Magyarság, 1937. május (18. évfolyam, 98-120. szám)

1937-05-20 / 112. szám

A házasságok az égben köttetnek, állítja a volt repülőgép-házikisasszony . Hála Isten, nálunk már nem mennek ritkaság­számba az amerikai nászutaspárok. Akadnak bőven. De olyan még aligha járt nálunk, mint Mackenzie Artur newyorki bankár és ifjú neje, leánynevén Clifton Rosella. A bájos, karcsú, sz­őke, fiatal asszony mosolyogva mondja el házassága történetét: — A mi házasságunkról valóban, nyugodt lélekkel állíthatom­, hogy az égben köttetett. Ugyanis férjem is, én is a felhők felett, egészen közel a mennyországhoz lobbantunk szere­lemre. Még jó szerencse, hogy nem borítottuk lángba a léghajót. Ettől megóvott a foglalkozá­sommal járó lelkiismeretesség és hidegvér, ugyanis a repülőgépen én tölöttem be a házi­kisasszony szerepét. Igazán nem gondoltam volna, midőn a lakehursti repülőtéren megkezdtem szolgálatomat, hogy ez alkalommal kerülök össze jövendőbelimmel. Pedig gyakori nálunk a repülőgép-eljegyzés. Megtörtént, hogy egyet­len héten hat kolléganőm hagyta el állását családi okok miatt: a családi ok változatlanul házasság volt. Az utazás kezdetén Artur sem jelentett többet a számomra, mint bármelyik másik utas. A repülés végállomásán, Los­ Angelesben azonban jegyesekként hagytuk el a repülőteret. Miután a délelőtti órákban érkez­tünk meg, a városházán még folytak a hivata­los órák. Kiváltottuk a házassági engedélyt és délben házaspárként ültünk le ebédelni. Farkas­étvágyunk volt a hosszú­­ út után. Nem is tu­dom, hogy szerelmeseknek illik-e ennyire éheseknek lenniök. Sietek megnyugtatni Mrs. Mackenziet, azután megkérem, hogy mondjon néhány szót az alt hottest, régi házikisasszony, nálunk isme­retlen intézményéről. — Azt hiszem, öt vagy hat év előtt létesítet­ték Amerikában az első légi házikisasszonyi állást. Ma háromszázötven fiatal leány röpköd a szélrózsa minden irányában az Egyesült Államok felett. Ezek folyton változnak, mert úgyszólván szétkapkodják őket. Ezrével futnak be a repülőtársaságokhoz a kérvények, de száz jelentkező közül legfeljebb négy alkalmas a szolgálatra. Sereg szempontot vesznek figye­lembe a kiválasztásnál. A légi házikisasszony nem lehet fiatalabb huszonegy és nem lehet idősebb huszonhat évnél. Magassága öt és öt és fél láb között, súlya ötven és ötvennyolc kiló közt váltakozhat. Az olyan repülőgépeken, amelyeken alvóh­elyek is vannak, ennél vala­mivel magasabb és valamivel súlyosabb leányo­kat is felvesznek, mert az ágyak leeresztéséhez és elkészítéséhez erő kell. Ami a külsőt illeti, megkövetelik, hogy csinos legyen, gondosan ápolt, szőke haja és kifogástalan fogsora. Ter­mészetesen kitűnő egészségnek kell örvendenie. Ezenfelül okleveles betegápolónői diplomával kell rendelkeznie. Ennyi kell hallatára nem tudok elnyomni egy csodálkozó felkiáltást. Várjon még mi minden kell ahhoz, hogy valaki házikisasszony legyen egy repülőgépen? Kár türelmetlenkedni. Mrs. Mackenzie folytatja a további feltételek felsoro­lását. — Az alkalmazott leánynak tökéletesen kell uralkodnia magán. Egy légi házikisasszonynak nem lehetnek idegei, mindig nyugodtnak kell lennie, türelmesnek, kedvesnek, vidámnak, de­rűsnek. Megkövetelik tőle a kifogástalan tapinta­tosságot, az