Magyarság, 1939. október (20. évfolyam, 95-119. szám)
1939-10-01 / 95. szám
A/W : * “ : mAAoI . /N —s ___ U KIADOTULAJDONOS: MAGYARSÁG LAPKIADÓ 81 ^ MAGYAR FELELŐS SZERKESZTŐ, ELNÖK-VEZÉRIGAZGATÓ. NEMZETI SZOCIALISTA MAGYAR IMRE FŐSZERKESZTŐ ÉS FELELŐS KIALLOMHZCATOM MAPUAIMA főmunkatárs, IFJ. VIRTSOLOGI RUPPRECHT OLIVÉR OR MOZI*ALOM NAPILAPJA FIALA FERENC Budapest, 1939 — XX. évfolyam október 1. vasárnap ________ 95 (5402) szám mi is vagyunk tengelynapitok Irtás Keck Antal a Nyilaskeresztes Párt országgyűlési képviselője A nyilaskeresztes mozgalmat évek óta a legkülönbözőbb helyekről, de mindig ugyanazon forrásból, a nemzetközi zsidóság láthatatlan, de kitűnően működő propagandaközpontjából táplálkozva, vádként érte őszinte tengelybarátsága, de különösképpen a harmadik német birodalommal kapcsolatosan ismételten leszögezett őszinte barátsága. A nemzetközi zsidóság a harmadik német birodalommal folyó nagy perének elintézését mindenáron a magyar nemzetre igyekezett hárítani, miután sikeresen tudta beállítani perébe Schuschnigg Ausztriáját, Wienes Csehszlovákiáját és Beck Lengyelországát. A magyarság évezredes fennállásának egyetlen titka az a reálpolitikai érzék volt, amellyel a magyarság a történelem során úgy a dunamedencei gazdasági és politikai helyzetének felismerésével, mint a környező fajokkal és nemzetekkel való összeköttetéseivel kapcsolatosan rendelkezett. Szent István országépítő tevékenységének a leghatalmasabb motívuma az a felismerés volt, hogy a Dunamedencében a magyarság a szomszédos nagy nyugati germán néppel csakis barátságban élhet és végső pusztulását jelentené az, ha a magyarság tovább is a kalandozások és a Németországgal való ellenségeskedések politikáját űzné. Szent István világos reálpolitikai érzékkel ezenfelül még azt is nézi,iatti, hogy a magyarság szálltára a német kultúra az, amelyen át megtisztulva és leszűrve a mindenkori koreszmék a fejlődés és a haladás útján a magyar szellemi■ ghin és a magyar államiságban erjesztő és átalakító tevékenységüket elvégezhetik. A történelem során a magyarság mindig hű maradt nagyobb tömegeiben ehhez a szentistváni reálpolitikához és ezt kiegészí- felte a nagy olasz nemzettel kapcsolatosan is A német és olasz kultúra, a német és olasz fejlődési periódusok hagyták a magyarság lelkiségén, szellemiségén, egész politikai, társadalmi berendezkedésein, sőt gazdasági struktúráján is a legmélyebb nyomot. A most már 90 milliós, hatalmas germán tömb mellett lévő elhelyezkedésünk, a német szomszédság a realizmus útjára kényszerítette a történelem során még azokat a nagy államférfiainkat, szabadsághőseinket is, akik a magyarság függetlenségét, vagy kultúrájának teljes kiélhetését féltették nem a németség egyetemével, hanem az osztrák császár önkényével szemben. Maga Kossuth Lajos minisztériumának hivatalbalépése alkalmával, 1848 június 11-én, tartott beszédében megdöbbentő élességgel állapította meg a magyarság egyetlen járható reális útját: a különleges és a közvetlen szomszédokkal, különösképpen a germán néppel való sorsközösség útját, mert elvetette az angolokkal és franciákkal való nyugati szövetség lehetőségének gondolatát, belátva azt, hogy mindkét nemzet túlságosan önző és túlságosan messze van tőlünk ahhoz, hogy a magyarság sorsát és jövendőjét ezekkel a nemzetekkel való kapcsolataira vagy szövetségére építhesse fel. Németország a leghatalmasabb és a legkulturáltabb s ma már a legdinamikusabb európai nemzet. S Németország itt terül el a nyugati és északnyugati magyar határok mellett. Aki a német nemzet hatalmasságával, az immár 90 milliós német népnek a Dunamedencében való döntő szavával, a német gazdasági érdekeknek kelet felé való érvényesülésével ma Magyarországon éppen az előbb fejtegetett realitások alapján nem számol, az homokra épít és Kossuth Lajos szavaival csak olyan szimpátiára és feltevésekre támaszkodik, „amely szimpátia meglehetett, de Lengyelország elveszett“. Egyáltalán nem volt véletlen az, hogy a harmadik német birodalomba éppen a magyar miniszterelnök, néhai Gömbös Gyula látogatott el először és