Magyarság, 1937. február (17. évfolyam, 26-48. szám)

1937-02-07 / 30. szám

1937 február 7. vasárnap PM LiggaRffijl. A Keresztény Nemzeti Liga megerősíti a Mozgóképüzemi R. T. átcsoportosítását Beszámolt a Magyarság a mozifronton dúló háborúról, arról az átcsoportosítási törekvésről, mely a Mozgókép üzemi rt.-vel kapcsolatos. Eddig az volt a helyzet, hogy a Royal Apollo, melynek az engedélyese a Keresztény Nemzeti Liga Gerd-Grosz István vezetésével működött, aki társulási szerző­dést kötött a Keresztény Nemzeti Ligával. A Mozgóképüzemi rt., melynek vezető, nagy filmszínháza a Royal Apolló, tíz film­színház üzleti és művészi vezetését juttatta egy kézbe. A Royal Apollónak a szerződése Gerő-Grosszal rövidesen lejár, ugyanakkor a filmszakmában tényként erősítették meg a hírt, hogy a Keresztény Nemzeti Liga szo­rosabb kapcsolatba kerül a Gerő-konszern­nel. Sőt, az összes filmalakulatoknak — belevonva a hazai filmgyártást is — egyet­len kézbe való összpontosítása­val nyilván­valóvá te­tt­­ magyar filmgyártás egykér rendis­erlet terelése összefügg egyik filmgyárunknak el­adásával, esetleg bérletivel. A helyzet a mozifronton tehát a* *, hogy a c rúcson állana az új filmdiktátor, mögötte az egész magyar filmérdekeltséggel, melyben békésen megférne a Keresztény Nemzeti Liga és Gerő-Gross István te­m a többi között. A szombati nap folyamán­­ Magyarság­ban megjelent cikkekére, melyek a magyar filmélet válságával foglalkoznak, a Keresz­tény Nemzeti Liga részéről a következő hozzászólást kaptuk: — A lap által vitatott újjáalakítása a Mozgóképüzemi rt-nek semmi esetre sem áll ellentétben azokkal a szempontokkal, ame­lyet a lap kérdéses cikkei szolgálnak. Ezek­nek a közvélemény által épp úgy, mint az illetékes tényezők által képviselt szempon­toknak tett eleget Gerő István akkor, ami­kor lehetővé tette, hogy részvénytársaságába bekapcsolódó érdekcsoport a részvények többségének birtokában a vállalat irányára vonatkozólag garanciát nyújthat. Azt, hogy Gerő-Grosz István be akarja kapcsolni — tekintettel a megváltozott po­litikai viszonyokra — vállalatába a keresz­tény tőkecsoportok érdekeltségét, értjük. Vagyis, hogy mindennek dacára, ha minori­tásban la (?), de Gerő tovább is élni akar és nem hajlandó elért helyzetét a filmszak­­reálben feladni, az csak természetes. Gerőnek szüksége van a keresztényekre — megköveteli a helyzet —, de mi szük­sége van a Keresztény Nemzeti Ligának Gerő-Groszra. A filmüzlet — dacára annak, hogy a prosperity ideje elmúlt — még mindig egyike a legjobbaknak. Miért kiengedni ezt keresztény kezbőlt. Miért szorultunk rá Gerő-Groszra? * Február végén ismét bemutató lesz az­ Operaházban. Az Operaház február 25-én mutatja be Esterházy Ferenc Szerelmeslevél elnti egy felvonásos dalművét és Lajta László Lysistrata táncjátékát. A Szerelmeslevelet Oláh Gusztáv rendezi. A főszerepeket: Réty Eszter, Halmos János, Budanovits Mária, Basilides Mária, Bársony Dóra, Szilvássy Margit, Komáromi János, Koréh Endre és Láráti János éneklik. A Lysistrata koreográ­fiái betanítását Brada Rezső végzi. A főszere­peket Tutsek Piroska, Bordy Béla, Haran­gozó Gyula és Otrubay Melinda játsszák. * Garabaszegi Ella francia filmen? Néhány nap óta Périsban tartózkodik Gombaszögi Ella, aki szabadságát tölti a francia fővárosban. Külföldi útjának legalább­i­is a hivatalos magyarázatit és csak nagyon kevesen