Magyarország, 1932. október (39. évfolyam, 220-245. szám)

1932-10-01 / 220. szám

Mas Amerika császára **­*’ mpo­w futói* MAGYARORSZÁG Budapest, 1932. október 1. szombat Telefon: J.455—50-től 56-ig, J. 464—18, J. 464—19. XXXIX. évfolyam 220. szám Polgárháború Mandsztriában Gyilkolják a japánokat, kifoszt­ják a hivatalokat — Pánik és uccai harc — A zendülők­ sikerei Ch­arbin, szeptember 30. A felkelő kínai vasútvédelmi csapatok immár megszállták az egész területet Mandsuria és Hailar között. A felkelők mindenütt letépték a mandsuriai zászlót. A vám-, posta- és távíróhiva­­talok a felkelők kezén vannak. A Mandsu­­ria határállomáson levő nagy vámhivatalt a felkelők kifosztották. Ez alkalommal több japán hivatalnokot meg­öltek, a többieket elfogták. Több kor­­mányépületet feldúltak. Mindezt véres utcai harcok előzték meg a felkelők és a kormányhű mandsuriai csapatok kö­zött. Megbízható becslések szerint sí felke­lők száma ezen a vidéken 3000. A mandsu­riai hatóságok szándéka az, hogy 5000 főnyi lovasságot irányítanak a felkelés szính­elyére. Tokió, szeptember 30. A Mandsukia és Hailar vidékén kitört felkelésről szóló híreket a japán hadügy­minisztérium megerősíti. Hozzáfűzik, hogy a felkelés nem a japánok ellen irá­­nyul, hanem a ki nem fizetett zsold miatt tört ki. Mukdeni jelentés szerint az ottani japán főhadiszállás új, általános offen­­zívát rendelt el az északmandsuriai szabadportyázók ellen. A japánok az orosz hatóságokkal érintkezésbe léptek, hogy megegyezést hozzanak létre a katonai in­tézkedések ügyében. London, szeptember 30. Az Exchange Telegraph megbízható washingtoni értesülés alapján jelenti, hogy É­s­z­a­k-M­andsuriában félel­metes zendülés tört ki a japá­nok fen­hatósága ellen. A vasúti forgalom teljesen megbénult és­ a z­e­n­d­ü­­lök magasrangú japán tiszt­viselőket elraboltak. Mandsuria a kínaiak kezén van és C­s­a­r­a­ ezredest, a mandsuriai katonai­­misszió főnökét fog­lyul ejtették.­­ A Daily Herald jelenti Charbinból, hogy Mandsuria utcáin elkeseredett kézi­tusa folyik a zen­dülők és a kor­­m­á­n­y­cs­a­p­a­t­o­k között. A zendülők számos japán polgári személyt is megöltek és kifosztották a kormányhivatalokat. A lakosság körében leírhatatlan pánik ural­kodik, de senki sem menekülhet, mert a vasúti forgalom szünetel. A mandsuriai japán konzul a szovjetkonzultól kért oltalmat a japán lakosság számára. A szovjet kormány nem ismeri el Manndsuriát Tokió, szeptember 30. A japán külügyminiszter egy, az orosz nagykövettel folytatott beszélgetés során kijelentette, hogy a japán kormány szí­vesen látná, ha a szovjet kormány elis­merné a mandsuriai államot. A nagy­követ azt válaszolta, hogy kormánya m­ár Mandsuria elismerése ellen döntött. Ford egyharmaddal csökkentette a munkabéreket New York, szeptember 16. (A Magyarország külön tudósítójától.) Henry Ford napi féldollárral leszállította a munkabért, ami nagy felháborodást keltett a munkásság körében, mert az autókirály mindig azt hirdette, hogy ma­gas bérekkel lehet visszahozni a prospe­­rity időszakát. Tizennyolc év óta volt ér­vényben a Ford-gyárakban a mostani bértarifa, amelyet az agg autógyáron egy harmadával csökkentett. (A. W. Seb.) Ha a végleges Gömbös-kormány G­ömbös (miniszterelnök és honvédelem), Puky­­ Endre (külügy), Keresztés-Fischer (belügy), Imrédy (pénzügy), Hóman (kultusz), Edzár (igazságügy), Fabinyi (kereskedelem), Kállay (földmive­lésügy) Gömbös miniszterein®fc nyilatkozik: a kormányt megalakítottam és ma dél­­után jelentést teszek egyméltóságának (A Magyarország tudósítójától.) Tegnap este pontban fél nyolc órakor feltárultak az egységes párt Ester­házy utcai klubhelyiségének aranyo­zott fehérszárnyas ajtói, a képvise­lők, újságírók félkörben elhelyezked­tek, izgatott várakozás, a fotóriporte­rek elfoglalták hadállásaikat, — így vonult be a pártba Gömbös Gyula, akit az előcsarnokban dukai Takách Géza háznagy így köszöntött: — Üdvözli az új miniszterelnököt az egységes párt. Gömbös besietett és csak ennyit kérdezett: — Hol van Bethlen? , ■ Közölték vele, hogy Bethlen úti belső tanácskozóteremben tárgyal