Magyarság, 1927. október (8. évfolyam, 222-247. szám)
1927-10-01 / 222. szám
posták Wilson valamennyi elvét. Paléologue külügyi főtitkárt nyilvánvalóan rendkívüli idegesség kerítette hatalmába a bolsevista uralom tartóssága folytán és az ő gondolatmenete, a cári tradícióknak megfelelően, — ezekben a hagyományokban nőtt fel Paléologue — a moszkvai uralom megdöntése volt. A Neue Freie Presse vezércikke a következőképpen végződik: A közvetlen politikai jelent illetőleg a Magyarság közleménye minden bizonnyal erősítését jelenti azoknak az irányzatoknak, amelyeket Rothermore lord hatalmas kampánya hozott felszínre. Paléologue ajánlatának elutasítása minden bizonnyal abban a legmélyebb okban gyökeredzik, hogy Magyarország teljesen a „Nem, nem, soha!“ bűvkörében volt. Szent István koronájának szent integritását nem szabad meggyalázni, a jobboldali álláspont radikális szigorán nem szabad sohasem enyhíteni! Ha most a közvélemény azt látja, hogy a trianoni szerződés legeltökéltebb védelmezői is oly ingadozó magatartást tanúsítottak, ha most Magyarország azt látja, hogy még Franciaországban is érvényesült az a kívánság, hogy a területi kérdésekben engedékeny magatartást kell tanúsítani, akkor, természetesen, még több akadályba ütközik azoknak a szerepe, akik azon a véleményen vannak, hogy a jelen pillanatban és a jelenlegi előfeltételek mellett nincs semmi értelme a területi alakulások problémája fölvetésének. A trianoni békeszerződés elviselhetetlenségének gondolata, a Magyarság leleplezéseivel, minden bizonnyal ,erősbödni fog. Hogy ily módon tényleg elérhető-e a javulás és elérhetők-e könnyítések, sajnos, egyelőre igen kétséges. Nagyon erős még a gyűlölet, nagyon mélyen gyökerezik az esztelenség, barátság nyilvánult meg. Paléologue bukásával ez a hangulat megváltozott. Utóda, Berthelot, szakított ezzel a politikával s Középeurópának olyan felosztása mellett foglalt állást, amilyent a békeszerződések megállapítottak. A Neues Wiener Journal a Paléologue-féle tárgyalásokról Bécsből jelentik. A Neues Wiener Journal a Paléologue-ajánlattal kapcsolatban azt írja, hogy 1919 végén és 1920 elején Magyarország Franciaország felé orientálódott, a franciák azonban hosszasan hűvösen viselkedtek. Magyar kiküldöttek hónapokon át beutazási engedélyt sem kaptak Franciaországba. Az első, aki 1919 végén beutazási engedélyt kapott, Halmos Károly dr. volt. Halmos a Schneider—Creuzot-céggel lépett üzleti öszszeköttetésbe, amit csakhamar politikai térre vitt át. Gazdasági téren nagy eredményeket ért el Halmos, aki többek között nyélbe akarta ütni a MÁV bérbeadását egy a Schneider—Creuzot-cég vezetésével létesülő konzorciumnak. A tárgyalások iránt francia politikai körök is élénken érdeklődtek, mert Magyarországot jó felvonuló területnek ítélték a bolsevisták ellen küzdő Lengyelország segítségére. A tárgyalásokban részt vett a francia külügyminisztérium akkori főtitkára, Paléologue is. E tárgyalások során készült el az az okmány, amelyet most Paléologuejegyzék gyanánt emlegetnek. Franciaország nem tett formailag ajánlatot Magyarországnak, a tárgyalások csupán a résztvevők véleményét tükrözték vissza azokról az engedményekről, amelyeket akkor Franciaország hajlandó lett volna tenni Magyarországnak. Az okmány, amelyet a magyar külügyminisztérium egyik fiatal tisztviselőjének adtak át, a Budapesten akkor uralkodott zűrzavarban elveszett. Politikai jelentősége abban rejlik, hogy bizonyságot szolgáltat arról a kétségbevonhatlan tényről, hogy mértékadó párisi körökben egy ideig határozottan magyar A Reichspost a Paléologue-jegyzék külpolitikai hatásáról Bécsből jelentik. Az osztrák