Magyar Élet, 1939. március (1. évfolyam, 11-34. szám)
1939-03-03 / 11. szám
Mutatványszám / 1 GMR ELET Előfizetési ára egy hónapra 2 pengő, negyedévre 6 pengő. Egyes szám ára 8 fill. Szerkesztőségi telefon éjjel fél 1 után:882. KER. POLITIKAI NAPILAP Péntek Miskolc, 1939. március 3. Szerkesztőség: Miskolc, Rákóczi utca 7. Telefon : 1670. Kiadóhivatal: Széchenyi* utca 19. (Weidlich-udvar) Telefon : 157*, I. évfolyam, 11. szám Pacelli az új pápa Csütörtökön 17 óra 29 perckor megválasztották Szent Péter 261-ik utódját . A béke jelszavával lépett trónra XII. Pius pápa Róma, március 2 Este 6 óra előtt egy perccel megjelent a Bazilika erkélyén Pignatelli di del Monce bíborosdékán és hírül adta: ,,Anuntio vobis magnum gaudium. Habemus Pápám.” „Nagy örömöt hirdetek nektek. Van pápánk. Eugenio Pacelli Ur, aki a XII. Pius nevet vette fel.” S a világ kereszténysége, amely egy héten keresztül áhítattal nézett Szent Péter elárvult trónusa felé, most fiúi alázattal köszönti Krisztus földi helytartóját, a tegnap még Eugenio Pacelli államtitkárt, ma: Őszentségét XII. Pius pápát. Felszállt a Vatikánváros, március 2 Csütörtökön délután 17 óra 29 perckor felszállt a fehér füst, „Urbi ” Róma, március 2 A hívők már most gyülekeznek a Vatikán előtt, hogy az új pápa apostoli áldását fogadják. A konklávé első napjának harmadik választási menete sikerrel végződött. 17 óra 29 perckor gyenge fehér füst szállt fel a Sixtusi kápolnából, jelezte, hogy megválasztották az új pápát. Ugyanakkor fehér füst megválasztották a pápát. Az új pápa, Pacceli bíboros államtitkár, aki XII. Pius nevet vette fel. torbi, a Vatikán rádióállomása jelentette a megválasztást. Félóra múlva a kardinális dékán megjelent a Szent Péter-templom főerkélyén, hogy „Urbi et orbi” tudtul adja az új pápa választást. Az új pápa a XII. Pius nevet vette fel. A hír a hívők seregében nagy örömet keltett. a bíborosok első hódolata Mihelyt minden kétséget kizáróan megállapították, hogy a szavazás eredményeképen Pacellit pápává választották, a Sixtusi kápolnában, ahol eddig a bíborosokon kívül senki más nem tartózkodott, behívták a konklávé titkárát, a szertartásmestereket és a sekrestyéseket. Amikor ezek bevonultak a terembe, Pignatelli di del Monte bíboros dékán a diakónus bíborosok kíséretében XII. Pius pápa elé lépett s így szólt hozzá: — Elfogadod-e a pápává történt megválasztást? — Igen — hangzott az új pápa válasza. Mire a bíborosok székei fölé elhelyezett baldachinokat leeresztették, csak az új pápa baldachinja maradt változatlanul. A bíboros-dékán ezután megkérdezte az új pápát, milyen nevet kíván választani. Az új pápa így felelt: — XII. Piusz. Majd röviden megindokolta, miért választotta ezt a nevet. A konklávé titkára ekkor kiállította a pápa megválasztásáról és a választás elfogadásáról szóló hivatalos okiratot. Közben bevezették a terembe a pápaválasztó bíborosok konklávistáit. Ezután a konklávé titkára a szertartásmesterrel együtt feladta az új pápára ruháját, a fehér harisnyát, a vörös cipőt, a fehér tallért, a fehér selyem övét, majd pedig a bíboros-dékán ráadta az arannyal átszőtt vörös stólát. Ezután visszatértek a Sixtusi kápolnába, és most már az utolsó lépcsőn elhelyezett karosszékben foglalt helyet az új pápa. Ekkor a bíborosok korszerinti sorban eléje járultak és megtörtént az első adoráció, majd a bíborosok térden állva megcsókolták az új pápa kezét és lábát, majd az új pápa sorban arcon csókolta őket. Az új pápa ezután első áldást adott a Sixtusi kápolna oltáráról. Majd a pápa útjára felhúzták a halászgyűrűt, amely Szent Pétert ábrázolja a csónakban. A pápa azután lehúzta a gyűrűt és átnyújtotta a szertartás prefektusának, hogy abba vésse bele az ő nevét. Ennek megtörténte után