Magyar Élet, 1939. március (1. évfolyam, 11-34. szám)

1939-03-03 / 11. szám

Péntek, 1939. március hó 3. MAGYAR ÉLET Hetvenfokos, gyógyhatású forróvíz tört fel Mezőkövesd határában Zsóry Lajos országgyűlési képviselő birtokán olajnyomok és földgáz kíséretében forróvízre bukkantak . Percenként 7000 liter forróvizet ad a 40 méter magas vízoszlopos kál Mezőkövesd, március 2. (A Magyar Élet kiküldött munkatársától.) A Magyar Élet legelső számában részletesen foglalkozott azzal a kezde­tében is nagyjelentőségűnek látszó mélyfúrással, amelyet az államkincs­tár indított meg a mezőkövesdi és szi­­halmi határban. A szóban forgó te­rületrészen a mai kor legbecsesebb ás­ványi kincse, a kőolaj után kezdték meg a kutatást, miután több neves geológus egybehangzó szakvéleménye szerint a Bükk-hegység déli pereme alatti széles medencében, amely a Ti­száig terjed, feltétlenül kell olajnak lennie. A mélyfúrást novemberben kezdték meg a Tardon és Bükkszéken használt fúrótoronnyal. A munkálato­kat Telegdi-Roth Iván dr. miniszteri tanácsos, főbányatanácsos vezetésével végezték. Az új esztendő elején szürke és bar­­naszínű, bitumenszagú massza került felszínre a fúró nyomán, majd a jel­legzetes olajnyomok és a földgáz is­­jelentkeztek és napról-napra erősebbek lettek. A mélyfúrást ekkor már nagyobb figyelemmel folytatták, mert számíta­ni lehetett valami hirtelen, romboló erejű kitörésre. Ez a múlt héten be is következett. Már 875 méter mélysé­gig hatolt le a fúró, amikor egyszerre vad robajjal óriási víz­mennyiség tört ki a felszínre és majdnem a levegőbe hajította a a hatalmas toronyszerkezetet. A feltörő vízoszlop legalább negyven méter magasságra szökkent fel és erő­sen kénes szagot árasztott, amely tisz­ta időben Mezőkövesdig is érezhető volt. A kitörő víz lilás szinti, kevéssé sós ízű, szódás forróvíz volt, amely­nek hőfoka 70 fok Celsiusig emelke­dett, amit olyan tartósan megőrzött, hogy a fúrótelep körüli árkokba elfolyt víz még másnap is 65 fok meleg volt. A víz bősége percenként 7000 liter. A mélyfúrás Zsóry Lajos országgyű­lési képviselő birtokán folyt, a buda­pesti országút szélén, a noszvaji Ká­nya-patak partján, egy eddig alig hasznavehető földterületen. A nagy­szerű eredménnyel ez a terület most egyszerre fontossá vált, mert a forró­­víz feltörése révén most már belátha­tatlan perspektívák mutatkoznak. A Magyar Élet munkatársa kiuta­zott a sikeres mélyfúráshoz, amelynek várható sikerére éppen ő mutatott rá előző cikkében. Látogatás az eredményes mélyforrásnál A mezőkövesdi villatelep után tíz­­percnyi séta a budapesti országúton a Zsóry-birtokon levő fúrótelep. Mintha Amerikában járnánk a Wild West pusztaságain, olyan a kép. Köröskö­rül pusztaság, élettelenség, messzi a Bükk lila párában homályló csúcsai rejlenek. Előttünk pedig hevenyészett deszkaépületek a térdig érő sármasszá­ban : a fúrótelep kazánháza, műhelyei, munkásba rakja, a magasba meredő fa­­torony, amely alul ezüstszín gőzt siste­reg. A telep keleti szélén hirtelen ösz­­szeütött irodaépült. Köröskörül hatal­mas csőrakások, szénhalmok, párálló salakhegyek. A fúrótorony belsejében rozsdásan, halottan áll a 20 centiméteres átmérőjű nagy fúró, amely megjárta a föld mé­hének rejtelmes mélységeit itt és má­sutt is. Munkáját sikerrel elvégezte s most szerényen pihen. A torony közepén vaskos gerendák­kal, vaslapokkal lefedett széles, gödör­szerű