kormányhoz közelálló Reichspost mai számában „beavatott helyről“ vett hosszabb tudósítást közöl Paléologue jegyzékéről és annak történeti előzményeiről. A cikk többek közt megjegyzi, hogy Paléologue jegyzéke kétségtelenül a vezető francia politikusok tudtával és hozzájárulásával íródott és Franciaországnak Magyarországgal szemben tanúsított békülékeny szellemét fejezte ki. A jegyzék legfontosabb tanulsága az, hogy a trianoni békediktátumot már annak aláírása előtt maguk a francia politikusok sem tartották annyira szentnek és sérthetetlennek, amilyennek ezt a szerződést francia részről azóta következetesen mondják. A magyar közvélemény a Paléologue-jegyzék nyilvánosságra való hozásától Franciaország megértőbb politikáját és ezzel egyidejűleg Trianon nagy igazságtalanságainak jóvátételét várja. Úgy ez a jegyzék, valamint az antanthatalmak budapesti katonai megbízottainak Sréter akkori honvédelmi miniszterhez intézett felhívása a bolsevisták elleni magyar katonai segítség érdekében azt igazolja, hogy a nyugati hatalmak elismerték Magyarországnak keleteurópai fontos hivatását Elismerték, hogy Magyarország Keleteurópában a legbiztosabb bástya a nyugati kultúrát fenyegető bármely veszedelemmel szemközt. 9. A kartellek nyilvános ellenőrzése a munkavállalók és fogyasztók érdekképviseleteinek bevonásával. Szociálpolitikai követelések: 1. A munkaidő radikális leszállítása. Legalább a nyolc órás munkanapra vonatkozó washingtoni egyezmény törvénybe iktatása. A szombat déli 12 órától hétfő reggel 8 óráig tartó hétvégi pihenő (week-end) kötelezővé tétele. A túlórázás tilalmazása. 2. Béregyeztető paritásos bizottságok felállítása. 3. A magánalkalmazottak jogviszonyait szabályozó törvénytervezet módosítása a szövetség által előterjesztett szociális szellemű javaslatoknak megfelelően. 4. Az aggkori és rokkantbiztosítás keretében a kötelező alkalmazotti nyugdíjbiztosítás megvalósítása. 5. A munkahiány esetére szóló biztosítás haladéktalan megteremtése. 6. Alkalmazotti kamara felállítása. 7. A nyugdíjvalorizációs törvény gyökeres reformja az alkalmazotti érdekek szem előtt tartásával. 8. A betegség- és balesetbiztosítás tökéletes autonómiájának helyreállítása és az értékhatár eltörlése. 9. Az iparfelügyeletnek az irodákra való kiterjesztése. 10. Üzemi alkotmány. A munkatempó megállapításánál a dolgozók meghallgatása.. Szerbiában nagy feltűnést keltett a Paléologue-jegyzék Belgrádi tudósítónk jelenti: A Pravda csütörtöki száma óriási feltűnést keltett mindenfelé. A lap közli a budapesti Magyarságból a Paléologue-jegyzéket, amely szerint, többek között, Szabadka és Zombor város is megmaradt volna Csonkamagyarországnak. A Pravda szerint a Magyarság nagy szenzációt idézett elő s szerb politikai körökben is mindenütt meg vannak győződve róla, hogy a cikkben közölt okmány hiteles. A külügyminisztériumban ugyan, hivatalos jelentés szerint, nincs meg ez a jegyzék, de azért nincs kizárva hitelessége, — állapítja meg egy újabb táviratában a szerb lap — megjegyezvén azt is, hogy a magyar kormány csak egy-két nap múlva ad hivatalos felvilágosítást ebben az ügyben. A magántisztviselők gazdasági és szociálpolitikai követelései A Magyarországi Magántisztviselők Szö vetsége október 2-án országos kongresszust tart, amelyen előterjesztik a magántisztviselők gazdasági és szociálpolitikai programját. Ez a program rámutat arra, hogy az ipari racionalizálás folyamata bevonult azirodákba is. A legkülönbözőbb irodai munkákat gépek végzik el, s a gépeknek, valamint a mechanikus adminisztrációs rendszereknek bevezetése tökéletesen átalakítja az irodák képét. A munkamegosztás széleskörű