Magyarság, 1931. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1931-01-29 / 23. szám

Iparfejlesztés és autógyártás Az iparfejlesztési törvényjavaslat bírálata folyamán rámutattunk arra, hogy az egész törvényjavaslat valósággal megszigorítása az 1907. III. törvénycikkben lefektetett ipar­­fejlesztési rendelkezéseknek. Megszigorítja és kibővíti azt az iparfejlesztési törvényt, amely akkor készült, amikor a magyar kormánynak semmi más eszköz nem állott rendelkezésére a szükséges és akkor még nyersanyaggal és nagy fogyasztópiaccal rendelkező Magyar­­ország iparának kifejlesztésére. Ez az új iparfejlesztési törvényjavaslat a legnaivabb módon túlteszi magát azon a csekély különb­ségen, hogy 1907 óta a magyar iparfejlesz­tés érdekében hatalmas védővámokat, sőt e védővámokon túlmenőleg valóságos monopól­­helyzeteket teremtett magának a magyar ipar és ma alig van ország Európában, ahol a már meglevő ipari kedvezések olyan jelentősek lennének, mint Magyarországon. Amikor a magas védővámok ellenére meg­szigorított és kibővített formában jelentkezik az iparfejlesztési törvény, magától érteljü­k, hogy még nagyobb jelentősége van az egész magyar iparfejlesztés szociológiai alapjai megfelelő bírálatának. Rámutattunk arra, hogy a háború óta nem hogy növelte, hanem mintegy hetvenötezer munkahellyel csökken­tette a nagy áldozatokkal kifejlesztett ipar a munkaterületeket, és a most meginduló és gyorsan terjedő munkaellenőrző módszerek bevezetésével, valamint a racionalizálás ki­­terjesztésével előreláthatóan az elkövetke­zendő tíz esztendőben további százezer mun­káskéz válik feleslegessé a magyar ipari ter­melésben. A magyar iparfejlesztés tehát nem az a panacea többé a munkanélküliség és munkásel­helyezés szempontjából, aminek fél­­századdal ezelőtt az iparfejlesztést nyugodtan oda lehetett állítani. Ma valósággal fordított­jával állunk szemben a félszázad előtti hely­zetnek és ma az ipari versenyképesség fen­­tartása azt kívánja, hogy minél kevesebb munkáskézzel, minél nagyobb munkaeffektust érjenek el. Hogy az iparfejlesztés a munkaalkalom­­teremtés szempontjából aligha jöhet komo­lyan számításba, ma már egyetlen tárgyila­gos közgazdasági szakember sem vitathatja. Hogy azonban a helytelenül alkalmazott iparfejlesztés meglevő munkaalkalmakat pusztít és természetes kereseti forrásokat elapaszt, erre talán az automobilgyártás ér­­d­ekében hozott különböző magyar ipari vám és egyéb intézkedések szolgáltatják a legbeszédesebb bizonyítékot. A vámtarifa szerkesztői ugyanis odáig mentek egyoldalú közgazdasági felfogásukban, hogy abban a feltevésben ringatták magukat, hogy minél magasabb automobilvámokat állítunk be vámtarifánkba, annál hamarabb fog Magyar­­országon automobilipar kifejlődni. Ezen felfogás következtében valósággal távoltar­­tották Magyaroszágtól az automobil-importot és belevittek a közhangulatba egy olyan autóellenes felfogást, amely kizárólag luxus­cikket és nem munkaeszközt lát minden automilban. Amíg az Egyesült Államokban és Európa nagy nyugati államaiban az auto­mobilizmus fejlődése jelentette az automobil­­ipar kifejlődését, nálunk éppen az automo­bilizmus fejlődésének elmaradása lehetet­lenné tesz mindennemű autóipari vállalko­zást. Míg minden más árunak Magyaror­szágon való előállításánál a legelső szem­pont a vállalkozó részéről a szóbanforgó áru bel­fogyasztásának olyan mérvű jelenléte, amely egyrészt az utánpótlás, másrészt a további normális fogyasztásnövekedés se­gítségével a belföldi gyártást jövedelmezővé