Magyarság, 1937. február (17. évfolyam, 26-48. szám)
1937-02-14 / 36. szám
e 1937 február 14. vasárnap tényezők sem játszottak közre. Mindenesetre tény — mondotta Adam ezredes —, hogy a cikk nagyjában véve fedi azokat a kijelentéseket, amelyeket vezető osztrák politikai tényezők az utóbbi időben különböző alkalmakkor tettek. — Én magam meg vagyok győződve arról— mondotta Adam ezredes —, hogy az államformát kizárólag az állam- és népközösség érdekei határozhatják meg. Ebből a szempontból kívánatosnak és szükségesnek tartom a legfőbb állami tekintély és reprezentáció erő-teljes állandósítását. A monarchizmus Ausztriában magától értetődően csak habsburgi lehet, a törvényes öröklési sorrend alapján. Más megoldásról tudomásom szerint sohasem tárgyaltak komolyan, hiszen minden más megoldás gyakorlatilag elképzelhetetlen lenne. A monarchista államforma autszmai újjászervezésének azonban nem lehet kísérletezés jellege. Politikai megszervezésre és gazdasági előkészítésre van szükség, ez a munka pedig még sokáig nem fejeződik be. Látogatás a századik éve felé közeledő Csáky Gyula grófnál, aki nem a múlt a jelenről akar beszélni Ki hinné azt, hogy március 15-ének is van még élő tanúja közöttünk? Pedig tény és valóság, hogy most ahhoz a szent pátriárkához röpít minket az autó, aki nyolcvan- kilenc évvel ezelőtt mint 11 éves kis deák Páter Wimmer József piarista tanár úr felügyelete mellett ott Állott a Múzeum előtt a nagy sokaságban és a Petőfiért lelkesedő tömeggel együtt ismételte a Talpra Magyar refrénjét:A magyarok Istenére esküszünk, esküszünk, Hogy rabok tovább nem leszünkl A 98 éves Csáky Gyula grófhoz megyünk, akinek Némethy Béla dr.-ral való beszélgetését a rádió viaszlemezre vette fel s a lakihegyi antenna február 16-án fogja közvetíteni ezt a viaszlemezre felvett érdekes beszélgetést. Csáky Gyula gróf Budán lakik s mialatt átrobogunk a Lánchídon, az jutott eszünkbe, hogy Széchényinek ez a nagyszerű alkotása sokkal fiatalabb, mint az a polgártársunk, akinek látogatására megyünk, mert hiszen Csáky Gyula gróf 1839 április 9-én, V. Ferdinánd uralkodása negyedik évében születet, míg a Lánchidat csak tíz évvel utána, 1849 őszén adták át a forgalomnak. Egy százéves életpálya nevezetesebb állomásai Csáky Gyula gróf — amint előzetesei megtudtuk — széleslátókörű, nagyludasi ember. Az 1872—75. országgyűlési ciklusban 33 éves korában már tagja volt a magyar országgyűlésnek, s mint a hatvanhete kiegyezés rendületlen hive, a régi Deák pártnak ahhoz a csoportjához tartozott amely a közjogi kérdések teljes kikapcsolását s gazdasági reformok inaugurálását sürgette. Ehhez a csoporthoz tartozott rajta kívül Kármán Lajos és Schwarcz Gyula képviselők is, akik „reformpárt" néven külön politikai pártot is akartak alakítani, de később, Deák Ferenc közbenjárására elálltak ettől a tervüktől, mert Deák Ferencnél az volt az álláspontja, hogy gazdasági reformok miatt nem szükséges a külön pártalakulás, amennyiben, ezek a reformok az ő pártja, a Deák-párt, keretén belül is megvalósíthatók. Negyvennyolc évvel ezelőtt, 1888-ban, negyvenkilenc éves korában nevezte ki I. Ferenc József Szepes vármegye főispánjává s ezt a méltóságát a millennium évéig, 1896-ig megtartotta.Az országnak abban az időben egyik legkiválóbb és legtekintélyesebb főispánja, a Szepesség népének közszeretetben álló vezetője volt, de a pártpolitika megakadályozta áldásos tevékenységét. Mert a pártpolitika miatt kellett távoznia a főispáni székből. 