Magyarország, 1932. március (39. évfolyam, 49-72. szám)

1932-03-01 / 49. szám

1832. március 1. keld MAGYARORSZÁG 3 Magyar világot Gaal Gaston, annek jelentősége szinte nap-nap után teljesedik ki a magyar közéletben, nyilatkozott Baján. A gyáriparról beszélt és vádakkal és vádaskodásokkal rosszhiszeműségekkel és ráfogá­­sokkal szemben bebizonyította, hogy nem ellensége a gyáriparnak. De—kérdezzük—ki számára kel­lett ezt bizonyítani! Azzal, hogy Gaal Gaston élére állt egy olyan pártnak, amely az országos kérdé­sek tengelyének megtette a föld­kérdést ebben az országban, ahol a kérdések kérdése csakugyan a földkérdés, Gaal Gaston mindent akart, csak nem társadalmat bon­tani. Amit Gaal Gaston — akit azért nem védünk, mert ő nem is szorult rá védelemre — akar, az valamennyi magyar állampolgár jobb, könnyebb, emberségesebb megélhetése. És ha ő kartelek túl­­tengése vagy uzsora vagy árfel­­hajtás ellen beszél, akkor nemcsak a gazdák, hanem éppen úgy az ipa­rosok és kereskedők, a lateinerek, a tisztviselők és a munkások nevé­ben is beszél, hiszen világszemléle­te nem rögződött bele egyetlen fog­lalkozási ágba, hanem az országo­san és nemzetien egyetemes. Gyáripar! Hát persze hogy szükség van rá minálunk. Csak a bolond akarhatja kizárni Magyar­­országot az általános és egyetemes művelődésből. Gyáripar! Hiszen az a régi függetlenségi párt, amely Gaal Gastonnak is valamikor poli­tikai iskolája volt, rendkívüli súlyt helyezett az ország iparosodására, a magyar gyáripar kifejlődésére és kifejlesztésére. Mi igenis akarunk gyáripart, akarunk ipari termelést, h­iszen az ország gazdagodni, a me­zőgazdaság fogyasztani akar. Mi a gyáripar számára teljes gazdasági szabadságot akarunk, de ezt aka­runk a mezőgazdaság és a kereske­delem, gazdasági szabadságot aka­runk a termelés, a közvetítés, a fogyasztás, gazdasági szabadságot akarunk az egész gazdasági élet számára és nem vagyunk oly boto­rak, hogy elkülönböztessünk fog­lalkozás és foglalkozás között, mint azt tette az a kezdeti kurzus, amelynek egyik legbátrabb rés­­zörője éppen Gaal Gaston volt. ■ Nem­ szabad különböztetni, mert a különböztetés politikája a gyű­lölködés politikája. De mi nem en­gedhetjük meg magunknak a gyű­lölködés méregzöld luxusát. Ebben a kicsi, ebben a megbántott or­szágban össze kell fogni mindenki­nek, rangra, származásra, osztály­ra, felekezet­re, foglalkozásra való tekintet nélkül. Itt ki kell alakul­jon az emberiesség, a munka, a tisztesség magyar szolidaritása, ami egyedül lesz képes minket ki­vezetni ezekből a mai megpróbál­tatásokból, ebből a gazdasági vi­lágháborúból és gazdasági világ­őrületből. Tisztességes, olcsó vilá­got akarunk, olyant, ahol becsüle­tes munkájából mindenki becsüle­tesen meg tud élni. Magyar vilá­got akarunk. Se többet, se keve­sebbet: magyar világot. Gazdák,­­ kereskedők, gyárosok, szellemi és­­ kézi munkások, akik vagyunk,­­ magyar világot! Csűrös és ideig­ SáliSal­­máknál, fejfájásnál, valamint álmatlanság esetén a Togal tabletták jól hatnak. Kérdezze meg orvosát. Minden gyógyszertárban kapható Ára: P 1.80. Kevélység, kapzsiság és élvezetvágy a bajok forrása, mondja a pápa Róma, február 