Magyarország, 1939. december (46. évfolyam, 274-297. szám)

1939-12-01 / 274. szám

1989 december 1 péntek 1iACYARORSZÁG Összefogást és fegyelmet hirdettek a megajánlási vita szónokai Imrédy Béla gazdasági kérdésekről és a nemzeti egységről — Össze kell fogni és erősíteni a kormányzatot — mondotta a Felvidék szónoka A képviselőház csütörtökön foly­tatta a felhatalmazási törvényjavas­lat tárgyalását. Az ülést, amelyen a kormány részéről Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter jelent meg, tíz óra után nyitotta meg Tasnádi Nagy András elnök. Az első felszólaló: Bárczay Ferenc, a MÉP második vezérszónoka han­goztatta, hogy két pilléren, a hadse­reg felfegyverzésén és a tömeg jólé­tén nyugszik az állam biztonsága. Az az összeg, amelyet a honvédelmi mi­niszter felvett a költségvetésbe, biz­tosítja a honvédelem akcióképessé­­gét, más országok példáján okulva azonban valószínű, hogy hadseregünk technikai felszerelését fokoznunk kell. Kiemelte, hogy a szociális kérdések megoldása elodázhatatlan, de mint minden kérdés megoldásában, itt is vannak észszerű határok. Imrédy Béla beszéde Bárczay Ferenc után a MÉP másik vezérszónoka, Imrédy Béla beszélt. Többek között a következőket mon­dotta: _— Az appropriációs vita rendkívül súlyos nemzetközi helyzetben folyik. Habont dúl Európában és ezekben az időkben jobban egymásra kell ta­lálnunk. Nagy önmegtartóztatásra van szükség, sok mindenről le kell mondanunk, de egyről nem szabad: az önbírálatról, amely a tökéletese­déshez vezet. Le kell mondanunk a demagógiáról, az utcai demagógiá­ról, amely az alacsonyabb népréte­gek fantáziájára és ösztöneire apel­lál, de le kell mondanunk a szalon­­demagógiáról is, amely lázításnak, destrukciónak bélyegez minden ha­ladó törekvést és így akar elfojtani minden reformgondolatot.­­ Elsősorban anyagi kérdésekkel foglalkozom, azután erkölcsi kérdé­sekkel. A leglényegesebb anyagi kér­dés: hogyan tudjuk gazdasági telje­sítőképességünk maximumát elérni, hogyan tudjuk gazdasági tevékenysé­günket a legmagasabb fokra emelni, rendszeres megalapozott munkával? Igyekezzünk termelésünket felfokoz­ni, mert ha a haditermelés mellett nem tudjuk fentartani a produktív termelést olyan mértékben, mint ami­lyen a háború előtt volt, akkor az életszínvonal leszállása elkerülhetet­len. — A nemzet egysége egyike a legtöbbet hangoztatott kívánal­maknak. Ennek a lelkek kon­szenzusán kell alapulnia. Az erős kézzel irányított csend még nem jelenti a lelkek konszenzusát. Az egység nem lehet százszázalékos. Mindig lesznek máskép gondolkozók, jóhi­szeműek és rosszhiszeműek egyaránt. Mindig lesznek fantaszták, de merem állítani, hogy a nemzetnek nyolcvan­­kilencven százalékát, még­pedig nemcsak szám szerint, hanem érték szerint nyolcvan-kilencven százalé­kát is egységes közszellem táborába lehet állítani. A felelőtlen külpoliti­­zálás ellen szólt, majd így folytatta: — További akadálya az_egységnek az, hogy az ambíciókat, törekvéseket ferde irányba terelik. Az önbizalom hiányát is látjuk. Divatos nálunk a felső körök majm­olása. Ennek érde­kében sokan erejükön felül költekez­nek. Mennyi családi és egyéni tragé­diát okozott ez már nálunk! Imrédy Béla hatalmas beszédét a kormánypárt nagy tapssal és éljen­zéssel fogadta. Az elnök ekkor szüne­tet rendelt el. Szünet után Csoór Lajos szólalt fel, majd Donáth György beszélt. Nagy Ferenc