Makói Ujság, 1943. június (9. évfolyam, 123-144. szám)

1943-06-18 / 136. szám

1943 június 18. FALURÓL-FALURA Medgyesegyháza, 1943, VI. hó. Mikor az ember kilép a vonatból, kellemesen hat, hogy az állomás a község közepén van. így, az ün­nepnapi tolongásban könnyen ér­deklődik ,az érkező s mikor eláru­lom, hogy a Parasztiszövetség érde­kében jöttem, örömmel tájékoztat­nak, vezetnek, majd Takács Lajos ekg. barátunkhoz kalauzolnak, aki ugyancsak örömmel veszi, hogy végre Medgyesegyházára is elér­keztünk. Benézünk hát a Gazdakörbe, azon­ban senkit se találunk. Itt, dél­előtt minden ráérő llélek templom­bal megy. A kocsmák is zárva van­nak s csak délután kezdődik a szó­rakozás. Amikor így összejövünk B. Vidovenyec András szövetkezeti elnökkel, Juha Pállal és Zahorán János kéri jegyzővel, megállapo­dunk, hogy június 27-én, délután S. Báálint György felsőházi tag és megyei elnökkel az élen,Nagy Ernő gazdasági tanácsos ügyvezető el­nökkel, Szilágyi Sándor társelnök­kel és Pánczél Józseffel ismét Medgyesegyházán leszünk a Pa­rasztszövetség körzeti gyűlésén, melyre Nagykamarás, Medgyes­­bodzás és a többi szomszéd közsé­get is meghívjuk. A beszélgetésből leszűrve megál­lapítjuk, hogy telkes község, szép község, csak az a baj, hogy bizony szegény falu. Ugyanis ennek a hat­ezer lakosú községnek nincs egy talpalatnyi legelője, ami a gazda­ságra már annál inkább is káros, mivel heverő fölös jószágokat nem tarthatnak olyan számmal, mint a legelővel rendelkező községek. Te­hát nemzetgazdasági szempontból ez káros helyzet. Állítólag volt itt egy 200 holdas alkalmi vétel, azonban — akarva-nem akarva - - elszala­sztották s így maradt min­den a régiben. Máskülönben a község belső képe jó színt mutat s, örömmel beszélnek Havadi Gyula plébánosról, ki alig egy éve jött Makóról s máris építkezéseket folytat. Kerítteti a temetőt, a kul­turházon tervezget és minden olyanról gondoskodik, amit a Med­­gyesegyházi­ lelkek is sóvárognak.­­ Tovább nézdegélve azt látjuk, hogy haladó község, csak nincs, aki a felnőttek közös ügyét egybeol­vassza, szóvá tegye és a paraszt­ság érdekeit tolmácsolja. A lá­nyok, persze előbbre állnak úgy a divatban, mint az összetartásban, mert Lányegylettel rendelkeznek s ugyanígy a legények is megtalál­ják a maguk helyét, mivel még KALO­T szervezetük is van. S mikor az állomáson elköszönök Takács Lajos lelkes barátunktól, megígérem, hogy eljövök e hó 27- én és a Parasztszövetség nemzet­építő céljait megismertetjük. Asztalos P. Kálmán. Püspöklésén, Kárai Antalnál, 234. szám alatt jutányos áron eladó 6 drb kettősoros és 2 drb háromso­ros Neisser méhkaptár 20 drb ke­rettől kaptáronként. 3724 MAKÓI ÚJSÁG Légiriadó alatt csak közérdekű telefon­­beszélgetések folytathatók A hivatalos lap legújabb száma a kereskedelmi és közlekedésügyi miniszter rendeletét közli a légiri­adó alatti távbeszélőforgalomról. A légiriadó alatt a gépi kapcsolású he­lyi s távolsági magánbeszélgetések kivételével a telefonforgalom szü­netel, mely alatt csak jelsza­vas katonai, közérdekű, állami és szolgálati beszélgetések folytatha­tók. Az automatahálózatban helyi­­magánbeszélgetések folytatásának nincs akadálya. Jelszavas katonai beszélgetést csak az arra feljogosí­tott szerv folytathat. Légiveszély, vagy légikár esetén a beszélgetések „Légiriadó*’ jelszóval kezdődnek, míg ejtőernyős 'leszállás esetén a beszélgetéseket ,.Ejtőernyős" jel­szó előzi meg. Közérdekű beszélge­tést