Miskolci Hirlap, 1946. július-december (2. évfolyam, 133-283. szám)
1946-07-02 / 133. szám
Kedd, 1946 Július 2 .L2£aa MISKOLCI HÍRLAP A magyar kenyér ünnepe Szegeden Békességet a népnek a nemzetek között és békét az országban is - mondotta Tildy Zoltán elnök Nagy Ferenc miniszterelnök a magyar paraszt egyedülálló teljesítményéről, a nyugati út eredményeiről és a pártok között meginduló új tárgyalásokról beszélt . Európa szégyene lenne, ha 650 ezer csehszlovákiai magyar örökös rettegésben élne — A demokrácia valóban demokrácia legyen Szeged, július 1 A Kisgazdák Péter—Pál napján rendezte meg az Alföld népének hatalmas arányú részvételével a Magyar Kenyér ünnepét Tildy Zoltán köztársasági elnök részvételével, akinek érkezését kürtszó jelezte. Miután ellépett a díszszázadok arcéle előtt, az emelvényen helyezkedett el, ahol ott volt Panov szovjet ezredes is. Ezután megkezdődött véget nem érő sorokban a szegedi tanyavilág festői népviseletű, színpompás felvonulása. Majd a város iparossága és polgársága vonult el az államfő előtt. Tildy elnök a külső és belső békéről Tildy Zoltán elnököt tapsvihar köszöntötte, amikor szólásra emelkedett. Először megköszönte ezt a szép bizonyságtételt. Majd így folytatta : — Tudom mennyi munka, verejték, mennyi gond és aggodalom van ebben a kenyérben. Bőséges időkben kevesen gondoltak a szántóvető emberek munkájára. — Akkor nem volt kérdés a kenyér. Ma a városi ember gondjai is kint voltak veletek a földön és az ipari üzemek, bányák mélyén lesték a munkátok eredményét. Emberé a munka, Istené az áldás. Ti tudjátok, magasabb erők döntik el, mi legyen munkátok eredménye. — Ezt a hitet őrizzétek meg a magyar népnek. Az egész magyarságnak erre a hitre múlhatatlanul szüksége van a súlyos, nehéz történelmi megpróbáltatásaink idején. Hadd lássam ebben a demonstrációban a ti bizonyságtevéseket a magyar köztársaság és a magyar demokrácia mellett. Legyen a dolgozó emberé ez az ország. A magyar világ meg fogja becsülni azokat, akik dolgoznak felépítésén, kinn a földeken a napsütésben, műhelyekben, vagy a bányák mélyén, vagy a szellemben a munkaterületein. Ezután minden magyarnak minden becsületes munkája után legyen meg a kenyere. Békességet a népnek a nemzetek között és a békét fenn kell tartani az országban is. (Éljenzés!) Kirekesztjük ennek a belső békének, a dolgozó magyarok egyetértésének és békéjének bujtogató ellenségeit és békét akarunk teremteni, új és szabad világot, amelyben a régi kimúlt bűnös világ semmiféle sötét szelleme mégegyszer vissza ne tudjon térni. Békét azért is akarunk idebent, hogy jó munkának ne legyen akadálya sehol, minden ember bízva dolgozhassék azzal a tudattal, hogy munkájának meg lesz az eredménye. Legyetek meggyőződve abban, hogy megvan a biztos jövendőnk, csak dolgozni kell érte, lemondani kell tudni érte, még egy rövid ideig áldozatot kell vállalni. Nagy Ferenc: Mi magyarok büszkék lehetünk... A nagy Ferenc miniszterelnök mondta el ezután beszédét. — A magyar földműves nép megtette kötelességét. Európában a győztes és vesztes országokban a statisztika szerint a bevetett terület 80—85 százalék. Mi magyarok büszkék lehetünk rá, hogy a mostani aratás előtt a magyar földnek 93 százaléka van megművelve. (éljenzés.) Ezután még az a feladat hárul a gazdákra, hogy vonakodás nélkül, szeretettel ajánlják fel az új kenyeret a társadalom minden dolgozó rétegének. Viszont kijelentem itt a magyar kormány nevében, hogy a beszolgáltatás ma már nem olyan feltételek mellett történik, mint a múltban volt. Az új kenyérrel együtt megjelenik az új pénz is. Megjelenik az értékálló új pénz, a forint. (Lelkes taps.) Augusztus elsejével megszűnik a szörnyű bizonytalanság, amelyben eddig a társadalom minden rétege élt az állandó és nyomasztó pénzromlás miatt. Európa szégyene lenne... Ezután a nyugati útról számolt be. — Moszkva után első utunk az Északamerikai Egyesült Államokba vezetett. (Éljenzés.) Elmondottuk, hogy minket nem fűtenek olyan vágyak, hogy a mi igényeink kielégítése árán ellenségünkké tegye a szomszédos népeket. Mi békét akarunk, öröké való békét. Elmondottuk tárgyalásaink során, hogy szégyene lenne Európának, ha fennmaradna továbbra is az az állapot, hogy Európa kellős közepén 650 ezer Csehszlovákiában élő magyar örökös rettegésnek és örökös félelemnek az állapotában éljen. Elmondottuk azt is, hogy nincs a világnak még egy országa, amelyet ekkora háborús veszteség ért volna közgazdasági téren, mint Magyarországot. Ennélfogva mérhetetlen fontos lenne a magyar gazdasági élet számára, hogy a németek és a nyilasok által nyugatra elhurcolt értékeinket adják