Magyarország, 1937. március (44. évfolyam, 49-71. szám)

1937-03-13 / 59. szám

1937 március 13 szombat MAGYARORSZÁG Leszállt az első gép a budaörsi új repülőtéren A bíróság néhány nap múlva eldönti a telkek megváltási árát Budaörs, március 12. (A Magyarország kiküldött munka­társától.) Tavaszi napfényben fürdő­zik csöndes svábjaival Budaörs, a kis községháza kapualjában üresek még a fecskefészkek, négy kilométerre a község központjától szorgos munkás­kezek építik a gépfecskék fészkeit, a repülőgéphangárokat. Majdnem ké­szen áll már a budaörsi repülőtér,­ Budapest, de az egész Magyarország legmodernebb légikikötője, amelyet a tervek szerint május elején adnak át rendeltetésének — és még ma sem tudja sem a vevő, sem az eladók cso­portja, hogy mennyi hát a vételára p. telkeknek, amelyekre a repülőtér került. adásvétel volt, azért értékelték le a föld árát, ítéljen a bíróság —• összehívtam többízben a föld­­tulajdonosokat, részletesen megma­gyaráztam nekik, hogy miről van szó. Senki­ sem ellenezte az eladást, senki nem akarta a földtulajdonosok részéről megakadályozni a repülőtér idetelepítését. Magam vittem küldött­séget a földtulajdonosokból a fővá­rosba a polgármester úrhoz. Akkor az volt a helyzet, hogy a főváros közgyűlése 5—600.000 pengő körüli összegre adott felhatalmazást a pol­gármesternek, aki — amikor közöltük vele az itteni földárakat — kijelen­tette, hogy magasabb vételárra nin­csen megbízása, a­ felelősséget nem vállalhatja, leghelyesebbnek véli a kisajátítási eljárás megindítását. Ebbe a földtulajdonosok egytől­­egyig belementek és a legnagyobb bi­zalommal várják a független magyar bíróság ítéletét, őszintén megmon­dom: arra számítunk, hogy a forgal­mi értéket megkapjuk. Ha 5 pengő körüli árat állapít meg a bíróság,­nem lesz semmi nehézség, mindenki meg­nyugszik és zokszó nélkül elfogadja. — Amikor a tárgyalások megindul­tak, közöltem a földtulajdonosokkal, hogy ennek a közügynek az irányítá­sát a községi elöljáróság magára vál­lalja, ügyvédi segítséget egyelőre ne vegyenek igénybe, ne okozzanak fe­lesleges módon költségeket. Azt is kijelentettem, hogy mihelyst ügy­védi segítségre szükségük lesz, nyom­ban értesíteni fogom őket. Kussbach ügyvéd úr valóban beleavatkozott a dologba, de nagy szerepe nem volt. 267 telektulajdonos A repülőtér fogas kérdés lett a takarékoséletű, tiszta fejjel számoló svábok számára. Kétszáz katasztrális holdnyi földterület kellett a repülő­térhez és ez a másutt mindennapos középbirtoknak is alig számító föld­­darab itt 267 tulajdonos kezén van. Félholdal, háromnegyedből hús, egy­­kétholdas parcellácskákból, gyümölcs­ös szö­rl­ő termőta­l­ajból áll a kétszáz­­holdingi örsödi föld, hegyek alatt hú­zódik. Már a parlamentet is megjár­ta az a hír, hogy a budaörsi telektu­lajdonosok dr. Kussbach Ferenc bu­dapesti ügyvéd vezetése alatt tömö­rültek és a tárgyalások elején még félmillió pengő körüli földárakat fel­verték hárommillió pengőre, úgyhogy a­ főváros képtelen a repülőtér terü­letét szabad egyezkedés alapján meg­vásárolni, kénytelen volt a kisajátí­tási­ eljárást folyamatba tenni. Mit mond a budaörsi főjegyző? Budaörs népe tehát harcba bocsát­kozott a székesfővárossal, erről a harc­ról, előzményeiről ezt mondja Forgó Henrik, Budaörs főjegyzője: — Nincs