XII. Pius pápa a Sixtusi kápolnából visszavonult cellájába. A folyosón a konklávisták körülfogták, első áldásért esedezve. Ára: 8 fillér XII. PIUS (fg.) A földkerekség minden tájáról az emberek száz- és százmillióinak áhitatos figyelme tegnap az örök Város felé fordult s a római néppel együtt öt világrész leste a Vatikán ormáról felszálló fehér füstöt, amely délután 5 óra 29 perckor hírül adta a katolikus világnak: Van pápánk! Az örvendetes eseményről néhány percen belül az egész világ értesült. A modern hírszolgálat minden eszköze szanaszét röpítette a hírt: a bíborosok megválasztották Szent Péter 261. utódját, XII. Piust. A világ katolikusai örvendező és bizakodó lélekkel tekintenek föl az új pápa tiszteletparancsoló, méltóságteljes alakjára. Tengeren innen és tengeren túl százmilliók hódolata köszönti Krisztus földi helytartóját, aki roppant nehéz időkben foglalja el Róma püspöki székét. Pacelli bíboros, a szentéletű főpap és a kiváltságos tehetségű diplomata mindenkinél jobban megismerte azokat a veszedelmeket, amelyek a keresztény kultúrát világszerte fenyegetik, látta azt a szörnyű lelki és erkölcsi válságot, amelyben az emberiség vergődik s mindenkinél fájdalmasabban átérezte azt a tragikus valóságot, hogy a felebaráti szeretet isteni parancsát megtagadó nemzetek a világkatasztrófa lejtőjéig sodródtak. A gyűlölködés, a szeretetlenség zűrzavara s a fegyverkezés őrülete jellemzi a jelent, amikor a nagy bíboros Szent Péter trónjára lép. A krisztusi küldetés szent sugallata adhat csak erőt ahhoz a legnagyobb és legnehezebb hivatáshoz, amirra vár. A gyűlölködés, a bizalmatlanság, az ellenségeskedés, az elégedetlenség, a hitetlenség tengerében a hit, a béke, az igazság megingathatatlan kősziklájának kell lennie. Akire minden szenvedő, elnyomott és igazságot szomjúhozó ember és nemzet határtalan bizalommal tekint és Akitől mindenki a káoszbólkivezető, imegváltó útmutatást, az isteni példaadást várja. Különös jelentősége van épp ma annak a körülménynek, hogy az új pápa az igazság és a béke jelmondatával foglalja el trónusát. Erről a legmagasabb erkölcsi piadesztálról elhangzó időszerű szózat az egész emberiségnek szól, nagynak és kicsinek, hatalmasnak és gyöngének egyaránt. A trónralépő új pápa személye nekünk, magyaroknak különösen értékes és kedves. Alig tíz hónapja annak, hogy a 34. Eucharisztikus Világkongresszus alkalmából a pápa legátusaként, mint vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó vendége tíz napot töltött hazánkban. Itt tartózkodása alatt ismételten a legnagyobb szeretettel és elismeréssel nyilatkozott a magyar nemzetről s rokonszenvének számtalan tanú jelét adta. Rádión is közvetített ünnepi megnyilatkozásai végén minden alkalommal magyar nyelven Magyarországot éltette és a magyar nemzetet mint nagyra hivatott, nagy nemzetet aposztrofálta. A keresztény magyarság a nagy bíborost szeretettel zárta szívébe. S amikor búcsúzáskor Magyarországnak a következő üzenetet küldte: „Kívánom, hogy ez a szép emlék soha el ne vesszen, éljen Magyarország!” — az volt a meggyőződésünk, hogy igazi ba-BMUIlil—.111—Wll IIIIIWIII I ■ I III ■lll—I III rátot nyertünk Benne, Aki megérti nemzeti fájdalmunkat és igazságosaknak látja nemzeti törekvéseinket. Hódolattal köszönti a magyar nemzet a katolikus egyház új fejét és Isten áldását kéri apostoli munkájára, amely döntően hozzá fog járulni ahhoz, hogy a világ — így a magyar nemzet is — végre eljusson az igazságos béke áldásához. „Eviva in papa“ A Szent Péter székesegyház körül összegyűlt 100 ezerre menő tömeg izgalma tetőfokára hágott, amikor a székesegyház harangjai és velük együtt Róma 600 templomának harangjai megkondultak, jelezve, hogy a római katolikus anyaszentegyháznak 61 feje van.