Magyarság, 1942. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1942-01-08 / 5. szám
A KÉPVISELŐI LÁTOGATÁS Dr. Horváth Ferenc országgyűlési képviselő január 9-én, pénteken meglátogatja a Magyar Megújulás Pártja jövői szervezetét, ahol fogadónapot tart a bajtársak rézére. Dr. Horváth Ferenc országgyűlési képviselő az elmúlt hetekben meglátogatta a Magyar Megújulás Pártja sopronkövesdi és nagylózsi szervezeteit és közvetlen beszélgetés formájában tájékoztatta a vezetőséget és a szervezőket a bel- és külpolitikai helyzetről, valamint a párt szervezési munkájáról. MAGYAR MEGÚJULÁS PÁRTJA PESTKÖRNYÉKI SZERVEZETE Január 13-án, kedden a vezetőségi értekezlet elmarad. Helyette január 20-án este 8 órakor lesz a pestkörnyéki értekezlet. Megjelenni tartoznak a pestkörnyéki vezetők és szervezők PESTKÖRNYÉK VEZETŐJE MAGYAR MEGÚJULÁS PÁRTJA SZOLNOK VÁRMEGYE Közöljük szolnokvármegyei bajtársainkkal, hogy a vármegyei id. ügyvivő, Dézsi István bajtársunk elköltözése miatt a vármegyei id. ügyvivői tisztséget január 1-től Póta Ferenc (Szolnok, Tabán út 56.) bajtársunk tölti be központi jóváhagyás alapján. MAGYAR MEGÚJULÁS PÁRTJA ÚJ SZERVEZETEI Megalakult a Magyar Megújulás Pártja szervezete Temerin (Bács-Bodrog vm.) községben. . Párthelyiség Andrássy (Fő-) utca 554. sz. alatt van, hivatalos órák kedden és pénteken délután 5—9-ig. A Magyar Megújulás Pártja párthelyisége Homokmégyen Halom 25. házszám alatt van, hivatalos órák naponta délután 6-8-ig. Ideiglenes vezető: ifj. Vargacz Gergely. Csütörtök, 1912. január 8. Mozgalmi Pálffy Fidél pártvezető újévi levele Magyar Testvérek! Azon voltam, hogy minden Testvérnek, aki újévkor szerencsekivánataival felkeresett, megadjam a szívből jövő és őt megillető köszönetét és kivánatainak viszonzását, miután azonban óhatatlan, hogy a nagy tömegben egyeseknek írt válaszom hiányos címzés miatt el ne kallódjék vagy vél ellenségből fél ne maradjon, ez alkalommal minden Testvérhez fordulok levelemmel. A Testvérek jókivánatait tehát Mozgalmi híreink hasábjain köszönöm és viszonzom mind a magam, mind a pártvezetőség többi tagjai nevében azzal, hogy az 1942. év tényekkel igazolja majd a régi és változatlan küzdelmünket és megkoronázza a nemzetiszocialista harcosok áldozatos munkáját. Már 1932-ben meghirdettük, hogy a zsidóság idegen néptest. Emiatt megvetettek bennünket, mint nem „felvilágosultakat”, kikerültek mint bélpoklosokat, akik tisztátalan kézzel nyúlunk a „szent és sérthetetlen” fogalmakhoz. Ma már közel van annak megvalósulása, aminek hirdetéséért még nem is olyan régen bolondoknak neveztek bennünket. Követeltük, hogy a kartelek és a nagy pénz hatalma helyett a nemzeti munka kerüljön nálunk is szocialisztikus alapon uralomra. Kommunistáknak hirdettek bennünket, de ma már világosan látja mindenki, menynyire azonos zsidóérdeket szolgál a plutokrácia és a kommunizmus Világosan látja mindenki, hogy mind akettőnek csak egyetlen, igazi ellenfele van: a nemzetiszocialista harc. Igazolódik a „mezei hadak” akkor annyira megvetett célkitűzése. Elképzeléseink még nem váltak valóra, de nagy kanyarban odafelé fordulunk és ma ott tartunk, hogy vigyáznunk kell, ne rontsuk el a sok rossz miatt a jót, amire rátaláltunk. Mindig a rosszat irtjuk, hogy a jónak a „nagy kanyarban” mennél nagyobb nyomatékot adhassunk. Programunkat, melyet akkoriban hirdettünk, így szásszázalékos győzelemre fogjuk vinni. Programunk