Magyarország, 1937. március (44. évfolyam, 49-71. szám)
1937-03-05 / 52. szám
193? Piárcius 5 péntek MAGYARORSZÁG „Nem tűrhetjük a malackodásokat" Nyilatkozik a kalocsai színház ellenőrzéséről Máthé-Tóth Jenő, az Actio Catholica világi elnöke és Zeislinger Ferenc lelkész Kalocsa, március 4. (A Magyarországg kiküldött munkatársától.) A vidék egy idő óta megcenzúrázza a színházat, közelebbről: a színdarabokat. Kalocsán az Actio Catholica mozdult meg és a tegnap este lefolytatott tárgyalások során bizonyos mértékben keresztülvitte a húsvét utánig tartó kalocsai színi szezon műsorában kívánságait. Az ügy a lovagias szabályok legszigorúbb betartásával véget ért annak ellenére, hogy folyamatban van, megoldási módja igen közelről érinti a színháziközönséget, a színészvilágot, de leginkább a szerzők társadalmát... Februárban kezdte meg többhetes színi szezonját Kalocsán Szalay Károly harminctagú társulata. A színigazgató előző állomáshelyén levelet kapott a kalocsai Actio Catholicától, a levélben arra kérték, hogy bizonyos szempontokat honoráljon a színi szezon műsorának összeállításánál és az előadások nívójának megszabásánál. Az Actio Catholica irányítja a színigazgatót Kalocsán nem működik a városi színügyi bizottság, amely a vidéki városokban felülvizsgálja a társulat összeállítását, játékrendjét és előadásait és tanáccsal, tájékoztatással szolgál a színigazgatónak a helyi közönség kívánságait illetően. Az érseki székhelyen a társadalmi megmozdulásokkal állandóan foglalkozó és azokat irányító Actio Catholica, vállalja ezt a szerepet és a színiszezon megindulása óta állandóan rajta tartja a szemét a színtársulat műsorán. A színigazgató és az Actio Catholica között legteljesebb az összhang, éppen ez az összhang és együttműködés az, amely az írót, színészt és a közönséget a legközelebbről érinti. . xKirívó malackodásokat, trágárságokat, disznóságokat nem tűrünk* — ez a kalocsai megmozdulás első parancsa és rendkívül érdekes mindaz, amit az érdekeltek elmondanak erről az állásfoglalásról. Dr. Máthé-Tóth Jenő, a kalocsai Actio, Catholica világi elnöke ezt mondja: — Kaposvár érseki székhely. Itt nem tűrhetjük a színpadról a disznókodárcokat és malackodásokat. Szó sincs arról, hogy mi mindennap megegyünk egy színészt, nagy támogatói vagyunk a színtársulatnak, amely igazán jó előadásokat produkál, de elérkezett az ideje annak, hogy a színpadról elhangzott dolgokat helyes mederbe tereljük. Magam is, de valamenynyien, színházbajáró emberek, színpártolók, színházbarátok vagyunk, húsz bérletszelvény van a zsebemben nekem is... Mondom: nem tűrhetjük a malackodásokat és ezt a meggyőződésünket akkor is keresztülvisszük, ha tetszik, vagy nem. Jenc lelkész így körvonalazta a megmozdulás okait és céljait: -r- Mielőtt a színtársulat megérkezett volna Kalocsára, levelet írtunk Szalay színigazgatónak és megkértük arra, hogy lehetőleg ne hozzon színre malackodásokkal teli darabot, sőt az előadások stílusában is alkalmazkodjék ahhoz a tényhez, hogy Kalocsa érseki város. A levél hangja az elképzelhető legbarátságosabb volt és tartalma a színigazgatónál is megértésre talált. Mi semmiféle előzetes cenzúrát a színdarabok felett nem gyakorolunk, hiszen ez nem is lehet feladatunk, de abba igenis van beleszólásunk, hogy a teljesen könnyű fajsúlyú színdarabok, kényes helyzetű malackodások színrehozatalától a színtársulat lehetőleg tartózkodjék. — Elismerjük és tudjuk, hogy a színház — különösen vidéken — ma nem annyira művészet, mint inkább üzlet és azt is tudjuk, hogy a színház ma kénytelen az alantas emberi indulatokat is kiszolgálni. Tíz ellen harcolunk mi. A színháznak mérhetetlen befolyása van a telkekre, nagyon jót is tehet, mi a nagyon rosszat iparkodunk lecsökkenteni a lehetőség határain belül. Azt