Pesthy Pállal és Mayer Jánossal. Gömbös be­nyitott, néhány percig tartózkodott azonban csak az elnöki szobában, az­után bevonult a nagy tanácskozóte­rembe, ahol a pártnak Gömbös Gyula bejelentette dezignálását. Rövid beszéd volt ez, alig három­négy percig tartott. Halk éljenzés fo­gadta Gömbös szavait. Majd Bethlen István ugyancsak igen rövid néhány szóval ajánlotta a párt szeretetébe és bizalmába Gömböst. A körülötte álló képviselőkkel sor­ban kezet fogott Gömbös,­ azután két csoportra oszlottak a képviselők, az egyik középpontjában a dezignált mi­niszterelnök, a másik középpontjában Bethlen István állott. A­ képviselők között a vita ezután már kizárólag akörül forgott, milyen kormányt alakít meg Gömbös Gyula. Kiderült rövidesen, hogy az a lista, amely eddig k­özkézen forgott, nem marad végleges. Az éjszakai órákig tartó bizalmas tárgyalások folytak az egységes párt­ban és ezeknek a megbeszéléseknek célja az volt, hogy Gömbös Gyulát a párt újabb kívánságainak honorálá­sára bírják. Bent az elnöki szobában hosszú tanácskozások folytak Göm­bös, Bethlen, Pesthy, Mayer, Kállay Miklós, majd Tomcsányi Vilmos Pál és két-két vezető kormánypárti kép­viselő között. Néhány szempontot már itt figyelmébe ajánlottak Göm­bösnek. Bethlen a kormányalakítás munkájába aktíve nem volt hajlandó bekapcsolódni és csupán arra vállal­kozott, hogy a párt néhány kívánsá­gát közli Gömbössel. A dezignált miniszterelnök megle­hetősen tartózkodóan viselkedett. Nem tett határozott kijelentést, hanem kö­zölte a pártvezetőséggel, hogy az ösz­­szes kívánságokat megfontolás tár­gyává teszi, mindenkivel tárgyal és a végleges listáról még beszélni nem le­het. Még a tegnap esti órákban elterjedt a híre annak, hogy Gömbös nem ra­gaszkodik Tomcsányi Vilmos Pál kül­­ügyminiszterségéhez, hanem a párt óhajának megfelelően tárgyalni fog gróf Klebelsberg Kunóval, aki ezidőszerint súlyos betegen fek­szik pesthidegkúti lakásán. Amennyi­ben Klebelsberggel nem volna lehet­séges a megállapodás, Tomcsányi ideiglenesen, amíg a keleti jóvátételi konferencia­­ és az ezzel kapcsolatos tárgyalások folynak, külügyminiszter lenne, később mindenesetre átadná helyét egy olyan külpolitikusnak, akit a párt is szívesen látna. Voltak egyes beavatott kormány­­párti képviselők, akik azt az informá­ciót adták tovább, hogy később eset­leg maga Bethlen István vállalná a külügyi tárcát bizonyos problémák elintézése után. Ma délig nyilvánvalóvá vált, hogy Gömbös Gyula azokhoz a munkatár­saihoz akiket már régebben kiszemelt kabinetjének tagjaiul, erősen ragasz­kodik, így Lázár Andor igazságügyminisz­terségéhez és Kozma Miklós keres­kedelmi miniszterségéhez, akiket a dezignált miniszterelnöki aligha fog elejteni.­­ Az egységes párt vezetősége viszont azt a kívánságot terjesztették Gömbös elé, hogy kereskedelmi miniszternek Fabinyi Tihamért, a párt jelöltjét hívja meg, miután őt minden tekintet­ben erre a pozícióra alkalmasnak tartják. Gömbös kijelentette, hogy tár­gyalni fog Fabinyivel. Hasonlóképpen befejezett tény Imrédy Béla pénzügyminiszter­sége és Kállay Miklós földműve­­lésügyi minisztersége. A legbizonytalanabb e pillanatban a kultusztárca kérdése. Korniss pozíciója tegnap este még elég szilárdnak látszott, ma azonban lényegesen meggyöngült az ő esélye. Gömbös ma délutánra­ kérette ma­gához a kereszténypárt vezetőit Ernszt Sándor és Wolff Károly jelentek meg nála, akikkel a keresz­ténypártnak egész jövő magatartását, helyzetét a kormányhoz és, az esztsé­­gesmárthoz meg fogja vitatni Göm­bös Gyula. Nem tartják lehetetlennek, hogy ez alkalommal a kultusztárcát a keresz­ténypártnak mégis felajánlja. Erősen komportálják Gömbös Gyula környeze­téből, hogy a dezignált m­iniszter- IBBaBBaBBBBBBBBBBBBBBBSBBaBBBBBBBBBBBBaSaBBBaBBBBBaaBBaB „A Népszövetség a közvélemény vádlottja!..." Soha nem hallott a Népszövetség ülésterme olyan kemény szavakat, mint amilyenekkel az új elnök, Eamon de Valera, nyitotta meg néhány nappal ezelőtt az új ülésszakot. Világszenzáció volt ez a bátor beszéd, amit az Ír köztársaság elnöke a Népszövetség elnöki emelvényéről olvasott fel

Next