átlagon felüli értel­mességet és a nőies bájt. Enyhe szédület fog el. Mindenesetre össze­szedem magamat és közlöm a nászutas menyecs­kével, hogy nem lep meg, hogy ennyi követel­ménynek meg tudott felelni. Mrs. Mackenzie megköszöni a bókot, szerénykedve kijelenti, hogy volt kolleganői őt messze túlszárnyalják minden tekintetben, azután kitér a régi házi­­kisasszony tulajdonképpeni feladataira. — Az első kötelességünk, hogy azonnal meg­jegyezzük minden utas nevét. Miután az angol nyelvben a megszólításhoz hozzá kell fű­zni a családi nevet, a legnagyobb bajok lennének és számtalan sértődés állna be, hogy összetéveszte­nénk Kovács urat Szabó úrral. Mindenki kíván­ságát le kell olvasnunk az orra hegyéről, cigaret­tával megkínálni a pipázó utast és szórakoztató olvasmányt nyomni az unatkozó fiatal hölgy kezébe, megnyugtatni a leánya betegágyához siető aggódó anyát, bókkal elhalmozni a mozi­csillagot és gratulálni a divatos regényírónak legújabb művéhez. A légi házikisassszony látja el a konyhai teendőket is. Elképzelhetetlen, hogy az utasok mennyit esznek a repülés tartama alatt. Szinte versenyevést rendeznek egymás közt. Még a vonalaikra annyi gondot fordító színésznők is megszámlálhatatlan szendvicset és süteményt fogyasztanak. Gondolhatja, hogy nem csekély feladat például huszonegy személy ré­szére ebédet készíteni akkora konyhában, amely­ben nem lehet három lépést tenni ugyanabban HIGlMSlf. 1037 május 20, csütörtök! az irányban. Most Mrs. Mackenzien van a sor, hogy pilla­natra komoly arckifejezést vegyen fel. Semeddig se tart ez a komolyság. Újra kiderül arcocskája: — Azért a sok munka és fáradság ellenére is élvezet ellátni a repülő házikisasszony feladatát. Ez nem rutin, nem örökös egyformaság. Az em­ber betekintést nyer a lélekbe, megismeri a leg-­­különbözőbb típusokat. Én nagyon hálás vagyok a sorsnak, hogy megajándékozott ezzel az állás­sal. .. és a férjemmel. Különben most nem len­nék Budapesten sem. Ezt pedig szívből saj­nálnám. Távozóban Mrs. Mackenzie ad fel nekem egy kérdést: Miért nem alkalmaznak nálunk is házi­kisasszonyokat a repülőgépeken? Megígérem neki, hogy továbbítom kérdését az illetékesek­hez. Elvégre nálunk is vannak csinos, szőke, fiatal, férjhez menni kívánó hajadonok. Tessék elősegíteni mielőbbi házasságukat! Vas­ megye országos mozgalma: a közhivatalokban függesszék ki a keresztet Szombathelyről jelentik: Vas vármegye törvényhatósági bizottsága most tartotta év­­negyedes közgyűlését Ostffy Lajos dr. fő­ispán elnökletével. A főispán megnyitó­­beszédében megemlékezett az olasz király budapesti látogatásáról. Ez a fejedelmi láto­gatás esetleg korszakalkotó hatással lehet a magyar nemzet sorsára és egész jövőjére, sőt talán az egész Dunamedence jövőjére nézve is. A közgyűlés elhatározta, hogy a Szent István jubileumi évbe bekapcsolódva az 1938. év folyamán Vasvárast, a Szent István által alapított székeskáptalan eredeti székhelyén díszközgyűlést tart, részt vesz a szombathelyi Szent Quirin-templom felszen­telésén, amelyet Hlond bíboros, Lengyel­­ország hercegérseke fog végezni. Országos mozgalmat indítanak arra, hogy a közhiva­talokban elhelyezzék a keresztet és addig is a vármegyeháza lépcsőházának egyik abla­kán színes