Magyarság, 1927. január (8. évfolyam, 1-24. szám)

1927-01-28 / 22. szám

10 — Holot­an "kutyák T'"troar’ér'_gb8'r’ Münch­hausen bárók vakmerő eilitásusból tudjuk, hogy e szavahihető kalandhalmozó egy izben, amikor ki akarta kémleni az ostromlott vá­rat, felpattant az egyik kilőtt ágyúgolyóra , mikor a golyóbis elérte a levegőbeli kulmi­­nációs pontot, a szimpatikus báró alaposan letekintett a várra s ugyanakkor átugrott egy szemközt zugó másik golyóra, melyet a vár­ból repítettek ki s ilyen módon szerencsésen visszaérkezett bajtársai közé. Ehhez az állí­táshoz, mint első tekintetre kitetszik, némi fantázia is kell. Mi volt azonban a Münch­hausen báró bravúras a robbanó­kutya eseté­hez képest, amelynek szétdurranásáról most adtak ki jelentést Bukarestben. Történt esze­­rint, hogy a petrozsényi bányaterületen, az egyik munkás kutyája megivott­ egy félliter nitroglicerint, amelyet robbantási célokból fölmelegítettek megelőzően. Mindenki lélek­­szakadva menekült a kutyától, mert tudták, hogy az eb bármely pillanatban explodálhat. Értheteten módon, a kutya rendkívül jóked­vet árult el s mindenáron s farkcsóválva a bányászok közelébe akart férkőzni, akik, ter­mészetesen, galoppban vágtatva kerestek me­nedéket a nitroglicerinnel telitett kutya elől. Az egész telep nagy szerencséjére, az eb a leg­válságosabb másodpercein egy nyulat vett észre a mező szélén s — usgyé! — utána­vetette magát. Na, nem sokáig futott. Mert a nagy erőkifejtéstől és belső ütődésektől a glicerin egyszerre explodált, szörnyű dörre­nés hallatszott s a kutya belerobbant az Uni­­versumba, így jelentik ezt Bukarestből. Még anyit, hogy a szétrobbant kutyát mint komoly esetet olvastuk Budapesten. Termé­szetesen, egy természettudományos alapon szerkesztett napilapban. — Mi az, Koppel, rólad azt imák az új­­ságok, hogy beteg vagy, azért nem fogsz megnyitni a főrendiház és te meg itt ülsz éjszaka a t­armud mellett. — Na hallod, készülök a szözbeszédre. — Dollas Tibor bárót háromhónapi fog­házra ítélték. Szenvedelmes tárgyalás folyt le ma délelőtt a büntetőjárásbíróságon Tamás Lázár büntetőbíró előtt.* Collas Tibor báró és Kemény Győző dr. állottak egymással szem­ben, mint perbeli ellenfelek. Collas báró volt a vádlott, akit Kemény Győző tettlegesen el­követett durva becsületsértés címén jelentett fel. A perbeli ellenfelek a múlt évben kaptak össze az ügyvédi honorárium fölött, kölcsönös sértések hangzottak el, végül is Collas Tibor kétszer arcul ütötte az ügyvédet. Ebben az ügyben már tűztek ki tárgyalást, azonban idő­közben Collas elfogultsági kifogást emelt a bíróság ellen, amelyet azonban elutasítottak. Mindjárt a tárgyalás megnyitása után külö­nös és szokatlan izgalmak kezdődtek, mert a perbeli ellenfelek a bíró ismételt figyelmezte­tése ellenére is a legválogatottabb sértésekkel illették egymást. — Maga nagy­képű, szemtelen hazug! — kiáltotta Collas kemény ügyvédnek, aki nem maradt adós s igy riposztozott Collas felé: — Ilyen szennyel, mint maga, nem piszko­­lom be a kezemet. Tamás biró figyelmeztette a feleket, hogy őrizzék meg higgadtságukat, a biró figyelmez­tetésének azonban kevés foganatja volt, mire a bíró azzal fenyegette meg Collas Tibort, hogyha