Magyarország, 1934. december (41. évfolyam, 271-294. szám)
1934-12-15 / 283. szám
1934. december 15 szombat MAGYARORSZÁG Schuschnigg és Berger-Waldenegg a kormányzónál Tanácskozások Gömbös minisztier*e£n®kkel és Kányával — „Szó lesz a római egyezménykiterjesztéséről más országokra", írja a Morning Post (A Magyarország tudósítóitól.) Schuschnigg osztrák szövetségi kancellár és Berger-Waldenegg külügyminiszter tegnap este hét órakor Budapestre érkezett. A miniszterelnöknél rendezett fogadásán ismételtem hitet tettek Ausztria és Magyarország változatlan barátságáról. Az osztrák vendégek ma délelőtt Gömbös Gyula miniszterelnökkel tanácskoztak. Schuschnigg első útja a Hősök emlékművéhez vezetett. Nagy tömeg gyűlt egybe a téren, jobboldali díszszázad állott zenekarral, baloldali tiszti küldöttség, amelyet Vitéz Lubkovich tábornok vezetett. Az emlékmű két oldalán díszruhás lovasrendőrszakasz, négy sarkán alabárdos koronaőrök álltak. Féltizenegy órakor érkezett Schuschnigg, Berger-Waldenegg és kíséretük. A katonazenekar az osztrák szövetségi himnuszt játszotta, az előkelő vendégek elléptek a díszszázad előtt, majd hatalmas babérkoszorút helyeztek a Hősök emlékművére. A Hősök emlékművének megkoszorúzása után a Várba hajtatott Schuschnigg kancellár Berger-Waltenegg külügyminiszter és kísérete. Először a királyi palotába mentek, ahol feliratkoztak Horthy Miklós kormányzónál, majd egymásután leadták névjegyeiket Gömbös Gyula miniszterelnöknél, Kánya Kálmán külügyminiszternél, Serédi Jusztinián bíboros hercegprímásnál, végül pedig feliratkoztak József főhercegnél. Tizenegy órakor a miniszterelnökségi palotába érkezett Schuschnigg és Berger Waldenegg, ott Gömbös miniszterelnök és Kánya külügyminiszter várta őket. A négy államférfi a miniszterelnök dolgozószobájába vonult vissza bizalmas tanácskozásra. Egy óra hosszat tartottak a megbeszélések. Tizenkét óra után néhány perccel Schuschnigg és báró Berger- Waldenegg gépkocsin a királyi Várba hajtatott. Amikor autójuk a Szent György térre bekanyarodott, a királyi vár udvarára vezető útra, az őrség fegyverbe állott és az elvonuló autó előtt meghajtotta a zászlót. Schuschnigg és Berger-Waldenegg nyomban a palotába sietett. Tizenkét óra tíz perckor Schuschnigg kancellárt fogadta külön kihallgatáson Horthy kormányzó, majd húsz perccel később Berger-Waldenegg báró külügyminisztert. A kihallgatások befejezése után Horthy Miklós kormányzó és felesége villásreggelit adott az osztrák vendégek tiszteletére. A villásreggelin a két osztrák államférfi felesége is részt vett. Jelen voltak a magyar kormány tagjai is. Délután ismét lesznek tanácskozások. Gömbös miniszterelnök és Kánya külügyminiszter visszaadják a látogatást a kancellár dunapalotai szállásán, majd a két osztrák államférfi Hóman kultuszminiszter és Darányi miniszterelnökségi államtitkár társaságában több iskolát tekint meg. Fél hat órakor a parlamentbe mennek az osztrák vendégek, este pedig az Opera díszelőadását nézik végig. Előadás után Kánya Kálmán külügyminiszter ad tiszteletükre estélyt a belügyminisztérium dísztermében. Holnap délelőtt ismét tanácskozások lesznek, fél egy órakor pedig a magyar sajtó képviselőit fogadja Schuschnigg és Berger Waldenegg báró. A budapesti megbeszélések nem irányulnak senki ellen, amint Ausztria egész politikája, még a rákényszert Schuschnigg osztrák kancellár ma délelőtt megkoszorúzta a Hősök Emlékkövét. Jobboldalt áll Berger Waldenegg külügyminiszter Londoni vélemény a tárgyalásokról London, december 14. Több angol lap ismerteti azt a meleg fogadtatást, amelyben a Schuschnigg osztrák kancellár Budapesten részesült és az ünnepségeket, amelyeket tiszteletére rendeznek. _A Daily Telegraph budapesti levelezőm megállapítja, hogy a látogatáshoz nagy fontosság fűződik, noha rém várnak politikai irányváltozást. A Morning Post budapesti levelezője szerint a látogatás a római egyezmények alkotói által végzett építőmunka újabb fejezete és azt hiszik, hogy szó lesz annak a lehetőségéről is, hogy az egyezményeket más országokra is kiterjesszék. A gazdasági kérdések továbbra is