Magyarság, 1941. augusztus (22. évfolyam, 164-188. szám)
1941-08-01 / 164. szám
X il. ÉVFOLYAM 164. (592 9.) SZÁM BUDAPEST, 1941. AUGUSZTUS 1. PÉNTEK KIADÓTULAJDONOS MAGYARSÁG LAPKIADÓ RT 4^ llm Jjjgfik FELELŐS SZERKESZTŐ ELNÖK-VEZÉRIGAZGATÓ iaE 4 Wk iffisl RÁITKAY R. KÁLMÁN DR. FŐSZERKESZTŐ ÉS FELELŐS KIADÓ Mt YTSal MM B. V1RTS0L0GI RUPPDECHT OLIVÉR M. i IlMdiMgStfftJ M , T T V Toy s“ O » » I l ________________________________________________________"_____________________________________________________________________________________________________________________________ A MAGYAR NEMZETISZOCIALISTA MOZGALOM NAPILAPJA 'KRL ISSZA MAGYAR A MAGYAR NÉPÉRT: AZ ÚJ EURÓPA ÚTJÁN Küszöbön áll a Szmolenszktól keletre és Vazmától délre bekerített szovjetcsapatok megsemmisítése A magyar lovasdandárok megakadályozzák Budjenny seregének visszavonulását a Dnyeszter mögé Tölt is mind 13 millió tonna az angolok eddigi hálótér vesztesége . Hadikészs filiségbe helyezték az USA csendes-óceáni támaszpontjait . Washington felszólolta a délamerikai államokat, hogy csatlakozzanak a Japánellenes arcvonalhoz Határozottabb német-francia együttműködés érdekében átalakulók a vidit kormányt Néhány hét óta alig múlik el nap anélkül, hogy a világ valamelyik sarkában ne gyúlnának új háborús tüzek. Ma már négy világrészre terjed ki az egyre nagyobb arányokat öltő háború és a — jelek szerint — nincs messze az idő, amikor az ötödik világrész is lángbaborul. A Csendes-óceánon napról-napra nagyobb a feszültség és valóban csak egy puskalövés kell ahhoz, hogy ,mint Mussolini lapja, a popole d’Italia megállapítja, Amerika is belépjen a háborúba és ezzel a látszólagos béke utolsó számottevő fellegvárára is rászabaduljanak a háború fúriái. Mondani is felesleges, hogy nem a tengelyhatalmak akarták így. Hitler még a háború kitörése előtt megkísérelte a felgyülemlett világproblémák békés rendezését, sőt első megsemmisítő győzelmei után még egyszer felkínálta a békejobbot. Mindez hiábavaló volt. Anglia a maga elvakultságában hajthatatlan maradt és ma már ott tart, hogy Amerikával és az egész kultúrvilág legádázabb és kérlelhetetlen ellenségével, a Szovjettel karöltve Európa teljes megsemmisítésére tör. A közvetlen cél ma is az, hogy a tengelyhatalmakat úgynevezett kétfrontos, sőt — ha lehet—többfrontos háborúra kényszerítsék, hogy erejüket szétforgácsolva, a maguk számára biztosítsák a végső győzelmet, amelyben azonban maguk sem bíznak valami nagyon. Churchill éppen a napokban óvta a demokráciákat a túlságos optimizmustól, mert — mint mondotta — Németország nagyon erős. De hát akkor miért kell felgyújtani az egész világot? —• kérdezheti minden épeszű ember. Mi célja van annak, hogy az emberek százmilliói egymásnak rontsanak, amikor ügyük kimenetele felől maguk az angolok sem táplálnak valami vérmes reményeket. A kérdésre csak a plutokráciák alapvető természetrajzával lehet válaszolni. Most is az az önzés vezeti őket, amely egyedüli hajtóerejük volt akkor is, amikor száz és százezer ember élete árán, furfanggal, csellel, csalással, tőrrel és bitófával petróleumforrásokat, gyapotmezőket, érctelepeket, szigeteket, földrészeket szereztek. Ma már új szerzeményekről nem lehet szó, de igenis meg akarják tartani az öszszeharácsolt javaikat, hogy tovább profitálhassanak belőle és ami nem kevésbbé fontos, aranyhegyeik tetejéről tovább diktálhassanak