üvegből elhelyezik a kereszt jelét. A műemlékek országos bizottsága és a kormány támogatását kérik a jáki templom környékének "helyreállítására és mozgalmat indítanak a szentistváni törvények szellemé­ben a vasárnap teljes megünneplése érdeké­ben. Márkus László városi tisztviselő azt indít­ványozta, hogy a vármegye támogassa a keresztény jobboldali mozgalmat. A közgyűlés a Kutas Kálmán lemondásával megüresedett árvaszéki elnöki tisztségre egy­hangúlag Kiss Gyula Zsigmond eddigi helyet­tes elnököt, a megüresedett árvaszéki ülnöki tisztségre pedig Góczán József dr. tb. fő­szolgabírót választották meg. Egyhangú lelkesedéssel üdvözölte a köz­gyűlés a hivatalba lépését bejelentő Széll József belügyminisztert és őt támogatásáról biztosította. Jánossy Gábor a protekció ellen beszélt és az alkotmányjogi törvények megalkotását sürgette. Valótlanság, hogy az erdélyi oláhságot erő­szakosan és tömegesen elmagyarosították volna Bukarestből jelentik. Az­­universus sze­rint, miután a budapesti magyar sajtó hosz­­szasan foglalkozott Bethlen István gróf „vészjelével"­, hogy a magyar kisebbséget Románia kiirtani készül, most újabb táma­dásba kezdett azért, mert Románia vissza akarja szerezni az idők során „elmagyaro­­sított“ román testvéreit. A tiszántúli szeim szed (ez Magyarország) rosszindulata társult ez alkalommal a kitalálások, hamisítások és rágalmak egész özönével. A magyar sajtó, megkerülve az igazságot, a román népet és annak vezetőit gyalázza. Mi nem akarjuk elnemzetietleníteni sem a magyarokat, sem a székelyeket, vagy a németeket, de minden jogunk megvan ahhoz, hogy visszaszerezzük azokat a „székelyföldi románokat“, akiket Bethlen gróf ismertetett tervezete alapján elmagyarosítottak, meghamisítva az anya­könyvi adatokat, megmagyarosítva a neve­ket, megfosztva a románokat az iskolájuk­tól és az egyháztól s erőszakosan áttérítettek a katolikus vallásra. Az ilyen eszközökkel Háromszék, Csik, Udvarhely és Maros me­gyében az ott élő románok közül 200.000 lelket raboltak el a magyarok, megfosztva nemzetiségüktől, vallásuktól, nevüktől és nyelvüktől. Elemi kötelessége tehát Romá­niának, hogy ezeket az elnemzék­etlenített románokat „visszaterelje“ és megmentse a nemzet számára. Ez persze nem tetszik a budapesti revizionistáknak. Jobb lenne, ha Bethlen gró­f inkább a saját hazájabeli ma­gyarok helyzetével foglalkoznék és földet adna a nincstelen magyar parasztnak. Ez sokkal nemesebb, hasznosabb és hazafiasabb gesztus lenne.* A magyarüldözés és az elvakult oláh sovi­nizmus hírhedt bukaresti lapja védelmezni próbálja a magyarításnak azt a példátlanul brutális módját, amelyet a bukaresti kor­mányok a Románia által aláírt és nemzet­­közi garancia alá helyezett kisebbségvédelmi szerződés durva megsértésével évek óta folyó­t­tatnak és amely m­a már világszerte általá­nos felháborodást kelt. Egyszerűen azzal a mesével áll elő az Universul, hogy itt nem a magyarok megsemmisítéséről van szó, ha­nem csupán annak a kétszázezer főnyi er­délyi oláhnak visszamagyarosításáról, aki­ket Bethlen István gróf „tervezete“ alapján elmagyarositottak. Persze óvakodik annak megjelölésétől, hogy Bethlen grófnak ez az állítólagos magyarositó terve mikor jött létre, minő villámgyorsan