tovább folytatja sértegetéseit, börtön­őrt dilit melll. Ez a fenyegetés valamennyire hatott is. A járásbíróság végül negyedórás szünet után kihirdette az ítéletet, amelyben bűnösnek mondta ki Collas Tibor bárót rá­galmazás és tettleges becsületsértés vétségé­ben s ezért háromhónapi fogházbüntetésre és négyszáznyolcvan pengő pénzbüntetésre ítélte. — Csecsemőholttest a lóversenytér árká­ban. A régi lóverseny­tér 6-os számú parcel­lája mellett elhúzódó árokban ma este ron­gyokba burkolt csecsemőholttestet találtak. Miután a bonctani intézetbe vitték, a rendőr­ség megindít­­ta a nyomozást, hogy megálla­pítsa a lelkiismeretlen anya személyét, aki, amint a jelek mutatják, a csecsemőt megfoj­totta és azután rongyokba burkolva kitette az árokba.­­ Elítélték a cseh képviselőházban rom­boló három kommunista képviselőt. Prágából jelentik: A prágai törvényszék ma délután két órakor hirdette ki ítéletét a prágai kép­viselőház múlt év június 12-iki ülésén leját­szódott botrányos jelenetek szereplői ellen indított bűnperben. A törvényszék ítéletében a köztársaság hatályosabb védelméről szóló törvény alapján bűnösnek mondott három kommunista képviselőt alkotmányos ténye­zőkkel szemben alkalmazott erőszak bűn­tettében és Harust négyhavi, Safrankót há­romhavi, Jileket pedig négyhavi súlyos bör­tönbüntetésre ítélte, havonta egyszer sötét zárkával és böjttel szigorítva. Az elítélt kom­munisták politikai jogait nem függesztették fel. Kreybig kommunista és Kncselik nem­zeti szocialista képviselőt a törvényszék fel­mentette. Az ítélet kihirdetését a tárgyaló­­termet betöltő, tömeg látható nemtetszéssel fogadta és az elnök a rendet csupán azzal a fenyegetéssel tudta helyreállítani, hogy ki­­ürítteti a termet. Az ítélethirdetés alatt a törvényszék épületét erős rendőri kordon vette körül. Az esti lapok megállapítják, hogy a törvényszék rendkívül enyhe ítéletet hozott, mert a rendtörvény alapján a kom­munisták akár öt-tíz évre terjedő súlyos bör­tönbüntetést is kaphattak volna. Az elítélt kommunista képviselők mandátumának eset­leges megsemmisítéséről február közepén dönt a legfelsőbb választási bíróság. A pol­gári pártok lapjai csodálkozásuknak adnak kifejezést afölött, hogy a törvényszék a cseh kommunista párt egyik­ leghangosabb vezé­rét,­ Kreybig képviselőt felmentette. — Veszedelmes materexatus Magyar-Mann­­heimer Gusztáv festőiskolájában. Az éjszaka az a riasztó hír érkezett a központi tűzoltó­ságra, hogy az Aradi­ utca 59. számu­ ház ne­gyedik emelete lángokban áll. A tűzoltók nagy készenléttel vonultak ki s megállapították, hogy Magyar-Mannheimer Gusztáv festő­művész műtermeiben támadt tűz, amely azon­ban szerencsére hamarosan elfojtható volt. A mű­teremtűz azonban komoly veszedelmet je­lentett, mert a negyedik emeleten lévő két te­rem tele volt favázakkal, vásznakkal, padok­kal, szőnyegekkel és festékkel s a gyúlékony holmi között a lángok gyorsan terjedtek to­vább. A tűzoltóság megállapította, hogy a tűz, amely könnyű szerrel elpusztíthatta volna az egész bérpalotát, úgy keletkezett, hogy Magyar-Mannheimer Gusztáv fessú kólójá­nak növendékei törülközőt csavartak a kályha csövére s amikor este elmentek, a törülközőt nem szedték le a csőről, bár a kályhában még égett a tűz. A kendő átforrósodott, majd meg­gyulladt s a lángok átcsaptak a kályha mel­lett felhalmozott tüzelőfára, innen pedig né­hány festőállványra. Szerencsére a tüzet ideje­korán észrevették a házbeliek s a tűzoltóság gyors közbelépése megakadályozta a nagyobb veszedelmet.