vissza. Urunknak ez az Utoljára térek rá politikai eredményeinkre. Meg kell mondanom, egész pozitív eredményt ettől az úttól ebben a vonatkozásban nem is várhattunk, hiszen a végső döntés a békekonferenciára tartozik, de politikai kérdéseink felvetését is megértéssel hallgatták az Egyesült Államokban, később pedig Angliában Londonban is. Megértéssel hallgatták meg, de kedvezőbb döntésnek a békekonferencia előtt akadályai vannak. A külügyminiszterek a kérdéseket nagyon alaposan tárgyalják meg és úgy látszik, nagyon nehezen születnek meg a döntések. Az egyszer már megtörtént döntést nem szívesen veszik újra elő. Ha a magyar ügy ma kerülne a célja teljes eredménnyel járt. Közölte velünk az Egyesült Államok kormánya azt is, hogy tárgyalásokat kezd a bécsi megszálló haderők főparancsnokságaival, elsősorban a szovjet megszálló erők főparancsnokával és amenynyiben ennek hozzájárulását elnyeri, magyar zászlók alatt és magyar vezetéssel forgalomba is helyezik 540, tehát valamennyi hajónkat a Dunán,élénk éljenzés.) külügyminiszterek elé, egész biztosak vagyunk benne, nagyobb megfontolást szentelnének a kérdés magyar vonatkozásának is. Mi erre azt kértük és tárgyalásaink során felvetettük a Szovjetunió külügyminisztere előtt és vele is tárgyaltunk a kérdésről, járuljon hozzá a külügyminiszterek értekezlete, hogy mi magunk lehessünk a magyar békecélok újrakezdeményezői a külügyminiszterek értekezlete előtt. Így nem kell vállalniuk a nagyhatalmaknak a kezdeményezés nehézségeit, hanem egyszerűenállásfoglalásra szorítkozhatnak. Azt a beadványunkat és szóbeli előterjesztésünket a nagyhatalmak külügyminisztereinek ér- Mi magunk vetettük fel újra a magyar békecélokat Gasáák Ngyeimábel Gyapjút szövetre, kartonra és egyéb textilárura nyersbőrökért készbőrt előnyösen cserélhet gyári kikészítése árukra Pézsma, hörcsög és vadbőrátvétel ÖSZTREICHER RUDOLF nyersbőrkereskedőnél MISKOLC, Buzetér 12. — Telefon: 57-01 3 tekezlete megfontolás tárgyává fogja tenni együttlétük idején. Mi vagyunk az egyetlen vesztes ország Délkeleteurópában, akik először tudták megteremteni a személyes kapcsolatot a világ sorsát intéző nagyhatalmaknak vezetőivel (éljenzés és taps). A demokrácia valóban demokrácia legyen . Ahhoz, hogy a mi külpolitikánk eredményes legyen, bizonyos belpolitikai magatartás meghatározására is szükség van. Legelsősorban szükség van arra, hogy az a politikai életforma, amelyet mi vállaltunk a háború befejezése után, a demokrácia valóban demokrácia legyen. (Úgy van, úgy van!) És a magyar nép minden rétege elfogadja, mint a magyarság örökkévaló politikai életformáját. Ehhez szükséges az, hogy a magyarság minden közéleti megnyilvánulása a tiszta demokrácia szempontjainak megfelelően történjen meg. Szükséges az, hogy legelsősorban végképen leszámoljunk a magyarság politikai múltjával. Leszámoljunk azzal a múlttal, amely bennünket ebbe a háborúba és így az összeomlásba belesodort. Keserűséggel látom... — Meg kell mondanom, hogy a magam részéről sok keserűséggel látom, mennyi az akadálya a demokrácia igazi kibontakozásának. — Ezeket az akadályokat egyrészről azok támasztják, akik a demokrácia ellenségei, másrészt pedig azért támadnak ezek az akadályok, mert senki sem kívánja, vagy vállalja ma még, hogy helyzetét erői arányában ismerje el itt a demokráciában. Mindenek előtt szükség van ezeknek a kérdéseknek a tisztázására. Új tárgyalásosat kezdenek a pártok A magyar társadalomnak el kell kell követni mindent, hogy a demokrácia útja sima és egyenletesebb legyen, hogy a jövő esztendőre már ne 93 százalék, hanem 100 százalék legyen a vetésterület. Gyáraink ne 40—50—60 százalékot produkáljanak, hanem 100 százalékot adjanak, vagy többet mint békében. Törekednünk kell arra, hogy ezt a nagy erőfeszítést belső béke kisérje. A belpolitikai helyzetben ott tartunk, hogy szeretnénk tisztázni egymásközt a még tisztázatlan kérdéseket. Ezeknek a tanácskozásoknak az lesz a feladata, hogy az ellentéteket megszüntessük és legalább egyenlőre a nehéz időkre teremtsük meg a munka elvégzéséhez feltétlenül szükséges belső politikai békét. Addig, amíg ezek a tárgyalások nem folynak le, nem kívánok a belpolitikai helyzetről többet mondani, de midőn ezek befejeződnek, majd a magyar társadalom és a magyar közvélemény tudomására fogjuk hűzni ezeknek a tanácskozásoknak az eredményeit. A cséplésnél a béreket a közellátásügyi minisztérium rendeletileg akként állapította meg, hogy a magánjáró gépeknél — ha az üzemanyagot a termelő adja — 5 százalék a részesedés, míg ha a géptulajdonos gondoskodik az üzemanyagról — 6 százalék. Huzatos gépeknél a rész 4 és 6 százalék.