Magyarság, 1929. szeptember (10. évfolyam, 197-221. szám)
1929-09-01 / 197. szám
ha egyenesen a Stabil Részvénytársaságnak, vagy más építővállalatnak adta volna ki a munkát és így a Titán nem iktatódott volna közbe a maga köbméterenkénti hatpengős nyereségével. Hatvan lakással kevesebb épült ilyenformán attól eltekintve, hogy a közszállítási szabályrendeletet súlyosan megsértette a belügyminiszter, a kincstárt is nagymérvű károsodás érte. Még különösebb azonban ennek az ügynek az a része, amely akkor derült ki, mikor az építkezéssel már elkészültek. Ennek a megértéséhez előre kell bocsátani, hogy a rendőri lakótelepet úgy akarták megépíteni, hogy a telepen lakáshoz juttatott rendőrök lakbérét harminc esztendőre lekötötték. Ezek után kiszámították, hogy hány lakásnak kell felépülnie a telepen, kiszámították lakásegységekben és légköbméterekben is. Mikor azután a Stabil Részvénytársaság a telepet megépítette, kiderült, hogy a telepen hatvan lakással kevesebb van, mint amennyi rendőrnek a lakbérét harminc esztendőre lekötötték. Az építtető cég eleget tett annak a kötelezettségének, hogy annyi légköbmétert épített föl, mint amennyit a szerződés számára előírt, nem tett eleget azonban annak, hogy ugyanannyi lakást is épített volna, mint amennyire szükség volt. Az építő céget itt nem feltétlenül terheli felelősség, mert kérdéses, hogy milyen volt az a szerződés, amelyet ő, mint alvállalkozó, a Titántól kapott. Az azonban mindenesetre bizonyos, hogy kevesebb lakás épült, mint amennyinek kellett volna épülnie és ennek következtében az is bizonyos, hogy az építkezésre még rá kellett fizetni, ha nem is közvetlenül. Azt a hiányt ugyanis, ami a rendőrök lefoglalt lakbére és a lakások között fölmerült, ki kellett egyenlíteni. Miután hatvan rendőrnek foglalták le a fizetését, úgy, hogy nem tudtak nekik lakást adni, a belügyminiszternek ezt az összeget vissza kellett fizetnie és a minisztérium ezt ki is fizette egyik alapjából. Ezek után bizonyos, hogy az államot többfelől is károsodás érte. Károsodás érte először a Titánnal szemben, másodszor azért, mert olcsóbban lehetett volna felépíttetni a lakótelepet, harmadszor pedig azért, mert végül is a lakótelep nem úgy készült el, mint amilyennek tervezték és kevesebb lakást építettek, mint amennyit akartak. TUNGSRAM wisgmsifi 1929 szeptember 1. vasárnapi Hatszáz mozizenész kétségbeesett harcot indít a hangos film ellen Az Országos Magyar Zenészszövetséget állandóan foglalkoztatja a veszedelem, amely a hangos film bevonulásával a mozikban alkalmazott zenészek jövő sorsát és megélhetését fenyegeti. Hatszáz mozizenészről és ezek családtagjairól, összesen körülbelül kétezer emberről van szó és a Zenészszövetség mindent elkövet, hogy ezek exisztenciáját biztosítsa. A harc a jövő hónap elején indul meg, közvetlenül azután, hogy Olgyay István dr. főtitkár visszatér a nemzetközi unió elnöki tanácsának brüszszeli tanácskozásáról, ahol szintén a hangos film ellen való védekezés módját és eszközeit beszélik meg. Az Országos Zenészszövetség megállapítja, hogy sem szociális, sem kulturális, sem gazdasági tekintetben nem jelent előnyt az országra a hangos film behozatala. Ha a hangos film annyira elterjedne, hogy a zenekarokra valóban nem lenne