Marosvidék, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1877-04-08 / 14. szám
14-iksz Maros-Vásárhelytt, 1877. ápril 8. VII. évfolyam. ^ -----------------9 , 2 Hirdetések dija: (Garmond soronkint.) 1 EZELŐTT Előfizetési díjak, helyben házhoz és vidékre postán küldve: Egész évre .... 6 frt — kr. Fél évre....................3 frt — kr. Negyedévre.... 1 Frt 50 kr. SZERKESZTŐI SZÁLLÁS és KIADÓHIVATAL: Szentmiklós utcza 792-ik számú háznál. a HETI KÖZLÖNY. A lap szellemi részét illető küldemények a szerkesztőséghez. pénzküldemények a kiadóhivatalhoz bérmentve küldendők. („ERDÉLY - ) MAROS-TORDAMEGYE és MAROS-VÁSÁRHELY SZAB. KIR. VÁROS társadalmi, közművelődési, közgazdasági érdekeit képviselő és szépirodalmi Egy 1 hasáb a sor, vagy térfogata, 5 kr. 1 Eg.v 9 kr. ‹*Így 3 , „ „ ,12 kr.^› Belyogdij minden egyszeri közlésnél 30 kr Sokszori hirdeéseknél még több kedvezmény. A hirdetések a kiadóhivatalhoz czimzendők. KS*syitt él* soronkint 25 kr. I § 9*-----------------W ~ ------------rO-> Előfizetési fölhívás a „MÁKOS-VIDÉK“ társadalmi, közművelődési, közgazdasági és szépirodalmi heti közlöny 1877-dik évi folyamára. ELŐFIZETÉSI DÍJ: Félévre . . . . 3 frt — kr. Évnegyedre . . . 1 frt 50 kr. Midőn az „Erdély“-t hat évi pályafutása után beszüntettük s helyébe folytatólag „Maros-Vidék“ czimen kiválóan helyi érdekű lapot kivántunk felállítani, szándékunk volt Maros-Tordamegye és Maros-Vásárhely szab. kir. város fennjelölt érdekeinek bármely csekély szolgálatot tenni s mindezek mellett lapunkban igyekeztünk a szépirodalmi részre is kellő gondot fordítani, hogy a száraz hivatalos közlemények és kimutatások mellett érdekes és változatos olvasmánnyal is kedveskedhessünk. olvasóinknak, hogy mennyire felelhettünk meg jószándékú feladatunknak, az nem jöhet saját ítéletünk alá, az az elfogulatlan közvélemény dolga. Mindenekelőtt önzetlen munkássággal gyámolító szíves munkatársaink és t. előfizetőink fogadják elkötelező hálás köszönetünket az első évnegyedben tanúsított pártfogásért, melyet a „Maros-Vidék“ érdekében bátrak vagyunk egész tisztelettel a jövőre is felkérni. A „Maros-Vidék“ fenntartását szíves munkatársaink és előfizetőink szellemi és anyagi pártfogása mellett bármily áldozattal is kieszközöljük, azért bátran és bizalmasan kérhetjük fel a következő évnegyedre, valamint az egész évfolyamra. olvasó-közönségünk jóakaró szellemi és anyagi támogatását. Az előfizetési pénzek t. Csíki Lajos úr könyvkereskedésébe, vagy a „Maros- Vidék“ kiadóhivatalába küldendők. Vidékiekre nézve legczélszerűbb a posta-utalványok használata. Az előfizetéseket kérjük áprilió elejével azonnal eszközölni, hogy a nyomatandó példányok és czímszalagok rendezésére nézve tudhassuk magunkat kellően tájékoztatni, mert felesleges példányokat nem nyomathatunk. A megrendelések alkalmával kérjük a czimeket pontosan megjelölni, hogy ezek miatt ne adhassa elő magát semmi kellemetlenség. Maros-Vásárhelytt, 1877. márcz. 31. Kerekes Sámuel, a „M. V.“ f. szerk. és kiadó-tulajdonosa. A fillérestélyek után. Maros-Vásárhelytt, 1877. ápril 5. „Vége jó , minden jó !“ Ezt szokta mondani a német édes anyanyelvén. A fillérestélyekre nézve bátran elmondhatjuk, hogy annak külön-külön minden egyes részlete jó volt, hát még mily nagy elismeréssel emlékezhetünk még a hét estélyről együtt véve, az azokban nyert szellemi és anyagi eredmény után! Társadalmi életünkben egy szebb jövőnek képezhetik nyitányát a szép sikerrel lejárt fillér-estélyek, melyekben gazdag és szegény, öreg és ifjú, nemzetiségi, felekezeti és politikai különbség nélkül egyiránt részt vehetett. A rendező-bizottmány büszke önérzettel tekinthet vissza kitartó tevékenységének fényes eredményére s midőn a beszámolás órája ütni fog, nem a czifra frázisok, hanem az érdemleges számok, nem a nagyszabású oratiók, hanem a tettek fognak beszélleni. A jótékony nőegylet választmányi ülésében előre felmerült aggály tehát merőben eloszlott s igy meg van törve az út, mely irányban jövőre is biztosan lehet a kívánt czélhoz jutni, ha megint ily tapintatos és ügybuzgó rendező-bizottság veheti kezébe a fillérestélyek vezetését. A kezdet nehézségein tehát már túl vagyunk valamely kicsinyes magánérdek, kellemetlenség vagy félreértések miatt, ne engedjük a fillérestélyek közügyi jelentőségét, társadalmi fontosságát és jótékony hatását — a czél szentsége érdekében — jövőre nézve is elejteni, mert nincs oly körülmény és kedvező alkalom, hol a társadalom osztályai úgy összejöhetnének egy teremben, vagy egy asztal körül, mint a fillérestélyeken. A közvetlen jótékony szél mellett elsősorban a vendéglőnek, azután pedig a népzenekarnak is jelentékeny pénzkereseti forrást nyújtottak. Hát a bérkocsisok és különböző szolgálattevő egyének nem lesve lesték a fillér-estélyek filléreit ?! Először kétes reménynyel jontunk volt az áttöréshez, de a véletlenség biztosítá a sikert, mert a konstantinápolyi magyar-törökök iránti kíváncsiság a főurat és az egyszerű polgárt, a hivatalnokot és az iparost egyiránt becsalta volt az első fillérestélyre a Transylvaniába, igaz ugyan, hogy kijutott ezért a t e c z k e (!) de azért a „fakalánkodás“-ra teljes megelégedéssel tekinthet vissza úgy az igen tisztelt rendező-bizottság, mint maga az egyszerű Fakalán. A városi törvényhatósági bizottság márczius 21-én d. u. 3 órakor tartott rendes gyűlése. (Folyt, és vége.) A második interpellációt Z. dr. Knöpfler Vilmos intézte a polgármesterhez. Hosszasan és igen érdekesen fejtegetvén, hogy menynyire alkalmatlan helyen tartattak s tartatnak jelenleg is a baromvásárok. Maga a voltaképpeni piacitér ugyanis az annak bemeneténél felhalmozott szemét és sárdombok miatt megközelíthetlen lévén, az eladók nem hajtják be oda marháikat, hanem a helyett a Serház-utczát és a Nagy-Szt-Király-utczákat lepik be, miáltal nemcsak a közlekedést teszik tehtetlenné ezen utczákon, de a kövezetet is szerfölött megrongálják. Szóló , emlékszik, hogy mintegy 2 évvel ezelőtt több