Magyarság, 1931. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1931-01-29 / 23. szám
Iparfejlesztés és autógyártás Az iparfejlesztési törvényjavaslat bírálata folyamán rámutattunk arra, hogy az egész törvényjavaslat valósággal megszigorítása az 1907. III. törvénycikkben lefektetett iparfejlesztési rendelkezéseknek. Megszigorítja és kibővíti azt az iparfejlesztési törvényt, amely akkor készült, amikor a magyar kormánynak semmi más eszköz nem állott rendelkezésére a szükséges és akkor még nyersanyaggal és nagy fogyasztópiaccal rendelkező Magyarország iparának kifejlesztésére. Ez az új iparfejlesztési törvényjavaslat a legnaivabb módon túlteszi magát azon a csekély különbségen, hogy 1907 óta a magyar iparfejlesztés érdekében hatalmas védővámokat, sőt e védővámokon túlmenőleg valóságos monopólhelyzeteket teremtett magának a magyar ipar és ma alig van ország Európában, ahol a már meglevő ipari kedvezések olyan jelentősek lennének, mint Magyarországon. Amikor a magas védővámok ellenére megszigorított és kibővített formában jelentkezik az iparfejlesztési törvény, magától érteljük, hogy még nagyobb jelentősége van az egész magyar iparfejlesztés szociológiai alapjai megfelelő bírálatának. Rámutattunk arra, hogy a háború óta nem hogy növelte, hanem mintegy hetvenötezer munkahellyel csökkentette a nagy áldozatokkal kifejlesztett ipar a munkaterületeket, és a most meginduló és gyorsan terjedő munkaellenőrző módszerek bevezetésével, valamint a racionalizálás kiterjesztésével előreláthatóan az elkövetkezendő tíz esztendőben további százezer munkáskéz válik feleslegessé a magyar ipari termelésben. A magyar iparfejlesztés tehát nem az a panacea többé a munkanélküliség és munkáselhelyezés szempontjából, aminek félszázaddal ezelőtt az iparfejlesztést nyugodtan oda lehetett állítani. Ma valósággal fordítottjával állunk szemben a félszázad előtti helyzetnek és ma az ipari versenyképesség fentartása azt kívánja, hogy minél kevesebb munkáskézzel, minél nagyobb munkaeffektust érjenek el. Hogy az iparfejlesztés a munkaalkalomteremtés szempontjából aligha jöhet komolyan számításba, ma már egyetlen tárgyilagos közgazdasági szakember sem vitathatja. Hogy azonban a helytelenül alkalmazott iparfejlesztés meglevő munkaalkalmakat pusztít és természetes kereseti forrásokat elapaszt, erre talán az automobilgyártás érdekében hozott különböző magyar ipari vám és egyéb intézkedések szolgáltatják a legbeszédesebb bizonyítékot. A vámtarifa szerkesztői ugyanis odáig mentek egyoldalú közgazdasági felfogásukban, hogy abban a feltevésben ringatták magukat, hogy minél magasabb automobilvámokat állítunk be vámtarifánkba, annál hamarabb fog Magyarországon automobilipar kifejlődni. Ezen felfogás következtében valósággal távoltartották Magyaroszágtól az automobil-importot és belevittek a közhangulatba egy olyan autóellenes felfogást, amely kizárólag luxuscikket és nem munkaeszközt lát minden automilban. Amíg az Egyesült Államokban és Európa nagy nyugati államaiban az automobilizmus fejlődése jelentette az automobilipar kifejlődését, nálunk éppen az automobilizmus fejlődésének elmaradása lehetetlenné tesz mindennemű autóipari vállalkozást. Míg minden más árunak Magyarországon való előállításánál a legelső szempont a vállalkozó részéről a szóbanforgó áru belfogyasztásának olyan mérvű jelenléte, amely egyrészt az utánpótlás, másrészt a további normális fogyasztásnövekedés segítségével a belföldi gyártást jövedelmezővé