is jól tudjuk, hogy kívülünk van egy másik oldal is, amelynek az ízlését a színdarabgyárak gyári termékei szolgálják és hogy ennek a másik oldalnak ízlését tekintetbe kell venni a színtársulat anyagi jóléte érdekében. Semmi agresszivitás nincs a részünkről, mi nem kívánunk erőszakos eszközöket életbe léptetni, de egyszer már meg kellett mondani és éppen a nyilvánosság előtt, hogy a mai idők színdarabjai, a tiszteletet érdemlő kivételt leszámítva, nem nevezhetők sem irodalmi, sem művészeti, de még műfaji értéknek sem. Magatartásunkkal főleg a közönséget akarjuk felvilágosítani és ízlését az irodalmi értékű színdarabok felé irányítani. Nem handabandázunk síppal-dobbal, hanem józanul és tárgyilagosan igyekezünk irányt szabni, birodalmat , és a beteges irányzatokat akarjuk száműzni, a művészetet és az erkölcsöt reklamálják a színpadról. Ez a szándékunk ,és munkásságunk pedig teljes egészében nemes és indokolt. Kalocsán tehát megkezdődik a nagy harc, de a küzdelemnek kifelé, a közönség körében visszhangja meg nincsen. A lelkes színjátszó együttes súgónélküli, remek prózai előadásait, amelyeken egyesegyedül csak irodalmi értékeket hoznak színre, nagy közönségsiker mellett kevesen látogatják. A szakszót annak, zongorának, a szinkópás muzsikának, foxnak, tangónak nagyobb a közönsége. De ez a »nagyobb« közönség sokszor és sűrűn adják el a száz főt. A színtársulat ma este a Pármai Ibolyát játszotta, készpénzbevételként mindössze 27 pengő szerepelt a pénztárban. Bérletek árával együtt összesen 50 pengő. Színházi megbeszélés a plébánián Ma este hat órára a plébániára kérették Szalay színigazgatót, aki részleteiben is letárgyalta a problémát az Actio Catholica vezetőségével. A megbeszélés a legteljesebb egyetértésben ért véget és utána Zeislinger Fe Harc az erkölcstelenség és meztelenség ellen A lelkész azt is elmondja, hogy a színtársulat múlt heti műsorán a nagy igyekezet ellenére is szerepelt két olyan színdarab, amelynek színrehozatala ellen kifogás emelhető. — A nyitott ablakokra és a Mackókra semmi szükség sincs színpadon, — mondja — ennek a két színdarabnak, ha ugyanannak lehet nevezni őket, a színrehozatala egyáltalán nem kívánatos. Amit mi a kalocsai színiszezon műsorát illetően keresztül akarunk vinni a legbékésebb eszközökkel, az nem cenzúra és nem prüdéria, hanem a tisztes, értékes színpadi kultúra reklamálása. Mi harcolunk az erkölcstelenség és a meztelenség ellen, de nem esünk túlzásokba, a mi álláspontunk nem azt jelenti, hogy például Az ember tragédiájá-t nem lehet színrehozni csak azért, mert történetesen az első jelenetben Áddám és Éva mezítelenek. A beteges ANNABELLA parádés alakítása a legizgalmasabb francia filmben Asszony a hadihajón MÁTÓLAz első előadások félhelyárakkalPALACE A köszönő igazgató pedig a színigazgató felcsapott társulata köszönő emberének is. A pénztár oldalán áll, szemben a bejárattal és mindenkit vendégszerető szívélyességgel köszönt, aki csak bejön az ajtón. Ismeri a közönséget »személyesen”. A pármai ibolya színpadát, előadását »pesti« szemmel nézni nem lehet és nem szabad, mert a színigazgató színházba fektetett tőkéje 11.000 pengőnél nem több és mert a primadonnának havi 150 pengő fizetése van, kevesebb, mint a pesti primadonnának egy estére. Ilyen anyagi keretek között a színek, fények, csillogások nem kápráztatnak a színpadról, de ilyen körülmények között a kimondott szó, az eldalolt ének, az eltáncolt tánc értéke tisztábban mérhető és élvezhető. Ilyen körülmények között a szegény vidéki színész számára egyetlen mentsvár van, a »nagy szerep«, amit a sablondarabok ugyanazonságában nem talál meg. A köszönő igazgató fáradtan simítja végig a homlokán a harminc ember életének mindennapos óvásától, biztosításától támadt barázdákat, amint mondja: — A színigazgató helyzete nagyon nehéz ma vidéken. Valóságos diplomatáknak kell lennünk a kívánságok honorálásánál, úgyhogy eleget is tegyünk a kívánságoknak, meg is éljünk. Közöttem és az Actio Catholica között semmiféle félreértés nincsen, mert hiszen arról van szó, hogy tartózkodjam a könnyűfajsúlyú és kényes témájú színdarabok színrehozatalától, ha csak tehetem. Az akció vezetői belátják és előttem hangsúlyozták is, hogy kifejezetten »fehér« darabokat színrehozni nem lehetséges. Az ilyen daraboknál azt kérik, hogy a túlságosan kényes részleteket kissé letompítva, finomabb formában vigyük a közönség elé. Én ezt így is csinálom, mert nekem is az a véleményem, hogy a színpad és a színész nem a kényes kétértelműségek és sikamlós helyzetek kihangsúlyozására, hanem az igazi színpadi kultúra tolmácsolására született. Nyílik az ajtó, kalocsai hölgyek, urak jönnek az előcsarnokba. A kalocsai színigazgató, akinek a vállán mázsás felelősségek és elkötelezések súlya van, udvariasan meghajol a hölgyek felé: — Csókolom a kezüket!... Milyen aranyosak, hogy ebben a cudar esőben is eljönnek a színházba. Raczkó Lajos Két magyar szerző Budapesten beszél a bécsi premierről Ezen a héten, mint ismeretes, két magyar bemutató zajlott le Bécsben. Az újdonságok szerzői részt vettek a premieren és most hazaérkeztek Budapestre. Bónyi Adorján, akinek »Viki« című darabját a Theater an der Wien mutatta be, a következőket mondotta útjáról: — Részt vettem a főpróbán és a premieren. Nagyon tetszett a bécsi előadás. Bársony Rózsi első prózai alakítását különösen megdicsérték a lapok. Nagyon mulatságos volt Otto Walburg, aki azonban eddig csupán nyolc napra kapott játszási engedélyt. Reméljük azonban, hogy az engedélyt meg fogják hosszabbítani. A darabon bizonyos változtatásokat eszközöltünk. Az ellentétes hírekkel szemben azt tapasztaltam, hogy a magyar szerzőket és a magyar művészeket a régi baráti szeretettel fogadják az osztrák fővárosban. Hazaérkezett Békeffi István is, akinek »Eső után köpönyeg” című vígjátékát Krasznai-Krausz Mihály zenéjével a Scala-színház mutatta be. — Családilag is érdekelve voltam a premieren, — mondotta mosolyogva, — mert sógornőm, Tabódy Klári játssza a szubrettszerepet. Kitűnő előadásban, a komponista új számaival került színre a darab. Rövidesen visszautazom Bécsbe, mert a Deutsche Volkstheater is megkezdi a próbákat egyik vígjátékomból. Izabella Rodrigue, a külföldi rádióállomások és a remek hanglemezeiről ismert spanyol énekesnő esténként tomboló sikert arat Budapest népszerű bárjában, a dunaparti Prince of Walesben. A kitűnő műsort a nagyszerű magyar dizőz, Szabó Ica egészíti ki. 9 Svéd Sándor betegsége miatt műsorváltozás az Operaházban Svéd Sándor ma délelőtt hirtelen megbetegedett. Az Operaházban kitűzött A végzet hatalma helyett emiatt A bűvös vadász kerül színre. A HANGSZÓRÓ MELLŐL HANGSZÓRÓ-TANÁCSOK CSÜTÖRTÖK: Opera, operett, hangverseny, 18.00 Hoehn zongoraművész számai (Hamburg), 19.25 »Varázskeringő«, Oscar Straus operettje (Ostrava), 19.30 »A bűvös vadász« Weber operája (Budapest), 20.10 Zkari Hg. (Köln), 20.30 Szimfonikus Hg. (London), 20.55 »Euryanthe«, Weber operája Bruno Walter vezényletével, Pataky Kálmán vendégszereplésével (Hilversum), 21.00 »A titkos házasság«, Cimarosa operája a genovai Carlo Felice színházból (Milánó), 21.00 Modern Hg. (Sottens), 21.45 Mozartest (Paris Radio), 22.00 Csajkovszki-művek (Brüsszel II.), 22.30 Szimfonikus Hg. (Luxemburg), 21.00 Ikari lemezek (Frankfurt és Stuttgart). Tánc: 20.10 Frankfurt és Hamburg, 22.30 Boroszló, 23.00 Lipcse, Dzsender és Kopenhága, 23.25 London, 0.15 Droitwich. (Részletes műsor a Sárga Rádióban.) Tisztelet a kivételnek Tolnay Klára, _________ Ráday, Rózsahegyi STUDIO Az első előadások félhelyárakkal