1896-ban, Bánffy Dezső báró kormányelnöksége alatt zajlottak le azok ahírhedt és erőszakos képviselőválasztások, amelyek megtizedelték nemcsak a régi negyvennyolcas pártot, de a régi szabadelvű párttal és különösen Bánffy Dezsővel szemben szinte ellenzéki néppártot is. Szepes Vármegye egyik választókerületében, Bánffy Dezső báró akarata ellenére, néppárti képviselő jött be s emiatt kellett neki lemondania a főispánságról, miután az volt a „vád" ellene, hogy nem lépett fel kellő féléllyel a néppárti jelölttel szemben s nem akadályozta meg annak megválasztását. Akinek nem engedték meg a politizálást Csáky Gyula gróf lakása a Pauler utca kr. sz. nagy négyemeletes ház földszintjén Van. Barátságos kis lakásban lakik fiával, ifj. Csáky Gyula gróffal, aki már szinte a hatvanadik életéve felé közledik. Az ablakok a Vérmezőre nyitnak, ahol valamikor, I. Ferenc József uralkodása idején, a fényes, nagy katonai parádék lefolytak. — Isten hozta az urakat! — fogad rendkívül barátságos hangon, mosolygó arccal •Ő a kilencvennyolc éves Csáky Gyula gróf. hu Nem látszik rajta a száz esztendő! Nyolc, s van nyolcvanöt éves öreg úr benyomásé !- teszi gondosan ápolt hófehér szakállával is Hajlott és lassú a járása, de egyáltalán nen c összetört, amilyenek szoktak lenni az ilyet, ritka magas kort elért aggastyánok. Helyet i- foglalunk, cigarettával kinél s maga is rá -• gyújt a — A Magyarság részéről jöttünk méltó a Ságodhoz egy kis interjúért — kezdjük i i beszélgetést. — Úgy értesültünk, hogy e rádió beszédét fogja közvetíteni, amelyet viaszlemezre már fel is vettek... k Aro, nem éppen beszédet mondok — vág a szavunkba Csáky gróf — csak elcsevegtünk Némethy Béla uramöcsémmel, aki , mint földim, ezekbe az excursiókba engem belevitt. Csak azért haragszom reá, mert nem engedte meg azt, hogy a mikrofon előtt véleményemet szabadon elmondjam. Úgy látszik, hogy már nem kiváncsiak az én álláspontomra, s nem akarnak velem a mai idők problémáiról beszélni, hanem csak olyan „medvetáncoltatást" végeznek velem. — Hogy érti ezt a „medvetáncoltatást“ méltóságod? — vetettük közbe. — Hát úgy, hogy elmondatják velem a negyvennyolcas márciusi napokat, meg a hatvanhetes koronázás eseményeit és egyéb régiségeket... Csupa olyan dolgokat és jeleneteket, amelyek egyszerű visszaemléke-zések s amelyeket én csak azért tudok, mert hát az Úristen magas életkorral ajándékozott meg ... — Kérem — feleltük szemrehányó, panaszos szavaira —, a Magyarság nyilvánossága rendelkezésére áll méltóságodnak. Mi a legnagyobb készséggel közöljük álláspontját és nézeteit. Mire nézve óhajt méltóságod nyilatkozni? — Ilát mindenekelőtt azt akarom mondani — jelenti ki meglepő erélyes hangsúlyozással, feltűnő élénkséggel —, hogy én legitimista vagyok s az én ideálom a Dollfuss kancellár által megteremtett keresztény elveken nyugvó államrend ... Ezeknek az elveknek érvényesítése és megvalósítása nélkül Magyarország csak egy betegágyon fek-vő, pusztulásra szánt kis szántó-vető nem-zetségként maradhat fenn ... Nekünk ezt az ideált kell megvalósítanunk és nem kell fél- nünk senkitől és semmitől...! Meghatva hallgatjuk a százéves Csáky Gyula gróf élénk taglejtésekkel kisért lelkes politizálását. Az az érzésünk — és ezt a további beszélgetésekből is megállapítottuk —, hogy’ a tragikus körülmények között el- Aki nemcsak Petőfit hallotta, de látta Táncsics Mihály kiszabadítását is Dehát lehet-e ezen csodálkozni és lehet-e I I ezt elkerülni, különösen az újságíró ember I I előtt, aki megilletődötten látja Csáky Gyula II grófban Kossuth Lajos, I. Ferenc József, II Deák Ferenc kortársát, azt az élő és beszélő I I emberi lényt, aki látta és hallotta Petőfi II Sándort, látta Görgei kávébarna atillás hon-i védseregét, Paskievics herceg oroszait, nem-i sónak látta, de vitatkozott Deák Ferenccel és a jó hatvanhetes koronázáskor Lónyay Meny-Jehért pénzügyminiszternek adta fel a pénz-1zel telt zsákot, hogy annak tartalmát széjjel | | szórja az ujjongó tömeg közé ... | Ellenállhatatlan kényszernek engedtünk | | tehát, hogy szemrehányó szavai és minden | | tiltakozása dacára feltegyük a nagy kér-| | dést: | — Hallotta-e Petőfi Sándort! Valahogy