Magyarság, 1938. szeptember (19. évfolyam, 196-220. szám)
1938-09-28 / 218. szám
1938 szeptember 28. szerda sEtBsaaaaaBggMaasban »Nem lesz béke Európában, míg a szlovákok nem csatlakoznak Magyarországhoz« Genfből jelentik. Jehlicska Ferenc, a szlovák tanács elnöke, szeptember 27-én a következő szövegű táviratot küldötte Hiller német birodalmi kancellárnak: „Most, amikor a csehek elárasztják az egész világot azzal a hamis hírrel, hogy megegyezést létesítettek a szlovákokkal és rendszeresen terjesztik azt a hazugságot, hogy létezik csehszlovák nemzet, a szlovák tanács a szlovák nép nevében a legforróbb köszönetét és hála érzelmeit fejezi ki Nagyméltóságod iránt, amiért szeptember 26-iki beszédében felvetette a szlovák kérdést. Középeurópában képviselt helyzeti adottságunk minden erejével kijelentjük, hogy nem lesz béke Európában mindaddig, amíg a szlovákok el nem szakadtak a csetiektől és nem csatlakoztak Magyarországhoz. Prága fracilkészültségben A Prager Mittag közleménye szerint Prága hadiállapotban van. Valamennyi nyilvános parkban óvóhelyeket készítettek. (A Prager Mittag cikkének távbeszélőn való továbbítása itt megszakadt, mert a távbeszélő összeköttetést cseh oldalon megszakították.) Néhány nap óta a cseh fővárosra esténként teljes sötétség borul, mert a hatóságok elrendelték Prága elsötétítését. Az elsötétítést most újabb rendelkezéssel állandósították. Rendeletet adtak ki, amelynek értelmében a 17—60 év közötti férfiak nem hagyhatják el Csehország határait. A kormány kiadott egy másik rendeletet is, amely összeírás céljából minden külföldit jelentkezésre kötelez. Azonkívül kötelesek a külföldiek beszolgáltatni külföldi fizetőeszközeiket, bejelenteni a külfölddel szemben fennállott követeléseiket, beszolgáltatni a birtokukban levő nemesfémet és idegen pénznemre szóló értékpapírjaikat. Az összeírást szeptember 30-ig kell végrehajtani. A kormány másik rendelete kimondja, hogy külföldre csak a kereskedelmi minisztérium különleges engedélyével szabad árukat szállítani. Egyre több vér tapad a csetiek kezéhez Berlinből jelentik. A keddi berlini lapok jelentése szerint cseh katonák a német határ közvetlen közelében agyonlőtték Hartl dr. ismert szudétanémet vezért. Hartl dr. automobilon járta be Liebau szudétanémet város környékét, hogy ellenőrizze a szudétanémet lakosság helyzetét. Útközben cseh katonai járőrrel találkozott, amelynek vezetője minden előzetes felszólítás nélkül tüzet vezényelt az automobilra. Hartl dr.-t fejlövés érte és azonnal meghalt. Varsóból jelentik. A sajtó beszámol Roger Witeldnak, a tescheni lengyel cserkészszövetség parancsnokának tragikus haláláról. Reger egy cserkészcsapattal együtt Lengyelországba menekülőben átlépte a lengyel-cseh határt, amikor a cseh katonák meglátták és gépfegyverrel tüzeltek rájuk. A gépfegyvergolyók tüzében Reger elesett. Hitler Prágának küldött jegyzéke teljes összhangban áll a francia-angol javaslatokkal Berlinből jelenti a német távirati iroda. l A prágai rádióállomás, amely állandóan azt ismétli, hogy a német emlékirat a szudétanémet kérdés megoldása tekintetében túlmegy a londoni javaslatokon, hétfőn este azt állította többi között, hogy a német emlékirat szerint mintegy 30 millió csehszlovákiai lakos kerülne át Németországihoz. Ezzel kapcsolatban megjegyzik: A szudétanémet peremterületen közel millió szudétanémet lakik. Ennek a peremterületnek az elcsatolásába Csehszlovákia beleegyezett. Ha most állást foglal ez ellen, ez csak újból azt bizonyítja, hogy meg akar szabadulni kötelezettségeitől. A prágai rádió azt állította továbbá, hogy az emlékirat javaslatai értelmében 820.000 cseh kerülne Németországba, míg Csehszlovákiában csak 100.000 német maradna. Ezzel kapcsolatban megjegyzik: Ezek a számok teljesen önkényesek. Egyébként a német emlékirat világosan kimondja, hogy a végleges határmegállapításnak meg kell felelnie az érdekeltek akaratának, hogy arányos helyzetet kell teremteni és hogy a részletkérdések szabályozására német—cseh bizottság alakítását javasolják. A