a parasztság kérdé­seivel foglalkozott. Hangoztatta, hogy a parasztság sorsát minden eszközzel még kell javítani. Kultu­rális téren is sok a tennivaló. Az appropriációs javaslatot nem fo­gadta el. A Ház legidősebb képviselőjének első beszéde Egry Ferenc felvidéki képviselő mondott ezután beszédet nagy figye­lem közben. Mint a Ház legidősebb képviselője első beszédét mondja. Annak idején, fiatalkorában, Magyar­­ország függetlenségének szent eszmé­jéért küzdött. De jött a húszéves rab­ság. Ez olyan fájdalom volt, amit csak átélni lehetett, de elmondani, vagy leírni nem. Végre elérkezett a feltámadás. Mint börtönből kiszaba­dult rab, sietett az anyaországba. A Felvidék nevében, kijelenti, hogy azért a szeretetért, amelyet itt kap­nak, cserébe készek mindenüket fel­áldozni. Azért vannak itt, hogy segít­senek felépíteni a magyar élet várát. Csak szeretetteljes munkával lehet elérni, hogy ebben az égő világban a magyar nemzet örökké fennmarad­hasson. Mint gazda és iparos a gaz­dasági értékről is szólni kíván. Ha a kisiparosnak jól megy a sora, akkor a földbirtok is nagyobb jövedelmet tud elérni. Már csak azért is érdemes a kisiparosságot támogatni. Előtte nem gyárkémé­­nyek és nagyüzemek lebegnek, ha­nem az az iparostársadalom, amely­nek tagjai beleviszik saját egyéni­ségüket és becsületüket munká­jukba. A mai nehéz időkben össze kell fogni. Minden jó magyarnak az a kötelessége, hogy pártolja, erő­sít­se a kormányzatot, amely annyi jóindulatot mutat és így is cselek­szik. Nem szabad apró-cseprő dol­gok miatt összeveszni, szeretet­re, megértésre van szükség. Aki ma­gyarnak­ nevezi magát, az jöjjön és dolgozzék az ország javára. Nem szé­­gyen az, hogy a kormányt pártol­ják. Azt szeretnék, ha mindenki ve­lük volna és mindenki egyet akarna. Az appropriációt elfogadta. Kilenc ellenzéki szónok nincs jelen Szinyei Merse Jenő elnök ezután egymásután kilenc ellenzéki szóno­kot hívott fel szólásra, de egyikük sem volt jele­n. Közi-Horváth József következett Sajnálattal látja, hogy az ellenzék nincs jelen s szerinte ez annak a bi­zonyítéka, hogy az ellenzéknek nincs kellő alapja a bírálatra. Vigyázni kell, hogy az egyesek a keresztény és jobboldali jelszavak mögött­­ne azt hirdessék, amit a szabadkőművesek, a liberálisok és a szociáldemokraták. Ezzel szembeszáll a régi keresztény gárda, amely mindig keresztény volt. A felekezeti iskolák jelentőségéről beszélt s hangoztatta, hogy az elsza­kított területeken a felekezeti isko­lák a magyarság mentsvárai. Végül azt kérte a pártoktól, hogy szüntessék meg az egymás ellen folytatott harcot és viselkedjenek olyan fegyelmezetten, mint a ma­gyar nép milliói. Az appropriációs javaslatot elfogadta. Thegzes László a korszerű szociá­lis gondoskodás feladatairól beszélt. Megállapította, hogy a kormányzat megtette a magáét az organizációs szociálpolitika terén. A miniszteri nyilatkozatokból azt látja,­ hogy a kormány a jövőben is tovább akar haladni ezen­ az úton. Az ifjúság azt várja, hogy a jövedelemhalmozást minél előbb szüntessék meg. Ezt kí­vánja a szociális szellem is. A most felszabaduló állásokban a keresztény fiatalság szakképzett elemeit kell el­helyezni. Végül a szociális szakkép­zés fontosságát hangsúlyozta. Vályi Lajos előadó beterjesztette a közjogi bizottságnak azt a jelen­tését, amely a Pesti Hazai Első Ta­karékpénztár számára engedélyezett