyománál 222. FELHÍVÁS. Esetleges üzletátruházás és tiékozódás végett felhívjuk a Szakáts Gyula és Tsai, POLATOR higiénikus adagoló és csomagoló készülékek gyára budapesti VI., Székely Bertalan u. 9. bj.cég hitelezőit, miszerint követeléseiket 1931. január 15. napjáig dr. Benyovszky István budapesti IX., Ráday ucca 56. sz.) ügyvéd irodájában figyelmen kívül hagyás terhe mellett jelensék be. Szakáts Gyula és Tsai, DOLATOR és dr. Benyovszky István Dr. Szerb Zsigmond Az epekőbetegség gyógyítása Az epekőbetegségről általánosságban Az epekőbetegség okairól Az epekőbetegség megelőzése Az epekőlikék gyógyítása Ára: P 2.80 Kapható Az Est könyvesboltjában, Erzsébet körút 18