nyílás. Rajta hatalmas gépezet, amelyen nagy kerekek, csavarok, emel­tyűk serege. Ez a fúrólyuk elzáró szer­kezete, amely megakadályozza a mély­ségek vizeinek kiszabadulását. A to­rony belseje csupa cső, kerék, csavar és egyéb szerkezet, amely szinte ijesztően hat, mint megannyi titokzatos, ellen­séges indulatú eleven szörny. A forrá­svíz kitörése jelenleg szünetel. Keresztény női- és úri - divat üzlet Legújabb tavaszi cikkek nagy választékban olcsón, szabott áron! Baghyné Erzsébet-tér 2. Az első kitörés gyönyörűsége — A forróvíz első kitörése kedden történt — kapjuk meg az elsői felvilá­gosítást. — Egészen váratlanul, robba­násszerűen következett be, bár bizo­nyos jelekből már következtetni lehe­tett arra, hogy vízfeltörés fog történni. Az első forróvizes oszlop pazar szépségű, szivárványszínekben csil­logó, legalább 40 méter magasságig felszökő, gőzfelhőket terjesztő gej­zír volt, amely fent legyezőszerűen szétterült, majd széles gőz- és párafelhők közepette fátyolszerűen hullott alá. Pompás, káprázatos látvány volt, amit nem lehet elfelejteni. Az örvendetes eredményről azonnal telefonjelentést tettek az ipargyi mi­nisztériumba és egy­últal minták... küld­tek a feltört forróvízből, valamint a már korábban jelentkezett óra gyomok­ból, bitumenes margóból és földgázból is. A továbbiak sorsa most már a mi­nisztérium döntésétől függ. Ha az olaj felkutatásától nem fognak el­tekinteni, akkor a mélyfúrást to­vább kell folytatni, még­pedig újabb 7-800 méterig, mert most már csak ismét ilyen mély­ségben találhatnak újra valamit: vagy olajat, vagy pedig ismét melegvizet. Ez a további fúrás természetesen igen költséges és most éppen ezen folyik a vita: érdemes-e további munkát foly­tatni, van-e remény az eddigiek alap­ján arra, hogy 1600 méter mélységben biztosan megtalálják az olajat? Gyógyfürdő épülhet Mezőkövesden Ez a további fúrás természetesen igen belül el fog dőlni. De akár így akár úgy határoznak a minisztériumban, egy bizonyos és ez az: Mezőkövesd határá­ban, Borsod vármegyében olyan termé­szeti kincset találtak, amelynek kihasz­nálása és értékesítése nemcsak a föld tulajdonosának, hanem a szegény nép­nek is nagy anyagi fellendülést jelent. A 70 fokos, gyógyító erejű forró­víz ugyanis — amelynek összetétele megfelel a málnás­ vizének — mó­dot nyújt arra, hogy Mezőkövesden fürdőtelepet létesítsenek, ami egyszerre jólétet, forgalmat, fel­lendülést hozna a községnek és egész vidékének. A forróvíz értékét és vegyi összetételét, nemkülönben gyógyító ha­tását a most folyó vegyi vizsgálati dönti majd el. Mezőkövesden a 70 fokos forróvíz feltörése az egész lakosság körében érthető lázas izgalmat keltett. A kövesdi gazdák nagy érdeklődése Hogy mennyire átérzik ennek jelen­tőségét a mezőkövesdiek, arra bizonyí­ték az, hogy amióta a forróvíz feltört, Zsóry Lajos országgyűlési­ képviselő lakásán egymásnak adják át a kilincset az emberek. A módosabb gazdáktól kezdve egészen a legszegényebb matyó­kig jelentkeznek az egyszerű földmű­ves emberek és anyagi segítséget aján­lanak fel arra az esetre, ha talán tőke kellene az esetleges gyógyfürdő létesí­tésére. Egyszerű emberek 100—150 pengő­kért, a gazdagabbak jelentékeny összegeket kínálnak a fürdő léte­sítéséhez és vannak olyan gazdák is, akik a föl­düket is áruba kívánják bocsátani, hogy pénzhez juthassanak, amit aztán a für­dőalapításba fektetnének. Körülnézünk az