nagyon fontos szerepet játszanak a két szomszéd állam viszonyában. Egy magyar kereskedelmi bizottság Bécsben tárgyal a kölcsönös kereskedelem fejlesztéséről. Az olasz kereskedelmi miniszter is rövidesen Budapestre utazik. A budapesti látogatás az osztrák sajtóban Bécs, december 14. A hivatalos Wiener Zeitung az osztrák államférfiak budapesti látogatásáról azt írja, hogy a közös akarat és a gazdasági viszonyok javítására irányuló hajthatatlan törekvés jelképe, amely az áru- és eszmecsere kimélyítése és szilárd horgonyvetése útján Európa békéjét kívánja elérni. Budapesten bizonyára ismét nagy lépés történik előre, amely nemcsak a közvetlenül érdekelt osztrákok és magyarok, hanem az egész művelt nyugat számára is maradandó értéket jelent. A Neues Wiener Journal így ír: Budapesten tegnap a barátság bizonyítékán messze túlmenő tüntetést rendeztek a testvériség mellett. Ausztriai és Magyarorsszág között az európai politika majdnem valamennyi kérdésében majdnem érdekazonosságot jelentő érdekkapcsolat áll fenn. vnyy-, biztos, ártalmas! 3 SEM /* J ÜLHET, AKKOR IS HALLJA LELKIISMERETE SZAVÁT: AZ EGÉSZSÉGET KÍMÉLNI KELL. SZÍVJON FÁTYOL FÜSTSZŰRÖS / ^ CISARETTAHÜVELYT. ^ 3BEQBBBEEBBEBEEBBE00EEEEEB0 tett harc legsúlyosabb idején is, céltudatosan távol tudta tartani magát minden támadó szándéktól és csupán arra szorítkozott, hogy elidegeníthetetlen nemzeti szabadságát megvédemezze. A Neue Freie Presse többek között a következőket fejti ki: Természetes, hogy a két ország államférfiainak találkozása alkalmul szolgál, hogy felidézze az emlékét azoknak az időknek, amikor Ausztria és Magyarország nagy szövetségét közös öröm és közös bánat töltötte el. Teljes figyelemreméltó pohárköszöntőkből kitűnő kölcsönös megbecsülés, a törhetetlen elszántság a Duna-medence építőmunkájának folytatására és az a nyomatékos forma, amelyben a békeszeretet kifejezésre jutott. Mégis van horvátkérdés! állapította meg a Paris Midi „ Ablakunk alatt puskás rendőrök jöttekmentek e A horvátok emlékiratát Mestrovics, a nagy szobrász is aláírta Párizs, december 14. A Paris Midi tudósítója Zágrábban szerzett személyes tapasztalatai alapján számol be a horvát kérdésről. Akár akarjuk, akár nem, — írja a tudósító — el kell ismernünk, hogy a horvát kérdés fennáll és a szerbek rosszul tennék, ha a kérdés létezését tagadnák. A tudósító részletesen foglalkozik azzal az emlékirattal, amelyet a horvátok nemrégiben az uralkodótanács elé terjesztettek és ebben kérik panaszaik orvoslását. Ez az emlékirat sajátságos körülmények között született meg. A horvátok politikai tevékenységüket mindig bizonyos titokzatossággal veszik körül, de ebben az esetben — folytatja a tudósító — a titkolózás jogos volt, mert a szerb hatóságok el akarták kobozni az emlékiratot, mielőtt még az Belgrádba jutott volna. A tudósítás részletesen felsorolja az emlékirat aláíróinak neveit és nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy ezek között szerepel a meggyilkolt Sándor király meghitt barátjának, a királyhűségéről ismeretes Mestrovics szobrászművésznek neve is. Ez az emlékirat, amelyet a szerb hatóságok annyira veszélyesnek ítéltek, voltaképpen teljesen ártatlan kívánságokat terjesztett elő. Franciaországban igen gyakran egészen jelentéktelen szakszervezetek is sokkal fenyegetőbb és hevesebb hangú emlékiratokat terjesztenek a kormány elé. A horvátok négy év óta most először merték őszintén kifejezésre juttatni érzelmeiket és egész Zágráb aggodalmas reménykedéssel várta a választ. A válasz azonban még ma sem érkezett meg. Mialatt horvát barátaimmal beszélgettem, — írja a tudósító — az ablakunk alatt rendőrök jöttek-mentek, vállukon puskával, oldalukon karddal. Ez a rendőri keret megértette velem, hogy milyen légkörben született meg a horvátok emlékirata. Belgrádban úgy tesznek, mintha figyelemre se méltatnák mindazt, ami Jugoszlávia nyugati részében történik. Nincs ugyan jogunk beleszólni a jugoszláv belügyekbe, — fejezi be közleményét a tudósító — de amikor az egész jugoszláv egység forog kockán, ennek következményei bennünket is közvetlenül érintenek.