Makói Népujság, 1947. április (3. évfolyam, 73-96. szám)
1947-04-19 / 87. szám
■ji_________________________________ Bognáripari munkadíjak (Magyar Közlöny 79. szám, 105.002—1947. Ip. M. sz. rendelete.) A rendelet a bognáriparosokat 5 területi csoportra osztja be. Az I. területi csoportba tartozó bognáriparosok által készített járművek és járműalkatrészek legmagasabb eladási árai a következők (az első számok anyaggal, a második számok anyag nélkül, forintbanértendők: 1. Könnyebb igásszekér (kb. 150—170 cm hosszú) 920, 560. 2. Könnyű igásszekér (kb. 185 cm hosszú) 970, 590. 3. Középnehéz igásszekér (kb. 200 cm hosszú) 1020, 640. 4. Nehéz igásszekér (kb. 215 cm hosszú) 1120, 640. 5. Nehezebb igásszekér (kb. 245 cm hosszú) 1220, 680. A szekérhez az alábbi alkatrészek tartoznak: 4 drb kerék, 1 pár oldal (oldalanként 2 drb hosszú és 11—14 drb rövid körfával), eleje (1 pár rúdszárny, 1 drb tengelyágy, 1 drb vánkos, 1 drb förgettyfi, 1 drb juhafa), hátulja (1 drb nyújtó, 1 pár nyújtószárny, 1 drb tengelyágy, 1 drb vánkos), első-, hátsósaroglya és fenékdeszka, 2 drb hámfa, 4 drb lőcs, 2 drb terhére, 1 drb hajló és 1 drb rúd. A javítási munkák díjai a következők: 1 drb kerékagy 25.20—34.60, 20.90— 25.20. 1 drb keréktalp 7.00—9.10, 4.40—5.30. 1 drb küllő 3.50—4.60, 2.20—2.60. 1 drb oldal (2 drb hosszú és 11—13 drb rövid körfával) 108.00—114.00, 77.00— 93.20. 1 pár rúdszárny 56.10—78.60, 27.80— 33.70. 1 drb tengelyágy 22.60—30.20, 15.60— 18.20. 1 drb vánkos 12.50—16.70, 8.70—10.50. 1 drb förgettyű 12.50—16.70, 3.50—10.50 1 drb juhafa 6.70—9.00, 3.50—4.20. 1 drb nyújtó 22.40—32.80, 12.20—14.70. 1 pár nyujtószárny 45.80—57.00, 20.90 —25.20. 1 drb első saroglya (3 drb közfával) 31.30—41.80, 17.40—21.00. 1 drb hátsó saroglya (3 drb közfával) 38.90—41.80, 20.90—25.20. Fenékdeszka 37.80—50.40, 6.90—8.40. 1 drb hámfa 7.00—9.50, 5.20—6.30. 1 drb lőcs 14.80—20.00, 10.40—12.60. 1 drb ferhérc 12.10—15.80, 6.90—8.40. 1 drb hasló 10.60—13.40, 5.20—6.30. 1 drb szekérrúd 25.00—30.00, 13.90— 16.80. Az árak aszerint változnak, hogy könynyebb, könnyű, középnehéz, nehéz vagy nehezebb igásszekér alkatrészeiről van szó. Fenti árak az I. területi csoportban érvényesek. A II. területi csoportban az anyaggal együtt számított áraknak 75 %-a, az anyagnélküli áraknak 66%-a, a III. területi csoportban az anyaggal együtt számított áraknak 68%-a, anyagnélküli áraknak 54%-a, a IV. területi csoportban az anyaggal együtt számított áraknak 65%-a, az anyagnélkülieknek 66%-a, az V. területi csoportban pedig az anyaggal együtt számított áraknak 58%-a, az anyagnélkülieknek pedig 54%-a kérhető. A rendeletben nem szereplő egyéb gazdasági eszközök eladási árának és javítási díjának megállapítására minden községben bizottságot kell alakítani. A bizottságnak 3 tagja van: a községi elöljáróság, a termelési bizottság és a bognáriparosok egy-egy kiküldöttje. A bizottság által megállapított árak nem lehetnek magasabbak az 1939. évi augusztus 26-án rögzített ár 3,6-szeresénél. Jól értesült a város, a megye, az ország és világ minden eseményéről a Makói Népújság Színház Szombaton este 8 órakor a Hagymaházban „Bubus" zenés vígjáték. Az előadás után: nagy „Művészbál", tánc reggelig. Szombaton délután 4 órakor: „Mit susog a fehér akác". Egyforintos helyárakkal. Vasárnap délután fél 4 órakor: Bubus, zenés vígjáték. MAKÓI NÉPÚJSÁG Mezőgazdaságunk értékesítési lehetőségei export viszonylatban A hároméves tervvel kapcsolatban felmerül a mezőgazdasági terményeknek értékesítési kérdése. A múltban az ország feltűnően agrárjellegű volt, ennek megfelelően az ország kivitele is jórészt mezőgazdasági cikkekből adódott. Kérdés, hogy ezt a viszonyt a földreform, valamint a hároméves terv mennyiben változtatta meg és főleg milyen irányban. Az elmúlt rendszerben a nagybirtok lehetőleg olyan terményeket dobott piacra, amelyeknek az elhelyezése biztosítva volt. Politikai, gazdasági és társadalmi befolyással el tudták érni, hogy a magyar viszonyok között veszteséges