teszi, az automobilgyártásnál különböző ál­lami speciális kedvezmények és a magas­­ árnák segítségével úgy vállalkozott tőke automobilgyártásra, hogy a belföldi automo­bilizmus kifejlesztésére tekintettel nem volt. Csak természetes, hogy ez az egyetlen ma­gyar automobilgyár rövidesen a legsúlyosabb fizetési nehézségekbe került és most patro­­nizáló bankjának legnagyobb gondja, hogy miképpen szabaduljon sokmillió pengőjébe kerülő életképtelen vállalkozásától. Különös tranzakció új automobilgyár létesítésére Hetek óta makacsul tartja magát az a hír, hogy az egyik állami üzem sokmillió pengős ellenérték fejében átvenné a bukott automobilgyár berendezését, viszont a gyár épületeit egy közhivatal részére használnák fel Ugyanekkor, a drágán megvásárolt gépi berendezés segítségével az állami üzem évi egymillió pengés külön szubvencióval újra megkísérelné a személykocsik gyártását, ahelyett, hogy folytatná és kiépítené jól be­vált teherkocsi-gyártását. Állítólag nagyon magas összeköttetések érvényesülnek ezen teljesen veszteséges vállalkozás létrehozásá­nál, főképp a patronizáló bank magas kár­talanítása és az évi szubvenció megszerzése körül. Akkor, amikor a német Oppel-művek már 1900 márkáért hoznak ki­­nagyon hasz­nálható kiskocsikat s amikor a nagy angol gyárak azok versenyeznek, hogy 100 angol font helyett 90 angol fontos kocsikat hoz­zanak forgalomba, teljes képtelenség, a sok­kal alacsonyabb életszínten álló Magyar­országon 10—12.000 pengős államilag szub­vencionált kocsikkal a piacra jönni. Újra le kell szögezni azt az álláspontun­kat, hogy Magyarországon mindaddig nem lehet komolyan személykocsigyártásról be­szélni, amíg legalább százezer kocsi nem fut az országban, mert csak ilyen kocsiforgalom teszi lehetővé a szériás termelés bevezetését Magyarországon. Ennek a százezer kocsinak már rég futnia kellene Magyarországon és futna is ha nem akadályozták volna meg a magas vámok, kincstári illetékek, gumi-monopólium, útadó és vexatórikus közigaz­gatási intézkedések az automobilizmus ki­fejlődését Magyarországon. Ez a százezer autó minimálisan százezer munkáskéznek adna ma kenyeret, tehát sokkal többnek, mint amennyit az elmúlt évtized iparfejlesz­tése­ mellett a magyar gyáripar, mint felesle­geset elbocsátott. Sehol nem dokumentálódik az iparfejlesztés munkaalkalmat pusztító ha­tása annyira, mint az automobilizmus fejlő­dését megakadályozó minden közgazdasági alapelven ellenkező belföldi autóiparfejlesz­tési politika. SZOBÁK (kertre és utcára nézők) bú­torozottan vagy üresen, központi fűtéssel, hideg-meleg folyóvízzel havi 80-90 panging mm hajnalin Ugyanott termek klubok és egyesületek részére is kiadók. Érdeglődni lehet egész napon át Budapest, III., Zsigmond­ u. 88*40 MIEHHMI. 1931 január 29. csütörtök Kényszeregyezségek A budapesti királyi törvényszék Lehrer Adolf (Váci­ utca 7.) szűcs kényszeregyezségi ügyében február 24-én délelőtt fél 11 órára tűzte ki a tárgyalást Kunszt Győző dr. törvényszéki bíró elé.­­ Ugyanitt tárgyalják Steiner I. és Társa (Baross­ utca 105.) férfi és gyermekruhakeres­­kedő ügyét február 26-án délelőtt 10 órakor. — Schulz H­ermin (Teleki-tér 19.) zsibáros ügyében a budapesti törvényszék az egyezségi eljárást megszüntette. — Deutsch Gábor (Váci­­út 140.) fűszerkkreskedő ügyében az egyezségi eljárást megszüntető végzés jogerőre emelke­dett s a törvényszék elrendelte az iratoknak a csődbírósághoz való áttételét. ­ (Megalakult az európai vámegyesü­let magyar csoportja.) A Magyar Külügyi Tár­saság közgazdasági szakosztályának kebelé­ben alakult meg szerdán este az európai vámunió magyar csoportja. Az alakuló ülé­sen elnökké Szterényi József bárót, elnök­­helyettessé Schandl Károly dr.