Magyarság, 1925. szeptember (6. évfolyam, 195-219. szám)
1925-09-01 / 195. szám
4 fiállíiÉÉKÉ taippi és késsé milválisjál, a szakácsi csillái Rótt Nándor veszprémi püspök nemrégen egyházi férfiakból álló bizottságot küldött ki Nagyszakácsiba, az ottani csodás látomások tanulmányozására és elbírálására. A bizottság már elkészült munkájával és megtette jelentését Rótt Nándor püspöknek. Rótt püspök ennek a jelentésnek alapján a következő sorokat küldte nekünk: Június hónap második felében az a hír kelt szárnyra, mintha Nagyszakácsi somogymegyei községben természetfölötti jelenségek lennének, amennyiben a boldogságos Szűz Mária ismételten megveiét volna. Ez a hir mind szélesebb körben terjedt és a magyar sajtó útján bejárta nemcsak a szűkebb körű vidéket, hanem az egész országot. Ezért jónak láttam egy egyháziakból és világiakból álló vegyes bizottság kiküldését.. Miután a vegyes bizottság előzetes megfigyeléseket tett és a vármegyei tiszti főorvos bevonásával a helyszínére kiszállván, megvizsgálta a jelenségeket, magam is felülbíráltam a hivatalos vizsgálat iratait, arról győződtem meg, hogy a nagyszakácsi u. n. »csodák« kizárnak minden természetfölötti jelleget. Az állítólagos csodák híre kivétel nélkül hazugságon, vagy félrevezetésen alapulnak, amit maguk a fanatikus vezetők is beismernek. A községi bíró nem némult meg. A siketnémák nem gyógyultak meg, az állítólagos sánta közönséges csaló volt, az akácfa pedig már június hó 21-ike előtt századában volt. A kihallgatott tanuk által vallott látomások Szűz Máriáról, Jézusról, szenvedésének történetéről, a szent Családról, szent Józsefről stb. egészent egyéniek, feltűnően tarka változatnak, formailag méltatlanok a legszentebb személyekhez, sőt a kegyeletes érzést élénken sértik. A »látomások« szokatlanul gyakoriak, ugyanazoknál túl változatosak. Az úgynevezett »látók« teljesen érdemetlenek, sőt, igen sok esetben méltatlanok ilyen látomásokhoz. A »látomások« folyamán a »látókban« többnyire egyházellenes érzület fejlődik ki. »Látomásaikhoz« minden józan belátást, kizáró módon csökönyösen ragaszkodnak és állítólagos észleleteiket az illetékes egyházi körök elbírálása alól féltékenyen kivonják. Minden köteles alázatosság hijján kérkednek és a »látomásokat« feltűnően hajhászszák. A tömeges látogatók látomásaik folytán vallási kötelességeiket mindjobban elhanyagolják. A megjelenésekkel kapcsolatosan nap-nap után súlyos erkölcsellenes üzelmek léptek fel. Mindezen megállapított körülményekből folyik, hogy a »látomásokéban nem az isteni kegyelem nyilvánulásai vannak, hanem az emberi képzelődésnek vagy sajnálatos káprázatai, vagy kiszámított csalás. Ily káprázatok előidézésére kiválóan alkalmasak a sátor scenikus berendezése, a látóérzékek mesterséges fárasztása hosszabb időn át, a napba, a holdba nézetés, a hiányos étkezés, nyári hőség, hosszú úttól való erős kimerültség, a várakozástól felcsigázott idegek, az ájulások utánzási vágya, feltűnésre való törekvés, az ájultak többjének korábbi szervi hajlamossága és a náluk orvosilag megállapított idegbajok. Mindezek a körülmények ter-müészetszerűen jobbára hisztériás nőknél váltják ki a nagyszakácsi-i jelenségek szokatlan beteges tüneteit. Mindezek alapján kötelességszerűen felhívom a közönséget, hogy a szakácsi-i jelenéseknek hitelt ne adjon, azok hírét ne