megvalósításának a szervezkedés és a politikai vonalvezetés az eszköze, a •» • ■ . ̋ El kell ismernünk, hogy — tekintve a háborús termelés fontosságát és ennek a népnek nagy élethalál harca szempontjából európai közérdekű jellegét — a termelés kevés napra se szenvedhet fennakadást. Az adott helyzettel a magyar és minden alkotó nép életérdeke szempontjából számolnunk kell. Szervezkedésenket és -tártó- politikai vonalvezetésünket is úgy kell beállítani, hogy ezzel a magyar nemzetiszocializmus ügye mellett használjunk mindazon alkotó népeknek, amelyekkel immár egy közös érdek vezet bennünket. Ez a közös érdek pedig: Európa mentesítése a zsidó-plutokrata és zsidó-bolsevista népszipolyázástól az Új Európa keretén belül. Szervezkedési harcunk jelentősége nem csekélyebb, mint eddig volt, viszont hatványozottabban több s szélesebb körű figyelmet igényel, mert most már nemcsak rólunk, magyarokról van szó, hanem egész Európáról. Akarásunk magva és küzdelmünk benső és szent célja a magyarságság jövőjének továbbépítése. E célból szervezeteink felépítésével, ezek harcával s magatartásával példát kell mutatnunk egy általános nagy magyar közösség megalakítására, melybe beletartozik majd a világ minden táján magát magyarnak elfogadott testvérünk. Olyan népi egységre kell törekednünk, amely a maga tisztaságában és acélosságában alkalmas arra, hogy önmagából — és nem kölcsönvett más népi elemekből — ki tudjon fejlődni kemény, hatalmas tömbbé. A visszatérés — a régi tör■ ténelmi hagyományok látköréből — erre a felismerésre ma még sokak előtt lehet érthetetlen. Lényegileg azonban mégsem változtat a magyar államiság hatalmán, melyre nézve szilárd meggyőződésünk, hogy ez csak nagyobb lehet, mint valaha, ha jókor beilleszkedünk az új rendbe. Kizárólag a magyarságra való támaszkodás csak hasznára lehet népünknek, mert csak tiszta magból lehet hatalmas organizmus. Ha ehhez idő is kell, nem baj. Szervezkedésünk és politikai vonalvezetésünk eme szempontjai abban a biztos tudatban gyökereznek, hogy sikerre vezet a zsidó plutokrácia és a bolsevizmus megsemmisítéséért folyó nagy harc. Nyíltan és kertelés nélkül megmondjuk: erre tettünk fel mindent, nemzetünkért odaadó lelkülettel folytatott politikai küzdelmünket is. Más lehetőséget latba nem vetünk, mert ha ezt tennék, csak népünk sirásói közé állanánk. Az 1942. év megint közelebb visz bennünket céljainkhoz, mint ahogy tíz év óta állandóan közelebb jutunk ahhoz. Aki közülünk nyílt szemmel jár, annak fájhatnak ugyan módszerbeli, üzemi és személyi kérdések, és mondhatná, hogy még mindig igen időszerű volna a „Bátorság!’’ poétikai köszöntésünk szószerinti értelmezése, mert erélyesebben, alaposabban és gyorsabban szeretnénk egy operáción átesve kigyógyulni; de el kell ismernünk: hátrafelé se mi, se a világtörténelem nem haladunk és ha későbben is, de meglesz az igazolásunk, hogy tévtanokat soha nem hirdettünk. — Bár adná a Mindenható, hogy egy nép, mely úgy mint a magyar is, katonai erényekben mindig gazdag volt és szenvedni is tudott, ha kellett, már az idén elérje boldogulásának és fejlődésének révét, az igazi testvériséget. Bátorság! Pálffy Fidél fi zsidó és irodalma kötve Fűzve BARY JÓZSEF: A tiszaeszlári bün— per — — — — — — — 12.— 10.— BOSNYÁK ZOLTÁN: A zsidókérdés — I—II. — — — — — — 5.— — A zsidókérdés törvényes rendezése — — — — — — ——.50 — Istóczy Győző élete és küzdelmei — — — — — — — —.