magyarositó cso­dálatos intézkedéseket tartalmazott, mikor és hol kezdték ezt a módszert alkalmazásba venni és mennyi idő alatt tudták elérni azt a tüneményes eredményt, hogy kétszázezer oláh embert magyarrá gyúrtak át. A dolgok részletezésének és bármily kis bizonyíték felsorolásának ez teljes mellőzése természe­tes, mert különben rögtön kiderült volna, hogy az Universul milyen képtelen együgyű­­­séggel próbálja menteni a román kormá­nyok szerződésszegő embertelen eljárását. Hiszen ez az „állítólagos“ elmagyarosítás csak a negyedszázaddal ezelőtt kitört világ­háborút jóval megelőzően történhetett volna meg és olyan hosszú idő alatt, amidőn nem csak a most hatvanéves Bethlen István gróf, de szülei sem lehettek a világon. De hogy mily példátlan hazugság az er­délyi oláhságnak ez a tömeges erőszakos el­­magyarosítása, ékesen bizonyítja ezt az a körülmény, hogy ezzel a váddal a háború­­előtti időben román részről sohasem talál­koztunk. Ellenkezőleg, az e század elején rendezett bukaresti román nemzeti kiállítá­son az erdélyi pavillonban térképek, grafiko­nok és statisztikai kimutatások hirdették azt a fennhéjázó dicsekvést, hogy az erdélyi oláhság a XIX. század folyamán, a magyar uralom alatt, több mint háromszáz magyar és szász községet románositott el. Ezek a községek név szerint voltak ott fölsorolva. Ugyancsak a háború előtt a nagy Jorga — hónapokat szentel rá — bejárja az egész Erdélyt és utazásáról minden jelentősebb oláh községről részletesen három testes kö­tetben számolt be, de sehol sem emlékezik meg arról, hogy erőszakosan elmagyarosított oláhokkal találkozott volna, ilyenekre figyel­mét valaki is fölhívta volna, még kevésbé ind­­orga arról a képtelenségről, hogy az erdélyi magyarság, amely a közismert XVIII. századbeli hatalmas arányú havasalföldi Kombinált mérsékeltáru menettérti jegyek a Budapest—Wien vonalon. Az egyik út repülő­gépen, a másik gyorsvonaton, autóbuszon vagy hajón tehető meg. Egységes ár oda-vissza 52.— F Ar: Időtartam : Amsterdam ....275.­ .. 6 óra Berlin.............. 174.. .• 47, London ...........400.­ .. 9 Prága .............. 115.- .. 3 Róma..............220.- .. 6 Velence........... 140.- .. 4 Wien .............. 40.- .. 1 Zürich ...........200.. .. 5. Jegyeladás: MALERT Magyar Légiforgalmi Rt., Dorottya-utca 7. ht. T.: 1­808-88. Fuvarpaattly: Dorottya-K. u. T.: 1­808-89 oláh bevándorlás következtében számszerint kisebbséggé vált, az erdélyi oláhságot töme­­gesen elmagyarosította volna. Nem tudnak a gör. keleti és gör. katolikus egyházi gyű­­lések jegyzőkönyvei, valamint az erdélyi oláhság vezetőinek panasziratai sem, hogy fiz oláhokat erőszakosan és tömegesen térin­tették volna át a katolikus vagy református vallásra, csak arról, hogy a gör. keleti oláh-­­ság természetes szaporulása nagyon gyenge. Ellenben a háború előtti időben a magyar lapok és könyvek tele voltak jajveszélyesés­­sel, hogy az Erdély oláhlakta részein a magukra hagyott, iskola- és templomnélküli magyar kisebbségek eloláhosulnak, a más gyár­egyházak harangjai elnémulnak. És éppen e fenyegető baj elhárítására, a magyar szórványok eloláhosításának megakadályo-­­zására alakult meg a múlt évszázad nyolc-­­vanas éveiben az Erdélyi Magyar Közműve­­lődési