kétszázmillió embernek. Hogy közben százezrek pusztulnak el, az nekik nem számít, hisz eddig sem számított. Mindenesetre megkísérlik megmenteni szerzeményeiket, gondolván, hogy a lemondásra akkor is ráérnek, ha már elvesztették a háborút. A helyzetnek ez a felfogása azonban már most kezdi megbosszulni magát. Az angolok és szövetségeseik tévednek abban, hogy nem lesz különbség az önkéntes lemondás és a kikényszerített lemondás következményei között. A világ javainak igazságos elosztására és a szociális felemelkedésre törekvő tengelyhatalmak ma már egyáltalán nem rejtik véka al, hogy ennek a háborúnak a vége csakis totális eredményre vezethet. Meg kell semmisülnie és meg fog semmisülni az a rendszer, amely a népek százmillióinak kisemmizésével trónra ültette az aranyborjút és a tirannizmust, ezt a két fenékig romlott testvért, akik bárhol jelentek is meg, mindenütt vér és üszkös rom, nyomorúság és kétségbeesés kísérte őket. Hogy mennyire nem üres fenyegetésről van szó, igaizolja a keleti hadszíntér, ahol a szó legszorosabb értelmében totális háború folyik, mégpedig olyan erővel, amely semmi kétséget sem hagy afelől, hogy a végső győzelem is totális lesz. Az angol propaganda hiába igyekszik világgá kürtölni, hogy a keleti hadszíntéren hetek óta nem történik semmi különösebb, a németek egyhelyben topognak, az eredmény mást mutat. A háború első 3—5 napjában a német csapatok átlag 800—900 kilométernyire nyomultak előre a Szovjetunió belsejébe és azóta is megállás nélkül folytatják előnyomulásukat. Ez a teljesítmény azt jelenti, hogy a német katonák naponta 25 kilométerrel növelték hódításukat. Ezt az átlagot sem Lengyelországban, sem Franciaországban nem érték el. A keleti harctéren tehát önmagukat is túlszárnyalták és valószínűleg túl fogják szárnyalni a végső eredményben is. Csak egy kis türelem. A Szovjetunió sokszor akkora, mint Lengyelország, vagy Franciaország, de legázolása azért nem telik sokszor annyi időbe, mint a már elbukott két hatalom legyűrése. És ha egyszer a Szovjetunió már a múlté lesz, Anglia sem fogja elkerülni a sorsát, a totális megsemmisülést, amelyet valóban megérdemel ... A nemzsidók üzleteinek Mondása MllMl! AZ üres HAMMI MS81 HM Országos vezető veszi át az ifjúság honvédelmi és testnevelési vezetését Schlesingerné sorsa mint közügy az angol politikában Miért nincs technikai tudása a szovjet katonának Kit vágott le a zsidólány a kötélről ?. . . Ukrajnában a visszavonuló szovjet seregek közé törtek be a német erők Vezéri főhadiszállás, július 31. (Német Távirati Iroda) A véderő főparancsnoksága közli: Az Ukrajnában megvert szovjet hadseregek üldözése közben a német erők mélyen benyomultak a visszavonulási mozdulatokat tevő ellenség közé. Szmolenszktől keletre szorosabbra vontuk az ellenség bekerítését. Az Észtországban küzdő kötelékeink észak felé visszavetették az ellenséget. Harci repülőgépeink a csütörtökre virradó éjszaka bombázták Moszkva katonai célpontjait és hatásosan bombákkal árasztották el Orel vasúti csomópontot. ÁRA 12 FILLÉR Küszöbön áll Szmolenszktől keletre él Vjazmától délre békémért szovjet csapatok megsemmisítése Berlin, július 31. (Német Távirati Iroda) Július 30-án is hiába kísérelték meg a szovjet egységek kiszabadítani a Szmolenszktől keletre bekerített szovjet csapatokat, amelyeknek teljes megsemmisítése már küszöbön áll. Vjazmától délre