Magyarság, 1921. október (2. évfolyam, 218-243. szám)

1921-10-27 / 240. szám

1921 október 27, csütörtök Előfizetési árak: Égész évre 440 korona Negyedévre Sl0 korona félévre _ 220 korona Egy hóra 40 korona Egyes szám ára 2 korona Felelős szerkesztő: Milotay István Budapest, Ti. évf. 240. (250 graffly ) KpYAWSAI. Szerkesztőségi VII. kerület, Miksa utca I. szám. Telefon: József 88-60, József 68-01. Kiadóhivatali VII. kerület, Miksa utca 8. Telefon: József 68—02. Megjelenik hétfő kivételével mindennap. Benesék és a magyar néni kérdés IV. Károly király tragikus végű vállalkozása újból feltépte azokat a gyönge és vékony védőgátakat, amelyeket a trianoni »béke« emelt Magyarország »függetlenségének« védelmére s a királynak Magyarországon való tartózkodása által ütött politikai résen valósággal zuhognak és hömpölyögnek a tiltakozó és aarancsoló jegyzékek papírhulámai Magyarország boldogtalan földjére. A kormány, miután az ország érdekében valónak tartotta a király kísérletének meghiúsítását, nyilvánvalóan két feladat elé sodródott. Az egyik merőben belpolitikai, s ezt tegnapi cikkünkben aképpen határoztuk meg, hogy a kormánynak teljes hatalmát és minden energiáját ama szélső forradalmi erők leküzdésére és — ha kell— erőszakos lefojtására kell összpontosítania, amelyek a királyi vállalkozás katasztrófája nyomán újból a magyar politika felületére iparkodnak. Reméljük, hogy Bethlen István gróf is megneszelte ezeknek a földalatti elemeknek felbontakozását s rideg eréllyel parancsolja vissza őket a föld alá. Az egyik délutáni újságban már azt olvastuk, hogy Bécsben Lovászyék, Böhm Vilmoséi és Garamiék »ellenkormányt« alakítottak, s hogy Károlyi Mihály e pillanatban a szerb fővárosban korolánkodik. Rassayék és Balla Aladárék ugyanekkor a Habsburgok restaurálása meghiúsításának ürügye alatt a szokottnál elevenebb életre zsendültek, sürögnek-forognak és nyugtalankodnak, hogy a kisgazdapártot belehajszolják és belepaktálják ama szertelenségekbe, amelyek egy újabb októberi felforduláshoz hasonló katasztrófába döntenék a magyar nemzetet, sarkaiból fordítanák ki a magyar államiságot, mert kiemelnék alóla a nyugodt fejlődésnek és konszolidációnak talpkövét, a jogfolytonosságot. A miniszterelnök nem is tehet egyebet,hogy ezeket az erőket gyökeresen és végképpen száműzze a magyar politikából, mint azt, hogy végrehajtja azt a programot, amelyet Pécsett hozott nyilvánosságra a magyar közönségnek úgyszólván" egyhangú helyeslése mellett. Ez a mai helyzetnek a belpolitikai arculata. A másik arcnak, a külpolitikai képnek megfestéséhez a következő színek és vonalak mutatkoznak: a kisántánt, de talán ennek nyomására a párisi bölcsek tanácsa — a hivatalos jelentések szerint — jegyzékekkel és ultimátumokkal bombázza a magyar kormányt. Akisántánt nyilvánvalóan most elérkezettnek látja az alkalmat nemcsak arra,hogy óhajtása és érdeke szerint oldja meg a Habsburg-problémát hanem arra is, hogy egyszer és mindenkorra végezzen a magyar monarkizmussal, a Szent István koronájában kifejezett magyar politikai és területi egység gondolatával is. Ezért csábítja, nógatja és kényszeríti a magyar kormányt a királykérdés sürgős és gyökeres rendezésére és egy új Károlyi—Jászi-féle rendszernek szálláscsinálására, mert a magyar szent korona gondolatának megbuktatása végre felszakítaná a zsilipeket ama sötét erőknek beözönlésére, amelyek végképpen sírba temetnék a magyar jövőt. Bármilyen nehéz a kormány helyzete ezekkel a nyomásokkal és fenyegetésekkel szemben, mi azt hisszük mégis, hogy a kisántánt sem eszi olyan forrón a levest, ahogy a mi számunkra főzte és feltálalta. A szövetségesek még tanácskoznak róla, hogyan és hol