itt szó semmiféle szervezke­désről, együttes fellépésről, spekulá­cióról és minden más olyan törekvés­ről, amely a budaörsi néppel szemben csak a legparányibb mértékben is in­dokolttá tenné a túlságos anyagiasság vádját. A budaörsi földtulajdonosok egyebet nem akarnak, csak annyit, hogy földjeikért megkapják a forgal­mi értéket. — 1935-ben indultak meg a tárgya­lások, amelyet mi a magunk részéről adatgyűjtéssel kezdtünk. Kimutattuk, hogy az örsödi és a kamaraerdei terü­leten fekvő földek kiváló minőségűek, nagyszerű gyümölcsfákat nevelnek, príma szőlőt adn­ak. Azt is kimutat­tuk, hogy a földek középértéke négy­­szögölenkint 5—6 pengő körül mozog. Van olyan parcella, amelynek négy­szögöle megéri a 15 pengőt, ennyiért vásárolta tulajdonosa. Mindössze egyetlenegy olyan adásvételi szerző­dés került elő, amely szerint 1 pengő 50 fillér volt négyszögöle a szerződés megkötésekor a földnek. De ez az egy eset egyedülálló, valószínű, családi Az első repülőgép • A mi svábjaink az első pillanatban átérezték a repülőtér létesítéséhez fű­ződő fontos nemzeti érdekeket, ahhoz azonban megvan a joguk, hogy káro­sodás ne érje őket földjük átadásánál. Szívesen átadták a fővárosnak a re­pülőtér létesítéséhez szükséges terü­letet, hogy a munkálatokat idejében megindíthassák és befejezhessék. Az építkezésekkel már nagyon előreha­ladtak, a repülőteret planírozták, víz­telenítették, gyepesítették, úgy tud­juk, hogy a megnyitást május elsejé­re tervezik. Tegnap már le is szállt az első repülőgép az épülő légikikötőre. — A kisajátításról az 1881. évi 41. évi törvénycikk intézkedik. — foly­tatta a budaörsi főjegyző — ennek alapján négyszögölenként legalább 50 fillért letétbe kell helyezni. Ezt a pénzt a főváros a kisajátítási per megindításakor letétbe is helyezte. A négyszögölenkénti 50 filléres letét­­pénzt értették sokan félre az egysze­rűbb emberek körében, azt hitték, hogy a főváros mindössze ennyit haj­landó fizetni az értékes földekért­ Megmagyaráztuk nekik a dolgot, most már megnyugodtak és mindenki a legnagyobb bizalommal várja a tör­­ténendőket. A föld egy része a budai határban van, itt a budapesti tér. vényszék illetékes, a budaörsi határra eső részt illetően a pestvidéki tör­vényszék állapítja majd meg a kisa­játítási árat. A kapott értesítés sze­rint a közeli napokban már meg is kapjuk a pestvidéki törvényszék íté­letét.­­ Mi csak azt kértük, hogy legye­nek tekintettel a földek értékére és a beruházásokra. Utóvégre azért a földért, amelyben már szőlő termett, amelynek jövedelme segített egy család megélhetésén, nem lehet any­agit fizetni, mint a kukoricaf­öldekért. A budai határra 170, a budaörsi határra 70 budaörsi sváb polgár földje esik a repülőtér területén. Újabban 27 telektulajdonos földjére lett szükség, a kisajátítási eljárás itt is megindul. Ha a bíróság a négyszögölenkénti, 5 pengős középárat állapítaná meg, a kétszáz holdért 1.600.000 pengőt kel­lene fizetni. Az Alföldön prima ter­mőföldet lehet holdanként 800—1000 pengőért venni, a budaörsi földek katasztrális holdja eszerint 8000 pen­gő körül mozogna. A fővárosnak mindezzel szemben az az álláspontja, hogy csak a for­galmi árat adja­ meg. Eszerint 500—* 600.000 pengőt hajlandó fizetni. A döntés a bíróság kezében van. Raczkó Lajos 15 A nehézsúlyú