teszi, az automobilgyártásnál különböző állami speciális kedvezmények és a magas árnák segítségével úgy vállalkozott tőke automobilgyártásra, hogy a belföldi automobilizmus kifejlesztésére tekintettel nem volt. Csak természetes, hogy ez az egyetlen magyar automobilgyár rövidesen a legsúlyosabb fizetési nehézségekbe került és most patronizáló bankjának legnagyobb gondja, hogy miképpen szabaduljon sokmillió pengőjébe kerülő életképtelen vállalkozásától. Különös tranzakció új automobilgyár létesítésére Hetek óta makacsul tartja magát az a hír, hogy az egyik állami üzem sokmillió pengős ellenérték fejében átvenné a bukott automobilgyár berendezését, viszont a gyár épületeit egy közhivatal részére használnák fel Ugyanekkor, a drágán megvásárolt gépi berendezés segítségével az állami üzem évi egymillió pengés külön szubvencióval újra megkísérelné a személykocsik gyártását, ahelyett, hogy folytatná és kiépítené jól bevált teherkocsi-gyártását. Állítólag nagyon magas összeköttetések érvényesülnek ezen teljesen veszteséges vállalkozás létrehozásánál, főképp a patronizáló bank magas kártalanítása és az évi szubvenció megszerzése körül. Akkor, amikor a német Oppel-művek már 1900 márkáért hoznak kinagyon használható kiskocsikat s amikor a nagy angol gyárak azok versenyeznek, hogy 100 angol font helyett 90 angol fontos kocsikat hozzanak forgalomba, teljes képtelenség, a sokkal alacsonyabb életszínten álló Magyarországon 10—12.000 pengős államilag szubvencionált kocsikkal a piacra jönni. Újra le kell szögezni azt az álláspontunkat, hogy Magyarországon mindaddig nem lehet komolyan személykocsigyártásról beszélni, amíg legalább százezer kocsi nem fut az országban, mert csak ilyen kocsiforgalom teszi lehetővé a szériás termelés bevezetését Magyarországon. Ennek a százezer kocsinak már rég futnia kellene Magyarországon és futna is ha nem akadályozták volna meg a magas vámok, kincstári illetékek, gumi-monopólium, útadó és vexatórikus közigazgatási intézkedések az automobilizmus kifejlődését Magyarországon. Ez a százezer autó minimálisan százezer munkáskéznek adna ma kenyeret, tehát sokkal többnek, mint amennyit az elmúlt évtized iparfejlesztése mellett a magyar gyáripar, mint feleslegeset elbocsátott. Sehol nem dokumentálódik az iparfejlesztés munkaalkalmat pusztító hatása annyira, mint az automobilizmus fejlődését megakadályozó minden közgazdasági alapelven ellenkező belföldi autóiparfejlesztési politika. SZOBÁK (kertre és utcára nézők) bútorozottan vagy üresen, központi fűtéssel, hideg-meleg folyóvízzel havi 80-90 panging mm hajnalin Ugyanott termek klubok és egyesületek részére is kiadók. Érdeglődni lehet egész napon át Budapest, III., Zsigmond u. 88*40 MIEHHMI. 1931 január 29. csütörtök Kényszeregyezségek A budapesti királyi törvényszék Lehrer Adolf (Váci utca 7.) szűcs kényszeregyezségi ügyében február 24-én délelőtt fél 11 órára tűzte ki a tárgyalást Kunszt Győző dr. törvényszéki bíró elé. Ugyanitt tárgyalják Steiner I. és Társa (Baross utca 105.) férfi és gyermekruhakereskedő ügyét február 26-án délelőtt 10 órakor. — Schulz Hermin (Teleki-tér 19.) zsibáros ügyében a budapesti törvényszék az egyezségi eljárást megszüntette. — Deutsch Gábor (Váciút 140.) fűszerkkreskedő ügyében az egyezségi eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedett s a törvényszék elrendelte az iratoknak a csődbírósághoz való áttételét. (Megalakult az európai vámegyesület magyar csoportja.) A Magyar Külügyi Társaság közgazdasági szakosztályának kebelében alakult meg szerdán este az európai vámunió magyar csoportja. Az alakuló ülésen elnökké Szterényi József bárót, elnökhelyettessé Schandl Károly dr.