szükség, ez azt jelentené, hogy körülbelül hatszáz mozizenész válnék állástalanná. Minthogy a többi zenei pályán tömegével vannak állástalanok, egészen kétségtelen, hogy ennek a hatszáz mozizenésznek nem kínálkoznék elhelyezési lehetőség, ha csak úgy nem, hogy más zenészi pályán működőket nyomna ki helyéből, ami pedig végeredményben nem változtatna azon, hogy hatszáz zenész válnék állástalanná. Kulturális tekintetben a hangos film nem jelent semmi haladást, mert a néma film már elérte művészi tetőpontját, a hangos film pedig még messze van ettől és ha el is éri, akkor sem hoz újat. A hangos film filmrészét a néma film már kiaknázta, hangos része pedig művészi tekintetben semmit sem jelent. A beszéd, ének és a zene még a legművészibb leadásban is csak mikrofon reprodukció, nyomába sem jöhet az élő leadásnak. Emellett komoly vezedelem fenyegeti színművészetünket és drámairodalmunkat is a hangos film elterjedésével. Gazdasági tekintetben egyenesen veszedelem a hangos film, állapítja meg a zenészszövetség, elsősorban azért, mert magyar kéz és magyar szellemi munka abban nem vehet részt, a film szellemi, művészi, technikai és zenei része külföldön készült. A zenész átlagos 300 pengő havi keresete alapján és a hatszáz magyar zenész jövedelme meghaladja a 180.000 pengőt, vagyis évente több, mint kétmillió pengő esik ki hazánk gazdasági vérkeringéséből, ha a hangos film folytán a zenészek feleslegessé válnának. Ehhez járul még az a számottevő összeg, amely a zeneszolgáltatás megszűntével a zenei kereskedelemnél és iparnál is kiesik. E számottevő kérdéssel szemben az importra költött összegek tetemesen megnövekednének. Már a némafilmnél is horribilis összegek vándoroltak ki külföldre, mennyivel nagyobb összegek menének ki a hangos film révén! Egy hangos filmberendezés ára 50— 80.000 pengő között mozog. Ha Magyarország 580 mozija közül csak száz szerezné be ezeket a gépeket, akkor mintegy hatmillió pengő vándorolna ki hazánkból. S minthogy a hangos film kölcsöndíja körülbelül hatvan százalékkal nagyobb a némafilmnél, az eddigi sok százmillió pengőt kitevő kölcsöndíj még hatvan százalékkal emelkednek. A magyar zenészek nagy aggodalmát ezek a megállapítások mérséklik. Bizonyosra veszik, hogy a magyar mozitulajdonosok a zenét a jövőben sem nélkülözhetik, mert a magyar közönség fejlett ízlése a konzervzenét nem fogadja el. Az a meggyőződés az Országos Magyar Zenész Szövetségben, hogy a hangos filmet a zene fogja megbuktatni, mint ahogy a néma filmet a zene vitte diadalra. • Küldeményeinek akadálytalan kézbesítését szolgálja ha azokra a címzett nevét, a rendeltetési helyet és a közelebbi lakcímet pontosan, tisztán és olvashatóan felírja. Az eszperantisták köszönete Budapestnek Behrendt Arnold, német birodalmi postatanácsos, a németországi eszperantó egyesület országos elnöke. Berlinben, a maga és felesége nevében a következő tartalmú, eszperantó nyelven írt levélben köszöni meg az eszperantó kongresszus alatt élvezett vendégszeretetünket. Idegen országban, idegen nyelvtengerben, mégsem voltunk idegen helyen. Megérkezésünk pillanatától kezdve otthon éreztük magukat: egy nyelven beszéltünk. Ezt az otthonosságunkat Önök felülmúlhatatlan barátságosságukkal ékesítették. És ez a