megvalósítása révén a szakképzett tisztviselők száma a kisebb és rövid idő alatt elsajátítható képzettséggel bíró munkaerőkkel szemben a minimálisra csökkent. A szakképzett, rendszerint idősebb tisztviselőket kicserélik fiatal és olcsó munkaerőkre. Az idősebb tisztviselők elhelyezkedési lehetősége nagymértékben csökken, holott az ipari munka racionalizálása által szükségessé váló fokozottabb ellenőrzés, valamint az eladási gépezetnek a megnövekedett produktivitás folytán megkövetelt kibővítése újabb tisztviselők beállítását tenné szükségessé A Magyarországi Magántisztviselők Szövetsége az alábbi gazdasági és szociálpolitikai követeléseket állítja fel: Gazdasági követelések: 1. A fizetések általános felemelése és a minimális fizetések törvényes megállapítása. 2. Az idősebb állástalan magántisztviselők elhelyezésének törvényhozási úton való megkönnyítése. 3. Tartósan állás nélküli idősebb magántisztviselők nyugellátásának soronkívüli biztosítása a készülő aggkori ellátás terhére. 4. A zugiskolák haladéktalan betiltása és a kereskedelmi szakoktatás korszerű reformja. 5. A pályaválasztási tanácsadás átszervezése az alkalmazottak érdekképviseleteinekbevonásával. 6. A szellemi munkások kivándorlásának rendezése megfelelő nemzetközi egyezmények útján, főként az utódállamokkal. 7. Munkanélküli szellemi munkások számára szükségmunkák szervezése. 3. A lakóvédelem intézményes fenntartása, s annak keretében a magántisztviselők speciális védelme. 1927 október 1. szombat Két gyermekparalízisben szenvedő beteg a pécsi gyermekklinikán Pécsről jelenti a Magyarság tudósítója. Néhány nappal ezelőtt a pécsi egyetem gyermekklinikájára két gyermekparalizises beteget szállítottak, akiket Heim professzor, a klinika igazgatója, nyomban különleges és nagy figyelmet igénylő gyógykezelés alá vett. Az első gyermekparalízises esetet a pécsi állami gyermekmenhelyen fedezték föl. A beteget Gajdos Józsefnek hívják, életkora egyéves. A kisgyermek tavaly szeptemberben látott napvilágot a pécsi szülészeti klinikán, ahonnan, mint törvénytelen gyermek, a mert helyre került. Augusztus végén történt, hogy egy menhelyi gondozónőt meglátogatta Erdélyből jött nővére, aki Székelyudvarhelyről utazott Pécsre. A látogatóban levő székelyudvarhelyi leányt a gyermekmenhelyen szállásolták el, közvetlenül a gyermekszoba mellett. Az erdélyi nővér szeptember 4-én utazott el Pécsről. Elutazását követően a menhely orvosnője fedezte föl, hogy a kis Gajdos József gyermekparalizisben megbetegedett. A kisfiút megvizsgálta Gobbi Gyula dr. egészségügyi főtanácsos, a menhely igazgatóorvosa, Ludwig Ferenc dr. városi tisztifőorvos, akik kétségtelenül megállapították, hogy a betegség valóban gyermekparalízis. Ezt a megállapítást Heim Pál dr. professzor is megerősítette. Ezek után a bal lábán és egyik kezén bénulást szenvedett Gajdos Józsefet beszállították a gyermekklinikára. Gajdos József megbetegedésével kapcsolatban igazolást nyert az a feltevés, hogy a betegség bacillusainak hordozója a székelyudvarhelyi testvér volt. Néhány nap múlva, szeptember 27-én,Schwartz Vilmos dr. kerületi tisztiorvos arról tett jelentést, hogy a Felsőbalokány utcában lakó Csánk Márta nevű hatéves pécsi kisleány gyermekparalizises tünetek között megbetegedett. A kisleányt orvosi vizsgálat alá vették és tényleg megállapították, hogy Csánk Márta gyermekparalizisbe esett. A betegséget minden valószínűség szerint szüleinek egy Erdélyből jött látogatójától kapta. A leánykát, akinek a jobblába bénult meg, szintén beszállították a gyermekklinikára. A két gyermekparalízises beteget maga Heim professzor kezeli a klinikáján. A gyógyításra