Egyesület, az Emke, de ez is —a gyönge anyagi ereje miatt — csak a leg­­veszélyeztetettebb néhány nyugaterdélyi oláh­ többségű községben tudott magyar tan­­nyelvű iskolát felállítani. (v.) A moszkvai legfőbb hadbíróság még májusban letárgyalja Jagoda bum­perét Varsóból jelentik: Jagoda sorsáról ellent­­mondó jelentések érkeznek Moszkvából, ti napokban az a hír érkezett, hogy a GPU volt főnöke bizonyos, Sztálint kompromit­táló iratokat juttatott külföldre s hogy ezeket visszaszerezhessék, megalkudtak vele és szabadlábra helyezik. Most azt jelentik, hogy Jagoda mégis bíróság elé kerül és perét május 28-án tárgyalja a moszkvai leg­felsőbb hadbíróság. E hír szerint Jagoda perében nagyszabású tárgyalást tartanak, amelynek során nemcsak a GPU volt főnöke fölött ítélkeznek, hanem a GPU­-nak még harminckét volt magasraagú tisztviselője fölött. Szálasy Ferencet felekezet elleni izgatás­ért egyhónapi fogházra ttették Kovács Miklós dr. törvényszéki bíró elnök­­lésével szerdán tartott tárgyalást a büntető­törvényszék Szálasy Ferenc nyugalmazott őrnagy ügyében, aki ellen az ügyészség ötrendbeli, sajtó útján elkövetett hitfelekezet elleni izgatás büntette és kétrendbeli, az állam és társadalom törvényes­­ rendjének erőszakos felforgatására irányuló izgatás vét­sége címén emelt vádat. Szálasy kihallgatása során kijelentette, hogy m­ind az öt sérelmezett röpiratot ő írta, de határozottan tagadta bűnösségét. Életcélja — mondta — a magyar nemzeti szocializz­musszak a magyar talajba való átültetése. A védő indítványozta a vádlott katonai minő­sítési táblázatának és Darányi Kálmán mi­niszterelnök szegedi beszéde hiteles szövegé­nek beszerzését, az előterjesztéseket azonban a bíróság az ügyész javaslatára­­elutasította. Ezután vitéz Tamássy László dr. ügyész tar­­totta meg vádbeszédét, amelyben vádját kiter­jesztette és kérte Szálasy bűnösségét nemzeti gyalázásban is kimondani. A védőbeszéd után Szálasi Ferenc az utolsó szó jogán ki­je­lentette, hogy hite szerint forradalom akkor van, amikor egy nemzet testében felgyülemlő bajokat a fennálló rendszer nem tudja meg­lágyítani. Állította, hogy a magyar népben a lelki forradalom kimutatható és ez ellen már nem lehet tenni. Másfélórás tanácskozás után a bíróság bűnösnek mondta ki Szálasy Ferencet egy­­rendbeli, sajtó útján elkövetett hitfelekezet elleni izgatás vétségében és ezért egyhónapi fogházbüntetésre ítélte, az államfelforgatásra irányuló izgatás és nemzetgyalázás vádja alól azonban felmentette. Az ítélet meg­­okolása szerint a közlemény tartalma, szel­leme a zsidó hitfelekezet ellen irányul. A törvényszék a közleményben államellenes erőszakos cselekmény hangoztatását nem találta. A nemzetrágalmazás vétségének vádja alól azért mentette fel a bíróság, mert a közlemény egyes kitételei nem alkalmasak a magyar nemzet megbecsülésének csorbítá­sára, a cikk a zsidóság ellen irányul csupán. A nemzetrágalmazást egyébként a vádlott egyénisége is kizárja. Az ítélet ellen a vád­lott, az ügyész és a védő fellebbeztek. JÉGSZEKRÉNYEK villamos hű­tök és vid­ékek,sztrklmérti készü­lékek, fagylaltgépek, Jéggyirló berendezések HENNEFELD gyárt­ö’u,cs 8- Tét. nap-ss «■ ULtinLil LLU 1-156-48. Árjegyzék ingyen é, bem­entr#

Next