francia kakasok nagy győzelme az angol kakasok felett Calais, március 12. (A Magyarország külön tudósítójától.) A northumberlandi herceg, angol millio­mosok, skót sportemberek jelenlétében zajlott le a nagy angol-francia kakasvia­dal Calais-ban. A híres angol kakasviadal szövetkezet a francia kakasviadal szövet­kezettel együttesen rendezte a viadalt, amely méreteiben felülmúlta az összes eddigieket. Kétszáz kakas Calaisbe tart Több mint 200 kakas vérzett el, rengeteg pezsgő fogyott és 100 fonton felüli fogadá­sokat kötöttek. Mint 1930 óta minden évben, Észak- Franciaország egyik kis falujában kezd­tek hozzá az előkészületekhez. Ez alkalom­mal 150 fajkakast hoztak idomítóikkal együtt Calais-ba. Szombat délután kezdő­dött a viadal. Az angol résztvevők húsz kakast vittek magukkal, miután azonban egyikük sem készítette elő kakasait kellő­képpen, a nehézsúlyú francia kakasok könnyű diadalt arattak angol ellenfeleiken. A kakasviadalon résztvevő angol turis­ták mindegyike különleges »kakasviadal­­rosszbe« öltözött. Ez az öltözék arany­gombos gyapjúkabát, mindegyik gombon egy viaskodó kakassal. A kakasokat vas­­sarkantyúkkal látták el, hogy »hatáso­sabban« tudjanak küzdeni, bocsátották a küzdőtérre, hogy ott tetszés szerint küzdjenek egymás ellen. A világ minden részéből érkezett hely­színi tudósítók hosszasan írnak arról a kakasról, amely diadalmasan küzdötte vé­gig a véres kakasviadalt, minden mérkő­zését megnyerte és amikor a »gálaestéin« egyszerre bocsátották a ringbe a többi ka­kassal, csodálatos ravaszsággal forgoló­dott a küzdőtéren jobbra-balra s óvatosan elkerült minden viaskodást, míg a többi tudatlan kakas nekivadult és ölte egymást. Azután, amikor a küzdőtéren csak egyet­len élő kakas maradt, a ravasz kakasbaj­nok nyugodtan odament hozzá és végzett vele. Ezt a diadalmas kakasbajnokot, amely a viadalt túlélte, a viadal után Angliába vitték. Az 1937-es kakasviadalnak olyan rendkí­vüli sikere volt,­­hogy a jövő hónapban minden valószínűség szerint megismétlik. Gálaest tömeggyilkolással A döntő mérkőzések este zajlottak le, a legelegánsabb közönség azonban a kakas­viadalnak csak ahhoz a fázisához jött el a carlais-i hotelbe, amikor az elődöntőket a szerencsésen túlélő kakasokat egyszerre­­ A rendőrség türelmes A kakaspárbaj tulajdonképpen szigo­rúan tilos Angliában és Franciaországban egyaránt. A tilalom ellenére azonban Észak-Franciaországban, ahol a kakas­viadal rendkívül népszerű a bányászok és az iparosok között, a rendőrség »messze­menő türelmet« tanúsít ebben a kérdésben, úgy tesz, mintha nem tudna a gyakori kakasviadalokról. A gálakakasviadalokat most először ren­dezték Calais-ban. A múltban az angol kakasokat egy lillei hotelbe szállították s itt mérkőztek meg francia testvéreikkel, miután azonban Calais olcsóbb, mint Lilla és az útiköltség is kevesebb, a kakasviada­lok színhelyét Calaisba helyezték át. PREMIER MA! Az első magyar sztárfilm! PREMIER MA ! Muráti Lili Jávor Pál Kabos Gyula Gombaszögi Ella Latabár Kálmán együtt egy filmen nagy. Nóti Károly zenés bohózata Em­őd Tamás és Török Rezső vígjátéka nyomán. Zene Komjáthy Károly. — Rendezte : Ciathonyi Ákos­(Focus-Radó István-produkció.) FŐBŰN Filmszínház METRO Filmpalota ’ (*/.6, 1 18, */410) Pátria-film (V.6, */.8, */.10)

Next