— 1.50 — Harc a zsidó sajtó ellen — — —.50 — Az idegen vér. A zsidókérdés fajpolitikai megvilágításban — ——.50 — Prohászka és a zsidókérdés —.— —.60 — A zsidókérdés újabb alakulása Magyarországon — — — —•— 1— — Szembe Judeával — — — — —.— 5.80 BUBULUS: Utópia. Ábrándok paródiája. — — — — — — —.— —.24 — A kismagyar út. Szabó Dezső új demokráciája — — — — ——.46 — Egolatria, Nietzsche, France, Hussey abrakadabrái — — ——.54 ST. BARTA: Die Judentrage in Ungarn — — — — — — 4.------.— CHALDEUS: A zsidó világszövetség veszedelme az emberiségre. (A kir. ügyészség lefoglalta, a m. kir. bíróság visszaadta) — —.— 8.— HENRY FORD: Der internationale Jude — — — — — — 6.44 —__ KISS I.: A zsidó tehetség titka — —.— —.40 LUZSÉNSZKY A.: A talmud magyarul. 1940. — — — — — — —3.60 — A talmudzsidó. — — — — —.— 2.— — A zsidó nép bűnei. — — — —.— 1.80 MOLNÁR fi..: A hitleri árjatörvények teljes szövege és magyarázata —.— 1.— SERLY A.: A zsidóságra vonatkozó törvények — — — — — —.— —.80 II. KÁROLY: A sárga folt titka — — —--------50 VÁRADY: Anglia és Izrael — — —.-------.40 VITÉZ J.: Csobaji krónika— — — —.— 2.50 .WINGENE: Hová tegyük a zsidókat? Madagaszkár — — .— — —.— —.60 Kapható a „Magyarság” Könyvosztályában: Budapest, II., Hunyadi János út 2. Postán a könyv árának előzetes beküldése után bérmentve szállítjuk. SZÍNHÁZ Ccd fri tutte Felújítás az Operaházban A Cod fan tutte (Mind így csinálják) szövegkönyvírója, Da, Pon'e kissé frivol, fordulataiban nyers és a többi Mozart opera tartalmához és beállítottságához márten értéktelenebb szövegkönyvet szállított Mozartnak, aki csodát műveit a kevésbbá értékes szövegkönyvvel. Azt átdolgozta, átgyúrta, a pajkos szöveget csodálatos zenei masszában oldotta fel. Feldolgozásában az emberi gyarlóságok, a jó és a rossz, a hűség és a hűtlenség összekavarodásából egy bravúros vígoperett született, melynek olykor keserű, olykor vidám hangulatában nemcsak a szerelmi mókák és az élvezetet kereső emberek gondjai,örömed, vagy csalódásai szólalnak meg, hanem valamenynyiünk elé, mint görbe tükök, torzítását vetíti Mozart, a maga felsőbbrendű, mindenen felül emelkedett világnézetét: Így csináljátok valamennyien, akik nem láttak túl az orrotok hegyénél. Ennek a keserű-vidám vigopszártak rendezése, díszletezése és zenei megoldása éppen ezért a kettősségért igen nagy feladatokat ró a karmesterre, a rendezőre, mind pedig az előadóművészeikre. A felújított „Coai fan tutte” Márkus Lászlónak, az Operaház igazgatójának korábbi rendezéséből alakult ki. Felfrissített rendezés és új szereplők jelentik a nem lényegbe vágó újítást. A hosszú, több képből álló daljáték Márkus László rendezése szerint két színpadtéren történik. Az egyikben hatalmas nagy aranyozott oszlopok, súlyos brokát függönyök és érthetetlenül csupasz falak alkotják a dekorációt. A monumentális terem sima aranyozott falai és a lelógő aranyozott függönyök túlságosan sokat nyújtanak a szemnek, lekötik a figyelmet s majdnem, a zene elébe helyezik. A másik képcsoport, mely a kerti jeleneteket foglalja magába, sokkal szerencsésebb. Ennek a díszletezése színesebb, mozgékonyabb, a játékot is kisebb helyre szorítja össze, miáltal a sokkal megfelelőbb kamaraopera, hangulata teremtődik meg. Míg a teremképekben az óriási játékteremben a szereplők elvesznek és valamennyien, mint kis emberkéik mozognak a hatalmas oszlopok tövében, addig a kert jelenetekben harmonikusabban