-t, alelnökökké Jármay Elemér dr.-t és Mutschenbacher Emil dr.-t, előadóvá pedig Póka- Pivny Béla dr.-t a Külügyi Társaság igazgatóját választották meg. A vezetőség a következőképpen alakult meg: Elnökség tagjai: Szterényi József báró, Auer Pál dr., Balkányi Kálmán, Éber Antal dr., Eckhardt Tibor dr., Erdélyi Aladár, Esterházy Móric gróf, Halasi Fischer Ödön, Földes Béla dr., Fenyő Miksa, Gratz Gusztáv dr., Hadik János gróf, Hegedűs Lóránt dr., Hantos Elemér dr, Ráday Miklós, Koós Mihály dr., Kenéz Béla dr., Mutschenbacher Emil dr., Rickl Alfréd dr., Korányi Frigyes báró, Madarassy-Beck Gyula báró, Schandle Károly dr., Staub Elemér dr., Székács Antal, Tormay Géza dr., Vészi József, Wimmersperg Frigyes báró, Póka-Pivny Béla dr., Marenzi Károly őrgróf, vitéz Kary Béla lettek, míg ügyvezető elnök Szterényi József báró, ügyvezető alelnök Köttevényi Olivér dr., főtitkár Bleier Ernő és titkár Merkler József. Az alakuló gyűlés az ügyvezetőket bízta meg az ügyrend és a munkaprogram részletes kidolgozásával. Külföldi értéktőzsdék Bécs, január 28. (Értéktőzsde.) A mai értéktőzsde nyugodt üzletmenet mellett egyenetlenül nyitott. A kulisszpiacon azon értékek legnagyobb része, melyek az utóbbi napon árveszteséget szenvedtek, árnyereségre tettek szert. A magyar értékek zárlat felé jelentősen megszilárdultak. Semperit eladások folytán elgyengült. A korlátpiac szilárdabb irányzattal zárt. A járadékok piacán valamivel szilárdabb irányzat került felszínre. Magándiszkont 4—4 és%Zárlat: Angol-Magyar 88.75, osztrák hitel 46.80, Länderbank 20 75, osztrák nemzet bank 296, Dunagőzhajózási 18.75, Duna—Száva— Adria Vasút 13.80, Államvasút 23.10, AEG Iunion 18.40, Salgótarjáni 41.25, Magyar Általános Kőszén 541, Felien 19. 25, Rima 59, Magyar Cukor 111, Semperit 82, Berlin, január 28. (Értéktőzsde.) A mai értéktőzsde általában , gyengébb irányzattal nyitott. Az első árfolyamok alkalmával elég nagy tételekben került a bel- és külföldről áru eladásra, mely csak nehezen talált vevőre, annál is inkább, mert a limiteket nem újították meg. A februári ultimé riportjának tekintetbevétele nélkül a legtöbb érték két százalékig esett viszsza. Az értékek a tőzsdeidő későbbi folyamán tovább gyengültek. Egy óra felé interveniálásra erőteljes javulás következett, ami a kezdeti veszteségeket részben kiegyenlítette. Az érdeklődés előterében a villamossági papírok állottak. A devizapiacon a kereslet került túlsúlyba, a font nemzetközi viszonylatban megszilárdult, Zürich, Amszterdam és Rio elgyengült, Madrid nagyobb ingadozásoknak volt alávetve. A pénzpiac nem változott. A zárlat egyenetlen volt. A magándiszkontot a mai nappal mindkét határidőire egynyolcadszázalékkal 47/1%-ra emelték fel. , Zárlat: Budapesti kölcsön 1914-es 56.5, D. Reichsbahn 81.25, Darmstädter 135.5, Deutsche Bank und Disconto 107, Dresdner Bank 108, Reichsbank 230, Magyar Hitel 47.5, AKU 47.5, AEG 88%, Bemberg 44.5, I. G. Farben 110%, Feiten 68, Gelsenkirchen 70, Rhein. Braunkohle 142, Rhein. Stahl 57.25, Siemens 147Vs. Glanzsteif 70*/s, Otavi 30. Frankfurt, január 28. (Esti tőzsde.) Az esti tőzsde tartott nyitás után ellanyhult, miután ösztönzés sehonnan sem érkezett. A lanyha külföldi tőzsdejelentések és a magándiszkont drágulása is nyomasztóan hatottak. Az irányzat égésien zárlatig lanyha maradt. Farben 118.25 nyitás után 117.025-re ment vissza. Záróárfolyamok: (Zárjelben a déli berlini zárlat.) Norddeutscher Lloyd (57.375) 58.