prágai rádió azt állította továbbá, hogy elveszik Csehszlovákiától gazdasági életlehetőségeit, jelentékeny ipari vidékeit, erdőit, komlóterületeit, fontos vasipari vidékeit, amelyeken a cseh élet nyugszik. Ezzel kapcsolatban megjegyzik: Ha ezek a következmények beállnának — ami különben nem fog előfordulni —, akkor ez nem a német emlékirat végrehajtási rendelkezéseinek lesz tulajdonítható, hanem az egész Európa által méltányolt és Prága hozzájárulásával történő területelcsatolásnak. Egyébként Prága nem igen tudja elhitetni, hogy a cseh gazdasági élet azokra a területekre van felépítve, amelyeken kizárólag szudétanémetek laknak. Ezt annál kevésbé teheti, mert éppen ezeknek a területeknek a gazdasági életét rendszeresen elkorcsosította. Különben is most nem a cseh gazdasági élet kérdéséről, hanem a népek önrendelkezési jogáról van szó. A prágai adó azt állította még, hogy Csehország megmaradó területe a szomszédok, azaz elsősorban a német birodalom kényekedvének lenne kiszolgáltatva. Ezzel kapcsolatban megjegyzik: Ez csak frázis. Eddig a szudétanémetek voltak a csehek kénye-kevének kiszolgáltatva és a szudétanémetek mennének tönkre, ha nem szabadítanák meg őket. Elég gyakran hangsúlyozzák, hogy a német birodalomnak semmi olyan szándéka nincs, hogy gyámságot gyakoroljon a cseh nemzeti állam felett, vagy valamilyen igényt támasszon cseh nemzeti területre. A prágai adó azt állította végül, hogy a megmaradó terület közlekedési útjait teljesen megcsonkítanák. Ezzel kapcsolatban megjegyzik: A közlekedési utak rendezése műszaki kérdés, amelyet jóakarat mellett igen könnyen meg lehet oldani. Ha a prágai kormány itt ismét alárendelt fontosságú közlekedési kérdéseket átüt a népek önrendelkezési joga elé, akkor újra bebizonyítja, hogy sohasem akarta becsületesen betartani azt az ígéretét, hogy a szudétanémeteket kiengedi Csehszlovákiából. Daladier beszámolója a francia államtanácson Párisból jelentik. Az Eysée-palotában kedden délelőtt megtartott államtanács alig két óra hosszat tartott. A tanácskozás jórészét Daladier miniszterelnök beszámolója töltötte ki, amelyet a kormány tagjai egyhangúlag jóváhagytak. Utána rövid vita következett, majd megtárgyalták azokat az intézkedéseket, amelyeket a helyzet következtében hoztak. A miniszterek az államtanács után kijelentették, hogy nem jött szóba a parlament egybehívásának kérdése. Párisból jelentik: A szenátus külügyi bi tisztességgel fenntartja a békét. Berlinből jelentik. Hitler vezér és kancellár Roosevelt elnöknek a következő választáviratot küldte: „Excellenciád szeptember 26-án az amerikai nép nevében távirati felhívást intézett hozzám, hogy a béke fenntartása érdekében ne szakítsam meg a tárgyalásokat az Európában fellépett vitás kérdésben és törekedjem arra, hogy ezt a kérdést békés és becsületes rendezéssel oldják meg. Legyen meggyőződve arról, hogy a legnagyobb mértékben méltányolom azt a nemes szándékot, amely önt kijelentéseiben vezérelte és a magam részéről minden tekintetben osztom az ön felfogását európai háború beláthatatlan következményei tekintetében. Éppe ezért háríthatom azonban el és kell elhárítanom minden felelősséget a német népről és vezetőiről, ha a további fejlődés minden eddigi fáradozásaim ellenére mégis az ellenségeskedés tényleges kitöréséhez vezetne. Hitler válasza Rooseveltnere: Egyedül a csehszlovák kormányra tartozik, békét akar, vagy háborút Sőt inkább Európában olyan politikai rendszert teremtettek, amely a legyőzött nemzeteket a világ jogtalan páriáivá sülyesztette és amely rendszert minden belátással bíró állam már kezdettől fogva tarthatatlannak minősített. Egyike azoknak a pontoknak, amelyekben az 1919-ik évi diktátumok jellege a legélesebben kiütközött, a csehszlovák állam határainak a történelemre és a benne élő nemzetiségekre való tekintet nélkül történt megállapítása volt. Ebbe az államba bekebelezték a Szudétaföldet is, bár ez a terület mindig német volt és lakói a Habsburg-monarchia széthullása után egyhangúlag a német birodalomhoz akartak