Mezőgazdasági Értesítő, 1959 (10. évfolyam, 1-51. szám)
1959-05-06 / 18. szám
C JOGSZaBALYISMERTETÉS ) A sajtóval kapcsolatos egyes kérdések és a sajtójogi büntető rendelkezések [1959. évi 17. számú törvényerejű rendelet és a 26/1959. (V. 1.) Korm. számú rendelet.] A kormányrendelet a sajtótermék, az időszaki lap, valamint a terjesztés fogalmának és a sajtótermékekre vonatkozó jogszabályok alkalmazási körének meghatározása után kimondja, hogy időszaki lap kiadásához és terjesztéséhez, úgyszintén egyéb sajtótermék kinyomtatásához, s más úton történő előállításához és terjesztéséhez engedély szükséges. A kormányrendelet ezután felsorolja az engedély megadására jogosult szerveket, meghatározza a nyomdának a sajtótermékek előállításával kapcsolatos ellenőrzési és nyilvántartási feladatait, az impresszum tartalmát, a szerző személyének nyilvántartására, a sajtótermékek terjesztésére vonatkozó szabályokat, a továbbiakban pedig a valótlan tények vagy hamis színben feltüntetett való tények, a közérdeket sértő közlemények helyreigazítására, a helyreigazítás elmulasztása esetén benyújtható panasz elintézésére, az ügyésznek a helyreigazítási eljárásban betöltendő jog- és feladatkörére irányadó rendelkezéseket, befejezésül pedig szabálysértési, hatálybaléptető és hatályon kívül helyező, valamint végrehajtási rendelkezéseket tartalmaz. A törvényerejű rendelet szerint bűntettként három évig terjedhető börtönnel kell büntetni azt, aki a maga vagy más részére személyes vagy vagyoni előnyt kér vagy fogad el azért, hogy valamit a sajtóban elhallgasson vagy közzétegyen. Sajtótermék engedély nélküli kinyomtatása vagy terjesztése, az impresszum meghamisítása, lefoglalt vagy elkobzott, továbbá impresszum nélküli sajtótermék terjesztése bűntettként egy évig terjedhető börtönnel büntetendő. A helyreigazítási kötelezettség szándékos elmulasztása vagy a nem megszabott módon és időben történő teljesítése, s a helyreigazítási kérelemben szándékosan valótlan tény állítása pénzbüntetéssel büntetendő bűntettet képez. Az általános lakásépítési kölcsönakció egyes feltételeinek módosítása [1/1959. (IV. 30.) PM—ÉM számú együttes rendelet.] A rendelet a korábbi idevágó jogszabályok módosításával kimondja, hogy a nagylakások megosztási költségeire, valamint nem lakás céljára szolgáló helyiségeknek lakássá történő átalakítási költségeire a személyi tulajdonban levő házak tulajdonosai és bérlői, továbbá az állami tulajdonban levő házak bérlői részére engedélyezhető kölcsön legmagasabb összege 45.000 forint, a törlesztési idő pedig legfeljebb 15 év lehet. A rendelet szerint továbbá társasházak építése esetén az egy lakásra engedélyezhető kölcsön legmagasabb összege 90.000 forint lehet. A vállalat (hivatalok, intézmények, szervek stb.) által kezdeményezett padlástérbeépítések és emeletráépítések költségeinek 60 százalékát az állam, 40 százalékát pedig a kijelölt bérlő viseli, az állami hozzájárulás mértéke nem haladhatja meg egyszobás lakás esetén az 55.000 forintot, kétszobás vagy ennél nagyobb lakás esetén pedig a 60.000 forintot. A rendelet befejezésül kimondja, hogy az állami támogatás mértékét az előbbi szabályok szerint lehet megállapítani az 1958. évben megkezdett és az 1959. évre áthúzódó padlástérbeépítéseknél és emeletráépítéseknél is. ( SZEMÉLYI ÜGYEK Kitüntetések A földművelésügyi miniszter a termelőszövetkezetek szervezése és megszilárdítása érdekében kifejtett eredményes, jó munkájuk elismeréséül Kövesdi Zoltánt, az Állattenyésztési és Állategészségügyi Főigazgatóság főelőadóját, Tóth Imre Józsefet, az Állattenyésztési és Állategészségügyi Főigazgatóság főelőadóját, Botos Lajost, a Növénytermesztési Főigazgatóság főelőadóját, Paksi Sándort, a Növénytermesztési Főigazgatóság főelőadóját, Majoros Oszkárt, a SZÖVOSZ dolgozóját, Bacó Zoltánt, a FM Növényvédelmi Szolgálatának főelőadóját, Bán Mihályt, a Növénytermesztési Főigazgatóság főelőadóját, Csordás Jánost, az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet dolgozóját, Sándor Ferencet, a SZÖVOSZ dolgozóját, Simon Gézát, az Állami Gazdaságok Főigazgatóságának dolgozóját, Kárpáti Lászlót, a SZÖVOSZ dolgozóját, Tóth Bélát, az Állami Gazdaságok Főigazgatóságának dolgozóját, Nyeste Istvánt, a SZÖVOSZ dolgozóját, Vértes Andrást, az Élelmezésügyi Minisztérium dolgozóját, Hringyel Mihályt, a MEZŐMAG Vállalat főellenőrét, Borostyánkői Tamást, a Lósport Vállalat istállóvezetőjét, Sződi Jánost, az Élelmezésügyi Minisztérium dolgozóját, Mandl Zsigmondot, az Élelmezésügyi Minisztérium dolgozóját,Érsek Károlyt, a Budapesti Talajjavító Vállalat agronómusát, Kuzsel Antalt, az Egressi úti Mezőgazdasági Technikum főagronómusát, Szabó Istvánt, a Műtrágya- és Növényvédőszer Értékesítő Vállalat dolgozóját, Jánczi Bélát, az Állami Biztosító dolgozóját, Hideg Antalt, az Állami Biztosító dolgozóját, Papp Bélát, az Állami Biztosító dolgozóját, Varga Kálmánt, a Szakoktatási és Kísérletügyi Főigazgatóság főelőadóját, Kálmán Györgyöt, a SZÖVOSZ dolgozóját, Öttömösy Dezsőt, a Tenyészállatforgalmi Gazdasági Iroda főelőadóját, Kocsis Pált, az Állami Pincegazdaság dolgozóját, Takács Ferencet, az Állami Gazdaságok Főigazgatóságának dolgozóját, Molnár Józsefet, az Agrártudományi Egyetem tangazda-ságának dolgozóját, Szilágyi Pált, a Zsiradékforgalmi Vál