Magyarság, 1966 (42. évfolyam, 1-47. szám)
1966-01-07 / 1. szám
Amerikai Magyar TCCTVUDf ^ ^J* lfcM V Ü.K! SEGÍTŐ KEZET! Dr. BÉKY ZOLTÁN AZ AMERIKAI MAGYAR SZÖVETSÉG IGAZGATÓSÁGI ELNÖKÉNEK felhívása! Az Amerikai Magyar Szövetség ebben az évben érkezett el történelmének egyik fontos határkövéhez, hatvan éves jubileumához. Hatvan nehéz, küzdelmes esztendő van mögöttünk. Két szörnyű világháború, régi Hazánk feldarabolása, a történelem legigazságtalanabb, legkegyetlenebb és legszéngyenteljesebb béke-dikátuma. Trianon, négy millió magyarnak letépése az ősi törzsről, idegen járom, kommunista terror, népünk szinte javának világgá verése; mind olyan borzalmak, hogy csak az Isten végtelen kegyelmének köszönhető, hogy még élünk, hogy van még egy "maradék” a hajdan hatalmas húsz milliós történelmi népből, mely ezer esztendőn keresztül vérzett és hősiesen védte a művelt Nyugatot a keleti barbár hordák ellen. Az idegenbe szakadt magyarság, közöttük első helyen az Amerikai Magyar Szövetségbe tömörült magyarság, ezekben az ítéletes időkben, minden lehetőt elkövetve, próbálta betölteni küldetését s Istentől rendelt hivatását, lélekszakadtig küzdött és harcolt a legmagasabb fórumokon a népünkön elkövetett igazságtalanságok ellen. A hatvan éves jubileum újabb, még elszántabb küzdelmekre és még nagyobb feladatok elvégzésére kötelez. — Akiben csak egyszikrája él még a fajtája iránti szeretetnek,nem lehet közömbös a magyar nép jelenlegi sorsa és jövője iránt. Az Amerikai Magyar Szövetség, mint a múltban kiállt és felemelte tiltakozó szavát a magyar ügyért, a magyar igazságért, a szégyenteljes békék, az elnyomás alatt szenvedő magyar népért, úgy erre az elszánt harcra ma még fokozottabb mértékben szükség van. A Vasfüggöny mögött, Erdélyben, a Felvidéken, Délvidéken pusztul a halálra van ítélve fajtánk. Mit tesz az Amerikai Magyar Szövetség ezekben a válságos időkben? Csak néhányat említek legutóbbi ténykedéseikből. Az M Alapokmányában biztosított jogainkra hivatkozva — eljárunk, követeljük a minden nép számára, — így a magyarság részére is —■ az osztatlanul kijáró emberi szabadságjogokat. Nem szűnünk meg követelni és szorgalmazni: egy FÜGGETLEN és SZABAD MAGYARORSZÁGOT ahol a magyar nép a saját történeti és kulturális hagyományai szerint, saját maga választotta formák között szabadon élhet. A MAGYARSÁG december 17-i számában elsőnek adott hírt arról a sajtókonferenciáról, amit december 9-én tartott New Yorkban, az “Overseas Press Club”-ban Halpern és Patten képviselő, kik Erdély ügyéért küzdenek A most kapott képen a sajtókonferencia előadói szerepelnek. Balróljóbbra: John Chamberlain, a King Features Syndicate kommentátora, dr. Száz Zoltán egyetemi tanár, az AMSz külügyi titkára, mint házigazda, Seymour Halpern, republikánus new yorki országgyűlési képviselő és Edward J. Patten new yersey-i demokrata országgyűlési képviselő. — Naponta kiáltjuk, írjuk, sajtóban, rádióban, kihallgatásokon és beadványokban, azok előtt, akiknek kezében van a döntés és a kis népek sorsa: a szabadság nem egyes népek kiváltsága, hanem az egyetemes emberiségnek elvitathatatlan joga. Mint az imádság az egeket, szakadatlanul ostromoljuk a népek vezetőit, kormányokat és államférfiakat. Mert az Amerika szabad földjén élő magyarság, a jólétben sem feledkezhet meg arról, hogy túl a tengeren nemcsak testvérek, rokonok, barátok vagy hozzátartozók, hanem egy egész NEMZET rabságban, pusztulásra ítélve vergődik. — A testvérsegítő kéz minden mesterséges akadályon keresztül jut. Nem szűnünk meg és nem fáradunk el a magyar ügyért síkra szállani soha. Nem szégyen, hanem nemes, lélekemelő feladat, amelyet a gondviselő Isten miránk bízott. Az Amerikai Magyar Szövetség felhasznál minden alkotmányos és jogos lehetőséget arra, hogy a magyar néppel szemben elkövetett igazságtalanságokra rámutasson és orvoslást kapjon. Az erdélyi magyarság ügyének kivizsgálására, egy éven át a kihallgatások és jegyzőkönyvek Kongresszus elé terjesztésének az eredménye, hogy sikerült képviselőket megnyerni, akik vállalkoztak, hogy Erdélyben személyesen vizsgálják meg a magyarság helyzetét. A képviselők visszatérve úíjukról, nyilatkoztak a világsajtónak és ebben az évben a Kongresszus elé kerül az erdélyi ügy! — Az Egyesült Nemzetek, a Külügyminisztérium és a Kongresszus előtt ott állanak beadványaink: az abortusz-törvény, az emberi szabadságjogok megadása a magyar nép számára, független és szabad Mgyarország, a magyar nép gazdasági megsegítése ügyében... A clevelandi Kongresszus ennek a nagy munkának a végzésére a legkiválóbb és legalkamasabb egyéneket állította: Füry Lajos titkárunk, és dr. Száz Zoltán külügyi titkárunk, valamint Fiók Albert országos elnökünk, dr. Székely Imre, dr. Nádas János alelnökeink, Eszenyi László, Kecskeméthy József, gróf Teleki Béla, gróf Czikann-Zichy Móric, Bodnár Gábor, báró Végváry-Neuman Ede, Mgrs. Szabó János prelátus, a magyar lapok részéről Gombos Zoltán, dr. Hoványi Gyula, Szebedinszky Jenő főszerkesztők és mások. (Folytatás a 3. oldalon) u&p. •magyar hírnök* PO Box 27 New Brunswick, N.J. at 12 cents per copy “MAGYARSÁG” — 1 ‘HUNGARIAN PEOPLE” Egyes szám ára 12 cent Vol. XLII. évfolyam PITTSBURGH, PA. — U. S. A. 1966. január 7. No. 1. szám. Egy évre csak 6 dollár! Eckhardt-előadás Newyorki olvasóinkat értesítjük, hogy az Amerikai Magyar Szövetség kulturális és történelmi előadás-sorozata keretében január 14-én, pénteken este 8 óra 30 perces kezdettel Dr. ECKHARDT TIBOR v. rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, volt népszövetségi fődelegátus előadást tart "Hogyan jutott Erdély kétszer román kézre? címmel. Az előadás színhelye az Árpád Hall (323 B 82nd Street) Az előadás szervezője Miró István, mint az American Hungarian Federation of the State of New York, Inc. elnöke. Tekintettel az erdélyi kérdések végtelenül aktuális voltára, kérjük olvasóinkat, hogy newyorki magyar baráti körükben mindenkit értesítsenek enről a hírről. NEM ÁLLAMPOLGÁROK januárban jelentkezni tartoznak a postahiatalban kapható hivatalalos űrlap kitöltésével! MAGYARSÁG más, mint a többi!