üzemágakat,, mint például gabonatermelés, fenntartottak, sőt olyan nagy mértékben termeltek, hogy tekintélyes tételek jutottak exportpiacra. Köztudomásús, hogy a gabonafélének, különösen a magyar búzának az elhelyezése 1929 óta a kormánynak mindig a lehető legnagyobb gondot okozta, azután pedig rendszerré vált, hogy ezt a termelési ágat korlátozás nélkül fenntartsák és az exportnál árral egészítsék ki, amiből az államnak, mint tudjuk, igen tekintélyes ráfizetése (Származott. Súlyos milliókra rúgtak ezek az összegek, amelyek legnagyobbrészt dolgozó emberek megadóztatásából származtak. Még a háború előtt történtek tudományos vizsgálatok arra vonatkozólag, hogy egy esetleges földreform a nemzet jövedelmezőségét emeli-e, avagy csökkenti. Már abban az időben világosan kitűnt, hogy a kisbirtokrendszer, a kisüzem, önmagában is, de ezenkívül nemzetgazdaságilag is feltűnően és sokkal nagyobb mér- . lékben jövedelmező, mint az uradalmak. -| .1 *!*&■. A jövelemezőséget azonban azonnos értékkel abban az időben pengő- s ban, ma pedig forintban lehet lemérni. Nem az a döntő, hogy például gabonából az uradalom hozott ki nagyobb termésátlagot, mert ez következik az uradalmak gabonatermelésre beállított gazdasági politikájából. A kisüzem ugyanakkor a mezőgazdasági kisebb terményekből, tehát az összes állat és állati termékek, azonkívül zöldség és gyümölcs, konyhakerti terményekből, magvakból, stb. állított elő nagyobb értéket. Ezeknek a terményeknek az elhelyezése és értékesítése sem a gazdának, sem pedig az államnak soha sem jelentett gondot, mégis az akkori kisbirtokosok szervezetlenségének következtében az ebből származó nagy haszon nem a termelő kezéhez folyt, vissza, hanem a közvetítő kereskedelemhez. A földreform óta gyakran hagzottak el olyan kijelentések, hogy a magyar mezőgazdaság az ország belső szükségletét sem fogja ellátni, külföldi piacokra pedig egyáltalán nem is számíthat. A külföldi piacoknak az elbírálása nemcsak az ország jelenlegi gazdasági helyzetétől függ, hanem a tőlünk exportáló államok felvevő képességétől. A háború eléggé megtanította az európai államokást arra, hogy legbiztosabban minden ország a népessége ellátására úgy számíthat, ha a legszükségesebb élelmezési, vagy ipari tömegcikkeket saját maga állítja elő. Ebbl indultak ki a háborús autorákiás törekvések. A háborúnak ezt az európai államokra kiható önellátási politikáját kétségtelenül még a mai napig is lehet érezni. Feltűnő, hogy egyes mezőgazdasági cikkekben, amelyeket ebben az önellátási program keretében természetes közgazdasági, vagy egyéb viszonyok miatt nem lehet, megoldani, most a háború után igen élénk kereslet és még feltűnőbb, rendkívül csekély kínálat mutatkozik, így pl. gazdasági vetőmagvakban, különösen az északi államok tanúsítanak rendkívül nagy érdeklődést, ezeknek a magvaknak legnagyobb részét a háború előtt külföldi behozatallal biztosították, mert az északiklíma megtermelésre természeti adottságánál fogva nem alkalmas. Ez volt az oka annak, hogy magtermeltető, külföldi cégek közvetlenül szerződtek le magyar gazdákkal hogy a külföldi állam vetőmagszükségletét már előre biztosítsák. Tekintve, hogy a földreform nem változtatta meg az ország klimatikus adottságait, sőt a birtokok felosztása a tekintélyes kézimunkaerőt igénylő termelési ágaknak nyújt nagyobb lehetőséget, ezt a termelési programot feltétlenül miinél nagyobb arányban érdemes a jövedelmezőség és az exportlehetőségek miatt fejleszteni. Meg kell még azt is említeni, hogy a háború ellenére egyes európai államokban az önelátásii törekvések továbbra is tartanak. Például Anglia esetében ezt a lépést az indokolja, hogy a háború során elég tekintélyes hatóteret vesztettek és ezzel a csökkentett hajóállománnyal ,nem látják biztosítva a külföldről történő ellátásukat. Ugyanakkor az állatállomány növelését is célul tűzték ki, aminek az a következményei, hogy tekintélyes területeket fognak tömegtakarmány termelésre beállítani, ez egyrészt a kenyérgabona rovására történik, másrészt az abraktakarmány vonalon hiányokat fog eredményezni. Tehát Angliának az önellátási politikája csak részben fog önellátást biztosítani, mert ugyanakkor, bár kisebb tömegű, de nagyértékű mezőgazdasági behozatalra fog szorulni. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy ez a termeléspolitika még további kihatással lesz az angol gazdasági életre, nevezetesen, amennyiben ők az önellátás minél teljesebb mértékű megvalósítására törekednek, egyidőben egyéb cikkéből számottevő behozatalra fognak szorulni. Ezek a cikkek azonban kis térfogatú, de nagyértékű terményt fognak képviselni. Magyar vonatkozásban ez annyitjelent, hogy az Angliába irányuló baromfi- és sertésexport sokkal nagyobb mértékű kibontakozást fog eredményezni, mint pH. volt a háború előtt, mivel pedig a baromfi és sertés tenyésztésnek a kisbirtok mint üzemtípus sokkal inkább megfelelő,mint volt az uradalom, ennél fogva el lehet mondani, hogy a földbirtokreform nemzetgazdasági szempontból feltétlenül a jobb és jövedelmezőbb életet nyújtja a parasztságnak. Dr Antal Pál.. ---------------------------------------------------------------------------------------- — Értesítem kedves vendégeimet, hogy a mai nappal vendéglőmet újból kinyitottam A régi konyhát bevezetem: meleg és hideg ételek SS*. Kiváló borokról és különféle likőrökről gondoskodva. Minden este László Karcsi és cigányzenekara muzsikál. Szíves pártfogást kér: Tikácsné, Lőrinc Juliánna vendéglős. _______________________________________________________________ 1947 április 19 SPORT1 1 . Szombaton este: HTVE-MMTE ökölvívás A két szép győzelem és a nagy közönségsiker után az MMTE a kerület egyik legjobb csapatával méri össze erejét a mai versenyen. A találkozónak különös érdekessége a kerületi válogatottban szereplő versenyzőknek az indulása. A makóiak közül Herczegh, Kecskés és Fekete válogatottsága biztos. Az MTK a következő csapattal szerepel a versenyen: légsúly: Látrányi, harmatsúly: Papp, pehelysúly: Fekete, Gyantás, Váltósúly: Erdei, Kecskés, középsúly: Kisalagi, félnehézsúly: Czene, nehézsúly: Kocsis. A verseny este 8 órakor a leányiskolatornatermében kerül megrendezésre. A versennyel kapcsolatban, mint szomorú tényt kell lerögzíteni, hogy Makón egyetlen a teremsportnak alkalmas helyiség a Hagymaház, amelynek azonban annyira túlzsúfolt a programja, hogy csak igen ritkán kaphatják meg a sportolók. A keletcsanádi mérkőzések játékvezetői: MTE—GyAC: Kristóff, Mezőkovácsháza—Szarvas: Kiss, Kétegyháza—Újkígyós: Csíki, Gád, MaDISz —Kaszaper: Vranka, Végegyháza— Kunágota: Baranyi, Magyarbánhegyes—Medgyesbodzás: Simon, N-bámhegyes—Dombegyháza, Eleki, Almáskamarás—MTE II.: Arató, Kevermes—Medgy. Bar. II.: Bankó. DLASz ifi—BLASz ifi vál. 1:1 Tegnap délután játszott a két kerület (budapesti és délkerületi) ifi válogatott csapata Budapesten egymással. A mérkőzés szép és élvezetes sportot nyújtott, amelyben, a déli ifik egyenrangú ellenfelei voltak a pestieknek. A déli csapatban játszott balszélsőt Pál és Mitlerhalfot, az MTK két csatárjátékosa. A déliek gólját Csikar (Móravárosa TE) rúgta. Az NB II. osztály játékvezetői: A Jt. a vasárnapi gördülő mérkőzéseire az alábbi vezetőket küldte ki: Gyula, GyTE— MVSE: Harsányi.’ (Kelet,) Elektromos—Ganz TE R. Takács. Békéscsaba, B. Előre__ Kecskeméti AC: Krémer, B. MÁV— Tisza, Pintér,Kőbánya-^Postás: Kohányi, Kondoros—SzMTE: Pusztai, Kecskeméti TE—Wolfner SE: Berdó. EGY darab nehéz, vasból készült kéttűzhelyes kaftansparket, egyiken karikákkal, másikon karika és üst nélkül, eladó. Értekezni lehet a Makói Népújság kiadóhivatalában. 13 kishold here Dálon nyári használatra kiadó. Batthyány u. 20 b. Takácsné. 1726 VENDÉGLŐI pultot, asztalokat, székeket megvételre keresek. Váradi u. 52. szám, 1693 MAKÓI NÉPÚJSÁG demokratikus politikai napilap. Felelős szerkesztő: Koncsek László. Felelős kiadó: Kónya Lajos. Makói „Szabadság" Nyomdaipari?§. Makó, Szegedi utca 1. szám. Felelős nyomdavezető: Halász Ferim