vette fel azokat a kapcsolatokat, amelyek hosszú évszázadokon keresztül, éppen a szentistváni felismerés alapján, a magyarság létét a Dunamedencében, Európának ezen a vihar sarkán biztosíthatták. Gömbös Gyula látta meg először, talán még a németek és olaszok előtt is, a német— olasz együttműködésnek a szükségességét és ő alkotta meg az úgynevezett tengely fogalmát. Gömbös Gyula helyesen látta meg azt, hogy Németország és Olaszország között sorsközösség áll fenn és nincsenek, nem lehetnek olyan ellentétek, amelyeket ez a két nagy kultúrájú, nagy múltú, hatalmas európai nemzet, különös tekintettel a világnézet azonosságára is, ki ne küszöbölhetne. Gömbös Gyula az olasz—német együttműködést művelte, de ugyanakkor a magyarság sorsát, a magyar külpolitika és fejlődés irányát, a legőszintébben, a leghatározottabban e két hatalmas nemzet együttműködéséhez és ezekkel való legszorosabb szövetséghez kötötte. Bármilyen szemszögből nézzük a magyarság sorsát, a német nemzettel való kapcsolatát, rá kell jönnünk arra, hogy a reális tényezők, a gazdasági, a honvédelmi, a kulturális tényezők azok, amelyek parancsolólag írják elő mindig a Németország mellett és sohasem Németország ellen való politikát. Bennünk magyarokban kétségtelenül feltalálhatók a rapszódikus motívumok, azonban a történelem által beigazoltam ha sokszor talán elkésve is és nagy vérál ',.t. . írám de a featit.és győzött a magyar politika vonalán. A magyar jogrendszer, a klasszikus római jogon és a fejlődő, korszerű német jogrendszer hatásain épült fel. A magyar kultúra a magyar szellemiség a legragyogóbb művekben teljesítette ki az olasz és német szellemiség általunk felszívott hatásait. A magyar társadalomra, a magyar műveltség és művészet összes területeire az olasz és német kultúra rajzolta rá letörölhetetlen bélyegét". A magyar államiság legnagyobb befolyásolója a politika vonalán kétségtelenül a német és olasz volt. Gazdaságilag pedig az érdekazonosság, az egymásrautaltság annyira kézenfekvő, hogy azt még a németség leggyűlöltebb ellenségei is kénytelenek voltak mindig elismerni. Tengely mellett, vagy ellen, ez nem lehet kétséges. A magyar nemzet sorsát és jövendőjét nem lehet sem szimpátiákra, sem szenvedélyekre építeni és semmiképpen nem lehet azonosítani a nemzetközi zsidóság ma már kétségbeesett sorsával. Szomorú és tragikus, természetesen mindig a saját szempontokat értve példák sora mutatja azt, hogy mily könnyen tűnhetik el egy nemzet a népek színpadának süllyesztőjében, ha sorsának intézésében nem a realizmus, hanem a szenvedélyesség, vagy a messzi délibábok imádata lett úrrá. Abeszszinia sorsát Anglia vette a kezébe. Anglia garantálta Ausztria, Csehszlovákia, Albánia és Lengyelország függetlenségét. S mi történt? Ezek az országok ma már nincsenek többé s míg a jelentések arról szóltak, hogy a Westerplatten angol csapatok küzdenek, a lengyel szabadságért és függetlenségért, a lengyel nép magárahagyatottan, vezetőitől is elhagyottan, egy borzalmas nagy véráldozat után megszűnt önálló állami életet élni. Ha mi őszintén nem lennénk tengelybarátok, mint ahogy vagyunk, ezek a tragikus példák már maguk is parancsolólag írnák elő a számunkra azt, hogy a népek tengerében melyik az a fix pont, ahová a magyarság annyi vihart látott és annyi vihar által vert hajóját le kell horgonyoznunk. A tengely mellett újjászületve a XX. század dinamikus koreszméjében, a nemzeti szocializmusban, bátran és reménységgel telítetten feszülhetünk neki az új ezredévnek. Abban a pillanatban azonban, amint a magyarság megtévesztve vagy elvakultan a tengellyel vagy annak csak egyik felével szemben foglalna állást, az öngyilkosság útjára lépne, biztos megsemmisülését semmi sem akadályozhatná meg. Ciano gróf Berlinbe utazott Hitler kancellárhoz Modini hídfőjénél sok hadianyagot zsákmányoltak a németek — A Vezér a birodalmi gyűlésen ismerteti a legutóbbi idők nagy eseményeit — Moscicki volt köztársasági elnök lemondott Ciano gróf olasz külügyminiszter a német kormány meghívására szombaton este Berlinbe utazott. Az utazás senkit sem lepett