Magyarország, 1935. június (42. évfolyam, 124-146. szám)
1935-06-01 / 124. szám
MAGYARORSZÁG Az ipari minisztériumot megszavazta a felsőház bizottsága Aggályok, kifogások és miniszteri beszéd a vitában (A Magyarország tudósítójától.) A felsőház közjogi, törvénykezési, közgazdasági és pénzügyi bizottsága ma délelőtt 11 órai kezdettel Teleszky János elnöklésével ülést tartott. A kormány részéről Bornemisza Géza kereskedelmi miniszter volt jelen. Teleszky János elnök kegyeletes szavakkal emlékezett meg a pénzügyi bizottság elhunyt kiváló elnökéről, Popovics Sándorról. A bizottság Hoepfner Guido előadásában az ipari minisztérium felállításáról szóló törvényjavaslat tárgyalására tért át most. Somssich gróf az „erőltetett" iparok ellen Somssich László gróf aggodalommal látja, hogy az ipari minisztérium felállítása az államháztartásban újabb költséget jelent. _ Valószínűtlen, hogy az ipari minisztérium felállítása csak 10000 pengőbe kerül. Nem lehet megérteni, hogy az újonnan szervezett miniszteri és államtitkári állások és ezzel kapcsolatban bizonyos egyéb állások ne okozzanak új költségeket. Egyfelől állásokat szüntetnek meg, másfelől új állásokat létesítenek. Hol van a köteles takarékosság? A miniszter azt mondotta, hogy Magyarország nem tud megélni egyedül a mezőgazdaságból. Fel kell azonban tenni a kérdést, van-e lehetőség az iparcikkek nagyobb mérvű elhelyezésére és hol. Teljes elismerés illeti meg az ipart a nagymérvű fejlődésért, de nem szabad olyan iparok fejlődését erőltetni, amelyeknek fennálását a belföldi fogyasztóval fizettetik meg. Csak az olyan ipart szabad támogatni, amelynek életképessége túlzott vámvédelem nélkül is biztosítható. Harrer Ferenc arra kérte a minisztert, hogy az építésügy a kereskedelmi minisztérium hatáskörében maradjon a .nak a javaslattal szemben, mert további megterhelést jelent és a közigazgatás differenciálódására vezet akkor, amikor inkább annak egyszerűsítésére volna szükség. Mégis elfogadja a javaslatot, mert a kormány gazdasági reformpolitikájának alapjául tekinti az ipari minisztérium felállítását. Felvilágosítást kér arra, hogy az értékesítés irányítását hogyan kívánja a kormány a jövőben megoldani. Chorin az ipar nemzeti hivatásáról Chorin Ferenc elismeréssel emlékezett meg a kereskedelmi minisztérium munkásságáról. A javaslatot elfogadta, bár a szétválasztás ügyében aggályai vannak. A javaslat indokolása megnyugtató: Magyarország mai helyzete szükségessé teszi az ipar kiépítését. Az iparnak kötelessége a hazai nyersanyagok feldogozása, de éppen a legnagyobb hazai, nyersanyagot feldolgozó ipar, a malomipar, a hazai mezőgazdasággal hasonló kiviteli nehézségekkel is küzd. Az ipar maradéktalanul teljesíti nemzeti hivatását. Nem hiszik, hogy számottevő mértékben történt volna mesterséges iparfejlesztés. Székács Antal szerint a minisztérium felállításában elsősorban azt kell elbírálni, hogy költségmegterhelés hasznára válik-e a közgazdaságnak vagy sem. Az új minisztérium felállítására, illetve a kereskedelmi minisztérium kettéválasztására szerinte nem az ipar kedvéért van szükség hanem a kereskedelem, érdekében azért, hogy végre az elnyomott, kiszorított, nyomorúságban tengődő kereskedelmi érdekeknek is meglegyen a gazdájuk. Wekerle nem látja szükségesnek az új minisztériumot Wekerle Sándor nem tartja szükségesnek az új minisztérium felállítását A kereskedelmi tárca keretében is rohamosan fejlődött az