tudták, hogy poggyásza mélyén egy kis filmtekercs is meghúzódott. Gombaszögi Ellával ugyanis huza­mosabb idő óta tárgyalásokat folytat az egyik legnagyobb francia filmgyár Budapesten is járt igazgatója (akinek nevét legutóbb egy nagy szerelmi botrány kapcsán is emlegették), sze­retné megnyerni ugyanis a magyar színésznőt egy „testére szabott szerepe eljátszására. A franciául jólbeszélő Gombaszögi Ella most nem­régen elkészült új filmjének, a Lovagias ügy­nek egyik felvonását vitte magával, annak a nagy jelenetnek kópiáját, amelyet a darabban egy nagy szerepet játszó pofon elcsattanása után Kabos Gyulával ad elő. • Mickey­ Mouse legveszélyesebb konkurrense. Így nevezik Amerikában Popeye-t, a hős spe­­nót­evő tengerészt, aki mint egy legutóbbi sza­vazásból megállapítható, ma Amerika leg­népszerűbb rajzfigurája. Popeye the Sailor, ez a fura figura, aki ádáz harcot vív ellenfelével Sindbáddal szerelméért, Olive kisasszonyért, nemcsak a gyermekek előtt, de a felnőttek körében is hallatlan népszerű. Fleisher Mai, a Popeye figura kreálója most elkészítette Popeye első nagy színes filmjét, melynek címe: Popeye és Sindbád kalandja. • Szép gyermekelőadás lesz ma, vasárnap délután a Zeneakadémián a Föld gyermekszín­­házban. Nagy karnevál felvonulás, jelmez­­verseny, farsangi kabaré, sütemény- és cso­koládéosztogatás és két gyönyörű mesedarab bemutatója, úgymint: Karnevál herceg és farsang tündére lakodalma, utána Okos Katica, énekes, táncos tündérmese 7 képben. Jegyek a Zeneakadémián * Budapestre érkezett Knappertsbusch. Knappertsbusch János, a világhírű német karmester, Budapestre érkezett. A kitűnő művész pénteken délelőtt már próbált a fil­harmonikusok élén az Operaházban. Knap­pertsbusch hétfőn este vezényli a filharmo­nikusokat. * Ismét megnyílik a Kamaraszínház. A Kamaraszínház igazgatósága úgy tervezi, hogy szombaton, február 13-án, ismét meg­nyitja a színházat. A társulat már próbálja is a Marika hadnagya című operettet. A da­rabban Szűcs László igazgató is fellép, aki a napokban Szegedre utazott, ahol jelenleg játsszák az operettet. Kosztolányi Dezső legszebb regénye, az Édes Anna elevenedik meg jövő pénteken a Belvárosi Színház színpadán. Édes Annát, az új magyar irodalom egyik legérdekesebb és legrejtélyesebb ideglényét BULLA ELMA játssza, akinek egyénisége inspirálta az Édes Anna színpadravitelének gondolatát. A címszereppel majdnem egyenlő fontos­ságú feladat jutott Peéry Piri,­e ragyogó intel­ÉDES ANNA Kosztolányi Dezső regénye 3 felvonásban, 9 képben. Színpadra átdolgozta: Lakatos László Bemutató: pénteken, február 12-én BELVÁROSI SZÍNHÁZ ligend­ájú művésznő osztályrészéül, aki egy rendkívül érdekes karakterszerepet játszik. Jelentős szerephez jutott még a darabban : Simon Zsuzsa, Németh Romola, Dajbukás Ilona, Vidor Feri, Haraszthy Mici, Boray Lajos Baróthy József, Slásthy Lajos, Fenyő Emil, Bársony István, Berki József és közreműkö­dik még húsz elsőrendű művész. Rendező: Bársony István. Díszlettervező : Gara Zoltán. Jegyrendelés: 1­884-07. ISIISK ELSEJÉN A legnagyobb v­íg­játéksiker szombaton, február 13-én 75-SdSZür AndPissq-uil szi­thiz * Arany János a bécsi rádióban. A bécsi rádió február 20-án, szombaton Arany Jánost ismerteti. Ezúttal történik először, hogy a nagy magyar költő művei külföldi rádióban meg­szólalnak. A verseket Pranger Paul, a Burg­­színház művésze