terjessze és »a jelenések« helyét ne látogassa. Veszprém, 1925. évi augusztus hó 29-ikén. Rott Nándor veszprémi püspök MAGYARSÁG 1925 szeptember 1. kedd Leleplezték a milliókoronások hamisítóit Debrecenben folytatják le ellenük a további eljárást — A Magyarság tudósítójától — A budapesti és a vidéki rendőrségek már több mint egy hónapja nyomoznak azoknak a hammin egymillió koronásoknak az ügyében, amelyek hol itt, hol ott tűntek fel az ország különböző részein. Körülbelül két héttel ezelőtt jelentettük, hogy a rendőrség Bácsmadaraspusztán letartóztatott két földműveslegényt: Vass Józsefet és Kövesei Zoltánt, akiknél meg is találták a hamis milliósokra előállítására szolgáló kliséket és szerszámokat. A két földművest akkor felhozták Budapestre és itt részletesen kihallgatták őket.. A gyanúsítottak elmondták, hogy ők tényleg készítettek hamis pénzeket, de azokat nem hozták forgalomba és az a pár darab, amit megtaláltak és amelyekről bebizonyosodott, hogy az ő készítményük, nem tudják milyen úton-módon került ki kezeik közül. A bácsmadarasi legényeket a rendőrség letartóztatta és őket elszállították a bajai királyi ügyészség fogházába. Ezelőtt egy héttel azután egy újabb fölfedezés történt a hamis pénzek ügyében. Egy héttel ezelőtt történt, hogy Sátoraljaújhelyen hamis pénzeket adtak fel a postára és pénzekkel akartak fizetni az egyik ottani bank pénztárában. Pár nap múlva le is tartóztatták Friedländer Sámuelt, az olaszliszkai csodarabbi fiát, aki a hamisított pénzeket forgalomba hozta. Pár nap múlva azután Újpesten letartóztatták Friedländer Lipót Frigyes csődbejutott kereskedőt is, Friedländer Sámuel unokatestvérét, mert a gyamokok szerint Friedländer Sámuellel állandóan összeköttetésben állott és segített neki a hamis pénzek elhelyezésében. Mindkettőjüket Debrecenbe vitték és itt Fried- ander Sámuel egy szembesítés alkalmával szemébe mondta unokatestvérének, hogy a hamis pénzeket, összesen huszonkét darab hamisított egymillió koronást ő vitte föl augusztus 22-én Olaszliszkára értékesítés végett. Legutóbbi jelentésünk arról szólt, hogy az ügyben több letartóztatás történt. A nyomozóhatóságoknak tényleg sikerült most már a hamis pénzek ügyére teljes világosságot vetni és a szövevényes bűnügy részleteit teljesen kideríteni. Frietiltnder Sámuel mindent bevallott Friedländer Sámuel, mikor Debrecenben kihallgatták, a vizsgálóbíró előtt teljes beismerő vallomást tett. Elmondta, hogy unokatestvérétől, Friedländer Lipót Frigyestől 22 darab hamis milliós bankjegyet kapott. A pénzzel bementek Sátoraljaújhelyre és először Schwarcz bútornagykereskedőhöz fordultak, akitől Friedländer Sámuel bútorokat akart vásárolni, azt mondva, hogy nősülni készül. Kilencmillió koronát akart átadni milliós bankjegyekben egy lakásberendezés árának előlegeképpen, de a bútorkereskedő gyanúsnak találta a milliósokat és azokat nem fogadta el, mert attól félt, hogy azok hamisak. Ez az üzlet tehát nem sikerült és a két unokatestvér most másképpen próbálkozott. Friedländer Sámuel felment a sátoraljaújhelyi Belvárosi bankba, itt fölkereste Bettelheim Sándor igazgatót azzal, hogy tartozásait akarja törleszteni. Friedländert a pénztárhoz küldték és a csodarabbi fia itt is hamis pénzekkel akart fizetni. A pénztáros itt is gyanúsnak találta a bankjegyeket és visszaküldte Bettelheim