Makói Ujság, 1943. május (9. évfolyam, 97-122. szám)
1943-05-14 / 108. szám
1943 május 14. t MOSOLKÓ SÍROK Tizenötmillió kisisten. Csapadékhiány lévén, ismét felmerültt a mesterséges esőcsinálás gondolata. A Meteorológiai Társaság szakülésén két kiváló tekintélyünk előadás keretében ismertette elméletét. Eszerint nem elképzelhetetlen a mesterséges eső és hangsúlyozták a kísérletek végzésének kívánatosságát. Nos, épen az ellenkező az, amit én óhajtok hangsúlyozni. A magas kormány közbelépését és a kísérletek jóerőre való megtiltását kérem. Mert kérésni is ijesztő, mi lesz itt, ha egyszer elérkezünk arra a fokra, hogy mesterségesen tudunk esőt csinálni. A kérdések özöne tolul az ember ajkára: Ki fogja eldönteni, hogy mikor és hol, milyen és mennyi eső legyen? Mi lesz, ha a kukoricára eső kell, a szőlőre meg nem? Kinek a javára döntenek, ha a krumpliföld tulajdonosa bemegy a városi esőcsináló hivatalba és bő csapadékot kér, ugyanakkor pedig a gyümölcsösgazda barackot akar szedni a másnapi piacra és öklével veri az asztalt, hogy neki száraz idő legyen és meg ne próbálja nyitni a város az ég csatornáit?! Ki vállalja a felelősséget, ha vallami befolyásos egyesület, a kerti ünnepélyére szép napsütést kíván, de ugyanakkor nagymosásra készül a Tini néni és azt követeli, hogy neki esőt varázsoljanak a vizesdézsájába. Kétségtelen ugyebár, hogy a megoldás kissé komplikáltnak látszik. Mert hiszen nyilvánvaló, hogy például a zöldvendégillősök, fagyilakosok, strandok, vadevezősök az egész nyárra meleg, száraz időt kívánnak, ugyanakkor sűrű és kiadós csapadékért fognak kilincselni a zöldségesek és a porban fut-dokló városi lakoságnak az a része, amelyhez fedezet hiányában nem jut el a locsodó autó. Kinek a javára döntenek és ki dönt? Kit kell megkörnyékezni, kihez kell protekció? És mégis van megoldás. Az egyetlen lehetséges. Parcellázni kell az égbotot. Parcellázni a napot, a felhőket, a széljárást. Kiki a háza és birtoka felett tulajdonba veszi a természeti erőket, a maga felhőét, napját, szelét és azokkal tetszése szerint gazdálkodik. Ha akarja, nap süt, ha akarja, eső esik, ha akarja, szél fú. Ideális lesz. Egyazon percben Kovács János földjére hullik az alkalmas eső, jobb szomszédja szőlőjét süti a napocska és ballszomszédjánál, fújdogál a hideg szél. Vagy esetleg Kis Péter udvarán a viráos kertre esik az eső, két méterrel odébb a kiterített tarhonyára süt a nap és tőle ötlépésre langy szellő szárítgatja a frissen mosott fehérneműt. Kiki megkapja a maga egét. Honunk 15 millió lakosa megannyi kisisten lesz. Hiszen manapság úgyis mindenki az szeretne lenni, Kiss József. Makó megyei város polgármesterétől. 10.416/1943. Tárgy: A volt vásártéri levente gyakorlóterület bérbeadása. Hirdetmény A volt vásártéri levente gyakorlóterületet 1943. évi május 15-én délelőtt 10 órakor a városi gazdagsági hivatalban tartandó árverésen legeltetés céljára bérbeadatom. Makó, 1943. május 11. Dr. Bécsy Bertalan 3093 polgármester MAKÓI ÚJSÁG S 9 magyar rész délvidéki útja és makói látogatása Pár őszinte szó a cserkészetről A magyar cserkészmozgalom országos főcserkésze, vitéz kisbarnak.i Farkas Ferenc altábornagy május 8, 9 és 10-én cserkészkörúton volt a szegedi V. cserkészkerület területén. A szegedi, szentesi, vásárhelyi csapatok meglátogatása után Bácskának vette útját. Az újonnan felszabadult délvidéki területen ez volt az első magasabbrendű cserkészlátogatás. A szabadkai, bajmoki, zombori, újvidéki, kulai, óbecsei, zentai és magyarkanizsai cserkészek elfogadott lélekkel és meghatódva fogadták mindenütt a főcserkészt. Szabadkán 9-én 100 cserkésztiszt részvételével tisztigyűlés volt, aznap este pedig Újvidéken rendeztek tiszteletére nagyszabású cserkésztábortüzet. Az egyes városok és községek cserkészeit saját otthonukban látogatta meg és szűkreszabott idő keretében minden cserkészhez volt egy-egy kedves szava. A főcserkész boldogan mesélte a bácskaiak rendkívül meleg fogadtatását és mint mondta, igen kedves élményekkel tért vissza onnan. Makó annyira kiesik most minden forgalmas útvonalból, annyira a megmaradt szégyenhatár szögébe került, hogy először nem is vették tervbe idejövetelüket, de Éry Emil országos parancsnok elbeszéléséből tudjuk hogy a végén mégis úgy döntöttek, hogy inkább egy fél nappal meghosszabbítják körútjukat, de a jóhírű makói cserkészek meglátogatását nem mulasztják el. 10-én délután percnyi pontossággal érkezett a főcserkész autója kíséretével a marosi hídfőhöz, ahol vitéz Csaba László és Nagylaki Béla cserkésztisztek fogadták a magas cserkészvendégeket. A főcserkész kíséretében három cserkésztőtisztviselő utazott, míg a szegedi kerület részéről kanizsai Karg György ezredes és Koczkás Sándor kerületi parancsnok tartoztak a kísérethez. A makói cserkészcsapatok a gimnázium tornatermében gyűltek öszsze és az érdekelt iskolaigazgatók jelenlétében várták a főcserkészt. Megérkezésekor a cserkészek a főcserkészt harsány csatakiáltással fogadták, majd egy kedves arcú kiscserkész üdvözölte és köszönte meg a megtisztelő látogatást. A főcserkész ezután rövid beszédet intézett a fiúkhoz és a cserkészeszmékhez való feltétlen kitartásra buzdította őket.