-t, alelnö­­kökké Jár­may Elemér dr.-t és Mutschen­­bacher Emil dr.-t, előadóvá pedig Póka- Pivny Béla dr.-t a Külügyi Társaság igazga­tóját választották meg. A vezetőség a követ­kezőképpen alakult meg: Elnökség tagjai: Szterényi József báró, Auer Pál dr., Bal­­kányi Kálmán, Éber Antal dr., Eckhardt Tibor dr., Erdélyi Aladár, Esterházy Móric gróf, Halasi Fischer Ödön, Földes Béla dr., Fenyő Miksa, Gratz Gusztáv dr., Hadik Já­nos gróf, Hegedűs Lóránt dr., Hantos Ele­mér dr, Rád­ay Miklós, Koós Mihály dr., Kenéz Béla dr., Mutschenbacher Emil dr., Rickl Alfréd dr., Korányi Frigyes báró, Madarassy-Beck Gyula báró, Schandl­e Ká­roly dr., Staub Elemér dr., Székács Antal, Tormay Géza dr., Vészi József, Wimmer­­sperg Frigyes báró, Póka-Pivny Béla dr., Marenzi Károly őrgróf, vitéz Kary Béla let­tek, míg ügyvezető elnök Szterényi József báró, ü­gyvezető alelnök Köttevényi Olivér dr., főtitkár Bleier Ernő és titkár Merkler József. Az alakuló gyűlés az ügyvezetőket bízta meg az ügyrend és a munkaprogram részletes kidolgozásával. Külföldi értéktőzsdék Bécs, január 28. (Értéktőzsde.) A mai érték­tőzsde nyugodt üzletmenet mellett egyenetlenül nyitott. A kulisszpiacon azon értékek legna­­gyobb­ része, melyek az utóbbi napon árveszte­séget szenvedtek, árnyereségre tettek szert. A magyar értékek zárlat felé jelentősen megszi­lárdultak. Semperit eladások folytán elgyen­gült. A korlátpiac szilárdabb irányzattal zárt. A járadékok piacán valamivel szilárdabb irány­zat került felszínre. Magándiszkont 4—4 és%­Zárlat: Angol-Magyar 88.75, osztrák hitel 46.80, Länderbank 20 75, osztrák nemzet bank 296, Dunagőzhajózási 18.75, Duna—Száva— Adria Vasút 13.80, Államvasút 23.10, AEG Iunion 18.40, Salgótarjáni 41.25, Magyar Általá­nos Kőszén 541, Felien 19. 25, Rima 59, Ma­gyar Cukor 111, Semperit 82, Berlin, január 28. (Értéktőzsde.) A mai ér­téktőzsde általában , gyengébb irányzattal nyi­tott. Az első árfolyamok alkalmával elég nagy tételekben került a bel- és külföldről áru el­adásra, mely csak nehezen talált vevőre, annál is inkább, mert a limiteket nem újították meg. A februári ultimé riportjának tekintetbevétele nélkül a legtöbb érték két százalékig esett visz­­sza. Az értékek a tőzsdeidő későbbi folyamán tovább gyengültek. Egy óra felé interveniálásra erőteljes javulás következett, ami a kezdeti veszteségeket részben kiegyenlítette. Az érdek­lődés előterében a villamossági papírok állot­tak. A devizapiacon a kereslet került túlsúlyba, a font nemzetközi viszonylatban megszilárdult, Zürich, Amszterdam és Rio elgyengült, Madrid nagyobb ingadozásoknak volt alávetve. A pénz­piac nem változott. A zárlat egyenetlen volt. A magándiszkontot a mai nappal mindkét határ­időire egynyolcadszázalékkal 47/1%-ra emel­ték fel. , Zárlat: Budapesti kölcsön 1914-es 56.5, D. Reichsbahn 81.25, Darmstädter 135.5, Deutsche Bank und Disconto 107, Dresdner Bank 108, Reichsbank 230, Magyar Hitel 47.5, AKU 47.5, AEG 88%, Bemberg 44.5, I. G. Farben 110%, Feiten 68, Gelsenkirchen 70, Rhein. Braunkohle 142, Rhein. Stahl 57.25, Siemens 147Vs. Glanz­­steif 70*/s, Otavi 30. Frankfurt, január 28. (Esti tőzsde.) Az esti tőzsde tartott nyitás után ellanyhult, miután ösztönzés sehonnan sem érkezett. A lanyha külföldi tőzsdejelentések és a magándiszkont drágulása is nyomasztóan hatottak. Az irányzat égésien­ zárlatig lanyha maradt. Farben 118.25 nyitás után 117.025-re ment vissza. Záróár­folyamok: (Zárjelben a déli berlini zárlat.) Norddeutscher Lloyd (57.375) 58.