Makói Népujság, 1947. április (3. évfolyam, 73-96. szám)

1947-04-19 / 87. szám

■ji_______________________­__________ Bognáripari munkadíjak (Magyar Közlöny 79. szám, 105.002—1947. Ip. M. sz. rendelete.) A rendelet a bognáriparosokat 5 terü­leti csoportra osztja be. Az I. területi csoportba tartozó bognáriparosok által készített járművek és járműalkatrészek legmagasabb eladási árai a következők (az első számok anyaggal, a második számok anyag nélkül, forintban­­érten­dők: 1. Könnyebb igásszekér (kb. 150—170 cm hosszú) 920, 560. 2. Könnyű igásszekér (kb. 185 cm hosszú) 970, 590. 3. Középnehéz igásszekér (kb. 200 cm hosszú) 1020, 640. 4. Nehéz igásszekér (kb. 215 cm hos­­­szú) 1120, 640. 5. Nehezebb igásszekér (kb. 245 cm hosszú) 1220, 680. A szekérhez az alábbi alkatrészek tar­toznak: 4 drb kerék, 1 pár oldal (olda­lanként 2 drb hosszú és 11—14 drb rö­vid körfával), eleje (1 pár rúdszárny, 1 drb tengelyágy, 1 drb vánkos, 1 drb förgettyfi, 1 drb juhafa), hátulja (1 drb nyújtó, 1 pár nyújtószárny, 1 drb ten­­­gelyágy, 1 drb vánkos), első-, hátsó­­saroglya és fenékdeszka, 2 drb hámfa, 4 drb lőcs, 2 drb terhére, 1 drb hajló és 1 drb rúd. A javítási munkák díjai a következők: 1 drb kerékagy 25.20—34.60, 20.90— 25.20. 1 drb keréktalp 7.00—9.10, 4.40—5.30. 1 drb küllő 3.50—4.60, 2.20—2.60. 1 drb oldal (2 drb hosszú és 11—13 drb rövid körfával) 108.00—114.00, 77.00— 93.20. 1 pár rúdszárny 56.10—78.60, 27.80— 33.70. 1 drb tengelyágy 22.60—30.20, 15.60— 18.20. 1 drb vánkos 12.50—16.70, 8.70—10.50. 1 drb förgettyű 12.50—16.70, 3.50—10.50 1 drb juhafa 6.70—9.00, 3.50—4.20. 1 drb nyújtó 22.40—32.80, 12.20—14.70. 1 pár nyujtószárny 45.80—57.00, 20.90 —25.20. 1 drb első saroglya (3 drb közfával) 31.30—41.80, 17.40—21.00.­­ 1 drb hátsó saroglya (3 drb közfával) 38.90—41.80, 20.90—25.20. Fenékdeszka 37.80—50.40, 6.90—8.40. 1 drb hámfa 7.00—9.50, 5.20—6.30. 1 drb lőcs 14.80—20.00, 10.40—12.60. 1 drb ferhérc 12.10—15.80, 6.90—8.40. 1 drb hasló 10.60—13.40, 5.20—6.30. 1 drb szekérrúd 25.00—30.00, 13.90— 16.80. Az árak aszerint változnak, hogy köny­­nyebb, könnyű, középnehéz, nehéz vagy nehezebb igásszekér alkatrészeiről van szó. Fenti árak az I. területi csoportban érvényesek. A II. területi csoportban az anyaggal együtt számított áraknak 75 %-a, az anyagnélküli áraknak 66%-a, a III. területi csoportban az anyaggal együtt számított áraknak 68%-a, anyag­nélküli áraknak 54%-a, a IV. területi csoportban az anyaggal együtt számí­tott áraknak 65%-a, az anyagnélküliek­nek 66%-a, az V. területi csoportban pe­dig az anyaggal együtt számított árak­nak 58%-a, az anyagnélkülieknek pedig 54%-a kérhető. A rendeletben nem szereplő egyéb gazdasági eszközök eladási árának és javítási díjának megállapítására minden községben bizottságot kell alakítani. A bizottságnak 3 tagja van: a községi elöl­járóság, a termelési bizottság és a bog­náriparosok egy-egy kiküldöttje. A bi­zottság által megállapított árak nem le­hetnek magasabbak az 1939. évi augusz­tus 26-án rögzített ár 3,6-szeresénél. Jól értesült