—, Deutsche Bank (107.50) 108.—, AEG (89.—) 89.50, Farbenindustrie fl 17.375) 117.625, Gelsenkirchen (70.—) 70.50, Harpener (66.50) 68.50. Az értékpiac árfolyamai (I. a mai, II. a legutóbbi záróárfolyamok) M.*Angol B— I. 72.n. 72.— Franklin ............ I. 19.N. 19.Atlantiks.......... ---.---—.— Globus ................. 30.— 30.Iparbank.......... 20.20.— Kunossy................ —.— ---. — Fabank ....... 20.— 20.Pallas...................... 3.31 3.30 Hazai................... 4.~ 48.Révai...................... 8.25 6.75 Herrrtes..............— Rigler...................... — .-----.— Magyar Hitel . 63.90 64.Stephaneum.... 16.16.Ingatlan .......... 173.173.Ujságüzem .... — .--—.— Magy. Ipar.. . —.— ---.--Wodianer............ 5.80 5.80 Forgalmi .......... 73.50 73.50 Marosv. pek. .. —.— —.— Jelzálog.............. 40.— 40.Olajipar ............ —.— Ker. Hitel.......... 69.— —. — Délm. cukor.... 91.— 71.50 Leszámítoló ... 88. 0 68.30 Horvát cukor .. —.— ---.--Olasz Bank ... 66.-66.Magyar cukor.. 88.-88.Közp. Jelzálog. — .-----.— Georgia............. 8.-8.— Merkur .............. 20.— 20.— Stümmer ............ — .---8.50 Nemzeti Tak. . 20.— 20.Fiumei rizs .... — .— Osztrák Hitel . 37.50 37.50 Óceán...................... ---.-----Keresked............ 101.25 101.25 Püspöki................. ---.----16.75 Wiener Bv. ... 13.30 13.30 Tokaji ................. — ——.— Nemzeti. .. ... 216.20 217.Alt. gázizzó-----—.— —.— Belvárosi ......... 62.50 —.— Egyes, izzó .... 241.50 243.— Budai ált. tak -13.— 13.— Vasmegyei .... —.— —.— Kőbányai Ip- -22.—.— Részvénysör.... 98.— 98.Által. Tak. ... 75.— 75.— Temesi szesz .. —.— —.— Moktár.............. 76.75 75 -Fővárosi sör .. ..— 169.00 169.Gsrhwindt .... 121.50 119.Törekvés............ 17.7.— Polgári sör .... ---.--—. — 700.—700.Krausz szesz .. 84.75 84.75 Fonciére ............ S3.— —.— Pannónia sör • • 18.18.M.-Francia .... 49.— —.— Temesi sör .... —.--—.— Back-malom. —.— ---.TÉgisz...................... 8.10 9.— Bors.Misk............. 8.10 8.— Ligetszanat.......... —.— Concordia............ ---.— —.— Schwarzer .... —.— —.— Békéscsabai..... 52.— 51.80 Lukácsfürdő .. 36.-37.Budapesti............ 18.-19.Gyapjúmosó.... 4.—. — Törökszim............ 16.— Szövi-Kötő____ 5.— 5.— Gizella ................. 12.50 —.— Goldberger .... 45.— 45.Hungária ............ 17.50 7.Győri textil .... 37.-37.— Király-malom .. Juta......................... ---.------.---Pesti Vikt .... — .---— Karton ................. 2.50 2.50 Transdan ............ ---.--—.— Kender................. --.---— .--Bauxit trust-----31.— 30.Pamut ................. 42.— 44.Bcocsini.................128.—129.Szegedi kender 22.90 —.— Borsodi sz.é. .. — .---— Unió textil -----—.— —.— 5 zent lőrinci.... ---. ---8.Jaguard szövő.. 27.60 —.— Cement................— Chinoin................. 2.70 2.90 Kohó ...................... 17.-16.70 Danica ................. —.— —.— Drasche.................102.-102.Diana............. ... 88.-88.Magnezit ............112.-139.Flora ..................... — .-----'. — Aszfalt ................. 15.30 15. — Hungária műtr 18.10 18.Ált. Kőszén-----433.432.Kelti.................... ---.--Nagybátonyi .. 29 50 29.Kiotild ................. ---. — — .--SaRó...................... 33.40 32.60 Szikra .................260.