szavalja. A bevezető előadást Mohácsi Jenő tartja. * A Mária nővér festményei. A gyönyörű festmények egész légióját látjuk a Mária nővér című új magyar film egyik díszletében Kibédy Sándor festőművész (Svéd Sándor) műtermé­ben. Ezek a festmények nem kulisszáit. Mint­hogy egy né­melyike premier-planban is szere­pel és fontos szerepet játszik a cselekmény­ben, Gertler Viktor, a film rendezője úgy vélte, leghelyesebb, ha valódi műalkotásokat szerepeltet a filmben. A Mária nővér összes festményei Pálya Iván festőművész műtermé­ből kerültek ki. János Vígjáték-bemutató a Vígszínházban Bus Fekete László legújabb alkotásának budapesti bemutatóját megelőzték azok az újsághírek, amelyek arról szóltak, hogy né­hány szerző feltű­nő hasonlatosságot lát a Bécsben már játszott új Bus Fekete mű és saját, a színpadi ügynökségeknél fekvő da­rabja között. A megvádolt szerző, Bus Fe­kete László Amerikában tartózkodik, így tehát nem is válaszolt ezekre a súlyos vá­dakra, amelyek különben a Magyar Színpadi Szerzők Egyesületének legközelebbi ülésén is szóba kerülnek. Ilyen előzmények után érthető, hogy az újságolvasó és a színpadról művészi alkotá­sokra áhítozó közönség bizonyos előítélettel foglal helyet a Vígszínház nézőterén és ön­ként felveti a kérdést, vajjon mi szükség volt arra, hogy éppen ezt a darabot mutassa be most az igazgatóság, holott bizonyára válogathat eredeti és a magyar színpadi kul­túrát inkább reprezentáló újdonságok kö­zött. A néző meglepetése az előadás folya­mán még nagyobb lesz, mert kiderül, hogy a Vígszínház szezonnyitó újdonsága, a fran­ciából fordított Fiam, a miniszter úr című darabhoz feltűnően hasonlít Bus Fekete László színpadi műve. Míg azonban a szel­lemes francia darabban a miniszter úr al­tisztje és édesapja buktatja meg főnökét, addig itt János, a miniszterelnök inasa lesz munkáspárti képviselő és gazdája bukásának okozója. Bus Fekete László kétségkívül szorgalmas színpadi iparos. Nem nekünk kell szórtban felfedezni, hogy szellemesség tekintetében messze jár még a mai francia színpadi írók­tól is, nemhogy azoktól, akik újszerűt és iro­dalmat kívánnak nyújtani a rivalda előtt. Furcsa elképzelései vannak a szerzőnek a politikáról és az arisztokrácia életéről. De talán nemcsak az ő bűne, hogy a miniszter­­elnököt, enyhén szólva, szenilisnek fogta fel Somlay Artúr, feleségét műveletlen, könyvet és újságot ne­m olvasó kegyelmes asszony­nak, vejét György grófot konjunktúrázó po­litikai szélkakasnak, leányát lipótvárosi hisz­tériának. Az ő darabjában csupán egyetlen „rendes“ ember mozog a deszkákon és az is Inas, a címszereplő János, aki természe­tesen üres óráiban nyelveket tanul, műveit és gentleman, mintha nem a dunaparti par­lament, hanem az angol urak házának tagja lenne. A naiv meseszövés sem érdekelheti a finomabb ízlésű magyar közönséget, mert hiszen az első felvonás harmadik jeleneté­ben mindenki tudja, hogy mi történik a da­­rab végén. Némi rutint, mesterségbeli ügyes­séget csupán a harmadik képben tapasztal­tunk, amikor néhány pillanatra úgy látszott, mintha Bus Fekete László elfelejtkeznék múltjáról és saját darabgyártó eszközeiről. Érezték a színészek is, hogy hiábavaló minden fáradozásuk. Leginkább Ráday Imre volt a helyén, aki sok finomsággal, igyeke­zettel és művészi önmérsékléssel próbált el­fogadható alakot csinálni az inas papírmasé­­figurájából. A mindig