Magyarság, 1940. március (21. évfolyam, 49-72. szám)
1940-03-01 / 49. szám
I fjlPB^Blll ^fnKtMUB^ SBbHHIB^BsSK jf iBSHBIL JTffl^i^l JB98jHB * k ittaflV MH1iB HHn HHH HgHH M WKL MB^ffll HEH L 'vsw Hnfiw flBHH fUDÓTUUJ DOHOS. MAGYARSÁG UPSIADÓ ST AMAGYAR FRadS SZERKEZTŐ i ojics-vezerigazgató, NEMZETI SZOCIALISTA ^ttkay r. kAlma* **«RKEH10 *• FEmös *,EDO« MOZGALOM NAPILAPJA , . ^U«AT^“L IFJ VlfiTSOLOGI RUPPRECHT OUVER DR Budapest, 1940 --mm—mm"^""*BnnHtKEZI!yir^ZS3tKRMKRK^*llm"mmmmm~m' XXL évfolyam március 1. Péntek ___________________________________________________________________49. (5 52 3.) s 7 c m A törvényhozás, az egyházak és az egész nemzet ünnepli MAGYARORSZÁG KORMÁNYZÓJÁT szomszéd felé szállt a kormányzó ajkáról az üzenet: „Attól a jóbaráttól, akivel oly soká fűzött össze bennünket a déli végeken a közös védekezés életbevágó érdeke, utóbb, sajnos, mélyreható ellentétek választottak el. Hiszem és remélem, hogy hamarosan visszatérhet a régi barátság és a régi megértés.” Ez a szózat sem maradt gyümölcs nélkül, s ma már a két katonanemzetet komoly és meleg barátság szálai fűzik egybe, ma már jugoszláv-magyar kultúregyezmény és közös világnézet fűznek össze bennünket. Ezután már gyorsabb tempóban következtek egymás után a történelmi váltóállomások, mind egy-egy új fejezet a nemzet végtelenbe nyúló életében. 1927 tavaszán aláírják Rómában az olasz-magyar barátsági szerződést; 1936 őszén Magyarország kormányzóját királyi pompával fogadja az Örök Város, Róma és a Duce;két nap múlva a nápolyi öbölben a császári és királyi haditengerészet hős admirálisa, az ottrantói győző előtt díszmenetben vonult fel az újjáéledt Olaszország büszke hadiflottája. Rá két évre a'a másik nagy és szintén újjászületését élő baráti állam bocsájtja vízre hadihajóját Kielben és Magyarország kormányzójának hitvese tölti be a hajóanya tisztét. Ez a két kormányzói látogatás aláhúzottan mutatja a világnak a nacionalizmusában újjáéledő Magyarország szétszakíthatatlan külpolitikai összekapcsolódását, a két tengelyállammal, a fasiszta Olaszországgal és a nemzetiszocialista Németországgal. Isten malmai lassan, de biztosan őrölnek, — mondja a bölcs közmondás. A történelem lefékezhetetlen erői a két nagy, nacionalizmusában újjáépült nemzetet a középeurópai politika szuverén irányítójává tették. Először Olaszország rázta le magáról a versaillesi láncokat, amikor Németország politikai támogatásával háta mögött és szemben a nyugati demokráciák tiltakozásával, meghódította Abesszinát. Utána a germán óriás feszítette szét a versaillesi bilincseket és formálta újjá Közép- Európa térképét. A történelmi erők logikus érvényesülésének természetes következménye volt az, hogy Magyarország a trianoni bilincs első láncszemeit ugyanakkor pattantotta szét és ismét csak az ország kormányzója volt az első, aki mint valamikor húsz év előtt a budapesti bevonuláskor, most is fehér lován léptetett át a komáromi zászlódíszbe öltözött hídon — csapatai élén. A katona lelkisége nyomta rá a bélyegét erre a húszéves magyar történelemre. A katona lelkének igazságossága, józansága és bátorsága, az, amely meri vállalni nehéz időkben a kockázatot is, mert tudja, hogy a történelmet nem tintával, hanem vérrel írják. Gazdag volt ez a húsz esztendő, mert megteremtette