úgy láttuk és úgy éreztük, hogy | | mégis csak felvillant agyában a büszkeség, | | nem tett tiltakozó mozdulatot a „mult" | | folytonos emlegetése ellen, hanem szivesen felelt: | — Ott voltam 1848 március 15-én a .Vu-|( | zeum előtt Páter Wimmer József piarista ], I tanár úrral, végighallgattuk a Talpra Ma- Jegyar-t... Este azután visszamentünk Du-11ára a hajóhídon, a Piaristák Internátusába , — ott volt, ahol most a régi pénzügymi- ,nisztérium épülete áll — , akkor az ablak-1. ből végignéztük azt az ujjongó és lelkesedő J tömeget, amely Táncsics Mihályt szabadította ki börtönéből... Hálásan szorítottunk kezet és búcsúztunk el Csáky Gyula gróftól... I . Szalmnczy Balázs Is I hunyt Dollfuss kancellár működését és célkitűzéseit még ismeri, de azóta már kikap-I csolódott úgy az ország, mint a világ ese- s ményeiből. Száz éves üvegesedés szemei I gyengülésével már nem olvashatja az ujsá- I gok kisbetűs cikkeit és beszámolóit. Hallása is nagyon gyenge s igy sem a rádiót nem I hallja, sem a politikai változásokat ismer- I fele hosszabb szóbeli magyarázatokat sem I veheti már tudomásul. Négy-öt évvel ez I előtt kikapcsolódott az életből s igy már I azokat a nagy politikai, gazdasági és nemzetközi kérdéseket, amelyek most uralják a mi kis országunkat, valamint az egész világ Igot, már nem ismeri azzal az alapossággal I és részletességgel, amint régen ezekkel fog lalkozott. Agilitásának és aktív lényének nagyszerű I és csodálatos bizonyítéka ez a békétlenség, s amely az ellen a tény ellen tiltakozik, hogy I vele következetesen és mindig a múltról és I nem a jelenről beszélnek. A budapesti eucharisztikus világkongresszus előkészületei Az 1938-ban Budapesten tartandó nemzetközi eucharisztikus kongresszus és a Szent István jubileumi év előkészületi munkálatai teljes erővel folynak. Legutóbb Nagy Elek elnöklésével az elszállásolási, közlekedési és élelmezési bizottság tartott alakuló ülést. Kárpátsiy Kain illő előadásában rámutatott arra, hogy a körülmények józan mérlegelése mellett mintegy ötvenezer külföldi és hétszázötvenezer vidéki látogató lesz az a többlet, amelyet a rendes forgalmon kívül el kell látnunk. Ennek az ellátásnak minden tekintetben kifogástalannak kell lennie. Addig mindenesetre szaporítani kell a szállodai elhelyezési lehetőségeket. A bizottság fel- kéri a polgármestert, szerezzen tájékozódást a budapesti magánlakások viszonyairól és arról, hogy kik volnának hajlandók lakásuk egy részét kellő díjazás mellett a kongresszus vendégeinek rendelkezésére bocsátani. Részletesen foglalkozott a bizottság a helyi közlekedés kérdésével is. Kétségtelen, hogy a résztvevők hatalmas tömege nehéz feladat I elé állítja a közlekedési vállalatokat. A villa-mos az ünnepségek résztvevőinek csak ki-lsebb hányadát tudja szállítani, ezért szüksé-l ges az autóbuszok szaporítása. Szükséges- nek tartja a bizottság úgy az állami, mint a fővárosi hatóságok és a társadalom össze-1 fogását ezeknek a kérdéseknek kielégítő I megoldására. Emésztési kiütések a bőrön rendszerint I hamar elmúlnak, ha bélműködésünket reggelenként éhgyomorra egy-egy pohár természetes „Ferenc József“ keserűvizzel el- rendezzük. Az orvosok ajánlják. ■ f£lvií£üi hírek !Íf. Törköly József magyarpárti szenátor visszavonul a politikától . A felvidéki magyar politika egyik legtekintélyesebb vezéregyénisége, Törkley József dr., az egyesült országos magyar pártot szenátora, szombaton bejelentette, hogy lemond mandátumáról. Törköly József 1925 óta állandóan tagja volt a törvényhozásnál | és elnöke a magyar nemzeti párt politikai osztályának. Az egyesülés után is vezeti | | szerepet vitt a pártban. Törköly lemondásának egészségi állapota az oka, amely nem engedi meg, hogy a fáradtságos prágai utazásokat. Helyébe a szenátusba Szilassy Béla 11 dr. losonci földbirtokos, volt