kitűnő Dénes György is küzdött mondanivalójával, Somlay Artúr fáradt és túlságosan totyakos miniszterelnök volt. Murát­ Lili egyéniségéhez sehogy sem illett Ilona szerepe, a művés­znő nem is na­gyon fáradozott, hogy sikert csiholjon ki ebből a figurából. Derűs pontja volt az elő­adásnak Bihari József inaskarikatúrája és meg kell dicsérni Sitkey Irént is. Vörös Pál díszletei sem voltak , megszo­kottan eredetiek és finomak. Az előadást Tarnay Ernő rendezte. A Filharmóniai Társaság VII. béb­. hangv. hétfőn, február 8-án este 8 órakor az Operá­ban. Vezényel: Knappertsbusch Hans. Közre­működik: Szentgyörgyi László. Műsoron: Weber: Oberon-nyitány, Mozart: D-dúr szim­fónia, Zádor: Táncszimfónia (először), Glazu­­now: Hegedűverseny, Strauss R­: Don Juan. Jegyek: Opera, Koncert, Rózsavölgyi- SZÍNHÁZ-TÁNC Csak Casish Inten kosmetika Bazilikával nemben, FCnSP 10181) Vilmos császár-irt II-a. Tel. 1-184-83 * Mozi fesz a Bethlen téri Színházból. A Beth­len téri Színház — ahogy már jelentettük — néhány nappal ezelőtt megszűnt. A kulisszák mögött folytak ugyan tárgyalások abban az irányban, hogy a színházat új vállalkozó fel­támassza, azonban a tárgyalások eredményte­lenül zárultak. A Bethlen téri Színházból mozi lesz. Erzsébetvárosi kft. címen alakult egy új vállalkozás, amely a Bethlentéri Színház he­lyén még február hónapban megnyitja az új mozgószínházat Hollywood Filmszalon néven. A Hollywood Filmszalon valóban az lesz, amit a neve mutat. Úgy interiőrjénél, mint a be­mutatott filmek értékénél fogva valóban sza­lon jellege lesz ennek a mozgószínháznak. Ez a környék már régen nélkülöz egy ilyen elő­kelő és jó szórakozóhelyet és bizonyos, hogy a közeli villarajon előkelő közönsége örömmel fogja fogadni az előkelő mozit, amelyben a legkitűnőbb hangos gép, kitűnő fűtő, hűtő és levegőkondicionáló gép fog gondoskodni arról, hogy a nagyszerű Pullmann-bőrfoteleken ülő néző valóban zavartalan szórakozásban része­süljön. 21 Mard, Fürs. ids. erlös, hmm altípusú RÁDIÓKÉSZÜLÉKEK már kaphatók. csí­llás­, gramofon részletre is legolcsóbban. 2-f­l-csöves rádiókészülék ........................... P 23.--tól Csillár, 3+1 lángú, üvegezéssel ............... P 10.50461 Garanciás anódtelep 90 V 6.30, 120 V.. P 8.20 cégnél, Budapest VL, Vilmos IKtSKGufl HN­3StS3S császár-ut 45., Nagymen-utca sarok. M1M­­8ME1­ Vaszary János és Borbereki K. Zoltán az Ernst-múzeumban Még élénken emlékezünk a felfedezés örö­­mére, amellyel első feltűnésekor fogadta a magyar mű­értő közönség Vaszaryt. Azóta Vaszary pályája gyakran vezetett e termeken keresztül. Első föllépésekor, a hajlékony ifjúság korában csupa kiérett férfiasságot mutatott. Most mindinkább a hajlékony ifjúságot akarja éreztetni, két évvel ezelőtti bemutatkozásához képest is rá akar mutatni arra, hogy még korántse állott meg, még egészen fiatal, bátor, sőt merész, új, üde. Mind szerelmesebb a hajlamaiba, önmagába. Száz mostani kép© majdnem csupa legújabb mű, azt érezteti, hogy a festék se száradott meg rajtuk. Néha olyan híg olajjal fest, hogy a vászon nagyobbrészt érintetlen ma­­rad, máskor vastag darabokban keni a vá­­azonhoz a festéket. Ecsetee mindig röpül, úgy rögzíti szín-impresszióit, mint ahogy a szalonka­vadász röptében kapja le az át­­röppenő madarat. A rajzot mindinkább mel­­lőzi, sőt erélyesen rámutat, hogy másképpen gondolkozik róla, néha féltenyérnyi