—, Deutsche Bank (107.50) 108.—, AEG (89.—) 89.50, Farbenindustrie fl 17.375) 117.625, Gel­senkirchen (70.—) 70.50, Harpener (66.50) 68.50. Az értékpiac árfolyamai (I. a mai, II. a legutóbbi záróárfolyamok) M.*Angol B— I. 72.­n. 72.— Franklin ............ I. 19.­N­. 19.­Atlantiks.......... ---.---­—.— Globus ................. 30.— 30.­Iparbank.......... 20.­­20.— Kunossy................ —.— ---. — Fabank ....... 20.— 20.­Pallas...................... 3.31 3.30 Hazai................... 4­.~ 48.­Révai...................... 8.25 6.75 Herrrtes..............— Rigler...................... — .--­---.— Magyar Hitel . 63.90 64.­Stephaneum.... 16.­16.­Ingatlan .......... 173.­173.­Ujságüzem .... — .--­—.— Magy. Ipar.. . —.— ---.--­Wodianer............ 5.80 5.80 Forgalmi .......... 73.50 73.50 Marosv. pek­. .. —.— —.— Jelzálog.............. 40.— 40.­Olajipar ............ —.— Ker. Hitel.......... 69.— —. — Délm. cukor.... 91.— 71.50 Leszámítoló ... 88. 0 68.30 Horvát cukor .. —.— ---.--­Olasz Bank ... 66.-66.­Magyar cukor.. 88.-88.­Közp. Jelzálog. — .--­---.— Georgia............­. 8.-8.— Merkur .............. 20.— 20.— Stümmer ............ — .---8.50 Nemzeti Tak. . 20.— 20.­Fiumei rizs .... — .— Osztrák Hitel . 37.50 37.50 Óceán...................... ---.---­--­Keresked............ 101.25 101.25 Püspöki................. ---.----16.75 Wiener Bv. ... 13.30 13.30 Tokaji ................. — ——.— Nemzeti. .. ... 216.20 217.­Alt. gázizzó-----­—.— —.— Belvárosi ......... 62.50 —.— Egyes, izzó .... 241.50 243.— Budai ált. tak -13.— 13.— Vasmegyei .... —.— —.— Kőbányai Ip- -22.­—.— Részvénysör.... 98.— 98.­Által. Tak. ... 75.— 75.— Temesi szesz .. —.— —.— Moktár.............. 76.75 75 -Fővárosi sör .. ..— 169.00 169.­Gsrhwindt .... 121.50 119.­Törekvés............ 17.­­7.— Polgári sör .... ---.--­—. — 700.—700.­Krausz szesz .. 84.75 84.75 Fonciére ............ S3.— —.— Pannónia sör • • 18.­18.­M.-Francia .... 49.— —.— Temesi sör .... —.--­—.— Back-malom­­­. —.— ---.T­Égisz...................... 8.10 9.— Bors.Misk............. 8.10 8.— Ligetszanat.......... —.— Concordia............ ---.— —.— Schwarzer .... —.— —.— Békéscsabai..... 52.— 51.80 Lukácsfürdő .. 36.-37.­Budapesti............ 18.-19.­Gyapjúmosó.... 4.­—. — Törökszim............ 16.— Szövi-Kötő____ 5.— 5.— Gizella ................. 12.50 —.— Goldberger .... 45.— 45.­Hungária ............ 17.50 7.­Győri textil .... 37.-37.— Király-malom .. Juta......................... ---.---­---.---­Pesti Vikt .... — .---— Karton ................. 2.50 2.50 Transdan ............ ---.--­—.— Kender................. --.---­— .--­Bauxit trust-----31.— 30.­Pamut ................. 42.— 44.­Bcocsini.................128.—129.­Szegedi kender 22.90 —.— Borsodi sz.é. .. — .---— Unió textil -----­—.— —.— 5 zent lőrinci.... ---. ---8.­Jaguard szövő.. 27.60 —.— Cement................— Chinoin................. 2.70 2.90 Kohó ...................... 17.-16.70 Danica ................. —.— —.— Drasche.................102.-102.­Diana............. ... 88.-88.­Magnezit ............112.-139.­Flora ..................... — .--­---'. — Aszfalt ................. 15.30 15. — Hungária műtr 18.10 18.­Ált. Kőszén-----433.­432.­Kelti.................... ---.--­Nagybátonyi .. 29 50 29.­Kiotild ................. ---. — — .--­Sa­Ró...................... 33.40 32.60 Szikra .................260.