meg. Római illetékes politikai körökben a külügyminiszter berlini útjával kapcsolatban megjegyzik, hogy a berlini út célja az olasz tengelytársnak gyors és lehető legpontosabb tájékoztatása azoknak a megbeszéléseknek eredményéről, amelyeket Ribbentrop német külügyminiszter folytatott Moszkvában az orosz államférfiakkal. A Németo, és Or Orország kööött fennálló szívélyes kapcsolatok ezt az utat egészen természetessé teszik. Hogy közelebb visz-e Ciano, berlini útja a hadban álló felek megbékéléséhez? Reméljük. De azt biztosan tudjuk, hogy a megbékélés nem a berlini tanácskozások résztvevőin múlik. Hitler és a Duce a nemzetközi helyzet kiélesedésének jóformán minden szakaszában hangoztatta békekészségét. Németország most újra s talán utoljára, nyújtott békejobbot ellenfelének. Nem kétséges, hogy Olaszország teljes helyeslésével i ★ Szaradzsoglu moszkvai tárgyalásainak célját még mindig homály fedi. Miután hivatalosan csak annyit közöltek, hogy a török külügyminiszter már két nap óta nem folytat tárgyalásokat, de még napokig Moszkvában marad, a világsajtó úgy kombinál, hogy Szaradzsoglu valamely küszöbön álló döntés kivívása céljából marad az orosz fővárosban. Ez a kivárandó esemény pedig egész plauzibilisen Chamberlain hétfői beszéde, amely egészen kétségtelenül már előre körvonalazni fogja Angliának a német- orosz békeajánlatra adandó hivatalos válaszát. Miután ez a válasz az angol sajtó állásfoglalásából egészen valószínű, Németország és Oroszország minden késedelem nélkül tisztázni akarja következő lépéseinek irányát. És itt merül fel a szüksége annak, hogy örökország kiüipv..i.sek felelős vezeetője azonnal kéznél legyen. Törökországnak a nyugati hatalmaikkal bizonyos elvi megállapodásai vannak, amelyek nem csak ratifikálva, hanem aláírva sincsenek. E megállapodásoknak érvénye azonban attól van feltételezve, hogy a nyugati hatalmak Oroszországgal nem kerülnek ellenséges viszonyba. Ha már most Chamberlain hétfői beszéde után bizonyossá válik az ellenségeskedés a nyugati államok és Oroszország között, amely a német—orosz szerződés révén teljesen csatlakozott Németországhoz, akkor Törökországnak azonnal le kell vonnia a konzekvenciákat, annál is inkább, mert a világsajtó egészen biztosra veszi, hogy Németország és Oroszország a Dardanellák elzárásával és bizonyos Ázsiában megindítandó akciókkal igyekszik Angliát a jelen helyzet tudomásulvételére és a béke helyreállítására rákényszeríteni. A német véderőfőparancsnokság hivatalos jelentése Keleten Mediin feladása után a Mediin hídfőjénél, a Visztulától délre tartózkodó mintegy 5000 katona és 269 tiszt megadta magát. Ötvennyolc löveget, száznyolcvanhárom gépfegyvert és igen sok más hadianyagot zsákmányoltunk. Nyugaton egyes helyeken valamivel élénkebb tüzérségi tevékenység folyt. A Skagerrak és Kattegat-szorosban az elmúlt két napon a német torpedórombolók és torpedónaszádok negyvenöt hajót kutattak át dugárut keresve és a hajók egy részét elfogták. Két angol repülőraj, amely összesen tizenkét hadirepülőgépből állt, megkísérelte, hogy az Északi-tenger partján német felségterületre repüljön. Az egyik raj eredménytelen támadást intézett német torpedórombolók ellen■ Az angol repülőket a légvédelmi ágyúk tüzelése elűzte. Bombatalálatok nem voltak. A másik angol repülőrajjal német vadászrepülőgépek szálltak szembe Wangerooge és Langeoog keletfriz-szigetek közelében. A légi csatában a hat angol repülőgépből ötöt lelőttünk. Két kényszerleszállást végző német vadászrepülőgép legénységét német hadihajók megmentették. A megmentett legénység nem sebesült meg. (MTI) Francia hivatalos jelentés Párisból jelentik: Szeptember 30-án délelőtt a következő jelentést adták ki: Az éjszaka összeütközés nélkül telt el. A járőrök tevékenysége a Saartól keletre elterülő vidéken tovább folyt. (MTI) Párisból hivatalosan jelentik szeptember 30-án este. A Mosekót közvetlen keletre elterülő vidéken az ellenség tüzérsége tevékenységet fejt ki. Részünkről a tüzelést viszonozzuk. A légi haderő mindkét részről erős tevékenységben van. (MTI) Ára 2JDL fillér Bibi.Civ.