csatlakozni, így tagadták meg a szudétanémetektől egyszerűen az önrendelkezési jogot, amelyet Wilson elnök a népek életének legfontosabb alapelvéül jelentett ki. De még ez sem volt elég. A csehszlovák államot az 1919-ik évi békeszerződésekben határozott és a szerződések szövege szerint messzemenő kötelezettségeknek vetették alá a német népcsoport irányában. Csehszlovákia ezeket a kötelezettségeket kezdettől fogva nem tartotta be. A népszövetség, amikor érvényt akart szerezni feladata értelmében ezeknek a kötelezettségeknek keresztülvitele ügyében, teljesen csődöt mondott. A Szudétaföld azóta a legsúlyosabb harcot vívja németségének fenntartása érdekében. Egészen természetes és elkerülhetetlen fejlődés, hogy a német birodalom újra való megerősödése és Ausztriával való egyesítése után megerősödött a szudétanémetek törekvése is kultúrájuk fenntartása és Németországgal való közelebbi kapcsolatuk érdekében. A szudétanémet párt és vezetői becsületes magatartást tanúsítottak, a csehek elnyomása azonban mégis mindig erősebb lett. Napról-napra világosabbá vált, hogy a kényszerített páriskörnyéki békeszerződések prágai kormány a valóságban nem akar adott ígéreteiből semmit sem váltottak be számolni a szudétanémetek elemi jogaival. Ha valaki a szőnyegen forgó szudétanémet kérdésről igazságos képet akar nyerni, elengedhetetlen, hogy ne vessen tekintetet azokra az eseményekre, amelyeknek ez a kérdés végeredményben keletkezését köszönheti és amelyek okai a kérdésben rejlő veszedelmeknek. A német nép 1918-ban kiadta kezéből a fegyvert, erősen bízva abban, hogy az akkori ellenfeleivel kötött békeszerződés megvalósítja azokat az elveket és eszméket, amelyeket annak idején Wilson elnök ünnepélyesen kihirdetett és minden háborút viselő hatalom magára nézve kötelezőnek elismert. A történelem folyamán még sohasem ingatták meg alábbvaló módon valamely nép bizalmát, mint a német nép esetében történt. A legyőzött nemzetekre A helyzet igazságos megítéléséhez ismerni kell az események okait zottságát egybehívták. A bizottság szeptember 30-án délután 3 órakor ül össze. Titkos tanács a Buckingham-plotában Londonból jelentik: Chamberlain miniszterelnök este tíz órára megbeszélésre hívta be a kormány több tagját. A király ugyanabban az időben a titkos tanács ülésén elnökölt a Bucingiam-palotában. Az esti miniszteri megbeszélésen a miniszterelnökön kívül Halifax külügyminiszter, Hoare belügyminiszter, Simon kincstári kancellár és Cadogan államtitkár vett részt. A király által egybehívott titkos tanácsi ülésen jelen volt Hailsham, a tanács elnöke, Maugham lordkancellár és Sir Kingsley Wood légügyi államtitkár. A titkos tanács ülése félóra hosszat tartott. Horace Wilson visszautazott Londonba Berlinből jelentik: Horace Wilson kedden délelőtt félóra hosszat tárgyalt Hitler kancellárral. A Reuter-iroda jelentése szerint Horace Wilson egy óra negyvenöt perckor elhagyta Berlint, hogy repülőgépen Londonba utazzék. Sir Horace Wilson délután öt órakor megérkezett a hestoni repülőtérre. A Reute-iroda jelentése szerint Horace Wilson két perccel a hestoni repülőtérre történt megérkezése után gépkocsiba ült és gyorsan Londonba hajtatott. Távozása előtt a következőket mondotta: — Nem tudom, visszatérek-e Berlinbe. Tárgyaltam a német kancellárral és most jelentést teszek Chamberlain miniszterelnöknek. Wilson öt óra ötven perckor érkezett az angol miniszterelnökségre, ahova a délután folyamán Hoare belügy és Inskip hadfelszerelési miniszter is megérkezett. Daladier: Két nem fejeződött be a békéért való küzdelem Pakisból jelentik: Daladier miniszterelnök kedden este 7 óra 10 perckor a következő nyilatkozatot tette: — Ennek az újabb válságos napnak a végén két megállapítást szeretnék tenni. Belpolitikai téren mégegyszer szeretném hangsúlyozni az országban uralkodó teljes rendet, a nemzet hidegvérét és az általunk tett biztonsági intézkedések alkalmazásának rendszerességét. Nemzetközi téren még nem fejeződött be a békéért való küzdelem. A tárgyalások folytatódnak. Nem kell azt