címetűhasználati javaslat­­ bizottsági részletes tárgyalásáról szól. Szinyei Merse Jenő elnök ezután felfüggesztette az ülést, majd rövid szünet után javaslatára a Ház ki­mondotta, hogy pénteken folytatják az appropriációs javaslat vitáját. A napirendre kitűzték a közjogi bizott­ság jelentését. Ezzel az ülés 6 óra előtt néhány perccel befejeződött. " 3 mm­­­ mim PALATINUS-FILM! A légvédelem és légoltalom hőseinek bravúros élete és szerelme! Írta: BÉKEFFY ISTVÁN, Zene: FÉNYES SZABOLCS. Rendezte: CSEPREGHY JENŐ, RAJNAY GÁBOR, LUKÁCS MARGIT, HIDVÉGHY VALÉRIA, VÉRTESS LAJOS, MIHÁLYFFY, APÁTHY, GREGUSS, KELEMEN LAJOS, KÜRTHY, KOVÁTS TERUS, KŐVÁRY. URÁNIA ÁTRIUM DÉCSI szín­yis mm 122 postaalkalmazottat neveztek ki a Felvidéken A felszabadult felvidéki területe­ken 1939. évi december hó 1-i hatály­­lyal 122 postai állást szervezett­­ a m. kir. kereskedelem- és közlekedés­­ügyi minisztérium. A 122 postai ál­lás között 19 forgalmi díjnoki, 19 női díjnoki, 19 IL *. postaaltiszti és 65 havi béres kisegítő szolgai állás van. A kinevezett 122 postahivatal­nok között 47-en vannak olyanok, akiket a csehszlovák hatóságok an­nak idején politikai vétség miatt el­ítéltek. Szombaton este 8 órakor kezdi meg működését Budapest új telefonközpontja A m. kir. postavezérigazgatóság közli, hogy Budapest hetedik és leg­újabb távbeszélő központját — az Erzsébet távbeszélő központot — de­cember 2-án este 20 órától kezdve a forgalomba bekapcsolja. Ennek következtében a budapesti táv­beszélő hálózatnak mindazokat az állomásait, amelyek a távbeszélő névsorban Erzsébet központi új kap­csolási számmal is fel vannak tün­tetve, ettől az időponttól­­ kezdve csakis a névsorban feltűnő szám­jegyekkel szedett új kapcsolási szá­mok tárcsázásával lehet felhívni. A tőzsde elnöksége tanácskozott az elítélt valutázó tőzsdések ügyéről Jelentést tettek a kereskedelmi miniszternek A tőzsde elnökének nyilatkozata A tőzsde közönsége körében érthető feltűnést keltett a valutabíróságnak a tőzsdét megbélyegző és a Magyar­­ország­ban már ismertetett ítélete. A tőzsde tagjai az üzletidő alatt kese­rűséggel beszéltek arról, hogy a tőzsde néhány — már régen kiközö­sített — tagjának bűnös manipulációi miatt magát az intézményt érte sú­lyos kritika. Néhány tőzsdetanácsos a rendkívüli tanácsülés összehívásá­nak szükségességét hangoztatta az­zal, hogy ezen az ülésen felvessék: kit terhel a felelősség. A kínos eseménnyel természetesen foglalkozik a tőzsde elnöksége is. Schmidt Richárd felsőházi tagnak, a tőzsde elnökének elnöklete alatt ta­nácskozás folyt, amelyen Pétery Ödön dr. nyugalmazott államtitkár, helyet­tes tőzsdebiztos, valamint a tőzsde két alelnöke, Po­litzer Sándor és Tor­­may Béla, továbbá Móra Zoltán, a tőzsde főtitkára vettek részt. A ta­nácskozás után Sch­midt Richárd fo­gadta a Magyarország munkatársát, aki kérdést intézett a tőzsde elnöké­hez, hogy a tőzsde milyen álláspon­tot foglal el a történtekkel kapcso­latban. A tőzsde elnöke egyetlen rö­vid mondattal válaszolt: " A tőzsde elnöksége erről az ügy­ről jelentést tett a tőzsde felügyeleti hatóságának. Ez a felügyeleti hatóság, mint is­meretes, a kereskedelmi miniszter, akinek nevében Árkay Ferenc minisz­teri osztályfőnök, tőzsdebiztos foglal­kozik a tőzsde ügyeivel. ROYAL SZÁLLÓ ■ ■ 1LP MIE* H BJJj* jg* Al december 1-tfi) BudapestenT­EUN­tRTJtDfcN először lép fel KWAGENSCHOW

Next