illeszkednek bele. A rendezésnek dicséretre méltó jó tulajdonsága az élénk tempó. A képek megállás nélkül követik egymást. Nem kell várni, míg a színt átrendezik. Hibákígy is akadnak, de ezek semmi esetre sem olyan súlyosak, mintha az opera a díszletezés miatt kétezer-háromszor ilyen hosszú ideig tartana. A szereplők minden igyekezetükkel szolgálták nehéz szerepeiket. A jóindulat nem hiányzik, azonban a megoldással bizony adósak maradnak. Ez áll különösen a női együttesre, akik ebben a mondhatnák „kétlelkű” daljátékban nem tudtak hiánytalanul beilleszkedni. Fiordiligi és Dorabella testvérpárt Osváth Julia és Rigó Magda alakította. Osváth Júlia kitűnően, szépen mozog, azonban hangjával nem tudta mindenütt legyőzni a mozarti szólamok nehézségeit. Néhány finom momentummal azonban még így is megajándékozta hallgatóságát. Rigó Magda nem éli át a Mozart, stílus finomságait. Kár, hogy mozgásában is túlságosan keresett. Szabó Ilonka a szobalány szerepében állandóan jobbra-balra esküszik. Hanggal nem bírja tökéletesen szerepét, mozgással óhajtaná a hiányt pótolni. Mostani szereplésére találó a közmondás: a kevesebb több lett volna, így fárasztja a nézőt és még a jól sikerült részeket is erőltetettnek tünteti fel. Rosier és Losonczy a két szerelmes lovag szerepében kitűnően egészíti ki egymást. Maleczky pedig ősi humorral eleveníti meg a ravaszdi filozófust. A zenekart Ferencsik János vezényelte. Vezénylőpálcája alatt, sajnos, tempó-ingadozások is előfordultak. Egyébként szép pramóikat, különösen az együttesekben felhangzó szép kidolgozási részeket hallottunk. Lányi Viktor fordítása könnyedén gördül. Gábri László Az Admiral mozi jan. 8-tól műsorára tűzte az Egymásért című filmet, mely az amerikai középosztály életét mutatja be. Drámai és megható elemek sorozata ez a film. Főszereplők: James Stewart és Carola Lombard. AZ ÖTÖDIK JUBILEUM A Madách Színházban Pirandello „IV. Henrik“ című drámája sorozatos sikerrel halad a 125-ös előadás felé. A jubiláns előadást január 13-án tartja a színház. Premier péntekem január hó 9 én Sír piros rózsa De Fries Károly-Kovách Kálmán új nagy operettje HONTHY HANNA, BARABÁS SÁRI, FEJES TERI, LATAYAR ÁRPÁD felléptével Fusi Operett szinész 9 ^ —A A Magyar Vívó Szövetség figyelmébe A HTVK I. osztályú női tőrvívó versenyén -"Dí"azonódott többször hangoztatott véleményünk, hogy válogató verseny nélkül nem tanácsos nagy nemzetközi mérkőzésekre bocsájtani női versenyzőinket. Mielőtt a nemzetközi versenyre küldenénk őket, szükséges, hogy versenyt vívjanak a legkiválóbbak s a legállóképesebbek képviseljék külföldön a magyar színeket. Igaz, hogy a jelenlegi versenyzők közül az első négy között csak tussaránykülönbség volt, azonban ez a jelenlegi helyzet, nem biztos, hogy a német-magyar vívóverseny előtt is ez lett volna a vívás eredménye. Úgy látjuk, hogy más kerülhetett volna esetleg be a csapatba, aki épp úgy megállja a helyét, mint azok, akik jelenleg is, és Bécsben is vívtak. A HTVK kiváló versenyzője, Bogáthy Erna lázas betegen vívta meg versenyét, de így is érvényesült kiváló vívó tudása s ha nem is fölényesen, de mégis győzött A fiatalok közül legtehetségesebbek Zsabka (BBTE) és Sigmevi (HTV). Mindkettőjükből kiváló női tőrvívó lesz, ha még többet gyakorolnak. Feltétlenül szóba kell hoznunk a versenybíráskodás kérdését Egyesek megint elfelejtették, hgoy pártatlan versenybírónak kell lenniök. Tévedésekről, vagy