igazgatóhoz azzal, hogy a pénzeket csak akkor fogadhatja el, ha a bankigazgató azokat megfelelőknek találja. Friedlämler ekkor egyenesen, őszintén bevallotta Bettelheim Sándor bankigazgatónak, hogy hamis pénzek vannak a birtokában és tanácsot kért, hogy mit tegyen azokkal. Bettelheim azt ajánlotta Friedländernek, hogy égesse el bankjegyeit. Friedländer azonban a milliósokat otthagyta a bankigazgató asztalán, hogy csináljon velük azt, amit akar. Bettelheim Sándor erre a pénzdarabokat elégette. Friedländer Sámuel most haza akart utazni családjához Olaszlisztkára, de az állomáson a csendőrök már elfogták. Friedländer Lipót Frigyes ezalatt Sátoraljaújhelyen árukat vásárolt a hamis pénzeken és mikor meghallotta, hogy unokatestvérét és cinkostársát elfogták, hirtelen visszautazott Újpestre és a megmaradt hamis pénzeket magával vitte. __. Mikor Preineszberger Jenő dr., a debreceni törvényszék központi vizsgálóinkája ezeknek az adatoknak birtokába jutott, rögtön Olaszliszkára utazott és két napig nyomozott a környéken. A nyomozás során kiderült, hogy Friedländer Lipót Frigyes tényleg augusztus 19-én Olaszliszkára utazott és 22-ig ott, tartózkodott.. A vizsgálóbíró kihallgatta Bettelheim Sándor bankigazgatót is, aki ellen most bűnpártolás miatt eljárást indítottak, mert bár tudott a hamis milliósok terjesztőiről, azokat nem jelentette föl, hanem engedte, hogy azok elmeneküljenek. A bicskcadarasiak készítették a hamis pénzeket Közben a főkapitányság Szatmáry-detektívcsoportja újra leutazott Madarasra és Kövesdi Zoltánt és Vasi Józsefet újra kihallgatták, a bajai fogházban. A két gyanúsított a budapesti detektívek előtt töredelmes beismerő vallomást tett. Vasi és Kövesdi elmondták, hogy a hamis egymillió koronások kliséit egy Újpesten tartózkodó pénzhamisító társaság részére készítették. Kétféle klisét csináltak, az egyikről hiányzott a szériaszám, amire ezt tökéletesíteni kellett. Kövesdi és Vasi elmondták, hogy eddig körülbelül 260 darab hamis egymilliókoronás került forgalomba. Kövesdi és Vasi elmondták azt is, hogy a klisékészítő társaságnak volt egy harmadik tagja is, a banda vezér, aki az egész műveletet irányította. Ez a társuk, akinek nevét a gyanúsítottak nem nevezték meg, és azt belőlük semmiképpen sem lehetett kivenni, megbeszélte, hogy nyomozni fognak utána és mielőtt a detektívek megérkeztek volna, megszökött és minden valószínűség szerint átlépte már a szerb határt. Az újpesti terjesztők A detektívek erre Újpestre jöttek, hogy itt most már fölfedezzék a pénzhamisító műhelyt és egy hétig nyomoztak a banda újpesti rejtekhelye után. A szombati nap folyamán három letartóztatás történt. A pénzhamisító társaság három terjesztőjét sikerült elfogni, akikről megállapították, hogy százalékos haszonra dolgoztak és több bizományosuk volt. Ilyen hamis pénzterjesztő volt Friedländer Lipót Frigyes is, aki a pénzeket albérletbe akarta kiadni unokatestvérének, Friedländer Sámuelnek, aki azonban ügyetlen volt és rajtavesztett a hamis pénzterjesztésen. A debreceni vizsgálóbíró vasárnap visszaérkezett Debrecenbe, ahová elkísérték őt a Szatmárydetektívcsoport tagjai is. Ma délután a két Friedländert ismét szembesítették. Friedländer Sámuel állandóan zokog a cellájában és rettenetesen szidja unokatestvérét, a Lipótot, aki miatt bajbajutott. A szembesítés