­­ Sikkasztás és okirathamisítás miatt le­tartóztattak egy budapesti grafológusnőt. A főkapitányságnak tudomására jutott, hogy Klein Emma grafológusnő, akit különböző bűncselekmények miatt hónapok óta köröz a budapesti ügyészség, külföldi útjáról vissza­tért Budapestre. Ma délelőtt detektívet küld­tek le Klein Emma lakására, aki előállította a grafológusnőt a főkapitányságra. Klein Emma tiltakozott az előállítás ellen, Szálassy Barna dr. rendőrkapitány azonban eléjetárta, hogy lopás, Sikkasztás, okirathamisítás és hi­telezési csalás címén körözteti az ügyészség, majd igen érdekes és ügyes fogással, hogy tudniillik a grafológusnő a maga kézírásán keresztül analizálja saját jellemét, kivette a leányból a rendőrtisztviselő a beismerő vallo­mást. Klein Emmát letartóztatták és az ügyész­ségnek adták át. — Fogolyszöktető rendőr. A Körút egyik villamoskocsiján a detektívek zsebtolvajláson tettenérték Pajor Lajos és Sztupka Gyula fia­tal suhancokat, mind a kettőt megszijjazták s átadták Radits Ignác rendőrnek, azzal, hogy kísérje be a tettenért tolvajokat a főkapitány­ságra. Útközben Sztupka könyörögni kezdett a rendőrnek, hogy vigye néhány percre haza mert az anyja halálos beteg és szeretne tőle el­búcsúzni. A jószivű rendőr haza is kíséri." Sztupkát, aki elbúcsúzott anyjától, majd át­ment a szomszéd szobába, ahonnan többé nem is tért vissza. Mikor a rendőr rövid várakozás után utánanézett, már üres szobát talált, mert a zsebtolvaj az ablakon keresztül megszökött. Radits Ignác rendőr a főtárgyaláson be­ismerte, hogy hozzájárult Sztupka Gyula szö­késéhez és azt hangoztatta, hogy csupán kö­nyörületből vitte haza a suhancot. A törvény­szék fogolyszöktetésben mondta ki bűnösnek és 40 pengő pénzbüntetésre ítélte. Fellebbező alapján a királyi tábla­ elé került az ügy, amely 60 pengőben állapította meg a rendőr pénzbüntetését. — A gyi­­si hires bucsujáróhely fejlődése. Pécsről jelentik: A kedves fekvésű baranyai hí­res bucsujáróhely, a kis Gyüd, napról-napra fej­lődik. A villanyvilágítást most vezették be kö­rülbelül száz utcai lánggal. A bucsu teret szé­pen rendezték. Tavasszal megnyitják a csodála­tos szépségű cseppkőbarlangot. Hír szerint az idén már Szlavónia népe is engedélyt nyert a ferencrendi atyáktól gondozott gyüdi bucsujáró­­hely látogatására. — Véres viadal hetven pávián közt. Sie­tünk leszögezni, hogy a szabályszerű közel­harc egy nősténymajom miatt tört ki a lon­doni állatkertben s pontosan hetven abesszi­­niai pávián verekedett vitézül a viadalban. A majmok — a legújabb Hagenbeek-féle rendszer szerint — óriási térségű szabadtér­ségen voltak elhelyezve, amelyet csak oldal­ról vett körül magas drótsövény. Az irtóztató harc, mely a nőstény miatt tört ki, teljes két óra hosszat tartott s a szemöket lihegő felek csak akkor fújtak egyet s hagyták abba a véres kézitusát, mikor a nőstényt sikerült