talán elfogultságaikról, hozzá nem értésükről többször tanúskodtak s ezt ürelmébe ajánljuk a Magyar Vívó Szövetségnek s arra kérjük ismételten, hogy küldjenek ki minden versenyre pártatlan figyelőket, akik megakadályozzák a sorozatos ,,tévedéseket és az ilyen sorozatosan tévedő versenybírókat mentsék föl megbízatásuktól. Egyúttal föl kell hívnunk a figyelmet azokra a vívókra is, akik soha sincsenek megelégedve a versenybírók ítélkezéseivel s ítéleteikkel igyekszenek a közönséget magukhoz hangolni. Tiltakoznunk kell az ilyen sportszerűtlen viselkedés ellen, amelylyel befolyásolni kívánják a versenybíróság ítéletét. Ebben a kérdésben a Magyar Vívó Szövetségnek intézkednie kell, a magyar vívósport nemzeti érdeke és népszerűsítésének ügye kívánja ezt a Szövetségtől. Intézkednie kell már azért is, hogy a versenyeken a versenyzők tényleges tudása döntse el az eredményt és ne a versenybírók vitatkozzanak a találatokról ... Már gyakorolhatnak a BKE jégpályán a MAC gyorskorcsolyázói A BKE-ből kilépett gyorskorcsolyázók ügye úgy látszik végre elintéződik. A hosszú idő óta vajúdó ügyben csaknem egy év óta áll a harc. A legutóbb megtartott gyorskorcsolyázó verseny beigazolta, hogy a BKE-ből kilépett gyorskorcsolyázók jobbak, mint régi egyletük jelenlegi gyorskorcsolyázói. Ladányi Gedeon és Hidvéghy László fölényesen nyerték a BKE gyorskorcsolyázóival szemben a versenyt a a legjobbnak tartott BKE gyorskorcsolyázó, miután látta, hogy nem győzhet, már a második számnál visszalépett a versenyzéstől. Bácskai-Bogschütz Béla ellen különben is vizsgálat folyik súlyosnak minősíthető ügyben. A verseny után a MAC gyorskorcsolyázó szakosztályának ügyvezető elnöke, Veres Imre és főtitkára, Oláh Dezső fönt jártak Kudróczy ezredesnél, a leventék országos parancsnokánnák, aki elintézte, hogy a MAC kiváló versenyzői, Ladányi és Hidvéghy mint leventeoktatók, gyakorolhatnak a BKE pályán. Ezzel a többi MAC gyorskorcsolyázó ügye is elintézést nyert, úgyhogy a kiváló gyorskorcsolyázók most már belekapocsolódhatnak a gyorskorcsolyázó leventék képzésébe. A MAC gyorskorcsolyázói tehát megtalálták végre a módját a gyakorlásnak, de csak azok segítségével, akik a kiváló gyorskorcsolyázók ügyével nemzeti szempontból törődnek... A Szekrényessy-pár nyerte a műkorcsolyázó páros bajnokságot A magyar műkorcsolyázó bajnoki versenyt hétfőn és kedden bonyolították le a városligeti műjégpályán a BKE rendezésében. Hétfőn délután a férfi és női egyéni bajnokság kötelező gyakorlatait futották le, kedden délben pedig a férfi és a hölgybajnokság benevezett és szabadon választott gyakorlataikkal gyönyörködtették a közönséget, azonkívül a páros bajnokság került sorra. A kedd déli versenyt nagyszámú közönség nézte végig és gyakran megtapsolta a szép mutatványokat. A hölgybajnokságot Botond Györgyi, a férfibajnokságot Kállay Kristóf s páros bajnokságot pedig a Szekrényessy testvérpár nyerte megérdemelten. A verseny végén dr. Belitzay Imre, a BKE elnöke rövid beszéd után osztotta ki a díjakat. Részletes eredmények: Hölgybajnokság: bajnok Botond Györgyi, helyezési szám 5, pontszám 352.92, 2. Sery Éva 7 — 339.27 p, 3. Kékessy Andrea 17 — 331.59 p., 4. Saáry Marika 18 — 331.23 p. Férfibajnokság: bajnok: Kállay Kristóf 5 — 249.75 p., 2. Király Ede 10 — 246.77 p. Párosbajnokság: bajnok: Szekrényessy testvérek 5 hósz„ 2. Szilassy—Kertész 10 h. sz., 3. Matusik—Molnár 15 h. az.