Marczius Tizenötödike, 1848 (2-247. szám)

1848-03-22 / 4. szám

A szerb nyilatkozat hangulata megismertetésére elég legyen csak a 6-dik pontot kiemelnünk. — A g. n. vallás az Unió kicsapongásaitól mentve legyen, a szentegyházak, mely­­lyek igény vita alatt állnak a g. n. e híveknek adassanak át. Ez ollyan követelés, mintha valaki azt mondaná: „Én kívá­nom, hogy a törvényszékek mindig az én részemre ítéljenek. Az egészben ugyancsak meglátszanak, a papi kezek nyomai. Francziaországban az országnak alkotmányt adandó Constituante, a volt követkamra épületében fog ismét össze­gyűlni , azonban a 900 tagból állandó testület az előbbi te­remben illendő kényelemmel el nem férhetvén a palota udva­rán egy ideiglenes s egészen fából készülő terem­ épül. Lesz­nek benne mint mondják hatalmas és három emeletre terjedő karzatok is. — Az egésznek ápril 22-dike előtt késznek kell lenni. — Eszme rokonságnál fogva eszünkbe jutnak itt nemze­tünk képviselői, kik nem sokára a nép által választva Pesten megkezdik törvényhozói munkáikat, és még ez idő szerint illő teremről gondoskodva nincs. A nemzeti Museumban sok nagy szoba van, sőt egy pár terem vagy dísz­csarnok is, melly az épület homlokzatában van, tán meg is járná követi teremnek. A Redoule alkalmasint Magyarországban legnagyobb terem, de más rendeltetése van, s egy főváros azt egyátalá­­ban nem nélkülözheti. A tanácskozások menetére a terem kényelmeinek igen nagy befolyása szokott lenni. A pesti országgyűlés el van határozva, s minthogy jelenleg a követek s netán mágnások elfogadására még csak középszerűen alkalmas terem sincsen, nem ártana erről jó korán gondolkodni. Még egyet. Az európai alkotmányokban a törvényhozó testek kü­lönféle és saját nevekkel bírnak. Angliában a felső- és alsó tábla, perliam­ent — egyenkint véve pedig háznak neveztet­nek , Francziaországban kamrák vannak. Magyarországban a táblai név ismeretes. Halljuk, hogy az új rendszer után a két tábla nemzeti gyűlés nevezetét veszi fel, a táblákra nézve minthogy ezen elnevezés egészen idegen , azon indítvánnyal lépünk fel, nevezzük mi azt teremnek ez a vitákban könnyű fogna lenni. Ha a terem át fogja látni... A terem határozata szerént­, stb. kifejezések az egésznek igen civilizált alakot adhatna. — E pillanatban egész halmaz ujonan javaslatba tett tör­­vényc­ikkek fekszenek előttünk. Egyik a másiknál nevezetesb. Lássuk először, a sajtó ügyét: Átolvasva a másfél évre terjedő szerkezetet az ember szemeinek nem hisz. A gondo­lat szabadságát illetőleg Metternich kabinetjéből keményebb törvények nem kerülhettek volna ki. A ki naponként megjelenő, ha csak részben is politicai tartalmú lapot akar kiadni 20.000 p.­f. biztosítékot úgy kell letennie , hogy azon pénz kormányi kezelés alatt lefoglaltatva a letevőnek itt százlólival fog kamatozni. A ki ez ellen vét fogság és pénzbeli büntetés vár rá. Tehát a magát constituantevé alakítól! országgyűlés a politicai lapokra nézve semmi különbséget sem lát.E törvény­nél fogva a lap­kiadhatási lehetőség kizárólag csak a leggaz­dagabb embernek kezébe van játszv. Húsz­ezer pengő forin­tot készpénzben rögtön letehetni csak keveseknek szeren­cséje. Vidéken politikai lapról szó sem lehet. Pesten is egy ketten foghatják tenni, s azok aztán a közvélemény orgánu­mainak miként fognának tekinthetni.A biztosítékot a formátum és előfizetési árhoz kellett volna mérsékelni. Hát a sajtó vétségek! — A kifejezések a törvényben igen átallánosak. A ki ez, és ez­­ ellen vét, büntetése ennyi évi fogság, ennyi ezer pengő ist. bírság. A törvény­javaslat átallánosan csak sértésről beszél. Igaz, hogy a sértés valódi­sága felett az esküdt­szék fog ítélni, de Magyarországon, hol eddig sajtó­szabadság nem létezett a nép sokszor egy kemé­nyebb kifejezést is sértésnek tarthat. Mi a világért sem akartuk ez által az esküdtszéki insti­­tutio ellen valamit szólani. Ma már közönséges doctrina, hogy ennél tökéletes i­­s a személy­es bátorságra nézve szabadabb szellemű insitutio nem létezhetik. Mi csak a meggondolatlanul magasra tett büntetési fokozatok ellen tettünk kifogást. Illy törvények... az eddigi eszme eltiltás és elnyomás helyébe a gondolat és eszme ellen a terrorismus zsarnoki ha­talmát emelik fel. E mellett ezen törvényeknek különösen ránk pestiekre nézve még viszaható ereje is leend ... olly valami mi a ter­mészeti jogokkal ellenkezik! - Marcz. 15. meghozta a saj­tószabadságot, másnap a Helytartó tanács az országban szer­­tehirdeté azt körlevelében, a netán előfordulandó vétségekre nézve az eddig fenálló törvényeket állította szemközt. Itt azon törvényekre bizakodva jó­h­i­s­z­e­m­b­e­n írunk, s ott fent elhatározzák, hogy márcz. 20. 1848-tól fogva a vétségek uj, s eddig ismeretlen törvények nyomán fognak fenyítés alá esni. Ki igazodhatik el ebből! — A törvény­javaslat, és csak mint javaslat, az is magán után ma 22-dikén lő először ke­zünkbe. És most itt az összeütközés, egy részről a fenálló törvényekre épített helytartótanácsi végzés, más részről egy embryóban magán után megküldött törvény. Mi erről a ren­delkezésről mit sem tartozunk tudni: ha a törvény szentesítve lesz, kelletlen érzéssel ugyan, de hazafiéi kötelességünknél fogva meg kellene előtte hajlani, de addig a jelen helyzetet e rendelkezéssel megtámadottnak nem hisszük, s az ellen pro­­testationkat teljes ünnepélyességgel ezennel nyilvánosan ki­jelentjük. Egy pár nap előtt, midőn még itt az országgyűlés át­alakulása tudva sem volt, s csak a felelős ministérium meg­­adatásáról tudtunk bizonyost, arról beszéltünk, hogy két hét múlva az alsó­ház némileg conservatív alakot fog magára venni. Nem kellett rá két hét, kétszer huszonnégy óra után megszólalt már a conservativ nóta. 14

Next