kettérepeszteniök. Tudniillik, mindegyik tá­bor maga felé húzta. Mikor a páviánok lát­ták, hogy két darab lett a halálos marakodás tárgyából, egyszere beszüntették a csatát s közös akarattal sorfalat vontak a nőstény holtteste körül. Ekkor egy hatalmas pávián vállára kapta az elesett hölgypáviánt s lassú, ünnepies léptekkel a tér közepe felé indult vele, ahol egy tó van. A töbi pávián erre ha­lottasmenethez hasonló oszlopba fejlődött fel s láthatóan gyászos hangulatban követte a vezért, aki aztán egyetlen mozdulattal a tóba l­e vágta a holttestet. Csak ezután gondoltak rá a páviánok, hogy vérző sebeik gyógyítása után nézzenek. A kétfelé rántott nőstényt éjszaka az őrök a legnagyobb titokban távo­lították el a tó vizéből. Ha valamelyik pávián észrevette volna őket, jaj lett volna nekik! — Nem jó vége lett a lakodalomnak. 1924 november 20-én hangos volt a salgótarjáni cigányfertály. Egyik módosabb gazdának el­hullott a hízója, így aztán cigánykézre ke­rült a pompás cigánypecsenyének való jó­szág. A véletlen úgy hozta magával, hogy ez az örömnap egybeesett egy lakodalommal A lakodalmas nép lukulluszi lakomát csapott s ahogyan ez m­ár dukál, bor meg pálinka is akadt bőven a nászlakomára. Két katona, Petr­es Károly és egy bajtársa, mosolyogva szemlélték az utcáról a cigányok lakmározá­­sát és duhaj mulatozását. Észrevette a hon­védeket Bangó Boldizsár vén cigány, aki az ablakon rárivallt a honvédekre: — Mindenki, aki beáll katonának, huncut gazember, s ha nem volnának katonák, nem lennének ilyen rossz állapotok. Bangó Boldizsár mellé szegődött Csik Ber­talán cigánylegény is, aki így kontrázott: — Bizony, ha katona meg csendőr nei­, volna, akkor nem lenne ez az ország Csonka- Magyarország. A két katona feljelentésére eljárás indult a cigányok ellen és a törvényszék Bangó Boldizsárt és Csik Bertalant fejenként IS napi fogházbüntetésre ítélte el. A bejelentett felebbezések folytán most foglalkozott ezzel az üggyel a budapesti Ítélőtábla és Kéler Béla dr. főügyészhelyettes felszólalása után az első bíróság ítéletét helybenhagyta. Ezzel a szomorú akkorddal végződött a tarjáni ci­gánylakodalom. — March Dávidot bajba keverte a hitbuz­galom. Ennek a történetnek kezdete a „kékpénz“ elmúlt korszakára esik, pontosab­ban szólva, 1920 július 2. az odiózus dá­tum, amikor Csizy József és Staudinger Imre detektívek felkeresték March Dávidot, aki ellen lebélyegzetten pénz forgalombahozatala címén nyomozás indult, meg­­ házkutatást tartottak. March váltig tagadta, hogy egyet­len lebélyegzetten papírbankot is hozott volna forgalomba, azonban a rendőrség em­berei rövid kutatás után egész csomó külön­böző bélyegzőmentes papírpénzt találtak a szúette almárium fiókjában. A személyi mo­tozás alkalmával pedig 2000 korona lebélyeg­zett bankó került elő Maxell Dávid degesz bugyellárisa mélyéről Alkonyatba hajlott az idő, a körúton kigyúltak az ívlámpák, a Rom­­bach­ utca irányából gyertyák sárga fénye szűrődött ki a légynyomos ablakokból, mert pont sabeszeste volt. Szótlanul bandukoltak hármasban, a két rendőr meg March Dávid, aki nem bírta tovább a hallgatást és meg­szólalt : — Tudják mit az urak, tartsák meg ma­guknak azt a lebélyegzett 2000 koronát, sa­beszesre vám s én nem vehetek ma pénzt a kezembe. A detektívek, természetesen, nem mentek bele ebbe a rituális megoldásba, ellenben fel­jelentést tettek March ellen megvesztegetés vétsége címén. A törvényszék nyolcnapi fog­házzal sújtotta a rítus előírásaihoz görcsösen ragaszkodó March Dávidot, a királyi tábla azonban engedékenyebbnek bizonyult, mert 300 pengőre szállította le a büntetést.