páncélkocsiktól támogatott szovjet gyalogságot vetettek harcba a német állások ellen. A német csapatok azonban valamennyi szovjet támadást viszszavertek és súlyos veszteségeket okoztak a bolsevistáknak. Német gyalogos kötelékek üldözés közben 28 szovjet páncélkocsit semmisítettek meg s szétrobbantottak két szibériai lövészezredet. (MTI) Berlin, július 31. (Német Távirati Iroda) Német harci repülőgépek július 30-án rombolók védelme alatt megtámadták Szmolenszktől keletre a szovjet vonalak mögött egy repülőteret, ahol százával állottak a nehéz Martin-bombázók, a vadászgépek és a Maxim Gorkij mintájú szállító repülőgépek. A német repülőgépek a hosszú sorok közé dobták le bombáikat. Támadásuk eredményét szétzúzott szovjet gépek, égő csarnokok és mély bombatölcsérek zűrzavara jelezte. (MTI) Berlin, július 31. A Kievtől délre eső térségben bombákkal árasztották el a szovjet gépesített oszlopait és erős csapatkötelékeit, valamint a szovjet utánpótlást. Sok vasúti berendezés és tehergépkocsi megsemmisült. (MTI) Újabb erős szovjet állásokat göngyölítettek fel Ukrajnában Berlin, július 31. Mint a Német Távirati Iroda értesül, német csapatrészek július 26-án a keleti arcvonal déli részén újabb erős szovjet állásokat göngyölítettek fel s azután folytatták előrenyomulásukat kelet felé. (MTI) Hét szovjet hadosztály megsemmisült az északi hadszíntéren Berlin, július 31. Mint a Német Távirati Iroda értesül német csapatok július 30-án az északi hadszíntéren befejezték több szovjet hadosztály körülzárását. Megsemmisítették hét erősen megtizedelt szovjet hadosztály részeit. Sokezer foglyot ejtettek és a felmorzsolt szovjet csapatoktól zsákmányoltak ötven löveget, 23 páncéltörő tarackot, két légelhárító ágyút és 68 géppuskát. Ezen kívül megsemmisítettek, illetve zsákmányul ejtettek 78 tehergépkocsit, több páncélos harckocsit, hét légvédelmi üteget a hozzátartozó lőszerrel és egyéb hadiszert. A bolsevisták foglyul ejtésekor többezer puska került német kézre. (MTI) Angol repülők bombáztak finn területeket Helsinki, július 31. (NST) Finn hivatalos részről is megerősítik azt a tényt, amiről az angol rádió már hírt adott, hogy a péntekre virradó éjszaka angol repülőgépek bombatámadást hajtottak végre finn terület ellen. Az angol gépek Liviu-Hamar finn várost és Petsamo jegestengeri kikötőt bombázták. Az angol légitámadás Helsinkiben nagy feltűnést keltett. A finn fővárosban rámutatnak arra, hogy ez a támadás a nemzetközi jog durva megsértése. A németek keleten nagyobb területet foglaltak el, mint a Nagynémet Birodalom Berlin, július 31. (NST) Angol részről az utóbbi napokban olyan híreket terjesztettek, mintha a német villámháború módszere a Szovjetunióval szemben csődöt mondott volna, sőt német balsikerekről beszéltek és a német véderő főparancsnokság újabb hallgatását is azzal magyarázzák, hogy az a sikertelenség bevallása. Berlini jólértesült körökben az angol hírverésnek ezzel az állításával szemben rámutatnak arra, hogy a német seregek június 22 óta mindenesetre nagyobb területet foglaltak el keleten, mint amekkora maga a Nagynémet Birodalom és háromszor akkora területet, mint az angol szigetország. Ettől eltekintve azonban a német hadjárat célja elsősorban a szovjet támadóhadseregnek és tartalékainak megsemmisítése és ez nem attól függ, hogy ezt vagy amazt a várost bizonyos határidőre elérjék, vagy elfoglalják.