—260.­Urikányi ............ 75.­73.50 Török....................— Prodi vagon.... 8.50 9.50 Wander................. —. — ---.--­Coburg ................. Labor...................... —.— — .— GySáky.................... —.— Bóni ...................... ---.--­Gazd. gép............ 4.00 4.— Brassói................. 16.-15.70 Fegyver............... 195.—134.­Dunánt. sert .. --­— .— Fémkeresk — 36 50 36.50 Papir...................... ---. — ---.— Ganz-Danub .. 48 50 46.70 Felten.................... Ganz-Vil­.............. — .— Hangya Ipar .. 27.-26.­Győrffy-Wolff.. — .--­Kábel...................... — . — —.— Klofberr................ 3.30 3.30 őstermelő............ ---.--­—. — Kaszab................. 48.50 48.50 Gummi ................. 28.50 27. ~ Kühne —............ 6.20 6.20 Vasutforg. .. . 34.50 34.60­ Láng ..................... 47.­46 50 Telefon ................. 13.75 13.50 Mag.......................... — .--­—.— Zagyvapált........... 4­ 0 Magy. Acél .... 81,50 31.50 Hazai fa ............ —. — 7.­Mérleg ................. T* .--­—.— Ofa......................... 54.50 54.25 Chaudoir Vegyipar ............ 5.50 5.50 Szlavónia............ -------3.— 3.— Thék bútor — — . — — . — Vagongyár . .. 16.60 10.61­ Nasici...................... 94.50 93.­Mannesmann .­­7.90 7.80 Adria............... 5.­Bírna ..................... 47.60 46.20 Dunagőzh ----­— . ~ Roessemann-----25.— 25.­Városi ................. 5.90 6. — Rathmüller----­—. — Bar........................... Schuller................. 19.-19.­Délivasut............ 11.30 10.80 Teud’off ............ — -­MFTR ................. 1.901.­Uritas ................. 27.50 27.50 Helyiérd................ . —— .— Vulkán ................. 4 90 — .—Levante................. 4.-3.90 WŐrner................ 5 — Miskolci vili. - Lámpa ................. 96.-90.­Nova .... .... 26.20 27.20 Athenaeum .... .10 .10 Tröst..................... 99. -95.50 Főv nyomda ... — A Hamvasul ... 18 60 18 10 Légipostával küldje külföldre sürgős le- Változatlanul tizen­négy száza­lékos osztalékot fizet a Leszámítoló Bank A Magyar Leszámítoló- és Pénzváltó­ Bank 1930. évi mérlegadatai szerint az intézet az elmúlt évben is az előző évivel csaknem azo­nos eredményt tudott elérni. Tiszta nyereség gyanánt a mérleg most 2.507.659.50 pengőt mutat ki a tavalyi 2.556.693.23 pengővel szemben és ennek az eredmnéynek megfele­lően, az 1930. évre fizetendő osztalék azonos lesz az előző évivel, amennyiben ismét 14%, azaz 7 pengő fog részvényenként kifizetésre kerülni. Ennek az eredménynek elérése azt mu­tatja, hogy a vállalat vezetősége a rendkívül változó világpénzpiaci helyzet ügyes kihasz­nálásával,­szolid alapokon nyugvó hitelpoli­tikájával ügyfelei teljes bizalmát meg tudta őrizni. Erre vall elsősorban, hogy a tőkekép­ződés nehézségei ellenére is a betétei, 30 millió pengő többlettel zárultak és az emel­kedés túlnyomó része a betétkönyvekre esik. A kihelyezések közül a váltótárcának 3 mil­lió pengővel való emelkedését említjük fel, továbbá, hogy az intézet új zálogleveles köl­csönök engedélyezése elől sem zárkózott el, amennyiben az elmúlt évben néhány millió összegű ily kölcsön került folyósításra. A zárszámadásról egyébként az intézet kö­vetkező jelentése számol be: A Magyar Leszámítoló- és Pénzváltó­ Bank igazgatósága Madarassy-Beck Marcel báró dr. elnöklete alatt tartott ülésében megálla­pította az intézet 1930. évről szóló zárszáma­dását, amely 2,507.659.50 pengőt tüntet fel az 1929. évi 2,556.693.23 