ma sem járt azzal az eredménnyel, hogy Friedländer Lipótot beismerésre lehetett volna bírni, mert az újpesti kereskedő most is megmaradt tagadása mellett. Elébetárták az új vallomásokat, de Friedländer Lipót Frigyes ezután is megmaradt tagadása mellett. Csodarabbitó háborúsága A hamis milliósok ügyének nyomozása a további eljárás végett most Debrecenbe tevődött át, ahol a szembesítések fognak megtörténni. Azokat a gyanúsítottakat, akiket a sátoraljaújhelyi rendőrség Olaszliszkán fogott el, szintén idehozták. Az olaszliszkai csodarabbi is Debrecenbe érkezett és vele jött harminc újabb hócker is, akik az egyik debreceni szállodában rendezték be a főhadiszállást, hogy a Friedländer Sámuel nagyszámú ügyvédi készültségével a további teendőket megtanácskozzák és igyekezzenek a megtévedt Sámuelt kimenteni a bajból. A Friedländer-ügynek az a következménye volt, hogy a sátoraljaújhelyi rendőrség látva az olaszliszkai dolgokat, és azt a szervezetet, amellyel a Felvidéken elszaporodott csodarabbikat és a Galíciából bevándorolt zsidókat egymáshoz fűzi, elhatározta, hogy tisztító hadjáratot fog rendezni a kellemetlen népség ellen. Meg fogják vizsgálni, hogy a csodarabbik töméntelen bódérja és egyéb rabbinátusi alkalmazottja és titokzatos környezetük milyen úton-módon jött be Magyarországra és a csodarabbik milyen ellenszolgáltatásokért jósolnak és kuruzsolnak a babonás galíciaiaknak és az ebből befolyt jövedelmekkel mit csinálnak. Az ügy különben nagy háborúságot idézett elő a csodarabbik között. A bodrogkereszturi csodarabbi, aki eddig is igen féltékeny volt olaszliszkai vetélytársára, most följelentést tett a debreceni törvényszéken az olaszliszkai rabbi ellen, mert szerinte az olaszliszkai Friedländer bitorolja címét és csodarabbiság ürügye alatt titokzatos dolgokat művel, így a pénzhamisítási ügyön kívül a debreceni törvényszéknek kell majd eldöntenie azt is, hogy ki az igazi és ki a nagyobb férfin a bodrogkereszturi, vagy az Olaszliszkai csodarabbi. Újabb hamis milliós bankjegy A budapesti 70-es számú postahivatalban ma este egy hamisított milliós bankjegyet találtak, amelyet azonnal beszállítottak a főkapitányságra. Loebe elnök agitációja Bécsben az osztrák csatlakozás mellett Bécsből jelentik: Loebe német birodalmi gyűlési elnök és számos német birodalmi képviselő bécsi látogatását a német csatlakozás hívei újabb heves agitációra használják fel. Vasárnap a városháza előtt tízezer ember részvételével népgyűlés volt, amelyen Loebe elnök mondott beszédet. Tiltakozott Olaszország és a jobboldali francia körök azon felfogása ellen, mintha az Anschlussmozgalom a német imperializmusnak és annexiós törekvéseknek feléledését jelentené. A német nép akaratának teljesedését senki meg nem akadályozhatja. A gyűlésen beszéltek Leitter és Austerlitz, az osztrák nemzeti tanács tagjai. A gyűlés után fogadás volt a városházán, amelyen Emmerling alpolgármester szembeszállt Seipel volt kancellárnak a csatlakozás ellen mondott beszédével. Schober rendőrfőnök hivatali elfoglaltságára hivatkozva kimentette magát. A párisi lapok a legnagyobb idegességgel vesznek tudomást Loebe propaganda-látogatásáról. A Temps és a Journal des Débats hangsúlyozzák, hogy az osztrák csatlakozás Európa békéjét veszélyezteti és azonnal fegyveres beavatkozást vonna maga után Németország ellen.