bárki bármilyen üzemben lévő távbeszélőállomásról folytathat, ha az emberi élet vagy vagyontárgy megmentésére irányul. Légiriadó alatt csak a legrövidebb ideig sza­bad igénybevenni a telefont. Torló­dás esetén előzetes figyelmeztetés nélkül a három percnélli hosszabb be­szélgetéseket megszakítják. A tele­fonkezelő légiriadó alatt felvilá­gosítást nem ad, üzenetközvetítést vagy megbízást nem vállal. Ha légi­riadó után nagyarányú torlódás kö­vetkezik, a kevésbé fontos távbeszé­­lőállomásokat a posta a forgalom­ból a torlódás idejére kizárhatja. Hogyan lett egy magyar emberből a Kínai Vasutak főigazgatója ? Vajmi kevesen tudják, hogy ép­pen a fehéroroszok magyar vezéré­ből lett a kínai álllamvasutak fő­igazgatója és minisztere. Az 1848/49-iki szabadságharc le­verése után került Horváth Jánosi őrmester Oroszországba. Végigve­­rekedte az egész függetlenségi há­borút és akkor, amikor Paskievics seregei bevonultak Magyarország­ba, szuronnyal a kezében találták az események Horváth honvédőr­mestert is. A világosi fegyverletétel után az oroszok igen sok magyar foglyot­ nem bocsátottak szabadon. Egy ré­szüket elhurcolták Szibériába, hogy ezt, az akkor még lakatlan tájat velük is népesítsék. Horváth János hadifogságba kerülttt, de a fogság­ban is — hiszen iskolázott ember volt — irodai munkát végzett. Idő­vel a cár megkegyelmezett ezeknek az 1848/49-es hadifoglyoknak és megengedte, hogy az ország más­ részében telepedjenek le. Horváth János is polgári egzisz­tenciát teremtett magának. Bár nem sok életsikert mutatott fel ket­tétört életre, azért azt mégis elérte, hogy fiából diplomás embert ne­velt. A kis Horváth-gyerek — Alexej (Elek) "lett a keresztneve — bekerült az egyik cári katonai aka­démiára, melynek sikeres elvégzése után ösztöndíjra ajánlották. A fiatalemberben sok becsvágy vo­lt és ambíciói kielégítésére akkor nyílt alkalom, amikor a kilencszá­zas évek elején kitört az orosz­­japán háború. A japán háború sú­lyos kudarcot hozott­ az oroszok­nak- A háborúnak fő akadálya az volt, hogy az ázsiai frontra nem tudtak az oroszok csapatokat szál­lítani. A fiatal Horváth katonai mérnökre is az a szerep várt, hogy elősegítse­­az orosz csapatok szállí­tását a vladivosztoki és port-arthu­ri frontokra. Ezért vasúti specialis­tává képezte ki magát.­­Az egyszerű minisztériumi katonai tisztviselő elérte rövidesen azt, hogy Kouro­­patkin tábornok kinevezte a cári honvédelmi minisztérium vasútosz­­tállyának a főnökévé, így ismerte meg Horváth Szibériát. Hamarosan újra előlépett és néhány év múlva­ már az oro­sz hadmérnökkar legna­­nagyobb jövőjű emberei közé tar­tozott. Feltétlen híve vo­lt a­ cárnak és beosztása miatt elsőrangú isme­rője lett Mongóliának, Kínának, Turkesztánnak és Szibériának. A mongol néptörzsek előtt szívesen említette, hogy ő is turáni szárma­zású és távoli rokonuk. A kínai forradalom, mely a man­­dzsu császári dinasztiát­ elsöpörte és Jüan­ Sik-Kaj-t tette meg köztár­sasági elnöknek, a keletázsiai szak­értővé lett orosz katonai mérnöknek is meghozta a Nagy Lehetőséget, amely minden embernek egyszer az életben feltárul. Keletkínában új vasútt­ársaságot­­létesítettek, szükség volt elsőrangú szakemberek­re. A cári birodalom szívesen vállal­ta azt a kellemes szerepet, hogy az ő embereit adja kölcsön ennek meg­szervezésére, így lett Horváth, aki ekkor már a cári mérnöktábornoki rangig lépett elő, ennek a Kelet­kínai Vasúttársaságnak a