a minden építés legnehezebbjét: a biztos fundamentumot. Az az üneplés, amely ma betölti az országot, a hála és köszönet azért, hogy ez a biztos alap itt van a lábunk alatt és lelki szemeink előtt ma már tisztán áll a nacionalizmusában csodálatos széppé, erőssé és gazdaggá épülő egész Magyarország. A nemzet hálatelt szívvel köszönti a huszadik évforduló napján a nagy építő, a nagy kormányzót, a vitéz "nagybányai Horthy Miklóst! Az ország népe az ország első emberét ünnepli, Magyarország kormányzóját, vitéz nagybányai Horthy Miklóst. A húszéves országlás évfordulója zászlódíszbe öltöztette az országot és megtöltötte a hazát szerető magyarok szívét a köteles hála felemelő érzésével. Ez a mai ünneplés, amelyre hetek óta készül az ország, a hálaadás jegyében is zajlik, hiszen egy pillanattal adóznunk kell a Gondviselésnek is ezért a húsz esztendőért. Történelmi mértékkel mérve kevésnek látszik ez az idő, egy porszem mindössze a lét homokóráján, — de egy kicsi és társtalan nemzet életében mégis mérhetetlen jelentőségű. Húsz évvel ezelőtt egy „bűnös”, leromlott, politikai szemléletében megzavarodott főváros és azon túl egy várakozó ország fogadta lélekben felszabadulva az örömhírt: kormányzót kapott az ország, vitéz nagybányai Horthy Miklós, a Nemzeti Hadsereg fővezére március 1-én 11 óra 5 perckor letette az esküt, mint megválasztott kormányzója Csonkamagyarországnak. Az ország házának feldíszített és tavaszi napfényben fürdő termében, lélekzetállító csendben csendültek fel az élő Istenre tett eskü hangjai, messze hallhatóan, katonásan és férfias keménységgel. A magyar történelem véráztatta könyvében új fejezet kezdődött ebben az ünnepélyes percben. Szerencsés fejezet és gazdag eredményekben. Úgy következtek az országépítés lépései egymás után, mintha mérnöki pontosságai, mintegy menetrendszerűen állapították volna meg azokat. A választás után néhány nappal kormányzói manifesztumban szól az ország népéhez vitéz nagybányai Horthy Miklós. «•Minden honpolgár szent kötelességének tartja a törvény tekintélyének enígedelmeskedni és szorgalmas munkával közreműködni az ország újjáépítésén. — Munka és fegyelem nélkül szétzüllik nemzetünk, tönkremegy országunk. — A keresztény világnézet erkölcsi fensőbbségével igyekszik a ro ’ mokon túl is életet teremteni“. És megkezdődött a romokból építés keserves és nehéz munkája. Nagy-nagy magabízás és elszántság kellett ahhoz, hogy a világháború és a forradalmak szörnyű , pusztításaiban elvérzett ország utolsó erőtartalékát latba vetve, megbírja az építés újabb terhét. És mégis tégla téglára rakódott és egy pillanatra meg nem torpant a munka üteme. Pedig nehéz zökkenők következtek és messzelátó tiszta tekintetre és kemény kézre volt szükség, hogy a hirtelen felbukkant nehézségeken átsegítse országát az építés irányítója, az ország kormányzója. 