szenátor kerül ) ! ■ | Rajt vesztettek a kárpátaljai „magyar for, I radalom“ koholó! | A beregszászi törvényszék olyan bűnügyet tárgyalt most, amely rávilágít arra a sok hamis vádaskodásra, amelyben az elszakidított magyarságnak annyi része van és amely már igen sok magyar embert juttatott cseh börtönbe. Ezúttal kivételesen a vádlók vesztettek rajta hamis vádaskodáson. Tivadar László elbocsátott nagyszöllősi | városi rendőr feljelentést tett a csendőrség i gén Kristófory János főjegyző és Volonszky I Kálmán volt városbíró ellen, akiket azzal is vádolt, hogy fegyveres magyar felkelést szi- tanak és azzal biztatták a szervezkedés I résztvevőit, hogy „forradalom esetén a ma- I gyár csapatok huszonnégy óra alatt be- s vonulnak Kárpátaljára“. Azt a vádat is I emelte a főjegyző ellen, hogy őt bízta meg I a ruszin tömegek megnyerésével. A vizsgá Iat azonban kiderítette, hogy hamis vádas- Ikodásról van szó és ezért Tivadar Lászlót I már régebben kétéviegyházra ítélték. Az I vádlott fellebbezése folytán a kassai felső bíróság is tárgyalta az ügyet, ahol a volt I rendőr azt a vallomást tette, hogy Szöllősi I Mihály volt végrehajtó és Bocskor György I bujtották fel őt és ők írták a gépírásos fel- I jelentést is. A nyomozás során mindez be- J igazolódott, sőt találtak egy másolatot, amely a katonai parancsnoksághoz küldött I feljelentésről szólt. Ebben a feljelentésben azt állítja a két elvetemült ember, hogy I egész Kárpátalján nagyarányú kémkedés fol lyik Magyarország javára, s a kémszerve-ezetnek Nagyszőlősön van a központja. Többek közt általánosságban így vádaskodik a feljelentés: „Az e területen visszamaradt I tisztviselők a régi Magyarország visszaállíításán dolgoznak, erre a célra a magyar állam milliókat áldoz, s ezt a pénzt az ugocsai bank falba épített titkos safejéban őrzik." A feljelentők nemcsak a magyarság vezető emberei ellen emeltek vádat, hanem a járási hivatalfőnök ellen is. Szöllősi Mihályt és Bocskor Györgyöt letartóztatták és ügyüket most tárgyalta a beregszászi törvényszék. Bűnösségüket a tárgyaláson ki is hallgatott tanuk és adatok kétségtelenül bebizonyították és a magyarság rágalmazóit is rá akarták venni a hamis tanúzásra, bűnösnek mondotta ki a bíróság. Szöllősi Mihályt tizennégy hónapi, Bocskor Györgyöt pedig egyévi börtönre ítélték. Zaborovszky Béla prelátus meghalt Eperjesen Eperjest és az egész Felvidék magyarságát súlyos veszteség érte: Zaborovszky Béla prelátus, eperjesi plébános 69 éves korában meghalt. Zaborovszky régebben a magyar néppártnak volt egyik vezető tagja a Felvidéken, majd az elszakítás után mint a keresztényszocialista párt vezetőségi tagja dolgozott a felvidéki magyarság érdekében. Halála széles körökben keltett nagy részvétet. Kibővítették a rimaszombati gimnázium épületét A rimaszombati protestáns főgimnázium, amelyet eredetileg nyolc osztályra építettek, a szlovák párhuzamos osztályok felállításával szűknek bizonyult a tanulók befogadására. A rimaszombati magyar társadalom évek óta folytatott akcióját végre eredmény kísérte és megtörtént a gimnázium épületének kibővítése. Az új épületszárny építését, amelyben hat tantermet helyeztek el, most fejezték be és az újjáalakított gimnáziumot átadták hivatásának. Nincs tüzelő, nincs tanítás A Beregszász melletti Búcsú község magyar iskolájában már egy hét óta nincs tanítás, azért mert kifogyott az iskola tűzifája. Fűtés hiányában az igazgató kénytelen volt bezárni az iskolát. Az állami iskolának nem viselik kellő gondját. A község képtelen magára vállalni a dologi kiadásokat és az állam is elzárkózik ez elől. Az igazgató addig, amíg bírta, a sajátjából fedezte a tüzelő költségét, most azonban már nem bírta tovább. Több mint kétszáz magyar gyerek maradt tanítás nélkül Búcsún és egyelőre nincs kilátás arra, hogy az iskolát újra megnyithassák.