Magyarország, 1939. december (46. évfolyam, 274-297. szám)
1939-12-01 / 274. szám
1989 december 1 péntek 1iACYARORSZÁG Összefogást és fegyelmet hirdettek a megajánlási vita szónokai Imrédy Béla gazdasági kérdésekről és a nemzeti egységről — Össze kell fogni és erősíteni a kormányzatot — mondotta a Felvidék szónoka A képviselőház csütörtökön folytatta a felhatalmazási törvényjavaslat tárgyalását. Az ülést, amelyen a kormány részéről Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter jelent meg, tíz óra után nyitotta meg Tasnádi Nagy András elnök. Az első felszólaló: Bárczay Ferenc, a MÉP második vezérszónoka hangoztatta, hogy két pilléren, a hadsereg felfegyverzésén és a tömeg jólétén nyugszik az állam biztonsága. Az az összeg, amelyet a honvédelmi miniszter felvett a költségvetésbe, biztosítja a honvédelem akcióképességét, más országok példáján okulva azonban valószínű, hogy hadseregünk technikai felszerelését fokoznunk kell. Kiemelte, hogy a szociális kérdések megoldása elodázhatatlan, de mint minden kérdés megoldásában, itt is vannak észszerű határok. Imrédy Béla beszéde Bárczay Ferenc után a MÉP másik vezérszónoka, Imrédy Béla beszélt. Többek között a következőket mondotta: _— Az appropriációs vita rendkívül súlyos nemzetközi helyzetben folyik. Habont dúl Európában és ezekben az időkben jobban egymásra kell találnunk. Nagy önmegtartóztatásra van szükség, sok mindenről le kell mondanunk, de egyről nem szabad: az önbírálatról, amely a tökéletesedéshez vezet. Le kell mondanunk a demagógiáról, az utcai demagógiáról, amely az alacsonyabb néprétegek fantáziájára és ösztöneire apellál, de le kell mondanunk a szalondemagógiáról is, amely lázításnak, destrukciónak bélyegez minden haladó törekvést és így akar elfojtani minden reformgondolatot. Elsősorban anyagi kérdésekkel foglalkozom, azután erkölcsi kérdésekkel. A leglényegesebb anyagi kérdés: hogyan tudjuk gazdasági teljesítőképességünk maximumát elérni, hogyan tudjuk gazdasági tevékenységünket a legmagasabb fokra emelni, rendszeres megalapozott munkával? Igyekezzünk termelésünket felfokozni, mert ha a haditermelés mellett nem tudjuk fentartani a produktív termelést olyan mértékben, mint amilyen a háború előtt volt, akkor az életszínvonal leszállása elkerülhetetlen. — A nemzet egysége egyike a legtöbbet hangoztatott kívánalmaknak. Ennek a lelkek konszenzusán kell alapulnia. Az erős kézzel irányított csend még nem jelenti a lelkek konszenzusát. Az egység nem lehet százszázalékos. Mindig lesznek máskép gondolkozók, jóhiszeműek és rosszhiszeműek egyaránt. Mindig lesznek fantaszták, de merem állítani, hogy a nemzetnek nyolcvankilencven százalékát, mégpedig nemcsak szám szerint, hanem érték szerint nyolcvan-kilencven százalékát is egységes közszellem táborába lehet állítani. A felelőtlen külpolitizálás ellen szólt, majd így folytatta: — További akadálya az_egységnek az, hogy az ambíciókat, törekvéseket ferde irányba terelik. Az önbizalom hiányát is látjuk. Divatos nálunk a felső körök majmolása. Ennek érdekében sokan erejükön felül költekeznek. Mennyi családi és egyéni tragédiát okozott ez már nálunk! Imrédy Béla hatalmas beszédét a kormánypárt nagy tapssal és éljenzéssel fogadta. Az elnök ekkor szünetet rendelt el. Szünet után Csoór Lajos szólalt fel, majd Donáth György beszélt. Nagy Ferenc