—260.Urikányi ............ 75.73.50 Török....................— Prodi vagon.... 8.50 9.50 Wander................. —. — ---.--Coburg ................. Labor...................... —.— — .— GySáky.................... —.— Bóni ...................... ---.--Gazd. gép............ 4.00 4.— Brassói................. 16.-15.70 Fegyver............... 195.—134.Dunánt. sert .. --— .— Fémkeresk — 36 50 36.50 Papir...................... ---. — ---.— Ganz-Danub .. 48 50 46.70 Felten.................... Ganz-Vil.............. — .— Hangya Ipar .. 27.-26.Győrffy-Wolff.. — .--Kábel...................... — . — —.— Klofberr................ 3.30 3.30 őstermelő............ ---.--—. — Kaszab................. 48.50 48.50 Gummi ................. 28.50 27. ~ Kühne —............ 6.20 6.20 Vasutforg. .. . 34.50 34.60 Láng ..................... 47.46 50 Telefon ................. 13.75 13.50 Mag.......................... — .--—.— Zagyvapált........... 4 0 Magy. Acél .... 81,50 31.50 Hazai fa ............ —. — 7.Mérleg ................. T* .--—.— Ofa......................... 54.50 54.25 Chaudoir Vegyipar ............ 5.50 5.50 Szlavónia............ -------3.— 3.— Thék bútor — — . — — . — Vagongyár . .. 16.60 10.61 Nasici...................... 94.50 93.Mannesmann .7.90 7.80 Adria............... 5.Bírna ..................... 47.60 46.20 Dunagőzh ----— . ~ Roessemann-----25.— 25.Városi ................. 5.90 6. — Rathmüller----—. — Bar........................... Schuller................. 19.-19.Délivasut............ 11.30 10.80 Teud’off ............ — -MFTR ................. 1.901.Uritas ................. 27.50 27.50 Helyiérd................ . —— .— Vulkán ................. 4 90 — .—Levante................. 4.-3.90 WŐrner................ 5 — Miskolci vili. - Lámpa ................. 96.-90.Nova .... .... 26.20 27.20 Athenaeum .... .10 .10 Tröst..................... 99. -95.50 Főv nyomda ... — A Hamvasul ... 18 60 18 10 Légipostával küldje külföldre sürgős le- Változatlanul tizennégy százalékos osztalékot fizet a Leszámítoló Bank A Magyar Leszámítoló- és Pénzváltó Bank 1930. évi mérlegadatai szerint az intézet az elmúlt évben is az előző évivel csaknem azonos eredményt tudott elérni. Tiszta nyereség gyanánt a mérleg most 2.507.659.50 pengőt mutat ki a tavalyi 2.556.693.23 pengővel szemben és ennek az eredmnéynek megfelelően, az 1930. évre fizetendő osztalék azonos lesz az előző évivel, amennyiben ismét 14%, azaz 7 pengő fog részvényenként kifizetésre kerülni. Ennek az eredménynek elérése azt mutatja, hogy a vállalat vezetősége a rendkívül változó világpénzpiaci helyzet ügyes kihasználásával,szolid alapokon nyugvó hitelpolitikájával ügyfelei teljes bizalmát meg tudta őrizni. Erre vall elsősorban, hogy a tőkeképződés nehézségei ellenére is a betétei, 30 millió pengő többlettel zárultak és az emelkedés túlnyomó része a betétkönyvekre esik. A kihelyezések közül a váltótárcának 3 millió pengővel való emelkedését említjük fel, továbbá, hogy az intézet új zálogleveles kölcsönök engedélyezése elől sem zárkózott el, amennyiben az elmúlt évben néhány millió összegű ily kölcsön került folyósításra. A zárszámadásról egyébként az intézet következő jelentése számol be: A Magyar Leszámítoló- és Pénzváltó Bank igazgatósága Madarassy-Beck Marcel báró dr. elnöklete alatt tartott ülésében megállapította az intézet 1930. évről szóló zárszámadását, amely 2,507.659.50 pengőt tüntet fel az 1929. évi 2,556.693.23 