amerikaias hirtelen­séggel a földből kinőtt, amerikaias képű mélyfúrási telepen. A szürke deszka­épületek alatt zümmögő dohogással dol­goznak a gőzgépek, a sáros tavaszi földre ezüstszínű pára sistereg ki és a magasra megnőtt salakhegyeken finom gőzök fátyla terjeng. Ma még jelenték­telen, kicsiny és szürke ez a telep, de — ki tudja — holnap talán már fürdő­épületek alapjait vetik meg és villa­sorok helyét méricskélik ki, hogy hir­telen gyorsasággal kinőjjön Borsod áldott talajából az ország legfrissebb, de nagy jövőjű gyógyfürdője. A fürdőtelep természetes adottságai Erre minden remény és lehetőség megvan. A fúrótorony mellett fut el a Budapest—miskolci főútvonal, a fő vasúti vonal pedig ugyancsak ott sza­lad előtte, alig néhány kilométernyi tá­volságban. A forróvíz tehát gépkocsikon is, vonaton is a legnagyobb könny­séggel megközelíthető. Emellett költés fekszik a helyhez két jelentékeny város: Miskolc és Eger, ezenkívül számos nagyobb helység­, mint Mezőkeresztes, Szentistván, Fü­zesabony, Tiszafüred és még néhány. Ezekből könnyen, hamar és olcsón meg lehet közelíteni és mivel ezek a helyek mind népesek, a gyógyfürdő vendégei­nek zöme már a közvetlen szomszéd­ságból is kitelnek. A Matyóföld közepén feltört forró gyógyvíz tehát beláthatatlan lehetősé­geket kínál, ha a fúrást nem is folytat­nák tovább. De ha tovább fúrnak, ak­kor minden bizonnyal megtalálják a mai kor egyik legnagyobb kincsét: a petróleumot­ és ezzel Matyaország fő­városát egyszerre boldoggá, jómódúvá, elégedettebbé, emberibbé teszik... Péchy-Horváth Rezső Gázolásért 100 pengő pénzbüntetésre ítélték Ungár Ferenc miskolci mérnököt Miskolc, március 2 Csütörtökön súlyos testi sértés­sel vádolva került a miskolci tör­vényszék Ráduly dr. tanácsa elé Ungár Ferenc miskolci mérnök. Az elmúlt nyáron történt, hogy Ungár Ferenc, amikor gépkocsi­jával Lillafüredről Miskolc felé hajtott, Diósgyőrben elütötte Vis­­nicki Andrásné két éves kislá­nyát. A gyermek fején szenvedett súlyos sérüléseket. A törvényszék Ungár Ferencet súlyos testi sér­tés miatt jogerősen 100 pengő pénzbüntetésre ítélte. A tárgyalás érdekessége az volt, hogy a súlyos testi sértéssel kapcsolatban vádat emelt az ügyészség gondatlanság miatt Visnicki Andrásné ellen. A gyer­mek anyját azért vádolták, mert a kislányt egyedül hagyta a la­kásban, amíg átment a szomszéd­ba. A gyerek az édesanyja után ment és közben elütötte Ungár Ferenc autója. A törvényszék a gondatlan anyát tíz pengő pénz­büntetésre ítélte, de az ítélet vég­rehajtását három évre felfüggesz­tette. Visnicki Andrásné a bűnös­ség megállapítása miatt fellebbe­zést jelentett be a debreceni Ítélő­táblához. Elfogták az egyik gyöngyösi gyilkos cigányt Eger, március 2 Szerdán délután az egri csend­őrségnek sikerült elfogni a borzal­mas kegyetlenséggel elkövetett gyöngyösi rablógyilkosság egyik tettesét, Csurár Gusztávot. Dél­után megjelent a csendőrségen az egri cigánybíró és bejelentette, hogy nála járt a gyilkos és arra kérte, hogy rejtse el. Rendőrök, csendőrök és detek­tívek mentek ki az egri cigány­sorra, ahol sikerült is kézrekerí­­teni az egyik tettest. Azonnal megkezdték a kihallgatását. Csu­tár vakmerően tagadott. A súlyo­san terhelő bizonyítékok azonban ellene szólnak. Remélik a nyomo­zóhatóságok, hogy rövidesen a másik gyilkos is kézrekerül. A gyilkost csütörtökön délelőtt szállították át­­Egerből Gyön­gyösre.

Next