egy különleges szérumot használnak. A szérum egy gyermekparalizises beteg véréből készül. Ez esetben Heim professzor a kis Gajdos József véréből készített szérumot, amellyel a kis Csánk Mártát oltotta be. A kisleány állapota az oltás következtében javul és rövidesen a teljes gyógyulása is bekövetkezik. Gajdos József betegsége súlyosabb természetű és igy felgyógyulása hoszszabb időt vesz igénybe. A két gyermekparalizises esettel kapcsolatban a Magyarság pécsi munkatársa kérdést intézett Heim professzorhoz, aki a legnagyobb előzékenységgel ezeket mondotta: — Valóban két gyermekparalizises gyermek van a klinikámon. Egyiknek az állapota sem aggodalomra okot adó. Más években is volt Pécsett gyermekparalizises megbetegedés és igy a mostani esetekkel nem először állunk szemben. A betegség teljesen elszigetelt jelenségül és elterjedésétől vagy járványtól nem kell tartani. Két és félmillió pengő hiánnyal zárul a főváros kórházi alapjának költségvetése A közegészségügyi és köztisztasági, valamint a közkórházi bizottság pénteken délután, Baláth János dr. alpolgármester elnöklésével, ülést tartott, amelyen a fővárosi közkórházi alap 1926. évi zárszámadását tárgyalták. Csilléry András szóvátette a kórházi ápolási díjak ügyét és kifogásolta, hogy a népjóléti miniszter még mindig nem hagyta jóvá a mostani évre szóló kórházi ápolási dijakot. Sürgette a közegészségügyi adminisztráció egységesítését és kifogásolta, hogy az iskolanővérek nincsenek kiképezve. Takáts István dr. indítványozta, hogy az iskolaegészségügy egész komplexumát a tanügyi osztályból tegyék át a közegészségi osztályba. Megtörtént ugyanis, hogy a tanügyi osztály, hetvenkét gondozó nővért a tiszti főorvos tudtán kívül nevezett ki. Szóvátette ezután, hogy sok kórház hemzseg a poloskától. Az egyik kórházban felállítottak egy poloskafogó-készüléket amely öt nap alatt 2200 élő poloskát fogott. Az egyik betegnek gipszkötése volt és idő előtt le kellett venni a gipszet, mert a kötés alatt rengeteg poloska bántotta a beteget. Csordás Elemér dr. tisztifőorvos után Wenhardt János dr. egyetemi tanár, a közkórházak igazgatófőorvosa, kijelentette, hogy a Rókus-kórházban felállították a Guillotinféle poloskafogókat, egy ilyen készülék azonban csak két-három poloskát fogott s ezek is szépen kisétáltak a készülékből. Erre, természetesen, nem javasolható a készülékek felállítását. A készülékekből azonban mégis ötszázat vásároltak. Mikor szabadságra ment, elutazása után, a műszerüzem egyik gazdasági hivatalnoka jelentette, hogy a készülék egy éjszaka százötvenkét poloskát fogott. Csodálkozik azon, hogy a készülék éppen akkor működik eredményesen, amikor ő szabadságon van. Takáts István dr. kijelentette, hogy nem a készüléket akarta protezsálni, hanem a poloskairtást akarta sürgetni. Némethy Béla tanácsnok reflektált a felszólalásokra, majd elfogadták a zárszámadásokat. A kórházi alapot 2.010.582 pengős hiánnyal zárták. Ebből a hiányból 25 milliárd korona úgy állott elő, hogy a miniszter a 70.000 koronás ápolási költség helyett csak 55.000 koronát engedélyezett, a többi pedig onnan ered, hogy a valóságos ápolási költség 12.943 korona volt. A bizottság elhatározta, hogy a hiány megsértésére készített tanácsi javaslatot felterjesztett a népjóléti miniszterhez. A Madarász utcai csecsemőkórház átalakítására (167.785 pengőt szavaztak meg. Több kisebb ügy elintézése után Buzáth János dr. alpolgármester bejelentette, hogy a kórházi műtőtermek átalakítása érdekében a legközelebbi tanácsülés elé javaslatot fog terjeszteni. fige-Hilienyi iegluttásosafelle gyógyvize a vasmesszes Salvator forrás EceSiemes üdítő ifal