pengővel szemben. Az igazgatóság a február hó 18-án tartandó közgyűlésnek azt a javaslatot fogja tenni, hogy a rendes tartalékalaphoz az alapszabályszerű 5%, azaz 91.562.46 pengő helyett, a tavalyival azonosan 200.000 pengő csalódtassék a nyugdíjtartalék javára 350.000 pengő, a Madarassy-Beck Miksa báró-alap javára 50.000 pengő fordulassék, osztalék fejében pedig 1.680.000 pengő kerüljön felosztásra, ami által — mint az előző évre — ismét 14%, azaz 7 pengő osztalék fog a részvényeseknek kifizettetni. A mérleg felállítása ez évben is az intézet által követni szokott szigorúan konzervatív elvek alapján történt és a kimutatott nyereség kizárólag a rendes folyóüzlet eredményét tartalmazza. Az értékpapíroknál évközben beállott árfolyamcsökkenések természetszerűleg ezúttal is figyelembe vétettek. A mérlegadatok közül különösen kiemelendő, hogy a betéti könyvecskékben elhelyezett összegek a tavalyi 38,363.827.54 pengőről 41,436.157.44 pengőre növekedtek, a folyószámlán elhelyezett betétek pedig 40,746.176.37 pengővel szemben 41,213.686.38 pengőt tüntetnek ki. Az egyéb hitelezők az előző évi 40,539.933.80 pengőről 34,139.092.05 pengőre csökkentek le. Az intézet váltótárcája, amely tavaly 50,394.703.62 pengőt tett ki, most 53,077.271.22 pengővel szerepelt ami 3 milliós gyarapodást jelent és a pénztárkészletek, giroszámlán, pénzintézeteknél és bankcégeknél fennálló követelések hasonlóképpen 1.5 millió pengős többlettel zárulnak és igy ezen tételek az intézet által mindenkor szem előtt tartott mobilitás fokozódását tanusítják. Emelkedés mutatkozik a jelzálogkölcsönök állománya tekintetében is, amennyiben az intézet az 1930. év folyamán 2,25 millió pengő új zálogleveles kölcsönt folyósított és a záloglevelek kibocsátása alapjául szolgáló tétel most 39.506.328.30 pengő az előző évi 37,981.108.83 pengő helyett. Újabb kölcsönök folyósítását a záloglevelek iránt belföldön megnyilvánult kereslet is előmozdította. Amint a fenti adatokból következtethető és a tavalyival csaknem azonos eredményből szintén kifejezésre jut, a folyóüzlet forgalma az előző évi nívón mozgott. Hasonlóképpen teljesen kielégítő volt az áruosztálynak és a közraktáraknak üzleteredménye is. Új alapításoknak az elmúlt év tudvalevőleg semmiképpen sem kedvezett és csupán a MagyarAmmónia Gyár Rt. alapításában vállalt az intézet részesedést. A régi nyugdíjasok érdekeit szolgálja az igazgatóságnak azon intézkedése, amellyel ezek nyugdíjjárulékának arányszámát az eddigi 60%-ról 65%-ra emelte fel. . (Adóleszállítási kérelmek.) A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara ezúton is felhívja a nagyközönség figyelmét arra, hogy a fennálló szabályok szerint január hó 31-ikén lejár az a határidő, amelyen belül az úgynevezett megrögzített adóalapok felmondhatók és új adóalap megállapítása kérelmezhető. A kamara sürgős beadványban kérte a pénzügyi kormányt, hogy a január 31-iki terminust február végéig hoszszabbítsa meg. E kérelem elintézéséről a kamara a nyilvánosságot tájékoztatni fogja. Addig is azonban minden olyan adózó, akinek kereseti, jövedelmi és vagyoni viszonyaiban 1929-hez képest 1930-ban rosszabbodás következett be, szabályszerű adóbevallás csatolása mellett, amelyet az adóhivatalhoz, Budapesten pedig ez illetékes adófelügyelőséghez kell intézni, kérhetik új adóalap megállapítását. Az adóbevallást világosan és számszerűen kell elkészíteni, hogy kitűnjék az 1930. év folyamán bekövetkezett kedvezőtlen változás.