1920-ban először, majd 1921. húsvétján másodszor a legitimista restaurációs kísérlet sodorta veszedelmes szakadék küszöbére, külpolitikai bonyodalmak közepébe a nemzetet. Az ország kormányzójának józan ítélete és kemény akarata néhány zavaros és izgalmas óra, illetve nap lepergése után ismét egyenes vonalba állította be a belső építés menetét. Az irányítás, az építés ütemének megszabása mindig a Várból indult ki. Jól emlékszünk arra, hogy 1926-ban is a kormányzói szó volt megint csak az első, amely a nemzet külpolitikai tájékozódásában új útirányt mutatott: ebben az évben a mohácsi csatamező vérrel áztatott földjén, a csatavesztés emlékünnepén a déli A felsőház ünnepi ülésen hódolt Horthy Miklós előtt A képviselőház részleteiben is megszavazta a Jubileumi javaslatot A képviselőházhoz hasonlóan csütörtökön délben 12 órakor a felsőház is ünnepi ülést tartott, hogy egyhangúlag, vita nélkül megszavazza a kormányzó húszéves országlásának megörökítéséről szóló törvényjavaslatot. Széchenyi Bertalan gróf elnök, ünnepi beszédében többek között a következőket mondotta: — Mi, kortársai, ha visszagondolunk arra a szinte emberfeleti feladatra, amelyre húsz év előtt, áldozatos lélekkel és szent eltökéltséggel vállalkozott, ma büszkén és boldogan állapíthatjuk meg, hogy biztos ítélőképességével, acélos akaratával, hősies erőfeszítéseivel és lankadatlan kitartásával nemzetünket az örvény széléről a haladás és felemelkedés útjára vezette. — Ezt tudja, ezt érzi, ezt vallja az ország minden egyes polgára. Ezért áll gondviselésszerű, fajunk legszebb erényeitől ékesített személyes fényes eredményességű államfői működése minden magyar szívéhez olyan közel. A felsőház elnökének állva végighallgatott beszéd után Herczeg Ferenc, a törvényjavaslat előadója beszélt. — Midőn a nemzetgyűlés — mondotta Herczeg Ferenc — húsz évvel ezelőtt államfővé avatta vitéz nagybányai Horthy Miklóst, sok becsületes, de kishitű magyar lélekben felmerült a tragikus kérdés: az adott viszonyok között a rendelkezésre álló eszközökkel fenntartható-e egyáltalában a független magyar államiság. Mert a világháborúban győztes hatalmak rendszeresen feldúltak és fölrobbantottak minden alapkövet, amelyen a magyar állam épülete ősidők óta nyugodott. Ezután arról beszélt az előadó, hogy a romokban heverő magyar hazából Horthy Miklós épített ismét erős országot. Az a munka, amit a kormányzó az elmúlt húsz esztendőben végzett, megérdemli, hogy az emberiség kultúrtörténelmének legfényesebb lapjait ékesítse. • A felsőház egyhangú lelkesedéssel elfogadta a törvényjavaslatot, akiben önmagának legjobb és legnemesebb örök tulajdonságait látta. Aki bizodalmat önthetett a nemzet szívébe, akit arra valónak ítélt, hogy a feltámadás felé vezesse. Idézte a kormányzó első manifesztumát, megköszönte ígéretének beteljesítését. Ígéretet tett, hogy hűséggel, szeretettel, fegyelemmel és engedelmességgel követjük tovább. A magyar ember szereti az erős kezet, de az magyar kéz legyen. Szent Istvánnak és koronájának helytartójaként mint magyar vezeti a magyart Horthy Miklós. A magyarnak lehetnek hibái, de nyíltak vagyunk és becsületesek, szókimondók, gyakran nagyon is azok. Becsületünk előbbrevaló jólétünknél. Sohsem voltunk alattomosak, sohsem voltunk szószegők. Minden ember azzal a biztonsággal tér nyugovóra, hogy Horthy Miklós apai keze őrködik felette és azzal a fohásszal, hogy Isten óvja, és tartsa meg nekünk jokáig. A képviselőház ülése A képviselőház csütörtöki ülését 10 órakor nyitotta meg Tasnádi Nagy András elnök. A napirend egyetlen tárgya a kormányzói jubileum megörökítéséről szóló törvényjavaslat részleteiben való megszavazása volt. Az elnök napirendi javaslatára kimondották, hogy