széles ecsetsávval félpillanat alatt intézi el a vezető vonalat. Csak ahol arcot rajzokt ott mégis megállítja kissé a pillanatot, itt megérezteti, hogy tökéletes biztonságú rajztudásával gon­­dosan, megfontoltan dolgozott és ez éppen nem válik kárára, bár mintha itt is az ecset röpülését óhajtaná éreztetni. Például igen­ jellemző 41. számú képén, ezen a tökéletes jellemző erejű arcképen. — Színei a m­on­­danivalói. Szín-szimfóniák, széles orkeszter­­rel, erővel és biztonságos egyensúlyozó ér­zékkel. Színeit a lehető legmesszebbre hang­­súlyozza, túlozza. Hogy elhihetőbbé tegye a tárgyat, délszaki, olasz, szicíliai tájakat vá­laszt tárgyul, majdnem feketekék tenger­­tükrökkel és egekkel. Zöld lombjai nedve­­sek, szinte párolgó pórusokkal, megtöltenek­ hűvösségükkel és hangulatukkal. Kedveli a virágcsendéletet, ebben a műfajban kedvére, akármilyen messzire kinyújtózhat. Borbereki Kövécs Zoltán festőnek indult, de korán észrevették róla és ami fő, maga is észrevette magáról, hogy mindig szobor­­nak való plaszticitással lát. Rátért, most már végképpen a szobrászművészeire. Kétségte­len immár, hogy teljesen ide való. Egysze­rűségben és nyugalmasságban van a monu­mentalitása. Gondoljunk csak valamelyik szobra mellől a barokk­ szobrok nagyszájú, hadonászó és cikornyás nagyzolására. Bor­bereki igazán, belülről monumentális és joga van a nagyméretben való szóláshoz. A lehető legkevesebb szóval, legegyszerűbb eszközzel szól, de nem a realitáson erőszakot tevő sti­lizálással. Belülről jellemez, mély hűséggel és komolysággal. Legnagyobb méretű és ta­lán legjelentékenyebb műve itt a magyar parasztról szóló tetralógiájának egy új műve, a Pásztorfiú, surján legény, még fiús vona­lakkal, lábainál fekvő kisborjúval. Az állat csupa kellemes nyugvás és puhaság, a legény alakja fölsudárodó, szinte zordon, megdöb­bentő erő. Parasztfiú­jának arcában mongol nyugalom és bensőséges, itthoni kedély. Bronz Tanulmányfeje klasszikust éreztet jellemző erejével, biztos győzelmű műalko­tás. Borbereki művészetének anyaga a bronz, ez már egészen kialakultnak látszik róla. Bár kapna elég alkalmat, hogy bronzművei­­vel elmondhassa nekünk fontos mondani,­valóit. E. A. * Farkas Eszter képei a Műteremben. Első bemutatkozása Budapesten, csak an­­­nyit tudunk még róla, hogy Nagybányán, Thorma mester mellett dolgozott és a nagy­bányai művésztelepen állította ki régebbi képeit. Kész, kiforrott tehetségként lép elénk, biztosan kialakult stílussal. Ötvenhét képé­nek körülbelül fele pasztel, fele olaj. Úgy ére­zz­ük, inkább pasztelben gondolkozik. Az olajat is széles ecsettel, egészen hígítva ke­zeli, úgyhogy néha be se fedi vásznát. Fölé­­nyes, szinte férfias erőt érzünk egyéniségé­ben; női ellágyulást, pepecselést vagy fontos,­kotlást sorba se mutat; világa nem derűs. Éles szemmel, friss érzékkel lát, könnyedén, biz­tos jellemző erővel jeleníti meg benyomását. Balatoni, bodrogközi, nagybánya-vidéki tá­jai friss, tiszta levegőjüek, szin-összehango­­lásai biztos harmóniájuak, önarcképeiben látszik meg leginkább jellemző ereje, többi alak­képe is élő, nyugalmas helyzetében is tele jellemző mozdulattal. Festészetünk nye­reségének kell tartanunk megjelenését, rokon­szenves tárgyai és megnyerő festési stílusa egyaránt sikert ígérnek számára és meg kell említenünk azt is, hogy képei árát igen sze­rényen állapította meg. (bor)

Next