internálják Károly királyt. Anglia, amelynek Napóleon óta már bizonyos gyakorlata van az ilyen dolgokban, kezébe vette az intézést s azt szeretné, ha Károly királyt jó messze Európától, valamely idegen világrészen telepítenék le, ahol kényelmesebben lehetne őrizni is. Az eszmével kapcsolatosan tehát új kombinációk merültek föl mára, amelyeket a londoni Reuter-iroda gyors hírszolgálatából ismerünk meg sebtiben. Az egyik verzió az Északnyugat- Afrikával szomszédos A’aazíz-szigeteket emlegeti, talán éppen Teneriffát, amelynek enyhe éghajlatát esetleg még üdülésre is alkalmasnak ítélhetik Londonban, a másik.A verzió az ugyancsak afrikai Ascession szigetcsoportról regél, magyarul a Mennybemenetel-szigetlől, ahol angol katonák már szórakoztak egyszer a sziget óriás teknőseivel, amikor Napóleont őrizték. De lehetséges, hogy más angol gyarmatra viszik a királyt, mondja a Reuter, amely aztis közli még velünk, hogy Svájc nem hivatalos jellegű vizsgálatot fog indítani mindazok ellen, akiket Károly király elutazása miatt mulasztás vagy felelősség terhel. Londonban és Parisban meg vannak elégedve a magyar kormánnyal, sőt a félhivatalos Temps kilátásba helyezi, hogy a nagykövetek tanácsa köszönetet is fog mondani a magyar kormánynak magaviseletéért. Az olasz újságok — a Magyar Távirati Iroda szikratávirata szerint — szintén elismeréssel adóznak Bethlen István gróf miniszterelnöknek, aki energikus föllépésével elnyomta a lázadást. De természetesen helyeslik Della Torretta márki külügyminiszter eljárását is, aki a nagy szövetségesekkel, valamint a kisántanttal egyetértésbenmegóvta Középeurópa békéjét olyan restaurációs kísérlettel szemben, amely Olaszország érdekeit fenyegetné. A Magyar Távirati Iroda egy másik, párisi távirata .Erre nézve a kormánynak bizonyos Útmutatásul és irányzékulben szabad hivatkoznunk a szenátusban elmondott beszédekre s ezek közül különösen a német-cseh szónokok előadására, amelyek utalnak egy cseh mozgósítás veszedelmeire és belsőpolitika hátrányaira, a cseh állam belső szervi gyengeségeire, amelyeket egy harcias külpolitikai kampány ország-világ előtt elárulna és leleplezne. Nem hisszük, hogy lényegesen jobb és szebb volna ez a kép, amelyet Jugoszlávia belső állapotai rajzolnak Európa szemede. Nem azt mondjuk a világért ide, hogy ezekre a cseh és szerb ultimátumokra rá se kell hederíteni. Bethlen erdélyi politikus, aki bizonyára ismeri azt a székely közmondást, hogy ügyelni kell ugyan mindenre, de mindjárt beijedni — ez talán hamar volna. szerint Angliában és Franciaországban olyan jelentőséget tulajdonítanak a magyarországi eseményeknek, hogy miattuk Lloyd George és Briand elhalasztották a washingtoni konferenciára való elutazásukat is. Mára megérkezett az első fecske Bukarestből is, amely azt a hírt hozza nekünk, hogy a román kormány Csehországgal és Jugoszláviával, valamint a nagy szövetségesekkel egyetértésben meg fogja tenni mindazokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek, hogy a magyarországi folytonos rendetlenkedésnek véget vessenek. A belgrádi sajtóiroda ma ismét hangoztatja, hogy Anglia bejelentette a jugoszláv kormánynak, hogy támogatja a kisántant közös akcióját. Ugyanilyen nyilatkozatot tett szerinte a lengyel követ is. A Graser Tagespost belgrádi távirata szerint már kihirdették az ukázat, amely három évfolyam behívását és a tartalékos tisztek egy részének mozgósítását rendeli el. Egyben készenlétbe helyezték a dunai monitor flottillát is. A cseh szenátus tegnapi illésén szinte szóba kerültek a magyarországi események. Prasek elnök élt az alkalommal s a többi között ezt mondotta a megnyitó beszédében: A kormány bebizonyította ezekben a