­­ A Szabad Líceum tanulmányi kirándulásai, A Szabad Líceum tanulmányi kirándulásai során tegnap a magyar táj- és életkép-kiállítást nézte meg Pach Ákos festőművész vezetése mellett.­­ vezető művészettörténeti szempontból kiindulva, ismertette a képek stílusát, művészi mondani­valóját. A Szabad Líceum legközelebbi művé­szeti tanulmányi kirándulása február 13-án 9 órakor lesz a Szépművészeti Múzeum régi kép­tárába. Március 13-án pedig a spanyol mesterek munkáit nézik meg. Alkas­ítoBás A Feh­érszek XI-estélyek január 26-án a Nem­zeti Kaszinó éttermeiben kitűnően sikerült har­madik táncos összejövetelén a következők vettek részt. Asszonyok: Vstuta Györgyné hercegné, Batt­ler Éva grófi.8. Bárdos-Félterényi Zoltánná, Fehér Pálné, Karvázy Jánosné, Nógrády Lászlóné dr.-né, Joó Lajosné, Sík Béláné dr.-né, Wolerich Alfrédné, Cservenyák Károlyné dr.-né, Bodó Lajosné dr.-né, Szabó Árpádné, Woditska Sándorné, Vidáné, Zsarnay Irma. Leányok: Karvázy Baba, Fehér Kató, Wole­rich Olga, Bodó Ica, Szabó Baba, Zentai Szabó Irén, Stein Lily, balatongyöröki Nógrády Magda, Cservenyák Béby, Andrásovszky Lily, Woditska Lucy, Joó Magda. A Pátria Klub farsangi ötletpályázata. Már csak pár nap választ el bennünket január 30-tól, amikor lejár a Pátria Klub farsangi ötletpá­lyázata. özönével hozza a posta az életpályázati leveleket a klub irodájába és azonkívül magánleve­lekben a kérdések egész sorát teszik­ fel a Vigalmi- Bizottságnak, hogy mindazokra válaszoljon. A Pátria Klub Vigalmi­ Bizottsága ezúton közli, hogy ragaszkodik az eredeti pályázatban meg­szabott feltételekhez, amelyeket a Magyarság keddi számában közölt. Csak írásban kidolgozott tervezetet vehetnek figyelembe. A Vigalmi­ Bizottság pénteken, január 28-án, délután 5 órakor Szemere Árpád, a m. kir. Operaház örö­kös tagjának elnöklésével ülést tart a klubban és erre az ülésre ezúton is meghívják a Vigalmi­ Bizottság tagjait. A pénteki megbeszélésen el­sősorban a nagy Pátria-bál technikai, szépészeti 63 rendezői kérdései kerülnek szőnyegre, az ötlet­­pályázat dolgában a bírálóbizottság csak február 1-én dönt. Tájékoztatásul közli a Vigalmi­ Bizottság már most azt, hogy a klub irodája csak feltételesen fogad el meghívókéréseket, mert a Vigalmi­ Bizottság a legszigorúbb­ elvek alap­ján küldi szét a számozott, névre szóló meghívó­kat és minden jelentkezést megvizsgál. A február 26-i ki estély mindenesetre a legragyo­góbb mulatsága lesz az idei farsangnak s a Vigalmi­ Bizottság arra törekszik, hogy bármi­lyen jellege is lesz az estélynek, ebben az egész megjelent publikum részt vegyen. Az Atléta-­bál előkészületeit már befejezte a Csarada György és Tuczentaller Aurél dr. ve­zetése alatt működő rendezőbizottság. Az átlé­­tág hagyományos bálján ezúttal is teljes szám­ban vonul­ik,­ a régi