ipar. Fél, hogy a szétválasztás következtében a MÁV öncélúsága túlságosan kidomborodik. Az Államvasutaknak a közgazdasági életet is szabályozó tarifapolitikája helyesebben valósítható meg, ha az ipar és kereskedelem egy tárca keretében van egyesítve. Szontagh és Teleszky aggályai Szontagh Jenő a mai gazdasági viszonyok mellett nem tartja időszerűnek az új minisztérium felállítását, ami újabb költségmegterhelést fog előidézni. Teleszky Jánosnak aggályai van Bornemisza: A javaslat az agrárérdekeket szolgálja Bornemisza Géza kereskedelmi miniszter részletesen válaszolt a felszólalásokra. Hangsúlyozta, hogy a javaslat az ipari termelés és az értékesítés irányításának szétválasztását célozza, ami elsősorban az agrárérdekeket szolgálja. A külkereskedelmi tárgyalásokon egyedül az új kereskedelmi és közlekedési minisztérium előadói vesznek majd részt. A közlekedés az új kereskedelmi minisztérium hatáskörébe fog tartozni. A kormány devizapolitikájánál az általános közgazdasági szempontokat tartja szem előtt. Az ügykörök szétválasztását maga is elősegíti. A költségtöbbletre vonatkozólag megjegyezte a miniszter, hogy azt nem lehet egyszerűen a növekedés szempontjából megítélni, mert az ipari minisztériumra új feladatok megoldása és meglevő ügykörök kiterjesztése is fog hárulni. Ide sorolható például az energiagazdálkodás és a hazai nyersanyagok feltárásának kérdése, valamint a szociális problémák is. Arra fog törekedni, hogy a minisztérium szétválasztása minél kisebb zökkenővel járjon. A miniszter felszólalása után a bizottság a javaslatot általánosságban és részleteiben is elfogadta. Bethlen és Eckhardt békekötése két levélben Gömbös miniszterelnök nem felel Bethlen szerda esti beszédére (A Magyarország tudósítójától.) Bethlen István gróf és Eckhardt Tibor kibékülése, amelyről politikai körökben napok óta beszéltek, tegnap megtörtént. A békekötést, amely levélváltás alakjában folyt le, megelőzte a Független Kisgazdapárt szerda esti értekezlete. Ezen a párt kimondotta, hogy továbbra is fentartja független ellenzékiségét s ezt az országgyűlésen ezentúl még határozottabb formában juttatja kifejezésre. Kimondta a párt azt is, hogy bizonyos kérdésekben esetről-esetre megállapodást, sőt fegyverbarátságot is köthet akár egyik ellenzéki párttal, akár az egész ellenzékkel is s ilyenkor közös vezetéssel indulhat küzdelembe. Általánosságban azonban fenn óhajtja tartani a párt teljes különállását. Ezek után történt meg a levélváltás, amelyet még bizalmas eszmecserék is megelőztek s amelyről Az Est mai számának közlése nyomán az alábbiakban számolunk be. Eckhardt Tibor a következő levelet intézte Bethlen István grófhoz: nagy méltóságú, Bethlen István gróf volt miniszterelnök úrnak Budapest Budapest, 1935 május 30. Igen tisztelt Barátom! Abban az izgalomtól túlfűtött atmoszférában, amely az év elején lezajlott belpolitikai eseményeketkísérte, a személyem és a vezetésem alatt álló Független Kisgazdapárt jobbról is, balról is egyaránt — nézetem szerint — méltánytalanul éles támadások központjába került. E támadások miatt való felindulásomban szentesi és gyöngyösi beszédeimben — elismerem — — Veled szemben olyan, a normális politikai kritika mértékét túllépő és személyedet érintő igen éles kitételeket használtam, amelyeket utólag sajnálok s nem helyeslek. Ezt annál is inkább hangsúlyozhatom, mert az elhangzott kijelentések nem egyeztethetők össze azzal az