28. Egy boldoggá avatási per döntő ülésén a pápa vasárnap este beszédet mondott, amelyet rádión is továbbítottak. A pápa szólott a mostani idők nagy erkölcsi és anyagi ínségéről is, amely talán példát­lan a történelemben s amely három alap­vető bajra: a kevélységre, a kapzsiságra és az élvezetvágyra vezethető vissza. Megáldja mindazokat akik a mostani sú­lyos időben szűkölködnek. Megáldja az összes nemzeteket és különösen a távol­keletnek azt a két nagy nemzetét, amelyre aggodalommal tekint ma az egész világ. Áldásával gondol azokra, akik Oroszor­szágban, Mexikóban és Spanyolországban különleges okokból lelki szükséget szen­vednek. Pápai áldásába zárja azokat is, akiknek kezében nyugszik a nemzetek sorsa, hogy az isteni kegyelem min­denütt felébressze az új keresztény éle­tet és a békére s a kölcsönös együttmun­­kálkodásra irányuló cselekvő akaratot. Március végén kerül az új költségvetés a Máz elé A Népjóléti megszüntetéséről még folynak a tanácskozások 800 millió pengőn alul lesznek a kiadások (A Magyarország tudósítójától.) A pénzügyminisztériumban már hetek óta dolgoznak az 1932—33. évi költ­ségvetés összeállításán. Eredetileg az volt a terv, — és ezt Korányi Fri­gyes báró­ pénzügyminiszter nyilat­kozata is megerősítette — hogy a pénzügyminisztérium előreláthatóan már március 1-én elkészül az új költ­ségvetéssel. A költségvetés lezárása azonban bizonyos haladékot szenved. Jól informált helyről azt az értesü­lést kapták, hogy a költségvetés elő­készítő tárgyalásai a korábbi elgon­dolásokkal szemben lassabban halad­nak és a jelenlegi helyzet az, hogy Korányi pénzügyminiszter előre­láthatóan csak március végén tudja az új költségvetést a kép­viselőház elé terjeszteni. Értesülésünk szerint ennek a kése­delemnek legfőbb oka azokban a tár­gyalásokban keresendő, amelyek a népjóléti minisztérium körül folynak. Hírek terjedtek el ugyanis arról, hogy a tárcaközi bizottság a népjóléti minisztérium megszüntetése mel­lett foglalt állást. Természetes, hogy a megszüntetés kö­vetkeztében igen sok probléma me­rülne fel, főleg arra nézve, hogy a népjóléti minisztérium resszorijait mikép osszák be az egyes miniszté­riumokba. Ezek a tanácskozások kés­leltetik a költségvetés összeállítását és ezek végleges befejezése után lesz a pénzügyminiszter abban a helyzet­ben, hogy a költségvetést a képviselő­ház elé terjessze. Ami a költségvetés kiadási főössze­gét illeti, az eddigi elgondolásokkal szemben, az újabb tervek szerint 81­0 millió pengőnél kisebb lenne,­a költségvetési kiadás főösszege... A pénzügyminiszter hivatalbalépése óta hangoztatta azt az álláspontját, hogy a legmesszebbmenő takarékos­ságra törekszik és ennek az állás­pontjának megfelelően igyekszik ösz­­szeállítani az új költségvetést, tekin­tetbe véve azokat az eredményeket is, amelyek az államháztartás bevéte­leinél az utóbbi hónapokban mutat­koznak. M felsőháTLPa is az összeférfiszellemséget a komnány javaslatit, amelyhez, ma ikozzaláz’Mt a s­ormányzó (A Magyarország tudósítójától.) Zsitvay Tibor igazságügy miniszter ma délelőtt megjelent a kormányzó­nál és jelentést tett neki az összefér­hetetlenségi törvényről és annak