Medicina et Linguistica 5. (Budapest, 1999)
Szabó M. Helga: Magyar siketek magyar nyelvi kompetenciájának vizsgálatai
Szabó M. Helga: Magyar siketek magyar nyelvi kompetenciájának vizsgálatai A probléma ismertetése: Az érintett szakemberek és az érintett laikusok számára köztudott, hogy a hallássérültek akusztikus nyelvi kompetenciája általában igen gyenge. Ez nem kizárólag artikulációs készségeiket érinti, hanem a négy nyelvi alapkészséget egyformán. Elsősorban az „aktív” nyelvi készségek (szóbeli és írásbeli megnyilatkozások) terén fedezhetjük fel a legsúlyosabb problémákat, azon kívül azonban az olvasott és szájról olvasott szöveg pontos megértése is gondot okoz a siketeknek és a (közép)súlyos nagyothallóknak. Mindezek okát elsősorban abban a metodológiai tudatlanságban kereshetjük, amely a hazai szurdopedagógiát jellemzi. A hallássérültekkel foglalkozó nevelők alapfelfogása szerint ugyanis egy magyar siket gyerek anyanyelve éppúgy a magyar nyelv, akárcsak halló kortársaié, s csaknem egyforma módon is kell annak iskolai oktatását számukra kidolgozni - a gyakorlatban felmerülő problémák azonban nem erről tanúskodnak. Bevezetésképpen arra kérem, hogy próbálja meg megfejteni a következő mondatot: félkaljú szürke színű munkaruha zöld szins ing is bakancscipő (peret színű) (N. J.). Ez a mondat ékes példája annak, hogy egyes siketek esetében a nyelvtelenség olyan állapotot jelent, amely teljesen értelmetlen kommunikációs közleményeket szül. Világosan érzékelhető, hogyan áll össze egy siket személy magyarnyelv- 1 A cikk előadás formájában a IX. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszuson, Veszprémben hangzott el. ‘Télikabát, szürke színű munkaruha, zöld színű ing és fekete bakancs cipő. ’