a képviselőház legközelebbi ülését március 5-én, kedden délelőtt 16 órakor tartja. Teleki Pál gróf beszéde a vigadói ünnepségen Az összes társadalmi egyesületek együttes vigadói hódoló ünnepségén Teleki Pál gróf, az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga elnöke mondott ünnepi beszédet. A magyar ember nem hajlong, — úgymond —, de megbecsüli a maga közül előbbrevalót, azt, aki nagyot alkot, aki erős, s igazán és maradandóan azt tiszteli, aki tiszta életü és egyenes. Ezért járulunk kormányzó urunk elé fiúi hódolattal. Méltatta a kornáinyzó egye • .i -i .■ ■ azokat a megállapításokat tette róla, mint amelyeket a kormányzó tett Ferenc Józsefről. Beszélt a szegedi napokról, ismertette a fővezérnek és a kormányzónak országújjáépítő munkáját. Kijelentette, hogy a magyar megtalálta Horthy Miklósban azt a férfiút. ÁRA: 10 FILLÉR ürnispályok a kormányzó jubileumán A Kúria délelőtt dr. Töreky Géza, titkos tanácsos elnöklésével teljes ülést tartott, amelyen az egybegyűlt magasrangú bírák lelkesen ünnepelték Horthy Miklós kormányzót húszéves kormányzói jubileuma alkalmából. Az ünnepi beszédet dr. Töreky Géza, a magyar királyi Kúria elnöke tartotta. A budapesti ítélőtábla csütörtökön délben dr. Láng Miticzky Ernő titkos tanácsos elnökletével ünnepi teljes ülést tartott Horthy Miklós kormányzó országlásának huszadikévfordulója alkalmából. Láng Miticzky Ernő ünnepi beszédében méltatta a nap jelentőségét. A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége csütörtökön délután dr. Chorin Ferenc m. kir. titkos tanácsos elnöklete alatt igazgatósági ülést tartott. Az ünnepi beszéd után az elnök közölte, hogy március 1-én, pénteken délelőtt 11 órakor a gyárak a jubileum megünneplésére öt perc szünetet tartanak. Továbbá, hogy a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége 500.000 pengőt bocsát rendelkezésre egy a kormányzó nevét viselő alapítvány számára, amelynek célja a közszolgálati és közgazdasági pályákra készülő magyar ifjak alaposabb elméleti és gyakorlati kiképzése lesz. Az Ereklyés Országzászló Nagybizottsága ünnepi választmányi ülést tartott, amelyen Urmánczy Nándor méltatta a kormányzó húszéves kormányzásának évfordulóját. A TESz elnöksége csütörtökön délelőtt tartott értekezletén emlékezett meg a jubileumról. Az elnöklő Urdóczi Zadravetz István magas szárnyalású beszédben emlékezett meg az évforduló jelentőségéről. A Közszolgálati Alkalmazottak Nemzeti Szövetsége ünnepi ülést tartott, amelyen dr. Balásy Antal hy. államtitkár mondott ünnepi beszédet. A Gépészek Országos Szövetsége legutóbbi választmányi ülésén Sarkady Sándor ügyvezető alelnök tartott előadást a jubileumról. A polgármester utasította a szociálpolitikai ügyosztályt, hogy az ínsegakció keretében étkeztetett gyermekek és felnőttek részére március 1-én, pénteken ünnepi ebédet adjanak. Az Operaház csütörtökön délben valamennyi tagja jelenlétében ünnepi ülést tartott, amelyen Márkus László igazgató méltatta a jubiláns nap jelentőségét, majd felolvasta az állami színházaknak a Kormányzóhoz intézett közös feliratát. Az ünnepi ülés a Himnusszal zárult. Az újpesti ipartestület közgyűlésén Gyárfás Emil elnök mondott ünnepi beszédet, majd Kovásznay Antal lapszerkesztő javaslatára hódoló táviratot küldtek a kormányzónak.