hinni, hogy a mi diplomáciánk tétlen. Ez ma számos fővárosban megnyilvánult. Szükséges-e mondanom, mint volt frontharcosnak, hogy az a kormány, amelynek elnöke vagyok, semilyen lehetőséget nem mulaszt el, hogy Egyre inkább elviselhetetlen a szudétanémetek helyzete Mindezek következtében a csehszlovákiai helyzet az utóbbi hetekben — mint általában ismeretes— teljesen elviselhetetlenné vált. A politikai üldözés és a gazdasági elnyomatás kimondhatatlan nyomorba döntötte a szudétanémeteket. Ezeknek az állapotoknak jellemzésére elegendő csupán a következőkre rámutatni: Ebben a pillanatban 214.000 szudétanémet menekült tartózkodik Németországban, akiknek el kellett hagynia szülőföldjének házi tűzhelyét és német területre menekülnie, mert ebben látta az egyetlen és utolsó lehetőséget, hogy, megmeneküljön a megdöbbentő cseh rémuralomtól és véres terrortól. Halottak megszámlálhatatlan serege, sebesültek ezrei, hajléktalanok és bebörtönözöttek tízezrei, kihalt faluk vádoló tanúi a világ közvéleménye előtt a prágai kormány részéről már régen megindított ellenségeskedésnek, amelytől ön táviratában joggal fél. Ezek azok a tények, amelyek arra kényszerítettek, hogy szeptember 12-iki nürnbergi beszédemben feltárjam az egész világ előtt, hogy a csehszlovákiai három és félmillió német jogfosztásának véget kell érnie és hogy ezek az emberek, ha önmaguk nem tudnak jogot és segítséget találni, mindkettőt meg fogják kapni a német birodalomtól. Hogy azonban még egy utolsó kísérletet tegyek a cél békés úton való elérésére, határozott javaslatokat tettem a kérdés megoldására az angol miniszterelnök úrnak szeptember 23-án átadott emlékiratomban, amelynek javaslatai azóta a közvélemény előtt is ismeretessé váltak. Miután a csehszlovák kormány már előzőleg az angol és a francia kormánnyal egyetértésben beleegyezését adta ahhoz, hogy a szudétanémet területeket a csehszlovák államtól elcsatolják és a német birodalommal egysítsék, a német emlékirat javaslatai nem irányulnak másra, mint a csehszlovák ígéreteknek gyors, biztos és igazságos teljesítésére. Meg vagyok győződve arról, hogy ön, elnök úr, ha végiggondolja a szudétanémet kérdés egész fejlődését megindulásától egészen a mai napig, elismeri, hogy a német kormány részéről nem hiányzott valójában sem a türelem, sem az őszinte akarat a békés megegyezésre. Nem Németország viseli a felelősséget azért, hogy egyáltalában szudétanémet probléma van és hogy ebből a problémából a jelenlegi tarthatatlan állapotok kifejlődtek. A probléma által érintett emberek szörnyű sorsa már nem engedi meg a kérdés megoldásának további elodázását. Azokat a lehetőségeket, amelyek megegyezés alapján igazságos rendezéshez vezetnek, éppen ezért a német emlékirat javaslatai teljesen kimerítik. Most már tehát nem a német kormányra, hanem a csehszlovák kormányra tartozik egyedül annak eldöntése, hogy békét akar, vagy háborút. Adolf Hitlert n kora reggel óta talpon van. Más már alig tudna a lábán állni ennyi szaladgálás után. Kovács doktor receptje: Minden cipőre rugalma* PALMA kaucsuksarokl Inkább megkísérelte a Szudétaföldet mind erőszakosabb módszerekkel elősebesíteni. Ilyen körülmények között nem maradhatott el, hogy a cseh kormánynak ez az eljárása mind nagyobb és komolyabb feszültséghez vezetett. A német kormány kezdetben semmiféle módon nem avatkozott be a dolgok ilyetén fejlődésébe és nyugodt mérsékletét akkor is megőrizte, amikor a csehszlovák kormány ennek az évnek májusában német csapatösszevonások teljesen légbőlkapott ürügye alatt mozgósította hadseregét. Németország akkori tartózkodása mindenféle katonai ellenintézkedéstől azonban csak arra szolgált, hogy megerősítse a prágai kormány hajthatatlanságát. Ez a hajthatatlanság nyilvánvalóvá vált a szudétanémet pártnak a cseh kormánnyal az ügy békés rendezése érdekében folytatott tárgyalásai során. Ezek a tárgyalások végérvényesen bebizonyították, hogy a csehszlovák kormány igen messze van attól, hogy a szudétanémet kérdést tényleg alapjában fogja fel és igazságosan oldja meg.