in­dokolásáról és megkapta a legfelsőbb jóváha­gyást a javaslathoz. Az igazságügyminiszter ennek alap­ján még ezen a héten okvetlenül be akarja nyújtani a parlamentnek az összeférhetetlenségi javaslatot, amelyről egyébként az egységes párt e heti értekezletén is be fog számolni. A javaslat legérdekesebb rendelke­zése az, hogy nemcsak a képviselőkre nézve állapít meg összeférhetetlensé­get, hanem a felsőház tagjaira nézve is, holott nemcsak a jelenlegi felsőház, hanem a régi főrendiház tagjaira vo­natkozóan sem állott fenn összeférhe­tetlenségi szabály. Érdekes rendelke­zése a javaslatnak az is, amelyet, kü­lönben az ügyvédi kamara már évek óta sürgetett. Közigazgatási eljárást a jövőben ügyvéd-képviselők nem vál­lalhatnak, valamint nem vállalkozhat­nak közigazgatási kérdésekkel kapcso­latos ügy elintézésére sem. A javas­latnak különös érdekessége többek között az is, hogy az az ügyvéd-kép­viselő, aki valamely ügyben képvise­, letet, vállalt, a parlamentben abban a kérdésben nem szólalhat fel. Munkatársunk beszélgetett a javas­latról Zsitvay Tiborral, aki a következőket mondotta: — Magáról a javaslatról ebben a pillanatban még nem mondhatok sem­mit, mert arra vonatkozóan a mun­kák még nincsenek befejezve. Annyit­ azonban közölhetek, hogy sok tekin-­ tetben megszorításokról van szó a ja-­ vaslatban. Most szövegezik az indo- 9 kolást. Vasárnap egész nap dolgoz­­­tam a javaslaton és a héten be aka­rom fejezni az indokolási munkát, mert nagyon sürgősnek tartom, hogy a kérdés mielőbb a Ház elé kerüljön. Remélem, hogy az eredeti elgondo­láshoz híven, még a héten be is fogom terjeszteni a javaslatot, amelyet az utóbbi időben minden párt sürgetett. Munkatársunk megkérdezte a mi­nisztertől, hogy a felsőház tagjaira nézve megállapít-e a javaslat össze­férhetetlenséget. — Igen, — hangzott a válasz - a javaslat nemcsak a képviselőkről, ha­nem a felsőház tagjairól is tartalmaz konkrétumokat. Értesülésünk szerint a javaslat kü­lönösen a képviselőház tagjaira vo­natkozóan szigorú megszorításokat tartalmaz. Másfélmilliós megrendelést hívnak a magyar állami vasgyárak a bolgár vasainktól (A Magyarország tudósítójától.) Politikai és közgazdasági körökben hosszabb idő óta figyelemmel kísérik azokat a tárgyalásokat, amelyeket Studnay Lajos szófiai követünk a bol­gár vasutakkal egy nagyobb szállít­mány ügyében folytatott. Ezek a tár­gyalások értesülésünk szerint most már sikeresen lezárultak és az állami vasgyárak ennek követ­keztében egy olyan nagyobb szál­lításhoz jutottak, amely úgy közgazdaságig mint szo­ciális szempontból igen jelentőség­­teljes. Jól informált helyen a már lezárt bolgár tárgyalásokkal kapcsolatban a következőket közölték velünk: — A bolgár állam­vasutak ez év január 15-én árlejtést tartottak különféle vasúti anyagok számítására. Ezen a pályázaton a magyar állami vas- és gépgyárak, a Csáky gróf-féle prakfalvi acélgyárral együtt vettek részt egy szabadalmazott fin-megn­ősítő, úgy­nevezett geo-lemez szerkezettel és emek szállítását sikerült is elnyerniük. 3200 tonna szállításáról van szó, ennek értéke másfél millió pengőt tesz ki. Ezt a mennyiséget 8 napon belül kell szállítani.

Next