napokban, hogy fizikai erejeit és csapatait a legrövidebb időn belül tudja mozgósítani. A szenátus meg fogja tenni kötelességét.I Benes miniszterelnök, aki tegnapi báeszédében nyíltan megmondta, hogy már belső politikát vár Magyarországtól, a szenátusban tovább fűzte kedvenc esz-iméjét, s a többi között így nyilatkozott : A kormány nyugalommal néz a jövő elé.Meg vagyok győződve, hogy a demokráciát a jövőben is teljes biztossággal védhetik meg. Végül arra kérte a szenátust, hogy tartson holnap újabb ülést,, amelyen már, módjában lesz bővebbéül nyilatkozni a magyar események fejlekményeiről és a kormány álláspontjáról.' Jellinek szenátor a német parlamenti szövetség nevében kijelentette, hogy a kormány nyilatkozatát nem veszi tudomásul. Ehhez még a következőket kell pártjai nevében hozzáfűznie: A mozgósítás aggottalmas és veszedelmes intézkedés. A szövetség ellűnzi, hogy Magyarország belső, dolgaiba bármilyen módon beleiatkozzanale. Tiltakozik a mostani pillanatban, minden beavatkozás ellen, annyival lát inkább, mert a békeszerződés semmifélee rendelkezést nem tartalmaz Magyarország államformájáról. Ha a hatalom eddigi birtokosai komolyan igyekeztek volna olyan jogi alapot teremteni, amely a demokratikus alapelveknek megfelel, teljes szabadságot és biztosságot nyújt a nemzeti kisebbségeknek, akkor ki volna zárva, hogy valamely szomszéd állam belső politikai eseményei az ország érdekeit veszedelembe sodorhatnák. A mozgósítás csupán a gyöngeség jele és a gyöngééig bélyege mindaddig rajta lesz az államon, amíg nem biztosítja valamennyi nemzetiségnek az őt megillető helyzetet. Heller szenátor (német szociáldemokrata) kifejtette, hogy Benes külső politikája hajótörést szenvedett. Már Olaszország Intervenciója is a trianoni szerződés megváltoztatását jelenti. A nagyhatalmakénak kapitalista érdekei fűződnek Magyarországhoz. Elsősorban azt kívánjuk, — folytatta a szónok, — hogy a kormány a legszükségesebbre, korlátozza tevékenységét a magyar kérdésben, vagyis csupán arra, hogy a Habsburg-kérdést véglegesen elintézzék és kívánjuk azt is, hogy a kormány békés eszközökkel igyekezzék ezt a célt elérni. Nyugatmagyarország hovatartozásának kérdése nem ránk tartozik. Magyarország alkotmányának ügye sem a mi dolgunk. A mozgósítás súlyos aggodalmakkal tölt el bennünket. A kormány nyilatkozatát a németek és kommunisták szavazataival szemben valamennyi cseh szenátor egyhangú határozatival tudomásul vették. A felvállés kíséretének útja TiStapsz Telő A cseh szenátusban tiltakoztak a magyar fineists dolgokba vett beavatkozás ellen . Az finlánt köszönetet fog szavazni a magyar kormánynak A király átutazott hétefehérvárast Székesfehérvárról jelenti a Magyarság tudósítója. Ma reggel fél hét órakor IV. Károly király Zita királynéval és a környezetében levő politikusokkal együtt vonaton elindult Tatáról és Komáromon át délelőtt kilenc óra hat perckor megérkezett a fehérvári vasútállomásra. Az itteni hatóságok a király érkezéséről előre értesülvén, gondoskodtak arról, hogy az átmenő vonalat semmi incidens ne érje. Az állomás egész területét a nemzeti hadsereg rohamsisakos katonái vették köpni, mert az állomás épületében a rendőri kirendeltségen, a vasúti személyzeten és a helyi sajtó képviselőin kívül senki sem tartózkodhatott. A király vonata hét kocsiból álltja mozdony után is a vonat , végén egy - egy kalauzkocsi volt, közben két-két személykocsitól közbe-l fogva a király szalonkocsija. A király és környezete az erősen lefüggő-gűstett szalonkocsiban tartózkodott, áj a többi kocsikban katonák voltak. A király vonatjára felszállt Fehér- megye és Székesfehérvár főispánja,1. Károlyi József gróf, neje és sógornője.