— Kíváncsi voltam már a makói cserkészekre — mondotta, — mert akármerre jártam az országban, mindenütt találkoztam makóiakkal. Akár a hárshegyi örsvezetőképzői táborokat látogatom, akár Erdélyben járok, mindenütt találkozom velük. Ezért is vállalkoztam szívesen arra, hogy saját otthonukban látogassam meg őket. Az 556. sz. csapat egy saját készítésű dísztárgyat ajándékozott a makói cserkészek nevében a látogatás emlékére. A főcserkész örömmel fogadta el a cserkészötletességgel elkészített ajándékot. A gimnáziumi csapat otthonába ment ezután, ahol érdeklődéssel nézte az otthon berendezését, emlékeit és meghallgatta a fiúk beszámolóját a külömböző cserkészmunkákról. Két csapat otthonában most hadikórház van és így több cserkészotthont nem lehetett megmutatni. A cserkészektől vett szives búcsú után a főcserkész és kísérete tisztelgő látogatást tett vármegyénk főispánjánál. A főispán régi ismerősként üdvözölte vendégét. A főispáni hivatalban elhelyezett arcképek közül felismerte Fáy István volt főispán képét „Ez meg itt Fáy Pista*’ — szólt, — „hiszen ő is régi cserkész, most az Országos Cserkésznagytanács elnöke, a cserkészszálak mindenüvé elvezetnek**. Ezután a vármegye alispánját kereste fel, akitől szíves beszélgetés során kérte a cserkészet további jó* indulatú támogatását. A dr. Csepregi Imre prelátusnál tett látogatás során a prelátus ama óhajának adott kifejezést, hogy bár már mindenki cserkész volna, mert akkor bizonyára békesség volna a földön a most dúló háború helyett. Innen a város polgármesteréhez ment, aki a város parlamentjéből jött ki a fogadására. A hivatalos látogatás után a város polgármestere lakásán teán látta vendégül a főcserkészt és kíséretét. Utána búcsút vett a makóiaktól és meleg kézszorítás után Szegeden át Kecskemétre utazott. A főcserkész látogatása mély nyomokat hagyott nemcsak a város cserkészei körében, hanem azoknál is, aki e rövid látogatás alkalmaival találkozott vele. Éreztük, hogy a cserkészet kimagasló megtestesítője járt nálunk. Magas polgári, illetőleg katonai rangja ellenére a legnagyobb szívélyességgel és szerénységgel jelent meg mindenütt, ahova csak útra vitte. Tisztán láttuk, hogy igazi cserkészférfi, akit a cserkészet már sok évtizeden át kimunkált, áthatott és minden magyar cserkésznek mindenkor követendő eszményi példaképe. A főcserkész látogatása jó alkalom volt arra, hogy a cserkészettel kapcsolatban néhány kérdés végleg tisztázódjék. Mint mondotta, látogatásának mindenütt ez volt egyik célja. Új zászlóbontás volt ez, a magyar cserkészet negyedik évtzedének hajnalán. Nem lesz érdektelen, ha néhány szóval mi is ismertetjük a cserkészet lényegét és jelenlegi helyzetét. A makói közönségnek már nem kell bemutatni a cserkészetet, fiain keresztül immár 20 év?, mindenki ismeri. Az utóbbi időben azonban mind sűrűbben vetődött fel az a kérdés, hogy mi van a cserkészettetű, helyesebben mi lesz? Hallottuk, hogy a cserkészet beleolvad a leventemozgalomba. Hallottuk, hogy a cserkészet meg fog szűnni, mert angol mintára szervezték, szabadkőműves irányzatot tart fenn, nincs már szükség rá, kiélte magát, újat már nem tud kitermelni magából stb. stb. A cserkészmozgalom hivatásos vezetői ezekre a kérdésekre részben napilapokban, jórészben a szaklapokban már megadták a feleletet. Sok rágalomra pedig nem tartották méltónak a válaszadást, íme a való helyzet. A cserkészet valóban angol „találmány*’, Baden Power öntötte formába. Minden nemzet átvette ezt a gondolatot, de minden nemzet átültette sajátos nemzeti formájába és annak ellenére, hogy az eszme idegen volt, mégis tudott nagyon is nemzeti lenni., Ki merné azt állítani, hogy a magyar fiú, vagy a francia fiú, vagy a lengyel fiú nem volt jó hazafi azért, mert rövid nadrágot hordott és mert cserkész volt. Minden nemzet cserkésze elsősorban hazáját s annak esz- Egy másfél tonnás ló csónak és egy négy lovas lőkarban levő járgány eladó. Értekezni lehet S. Bálint György felsőházi taggal, Hold utca 26. szám. 2440 Talpalok, farkalok jegy nélkül, gumi és más lábbeli gumival és gumijavítást vállalok. Diós cipészmester, Királyhegyesi u. 7/a. 2974