pengővel szemben. Az igazgatóság a február hó 18-án tartandó közgyűlésnek azt a javaslatot fogja tenni, hogy a rendes tartalékalaphoz az alapszabály­­szerű 5%, azaz 91.562.46 pengő helyett, a ta­valyival azonosan 200.000 pengő csaló­dtassék a nyugdíjtartalék javára 350.000 pengő, a Madarassy-Beck Miksa báró-alap javára 50.000 pengő fordu­lassék, osztalék fejében pedig 1.680.000 pengő kerüljön felosztásra, ami által — mint az előző évre — ismét 14%, azaz 7 pengő osztalék fog a részvényeseknek kifizettetni. A mérleg felállítása ez évben is az intézet által követni szokott szigorúan konzervatív elvek alapján történt és a kimutatott nyere­ség kizárólag a rendes folyóüzlet eredményét tartalmazza. Az értékpapíroknál évközben beállott árfolyamcsökkenések természetszerű­leg ezúttal is figyelembe vétettek. A mérlegadatok közül különösen kieme­lendő, hogy a betéti könyvecskékben elhelye­­zett összegek a tavalyi 38,363.827.54 pengő­ről 41,436.157.44 pengőre növekedtek, a folyószámlán elhelyezett betétek pedig 40,746.176.37 pengővel szemben 41,213.686.38 pengőt tüntetnek ki. Az egyéb hitelezők az előző évi 40,539.933.80 pengőről 34,139.092.05 pengőre csökkentek le. Az intézet váltótár­cája, amely tavaly 50,394.703.62 pengőt tett ki, most 53,077.271.22 pengővel szerepelt ami 3 milliós gyarapodást jelent és a pénz­tárkészletek, giroszámlán, pénzintézeteknél és bankcégeknél fennálló követelések ha­sonlóképpen 1.5 millió pengős többlettel zá­rulnak és igy ezen tételek az intézet által mindenkor szem előtt tartott mobilitás foko­zódását tanusítják. Emelkedés mutatkozik a jelzálogkölcsönök állománya tekintetében is, amennyiben az intézet az 1930. év folyamán 2,25 millió pengő új zálogleveles kölcsönt folyósított és a záloglevelek kibocsátása alapjául szolgáló tétel most 39.506.328.30 pengő az előző évi 37,981.108.83 pengő helyett. Újabb kölcsö­nök folyósítását a záloglevelek iránt belföl­dön megnyilvánult kereslet is előmozdította. Amint a fenti adatokból következtethető és a tavalyival csaknem azonos eredmény­ből szintén kifejezésre jut, a folyóüzlet for­galma az előző évi nívón mozgott. Hasonló­képpen teljesen kielégítő volt az áruosztály­nak és a közraktáraknak üzleteredménye is. Új alapításoknak az elmúlt év tudvalevőleg semmiképpen sem kedvezett és csupán a Magyar­­Ammónia­ Gyár Rt. alapításában vál­lalt az intézet részesedést. A régi nyugdíjasok érdekeit szolgálja az igazgatóságnak azon intézkedése, amellyel ezek nyugdíj­járulékának arányszámát az ed­digi 60%-ról 65%-ra emelte fel. . (Adóleszállítási kérelmek.) A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara ezúton is felhívja a nagyközönség figyelmét arra, hogy a fennálló szabályok szerint január hó 31-ikén lejár az a határidő, amelyen belül az úgynevezett megrög­­zített adóalapok felmondhatók és új adóalap megállapítása kérelmezhető. A kamara sürgős beadványban kérte a pénzügyi kormányt, hogy a január 31-iki terminust február végéig hosz­­szabbítsa meg. E kérelem elintézéséről a kamara a nyilvánosságot tájékoztatni fogja. Addig is azonban minden olyan adózó, akinek kereseti, jövedelmi és vagyoni viszonyaiban 1929-hez ké­pest 1930-ban rosszabbodás következett be, sza­bályszerű adóbevallás csatolása mellett, amelyet az adóhivatalhoz, Budapesten pedig ez illetékes adófelügye­l­őséghez kell intézni, kérhetik új adó­alap megállapítását. Az adóbevallást világosan és számszerűen kell elkészíteni, hogy kitűnjék az 1930. év folyamán bekövetkezett kedvezőtlen változás.

Next