viselkedés nem volt rendkívüli, természetükből folyt. Nem is tudnának mások lenni. És dacára minden barátságnak, amellyel pazarul elárasztottak bennünket, egy nemes nemzet büszke gyermekei maradtak. Észrevehették, mennyire rokonszenves volt ez is nekünk ! Természetes és nemes büszkeség, amely nem nyög, nem sír, nem panaszkodik országuk feldarabolása miatt, hanem erélyesen cselekszik. A helyzet nem maradhat így! Hallottuk tisztán a dallamot életlüktetésük üteméből. Láttuk ezreit és ezreit a kinyújtott karoknak készen arra, hogy magasra húzzák a félárbócon gyászosan lobogó zászlót. És mi visszhangként feleltünk az önök saját költőzsenijével: „Ember küzdj és bízva bizzák“ Mi is hiszünk az eljövendő igazságban, mert Önökben hiszünk, mélyen meghajolva ezeréves uralmuk szimbóluma és katonai hősiességük emlékműve előtt. • Ha az egy, egyetlen örök", mindenható Istenhez szóló imádság legtisztább kifejezése a mélységesen érzett kívánságnak, szálljon az én imám is a legmagasabbnak a trónjához: Legyen áldott — Te jó Isten Magyarország, ha szép, Halmozza el áldásával bőségesen az ég! Kötelességünk-e mindazt megköszönni, amit életük gazdaságából nekünk adtak? I Ha csak kötelességet éreznénk, megbántanánk Önöket! Elvették sziveinket, kezet szorítva velünk; elfoglalták lelkeinket, üdvözletet mondva nekünk; legyőztek bennünket, mikor megmutatták jellemességüket. És mit tettünk mi? Gyermek hagyja úgy cirógatni magát édesanyja puha kezével, ahogy mi merültünk bele baráti érzésük bőségébe. Gyönyörrel lisztünk finomérzésű kényeztetésük hullámain. Ilyen napokból és órákból valami nagyobb születik, mint egyszerű hálaérzet. Valami titokzatos, csodás összekötöttsége támadt a telkeknek, valami közösség, amely felülmúlja a mi képességeinket, hogy megtaláljuk rá a méltó kifejezést; költő-bölcs tudná azt csak megmagyarázni. De nem kételkedünk, hogy Önök kiérzik ajkunk dadogásából is szívünk határtalan érzéseit — és a vágyat az órák, a napok után, amelyek eltűntek a múlt tengerében. Ami elmúlt, vissza nem jön. De ha sugárzón tűnt el, hosszan, hosszan visszaver a fénye. És ez a visszafénylés mindig újból fellobogtatja a szív lángjait, átmelegeti a lelkeket. A nyert barátság kényeztetően simogató sugarai alatt kisarjadzanak, megnőnek és kinyílnak az édes emlékezés színes virágai, amelyeket mindennapi életküzdelmünknek semmiféle zivatara letépni és elsodorni nem tud. És Önök? Engedjék remélnünk, hogy az együtt töltött napok alatt Önök is emlékezetes lapjait írták életkönyvüknek. Magasan lobogjon trikolórjuk, amig a piros szín eléri igéretteli pírját a szépséges hajnali égnek; amig annak fehérje büszkén fogja hirdetni címerpajzsuk mindig szeplőtelen fehérségét, amig annak zöldje jelenteni fogja a világnak a „Remény“ teljesedését, hogy béke van a földön! Virágozzál, Magyarország, te szép! Légy újra nagy! úgy áldjon meg az ég! Eszperantóból fordította Zöldy István ISKOLACIPŐT legjobbat, legolcsóbban bud&hPREBLACHNÁL KRISZTIMA-TÉRIAuguszt-cukrászda mellett • » POLOSKStfUlT házilag kiirtani petéikkel együtt is csak aLOCKERER CIHIERIE1 -nel lehet. Ára olcsó, hatása biztos. Kapható mindenütt Főraktár: Angyal gyógyszertár Budapest, IX. kerület, üillői út 39. szám. 4n WIS? /MxxfO (y^JbviTiJue&L^ v^vwuojtt