a város, a megye, az ország és világ minden eseményéről a Makói Népújság Színház Szombaton este 8 órakor a Hagyma­­házban „Bubus" zenés vígjáték. Az elő­adás után: nagy „Művészbál", tánc reg­gelig. Szombaton délután 4 órakor: „Mit su­sog a fehér akác". Egyforintos hely­árakkal. Vasárnap délután fél 4 órakor: Bubus, zenés vígjáték. MAKÓI NÉPÚJSÁG Mezőgazdaságunk értékesítési lehetőségei export viszonylatban A hároméves tervvel kapcsolatban felmerül a mezőgazdasági termé­nyeknek értékesítési kérdése. A múltban az ország feltűnően agrárjellegű volt, ennek megfelelően az ország kivitele is jórészt mező­gazdasági cikkekből adódott. Kérdés, hogy ezt a viszonyt a földreform, valamint a hároméves­ terv mennyiben változtatta meg és főleg milyen irányban. Az elmúlt rendszerben a nagybir­tok lehetőleg olyan terményeket do­bott piacra, amelyeknek az elhelye­zése biztosítva volt. Politikai, gazda­sági és társadalmi befolyással el tudták érni, hogy a magyar viszo­nyok között veszteséges üzemága­kat,, mint például gabonatermelés, fenntartottak, sőt olyan nagy mér­tékben termeltek, hogy tekintélyes tételek jutottak exportpiacra. Köztu­domásús, hogy a gabonafélének, kü­lönösen a magyar búzának az elhe­lyezése 1929 óta a kormánynak mindig a lehető legnagyobb gondot okozta, azután pedig rendszerré vált, hogy ezt a termelési ágat kor­látozás nélkül fenntartsák és az ex­portnál árral egészítsék ki, amiből az államnak, mint tudjuk, igen te­kintélyes ráfizetése (Származott. Súlyos milliókra rúgtak ezek az összegek, amelyek legnagyobbrészt dolgozó emberek megadóztatásából származtak. Még a háború előtt történtek tudo­mányos vizsgálatok arra vonatkozó­­lag, hogy egy esetleges földreform a nemzet jövedelmezőségét emeli-e, avagy csökkenti. Már abban az idő­ben világosan kitűnt, hogy a kisbir­­tokrendszer, a kisüzem, önmagában is, de ezenkívül nemzetgazdaságilag is feltűnően és sokkal nagyobb mér- . lékben jövedelmező, mint az uradal­mak. -| .1 *!*&■. A jövelemezőséget azonban azon­­­nos értékkel abban az időben pengő- s ban, ma pedig forintban lehet le­mérni. Nem az a döntő, hogy példá­ul gabonából az uradalom hozott ki nagyobb termésátlagot, mert ez kö­vetkezik az uradalmak gabonater­melésre beállított gazda­sági politi­kájából. A kisüzem ugyanakkor a mezőgazdasági kisebb terményekből, tehát az összes állat és állati termé­kek, azonkívül zöldség és gyümölcs, konyhakerti terményekből, magvak­ból, stb. állított elő nagyobb értéket. Ezeknek a terményeknek az elhe­lyezése és értékesítése sem a gazdá­nak, sem pedig az államnak soha sem jelentett gondot, mégis az akko­ri kisbirtokosok szervezetlenségének következtében az ebből származó nagy haszon nem a termelő kezéhez folyt, vissza, hanem a közvetítő ke­reskedelemhez. A földreform óta gyakran hagzot­­ta­k el olyan kijelentések, hogy a magyar mezőgazdaság az ország belső szükségletét sem fogja ellátni, külföldi piacokra pedig egyáltalán nem is számíthat. A külföldi piacoknak az elbírálá­sa nemcsak az ország jelenlegi gaz­dasági helyzetétől