Enyedi Nagy Mihály (szerk.): Médiafüzetek 2004/1 - Médiapolitika

IX. Törvények születése - Haszán Zoltán: Négy elnök - egy eset

HASZÁN ZOLTÁN_______________ NÉGY ELNÖK-EGY ESET FIZETNI VAGY EGYEZKEDNI? A Sláger Rádió szerződésének meghosszabbításához kötötte az általa vállalt műsor-szolgáltatási díj fizetését. Az ORTT meghosszabbította öt évvel a két kereskedelmi rádió szerződését, ötödére szállítva le az eddig fizetett díjat. (Újsághírek) Körmendy-Ékes Judit: A realitásokkal kellett számolnunk­. A Sláger megtehette volna, hogy nem fizet, elindul egy pereskedés, amely évekig elhúzódik, addig pedig a rádió szerződése lejár. Olyan díjat kellett megállapítanunk, amelyet fizetni is tudnak. Hajdú István: Nem vettem részt a döntésben, de szakmailag kikerülhetetlen annak a kimondá­sa, hogy ebben a piacban nincs annyi pénz, mint amibe belehajszolta magát. Gyakorlatias lépés volt az ORTT részéről a díj csökkentése, amelynek csak a mértékéről lehet vitatkozni. Ez ugyan­akkor komoly problémákat okozhat a kis helyi műsorszolgáltatóknál. Ezek ugyanis eddig a rá­diók koncessziós díjából kaphattak évente több mint egymilliárd forintos keretből apanázst mű­ködési költségeikre. Az idén már nem folyik be annyi pénz az alaphoz, de a tartalékok még táp­lálják, még kitartanak az év végéig. 2005 elejére azonban kimerül a kassza, szerényebb állapotra kell átállni. Ezzel kell kezdeni valamit. Ráadásul a tévéknél is elindult az egyezkedés. Nyereségük publikált adataik szerint a hárommilliárd forintot is elérik, díjaik 1,3,1,4 milliárd körüliek. Ezt a terhet el kell cipelni a rendszernek. Rosszul állunk az uniós audiovizuális támogatások ügyében. Ez a hajó a médiatörvény késedelmes módosítása miatt két éve elment, gyakorlatilag nem ma­radtak pénzek ezekben a pályázatokban. A lemegyünk kutyába, és ugatjuk a holdfogyatkozást című profithajhász modellel 1997-98-ban még nem próbálkoztak a műsorszolgáltatók. Azzal voltak elfoglalva, hogy mindent megkíséreljenek beszuszakolni a közszolgálati kategóriába. Nem ilyen színvonalat és nem ilyen piacot képzeltem el. A színvonal alulmúlta a várakozásomat, a piac pedig felül. MÉDIAFÜZETEK 2004/1­­ --------------------: ALÁBECSÜLNI VAGY FELÜLMÚLNI? A mindent, átjáró bulvárosodás, a médiumok szórakoztató jellegének előtérbe kerülése aláak­názza a műsorszolgáltatók közszolgálati feladatait, szűkíti a nyilvánosságon belül megjelenő té­mák és vélemények spektrumát. A 18-49 éves korosztály elérése vált a szerkesztők egyetlen szempontjává. A rétegműsorok a kötelező minimumon kívül eltűntek a programkínálatból. Nép­szerű és nagy kreativitást igénylő műfajok koptak ki a televíziózásból, a dokumentumok, tévéjá­tékok a kihalt műfajok listáját gazdagítják. A helyükbe lépő programok a közéleti tájékozódás címszava alatt a csoportos szex, a szerelmi háromszögek, a pedofília és a nemi identitás megvál­toztatásának rejtelmeibe avatják be a nézőket. (Beszámoló az ORTT 2003. évi tevékenységéről) Révész T. Mihály: A lemegyünk kutyába, és ugatjuk a holdfogyatkozást című profithajhász mo­dellel 1997-98-ban még nem próbálkoztak a műsorszolgáltatók. Azzal voltak elfoglalva, hogy mindent megkíséreljenek beszuszakolni a közszolgálati kategóriába, így vitatkoztunk a Fókusz­ról, Frei Tamásról, vagy arról a sorozatról, ahol egzotikus körülmények között kalózok helyieket mészároltak le hétről hétre. A frekvenciaosztás óta eltelt hét-nyolc év, és az akkor sarkos állás­pontom nagyon közelít Debreczeni Józseféhez, aki azt mondta, hogy mindegy, ki kapja a frek­venciákat. Ez cinikus hozzáállás, de igaznak tűnik. Szoktam is mondani a tanítványaimnak, hogy a mostani színvonal nehéz súlyként nehezedik a mellemre. Nem ilyen színvonalat és nem ilyen piacot képzeltem el. A színvonal alulmúlta a várakozásomat, a piac pedig felül. Körmendy-Ékes Judit: Van egy számomra elfogadhatónak tűnő elmélet a színvonal folyamatos esésének okáról. A tematikus csatornák jó minőségű műsoraikkal elviszik az értékesebb nézőket, az általános kereskedelmi tévék pedig igyekeznek megszólítani az egyre szegényebb, kulturálat­­lanabb, kisebb vásárlóerejű nézőket. Lehetőleg minél többet, minél kisebb befektetéssel. Ezért új módszereket próbálnak, mint a valóságshow-k, amelyek kis költségvetésű műsorok. Nem vélet­len, hogy ezekben a műsorokban csak napi fogyasztási cikkeket reklámoznak. A nagy, egész Eu­rópában sugárzó televíziók a kulturális különbségektől független programot kínálnak, ezek ha­tásmechanizmusai a műsorok sematizálódásához vezetnek. A reklámpiacon az általános keres­kedelmi és közszolgálati csatornák versenyeznek egymással, míg a tematikus csatornák egyre in­kább az előfizetési díjból élnek. Ebben a helyzetben kifejezetten fontos lenne, hogy a közszolgá­lati műsorszolgáltatók a garantált állami finanszírozásnak köszönhetően ellen tudjanak állni a

Next