főigazga­tója. Átköltözött Mongóliába és — mint feljegyezték róla — „teljesen autokrata módon uralkodott.” Ké­sőbb a köztársasági kormánytól miniszteri rangot és excellenciás cím­et is kapott. A békés fejlődés éveit a világhá­ború és annak az oroszok számára oly megrázkódtató befejezése sza­kította meg. Horváth tábornok azonban állomáshelyén fehérorosz hadtestet szervezet, és nagyszakál­­lú, szálfatermetű tábornoki egyen­ruhás alakja o­tt volt mindazoknak a a megmozdulásoknak az élén, ame­lyek Wrangell, Denikin és Kolcsak fehérorosz tábornokok ellenforra­dalmát kísérelték meg hatalomhoz juttatni. Igen sokat tett Horváth tábornok a Szibériában rekedt ma­gyar hadifoglyok kétségbeejtő sor­sának enyhítésére is, akiket­­az orosz forradalom, a békekötés el­lenére, képtelen volt jó ideig haza­szállítani. Mikor a kommunisták el­foglalták később ezt a vidéket is, Horváth tábornok egész törzskará­val kénytelen volt kínai területre menekülni, ahol Pekingben megala­kította az úgynevezett pekingi orosz ellenkormányt. Egyik fő tá­mogatója Putyilov orosz nagyipa­ros volt egész kimentett hatalmas vagyonával, ezenkívül az antant­­hatalmak is támogatták a fehér­orosz tábornokot. Horváth felvette később az „Oroszország diktátora" címet is Pekingben, azonban az idő elmosta reményeit és hatalmát is. Az emigráció névtelenségében fejezte be hányatott életét. Kerekesházy József. Az újságírás­­szolgálat Érdekes könyvet kaptunk nemrég ezzel a címmel: „Az újságírás, az a hivatás”. A könyvet a nemzeti újságíró tes­tületek uniója adta ki s a bécsi vezértitkárság küldte meg nekünk. Érdekes a könyv a hivatásos újság­írók számára, d­e talán még érde­kesebb az újságolvasónak. A vajúdó kor sok intézmény és hiva­tás átértékelését hozta meg, természetes, hogy az újságírás se maradhatott meg a régi formák és keretek közti, s még belső természe­tében és célkitűzéseiben is megvál­tozott. Ezt a változást számolta le és tudósította a vellenci újságíró kongresszust, melynek munkáját tükrözi az előttünk fekvő könyv. A kongresszus első és l legfőbb célja volt az újságíróhivatásnak a tisz­teletét és megbecsülését nemzetközi értelemben is érvényre juttatni és a sajtó tisztaságát és tisztességét ál­talános kincsévé és alapjává tenni az új újságírónemzedéknek. Példa­képül : Mussolini lebeg ma minden nemzeti szellemű újságíró előtt, az a Mussolini, aki újságíró hivatását máig sem tagadta meg, sőt büszkén vallja, hogy ma is újságírónak érzi magát. — Az újságírók ma, — mondotta Carlo Rovasio — külön rendet kép­viselnek és ezzel jegyűit elsősorban új erkölcsös is, így valószínű, hogy egy újságíró se fog közülünk meg­gazdagodni angol­ vagy amerikai módra. Mi nem bánjuk ezt. Ha va­laki meg akar gazdagodni, akkor menjen el a kereskedőnek, hentesnek, bankárnak vagy gyártulajdonosnak, csak újságírónak ne! Az irodalmár esetleg szenvedhet bizonyos sóvárgásokban. Az újság­író soha. Az újságíró élharcos út­törő a történelem rohamcsapatá­­bans. A nép követi őt, ha megcso­dálhatja, hogy az első sorokban m­enet­el, de meg is veti és ki is ne­veti, ha,­­azt kell látnia, hogy a ká­véházakban lődörög vagy pedig Már kapható £ a1 OLTÓHOMOKZSÁK xxt .iX, 0­0 ... ... Daaner Péter és Fia Szeged, Tisza Lajos­ körút 12. Telefon: 11-41. Kizárólagos főárusítók Szeged­­ környékére. /Nemzeti Sajtóvállalat Szeged, Kérész­ utca 5. szám. Telefon: 24-52. Gyártási engedélyszáma: 165.033—HM, eln. 35—1943. Viszonteladóknak árengedmény.

Next