függ, hanem a tő­lünk exportáló államok felvevő ké­pességétől. A háború eléggé megtaní­totta az európai államokást arra, hogy legbiztosabban minden ország a népessége ellátására úgy számít­hat, ha a legszükségesebb élelmezé­si, vagy ipari tömegcikkeket saját maga állítja elő. Ebb­l indultak ki a háborús autor­­ákiás törekvések. A háborúnak ezt az európai álla­mokra kiható önellátási politikáját kétségtelenül még a mai napig is le­het érezni. Feltűnő, hogy egyes mezőgazda­sági cikkekben, amelyeket ebben az önellátási program keretében termé­szetes közgazdasági, vagy egyéb vi­szonyok miatt nem lehet, megoldani, most a háború után igen élénk ke­reslet és még feltűnőbb, rendkívül csekély kínálat mutatkozik, így pl. gazdasági vetőmagvakban, különösen az északi államok tanú­sítanak rendkívül nagy érdeklődést, ezeknek a magvaknak legnagyobb részét a háború előtt külföldi beho­zatallal biztosították, mert az északi­­klíma megtermelésre természeti adottságánál fogva nem alkalmas. Ez volt az oka annak, hogy mag­­termeltető, külföldi cégek közvetle­nül szerződtek le magyar gazdák­kal hogy a külföldi állam vetőmag­szükségletét már előre biztosítsák. Tekintve, hogy a földreform nem változtatta meg az ország klimati­kus adottságait, sőt a birtokok fel­osztása a tekintélyes kézimunkaerőt igénylő termelési ágaknak nyújt na­gyobb lehetőséget, ezt a termelési programot feltétlenül miinél nagyobb arányban érdemes a jövedelmezőség és az exportlehetőségek miatt fej­leszteni. Meg kell még azt is említeni, hogy a háború ellenére egyes­ euró­pai államokban az önelátásii törek­vések továbbra is tartanak. Például Anglia esetében ezt a lépést az indo­kolja, hogy a háború során elég te­kintélyes hatóteret vesztettek és ez­ze­l a csökkentett hajóállománnyal ,nem látják biztosítva a külföldről történő ellátásukat. Ugyanakkor az állatállomány növelését is­ célul tűz­ték ki, aminek az a következményei, hogy tekintélyes területeket fognak tömegtakarmány termelésre beállíta­ni, ez egyrészt a kenyérgabona ro­vására történik, másrészt az abrak­­takarmány vonalon hiányokat fog eredményezni. Tehát Angliának az önellátási politikája csak részben fog önellátást biztosítani, mert ugyanakkor, bár kisebb tömegű, de nagyértékű­ mezőgazdasági behoza­talra fog szorulni. Nem lehet fi­gyelmen kívül hagyni azt sem, hogy ez a termeléspolitika még további kihatással lesz az angol gazdasági életre, nevezetesen, amennyiben ők az önellátás minél teljesebb mértékű megvaló­sítására törekednek, egyidő­­ben egyéb cikkéből számottevő be­hozatalra fognak szorulni. Ezek a cikkek azonban kis térfogatú, de nagyértékű­ terményt fognak képvi­selni. Magyar vonatkozásban ez annyit­­jelent, hogy az Angliába irányuló baromfi- és sertésexport sokkal na­gyobb mértékű kibontakozást fog eredményezni, mint pH. volt a hábo­rú előtt, mivel pedig a­ baromfi és sertés tenyésztésnek a kisbirtok mint üzemtípus sokkal inkább megfelelő,­­mint volt­ az uradalom, ennél fogva el lehet mondani, hogy a földbirtok­­reform nemzetgazdasági szempont­ból