elismeréssel és nagyrabecsüléssel, mellyel Irántad állandóan viseltettem és viseltetem és aminek több ízben is kifejezést adtam. Ismételten kinyilvánítom tehát a történtek felett érzett őszinte sajnálkozásaimat és az ország érdekében arra kérlek, hogy fent említett kijelentéseimet tekintsd meg nem történteknek. őszintén tisztelő híved: Eckhardt Tibor, Eckhardt, Tibor levelére Bethlen, István gróf a következőként válaszolt: ■Nagyméltóságú Eckhardt Tibor úrnak Budapest Budapest, 1935 május 30. Igen tisztelt Barátom! Hozzám intézett szíves és őszinte soraidat köszönettel nyugtatom és tartalmukat tudomásul veszem. Magam is azon a nézeten vagyok, hogy az ország jelenlegi súlyos helyzetében minden politikus igyekezzék a személyi kérdéseket félretenni és kiküszöbölni. Ettől az óhajtól áthatva jelentem ki azt is, hogy a képviselőválasztások során a nagyatádi kerületben tartott beszédemnek egyes passzusai teljesen elferdített formában jelentek meg a sajtóban és így nem a Te személyedre vonatkoztak, beszédemnek azt a részét viszont, amely hű közlésben került a nyilvánosság elé és a miniszterelnök fiókjában elsüllyedt dokumentumokról szólott — teljes jóhiszeműséggel mondottam el, mert az erre vonatkozó információ a miniszterelnök úrtól származik. Sajnálom, hogy erre az információra való utalás esetleg félreértésekre nyújthatott alkalmat, őszintén tisztelő híved Bethlen István gróf. 3_ Balatonnál Balatonalmádi Balatonlelle Keszthely, Siófok Balatonszemes MEINL GYULA" A miniszterelnök álláspontja: semmi személyeskedés! A politikai köröket természetesen az a kérdés, érdekli , elsősorban az ellenzéki fronton bekövetkezett új helyzettel kapcsolatban, hogy a levelekben, elsősorban pedig Bethlen István grófnak Eckhardt Tiborhoz intézett levelében foglalt megállapításokhoz mit szól Gömbös Gyula miniszterelnöki A miniszterelnök ma nem tartózkodott a fővárosban, Tétényben van és ott értesült a kibékülésről, valamint a Bethlen és Eckhardt között történt levélváltásról. Ami Bethlen István grófnak szerdán este elmondott beszédét illeti, ezzel kapcsolatban olyan helyen, ahol a miniszterelnök álláspontját ismerni vélik, a következőket jelentették ki a Magyarország munkatársa előtt: — A miniszterelnök már Bethlen István gróf nagykanizsai beszédére sem válaszolt és illetékes hely annakidején azt a közlést tette, hogy személyeskedésnek a mai nehéz időkben nem lehet helye. A miniszterelnök semmi okot nem, lát fenforogni arra, hogy etől az elvi állásponttól eltérjen, annál kevésbé, mert Bethlen István tegnapelőtti beszéde a politikai konkrétumok tekintetében még a nagykanizsai beszédnél is kevesebbet tartalmaz. Vajda Ernőné izgalmas vallomása az amerikai Aknay—Fedák-per tárgyalásán Los Angelesből táviratozzék. A bíróság tegnap folytatta Vajda Ernő és Aknay Vilma ügyének tárgyalását. E napon is bővelkedett a tárgyalás mozgalmas jelenetekben. Vajda Ernő feleségének tanúvallomása volt a nap egyik szenzációja. Vajda Borbála aszszony a többi között a következőt vallotta: — A férjem és én régebben igen jó barátságban voltunk Aknay Vilmával, később azonban megszűnt a barátság. Aknay Vilma egy ízben így szólt hozzám: »Nézd, Boriska, Ernő lángész, te pedig útjában állsz a karrierjének. Miért nem váltok el?« Vajda Ernőné ezután izgatottan felkiáltott: — Ez a nő mindent elkövetett, hogy elvegye tőlem a férjemet! f aVIKIM ma este megnyílik! Kertjében este S Őritől az új TOKAJI CSÁRDA