a parasztság kérdéseivel foglalkozott. Hangoztatta, hogy a parasztság sorsát minden eszközzel még kell javítani. Kulturális téren is sok a tennivaló. Az appropriációs javaslatot nem fogadta el. A Ház legidősebb képviselőjének első beszéde Egry Ferenc felvidéki képviselő mondott ezután beszédet nagy figyelem közben. Mint a Ház legidősebb képviselője első beszédét mondja. Annak idején, fiatalkorában, Magyarország függetlenségének szent eszméjéért küzdött. De jött a húszéves rabság. Ez olyan fájdalom volt, amit csak átélni lehetett, de elmondani, vagy leírni nem. Végre elérkezett a feltámadás. Mint börtönből kiszabadult rab, sietett az anyaországba. A Felvidék nevében, kijelenti, hogy azért a szeretetért, amelyet itt kapnak, cserébe készek mindenüket feláldozni. Azért vannak itt, hogy segítsenek felépíteni a magyar élet várát. Csak szeretetteljes munkával lehet elérni, hogy ebben az égő világban a magyar nemzet örökké fennmaradhasson. Mint gazda és iparos a gazdasági értékről is szólni kíván. Ha a kisiparosnak jól megy a sora, akkor a földbirtok is nagyobb jövedelmet tud elérni. Már csak azért is érdemes a kisiparosságot támogatni. Előtte nem gyárkémények és nagyüzemek lebegnek, hanem az az iparostársadalom, amelynek tagjai beleviszik saját egyéniségüket és becsületüket munkájukba. A mai nehéz időkben össze kell fogni. Minden jó magyarnak az a kötelessége, hogy pártolja, erősítse a kormányzatot, amely annyi jóindulatot mutat és így is cselekszik. Nem szabad apró-cseprő dolgok miatt összeveszni, szeretetre, megértésre van szükség. Aki magyarnak nevezi magát, az jöjjön és dolgozzék az ország javára. Nem szégyen az, hogy a kormányt pártolják. Azt szeretnék, ha mindenki velük volna és mindenki egyet akarna. Az appropriációt elfogadta. Kilenc ellenzéki szónok nincs jelen Szinyei Merse Jenő elnök ezután egymásután kilenc ellenzéki szónokot hívott fel szólásra, de egyikük sem volt jelen. Közi-Horváth József következett Sajnálattal látja, hogy az ellenzék nincs jelen s szerinte ez annak a bizonyítéka, hogy az ellenzéknek nincs kellő alapja a bírálatra. Vigyázni kell, hogy az egyesek a keresztény és jobboldali jelszavak mögöttne azt hirdessék, amit a szabadkőművesek, a liberálisok és a szociáldemokraták. Ezzel szembeszáll a régi keresztény gárda, amely mindig keresztény volt. A felekezeti iskolák jelentőségéről beszélt s hangoztatta, hogy az elszakított területeken a felekezeti iskolák a magyarság mentsvárai. Végül azt kérte a pártoktól, hogy szüntessék meg az egymás ellen folytatott harcot és viselkedjenek olyan fegyelmezetten, mint a magyar nép milliói. Az appropriációs javaslatot elfogadta. Thegzes László a korszerű szociális gondoskodás feladatairól beszélt. Megállapította, hogy a kormányzat megtette a magáét az organizációs szociálpolitika terén. A miniszteri nyilatkozatokból azt látja, hogy a kormány a jövőben is tovább akar haladni ezen az úton. Az ifjúság azt várja, hogy a jövedelemhalmozást minél előbb szüntessék meg. Ezt kívánja a szociális szellem is. A most felszabaduló állásokban a keresztény fiatalság szakképzett elemeit kell elhelyezni. Végül a szociális szakképzés fontosságát hangsúlyozta. Vályi Lajos előadó beterjesztette a közjogi bizottságnak azt a jelentését, amely a Pesti Hazai Első Takarékpénztár számára engedélyezett címetűhasználati