feltétlenül a jobb és jövedelme­zőbb életet nyújtja a paraszts­ágnak. Dr Antal Pál.. ----------------------------------------------------------------------------------------­ — Értesítem kedves vendégeimet, hogy a mai nappal vendéglőmet újból kinyitottam A régi konyhát bevezetem:­­ meleg és hideg ételek SS*. Kiváló borokról és különféle likőrökről gondoskodva. Minden este László Karcsi és cigányzenekara muzsikál. Szíves pártfogást kér: Tikácsné, Lőrinc Juliánna vendéglős. _______________________________________________________________ 1947 április 19 SPORT­1 1 . Szombaton este: HTVE-MMTE ökölvívás A két szép győzelem és a nagy kö­zönségsiker után az MMTE a kerü­let egyik legjobb csapatával méri össze erejét a mai versenyen. A ta­lálkozónak különös érdekessége a kerületi válogatottban szereplő ver­senyzőknek az indulása. A makóiak közül Herczegh, Kecskés és Fekete válogatottsága biztos. Az MTK a következő csapattal szerepel a versenyen: légsúly: Lát­­rányi, harmatsúly: Papp, pehely­súly: Fekete, Gyantás, Váltósúly: Erdei, Kecskés, középsúly: Kisalagi, félnehézsúly: Czene, nehézsúly: Ko­csis. A verseny este 8 órakor a leányiskola­­tornatermében kerül megrendezésre. A versennyel kapcsolatban, mint szomorú tényt kell lerögzíteni, hogy Makón egyetlen a teremsportnak alkalmas helyiség a Hagymaház, amelynek azonban annyira túlzsú­folt a programja, hogy csak igen ritkán kaphatják meg a sportolók. A keletcsanádi mérkőzések játék­vezetői: MTE—GyAC: Kristóff, Mezőko­­vácsháza—Szarvas: Kiss, Kétegyhá­­za—Újkígyós: Csíki, Gád, MaDISz —Kaszaper: Vranka, Végegyháza— Kunágota: Baranyi, Magyarbánhe­­gyes—Medgyesbodzás: Simon, N-bámhegyes—Dombegyháza, Eleki, Almáskamarás—MTE II.: Arató, Kevermes—Medgy. Bar. II.: Ban­kó. DLASz ifi—BLASz ifi vál. 1:1 Tegnap délután játszott a két ke­rület (budapesti és délkerületi) ifi válogatott csapata Budapesten egy­mással. A mérkőzés szép és élvezetes sportot nyújtott, amelyben, a déli ifik egyenrangú ellenfelei voltak a pestieknek. A déli csapatban játszott balszél­­sőt Pál és Mit­ler­halfot, az MTK két csatárjátékosa. A déliek gólját Csikar (Mórav­árosa TE) rúgta. Az NB II. osztály játékvezetői: A Jt. a vasárnapi gördülő mérkő­zéseire az alábbi vezetőket küldte ki: Gyula, GyTE— MVSE: Harsá­nyi.’ (Kelet,) Elektromos—Ganz TE R. Takács. Békéscsaba, B. Előre__ Kecskeméti AC: Krém­er, B. MÁV— Tisza, Pintér,­­Kőbánya-^­Postás: Kohányi, Kondoros—SzMTE: Pusz­tai, Kecskeméti TE—Wolfner SE: Berdó. EGY darab nehéz, vasból készült két­­tűzhelyes kaftansparket, egyiken kari­kákkal, másikon karika és üst nélkül, eladó. Értekezni lehet a Makói Népújság kiadóhivatalában. 13 kishold here Dálon nyári használatra kiadó. Batthyány­ u. 20­ b. Takácsné. 1726 VENDÉGLŐI pultot, asztalokat, széke­ket megvételre keresek. Váradi­ u. 52. szám, 1693 MAKÓI NÉPÚJSÁG demokratikus politikai napilap. Felelős szerkesztő: Koncsek László.­­ Felelős kiadó: Kónya Lajos. Makói „Szabadság" Nyomdaipari­­?§. Makó, Szegedi­ utca 1. szám. Felelős nyomdavezető: Halász Ferim­

Next