gárda, a 80-as évek Atléta­­báljainak legismertebb rendezői és híres tán­cosai, Pekár Gyula, Asbóth bajnok, Peresott Kálmán, Szabó Nándi, Szilágyi Viktor stb., akik a bál magas vendégeivel, védnökökkel és a ladykkel együtt nyitják meg az ünnepélyes fel­vonulást. A táncolók részére kedves meglepetés lesz, hogy a bálon kitűnő tánc­zenekar játsszák. A bálh­od­i kútfőig, január 81-ig V., Lipót­ körút 15. sz. alatt (Telefon: T. 156—68.) működik, azután a Sze­ngária-szállóban áll az érdeklődők rendelkezésére. A Szék­mnyi-bált február 1-én rendezik a Hungária-szálló összes termeiben. Különös ér­deklődés mutatkozik a bál iránt az országgyűlés megnyitása alkalmából a fővárosban tartózkodó főrendek és képviselők részéről s igy a bálon a főváros előkelő társadalma mellett a vidéki tár­sadalom legkiválóbb reprezentánsai is résztvesz­­nek. A báliroda (VII., Károly király-ut I., Vi­­gyázó-palota) megkezdte a jegyek eladását minden este 6—8 óra között. Marosaié­vi-bál. A Bethlen István gróf mi­niszterelnök, Teleki Pál gróf és Byron Gábor fővédnöksége alatt február 1-én, a Gellért­­szálló termeiben tartandó Marosszéki-bál iránt a közönség körében igen nagy érdeklődés nyil­vánul meg. Ezúton is kéri a bálbizottság a meg­jelenni szándékozókat, hogy torlódások elkerü­lése végett jegyeiket lehetőleg előre váltsák meg a Gellért-szálló félemeleti kisszalonban délután 6—7-ig és a SzEFHE egyesületi helyiségében működő báli­ ódákban, délután 5—7 óra között. (Telefon: T. 12—42.) Tungsram bál. E hó 29-én tartja az Egyesült Izzólámpa és Villamossági R. T. tisztviselői kara hagyományos bálját, a Tungsram-dínt a budai Vigadó összes termeiben, mely a báli szezonnak kiemelkedő eseményét fogja képezni. A bálon a gyáriparos és kereskedői világ, valamint a tár­sadalmi élet előkelőségei óriási számban fognak résztvenni. A bálbizottság már hónapok óta dol­gozik azon, hogy az ezidei Tungsram-bál még az eddigieknél is nagyobb sikerű és fényesebb legyen, ami az előjelekből ítélve, be is fog kö­vetkezni. A zenét a kiváló Waldmann-jazz és a népszerű Kóczé-féle cigányzenekar fogja szol­gáltatni. A közönség kényelméről és arról, hogy mindenki jól érezze magát, a rendezőbizottság gondoskodik. A Menekült Protestánsok február 1-én este 6 órakor a X. ker. Auguszta-telepi kulturh­ázban tartják báli mulatságukat, amelyen Gáspár Béla, az ÉME országos központi titkára, megnyitó­beszédet mond. A bál iránt Budapestrő­ és a vidékről a legmesszebbmenő érdeklődés mutat­kozik. Közgazdász-bál. A már évek óta hagyomá­nyossá vált Közgazdász-bált az idén is a l­un­­gária-sz­állodában tartják meg február 8-án. Zichy Aladár gróf vállalta a fővédnökséget, melynek fényes sikeréről a rendezőbizottság agi­lis munkája gondoskodik. A meghívók már el­­készültek. A rendezőség kéri azokat, kik meg­hívót óhajtanak, hogy igénylésüket a bálirodá­ban (Közgazdasági Egyetem, Szerb-u. 13. földszint) délelőtt 11-­ig és délután fél 5-től fél 7-ig benyújtani szíveskedjenek. A párt meg­­előző három napon február 6-án, 7-én és 8-án a báliroda a Hungária-szállóban tartja a hivatalos érát, ahol az érdeklődőknek mindennemű felvi­lágosítással készségesen áll rendelkezésre. 1927 januuár 28. péntek

Next