javaslat bizottsági részletes tárgyalásáról szól. Szinyei Merse Jenő elnök ezután felfüggesztette az ülést, majd rövid szünet után javaslatára a Ház kimondotta, hogy pénteken folytatják az appropriációs javaslat vitáját. A napirendre kitűzték a közjogi bizottság jelentését. Ezzel az ülés 6 óra előtt néhány perccel befejeződött. " 3 mm mim PALATINUS-FILM! A légvédelem és légoltalom hőseinek bravúros élete és szerelme! Írta: BÉKEFFY ISTVÁN, Zene: FÉNYES SZABOLCS. Rendezte: CSEPREGHY JENŐ, RAJNAY GÁBOR, LUKÁCS MARGIT, HIDVÉGHY VALÉRIA, VÉRTESS LAJOS, MIHÁLYFFY, APÁTHY, GREGUSS, KELEMEN LAJOS, KÜRTHY, KOVÁTS TERUS, KŐVÁRY. URÁNIA ÁTRIUM DÉCSI színyis mm 122 postaalkalmazottat neveztek ki a Felvidéken A felszabadult felvidéki területeken 1939. évi december hó 1-i hatálylyal 122 postai állást szervezett a m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi minisztérium. A 122 postai állás között 19 forgalmi díjnoki, 19 női díjnoki, 19 IL *. postaaltiszti és 65 havi béres kisegítő szolgai állás van. A kinevezett 122 postahivatalnok között 47-en vannak olyanok, akiket a csehszlovák hatóságok annak idején politikai vétség miatt elítéltek. Szombaton este 8 órakor kezdi meg működését Budapest új telefonközpontja A m. kir. postavezérigazgatóság közli, hogy Budapest hetedik és legújabb távbeszélő központját — az Erzsébet távbeszélő központot — december 2-án este 20 órától kezdve a forgalomba bekapcsolja. Ennek következtében a budapesti távbeszélő hálózatnak mindazokat az állomásait, amelyek a távbeszélő névsorban Erzsébet központi új kapcsolási számmal is fel vannak tüntetve, ettől az időponttól kezdve csakis a névsorban feltűnő számjegyekkel szedett új kapcsolási számok tárcsázásával lehet felhívni. A tőzsde elnöksége tanácskozott az elítélt valutázó tőzsdések ügyéről Jelentést tettek a kereskedelmi miniszternek A tőzsde elnökének nyilatkozata A tőzsde közönsége körében érthető feltűnést keltett a valutabíróságnak a tőzsdét megbélyegző és a Magyarországban már ismertetett ítélete. A tőzsde tagjai az üzletidő alatt keserűséggel beszéltek arról, hogy a tőzsde néhány — már régen kiközösített — tagjának bűnös manipulációi miatt magát az intézményt érte súlyos kritika. Néhány tőzsdetanácsos a rendkívüli tanácsülés összehívásának szükségességét hangoztatta azzal, hogy ezen az ülésen felvessék: kit terhel a felelősség. A kínos eseménnyel természetesen foglalkozik a tőzsde elnöksége is. Schmidt Richárd felsőházi tagnak, a tőzsde elnökének elnöklete alatt tanácskozás folyt, amelyen Pétery Ödön dr. nyugalmazott államtitkár, helyettes tőzsdebiztos, valamint a tőzsde két alelnöke, Politzer Sándor és Tormay Béla, továbbá Móra Zoltán, a tőzsde főtitkára vettek részt. A tanácskozás után Schmidt Richárd fogadta a Magyarország munkatársát, aki kérdést intézett a tőzsde elnökéhez, hogy a tőzsde milyen álláspontot foglal el a történtekkel kapcsolatban. A tőzsde elnöke egyetlen rövid mondattal válaszolt: " A tőzsde elnöksége erről az ügyről jelentést tett a tőzsde felügyeleti hatóságának. Ez a felügyeleti hatóság, mint ismeretes, a kereskedelmi miniszter, akinek nevében Árkay Ferenc miniszteri osztályfőnök, tőzsdebiztos foglalkozik a tőzsde ügyeivel. ROYAL SZÁLLÓ ■ ■ 1LP MIE* H BJJj* jg* Al december 1-tfi) BudapestenTEUNtRTJtDfcN először lép fel KWAGENSCHOW