Magyar Élet, 1939. március (1. évfolyam, 11-34. szám)

1939-03-12 / 19. szám

6 MAGYAR ÉLET Vasárnap, 1939 március isi. MAGYAR MUNKÁS­ÉLET CSŐD (K. I.) Napról-napra felháborítóbb, — mert az igazságérzetü­nket bántja! — hogy a szociáldemokrácia mindig újabb és újabb botrányaival tolakszik az élet­­színpad előrészébe. Nem lehet észre nem venni és lefigymálón elnenni mellette, mert a nincstelen és kegyetlenül becsa­pott félrevezetett magyar munkás zse­béről, megtakarított filléreiről van szó. A magyar munkásság zsidó vezetői nagy kegyesen „va banque”-ot játsza­nak és sokmillió pengő a tét. Nem iz­gatják magukat ezek a beszivárgottak, mert nem az ő pénzükről van szó: ők nem érzik, hogy minden fillérhez a sze­gény magyar munkás keserves verítéke tapad. Ők csak egyet tudnak: mene­külni a süllyedő hajóról és menteni mindazt, ami még menthető :pénzt és életet! Először jött a Mémosz: az alap­kő botránya, aztán a Rokkantegylet, ahonnan Bárdos elvtárs elemelte a dol­gozó munkások filléreit. Majd ny. Általános Fogyasztási Szövetkezet, ahol a szoc. dem. gazdálkodás rémregényét szerkesztik. De ez még mindig mintha nem volna elég: ki tudja, még milyen meglepetéseket tartogatnak számunkra. Bárhogyan csűrjük-csavarjuk is a kérdést, csak oda lyukad ki, hogy ezek a panamák nem gyógyítható sebek a szociáldemokrácia testén, hanem a rendszer veleszületett betegsége. Halá­los vérbaj, amelynek csak egy gyógyu­lása van: a megsemmisítő halál. Most már a szociáldemokrácia is rá­jöhetett arra, hogy Isten nélkül, etikai alap nélkül, nemcsak az eget zárják be maguk előtt, de még a pénzgazdálko­dásuk sikerét is. Az Isten és az erkölcs előbb volt, mint a szociáldemokrácia és lesz még akkor is, mikor már senki se tudja, hogy volt egyszer a világon szo­ciáldemokrácia is. Elkövetkezett a vég: a szociáldemo­krácia csődje és jön most még csak a felszámolás, de rövidesen a leszámolás. A magyar munkás letaglózottan ébredt rá arra, hogy amíg ő nyomorúságban tengődött, — máról-holnapra, — megta­karított fillérein mások híztak és előke­lő lakosztályokban lakomákon dőzsöl­tek! Most már tudja, amit Sztálin mondott, hogy a „vezetők jönnek-men­­nek, de a nép marad! Mert a nép örök! ’ ’ Valóban jöttek és mentek vezetők és a munkások sorsa maradt mindenben a régi! Eloszlott a köd, kitisztultak a munkásfejek és nagy kiábrándulásuk­ban azt érzik, amit a költő mondott: „Céljainkat acélozták, életünket már elérték! Cirkuszponyvák bohócsorsa leng előttünk!” Ezt hagyták meg ne­ki a rablógazdaságok vezetői. A roppant átalakulásban, ami a mun­káskérdésnél megkezdődött, a munkás­ság mindenesetre tudni fogja merre vezetnek az utak az eddigi posványok­­ból az új magyar munkásélet felé! Részt vehetnek azok a leányok vagy fiuk, akik öregség, stb. esetére mint ta­­noncok, üzleti és irodai gyakornokok biztosítva vannak, 18 évet be nem töl­töttek és 1938 március 31-én 10 heti munkaviszonyuk van, vagy tanoncszer­­ződésüket a kerületi pénztárnál bemu­tatják (ezek 10 heti munkaviszony nél­kül is jogosultak). Jelntkezés a kér. pénztárnál igényel­hető űrlapokon 1939 március 31-iig, a kér. pénztárnál hétköznapokon d. e. 9­2-ig I. 7. sz. alatt. Az intézet kirán­dulást csak azokon a helyeken rendez, ahol legalább 30 jogosult fiú vagy lány jelentkezik. Itt említjük meg, hogy a kéthetes üdüléseket a MAJBI a fiatalkorúak számára ebben az évben is megrendezi. A MAGYAR MUNKÁS ÉLET SZERKESZTŐI ÜZENETEI: Munkáslány Miskolc. A torontáli szőnyegszövő, továbbá a csomózott ma­gyar perzsa­ szőnyegszövő iparban a legkisebb munkabéreket az illetékes bi­zottság már megállapította. A bizott­ság határozatát az iparügyi miniszter 7141/1939. XIII. sz. alatt jóváhagyta. —­i K. H. Sajó Szentpéter: Gyermek, általá­ban családtag elhalálozása esetén az OTI temetkezési segélyt nem fizet. — S. I.-né: Miskolc területén vas- és fém­­stb. iparban a nyolcórai munkaidő 1939. márc. 1-én lépett életbe. A MABI-TANONCOK ÜDÜLŐ­­KIRÁNDULÁSAI A MABI fiatalkorú tagjai részére egészségvédő eljárása keretében ez év április, május és szeptember hónapban vasárnapokon egésznapos üdülőkirán­dulásokat rendez. Az Intézet a beutal­takat havonkint egyszer, intézeti tiszt­viselők felügyelete alatt, valamely ki­rándulóhelyre viszi, ahol tízórait, ebé­det és uzsonnát ad ingyen is viseli az utazás költségét is. Villamos energia forrásává alakítják át a lillafüredi vízeséseket Néhány nap óta Lillafüreden tartózkodik a magyar államkincs­tár két előkelő, magasállású szak­közege, a hydrodynamikai osztály két vezetője. A két hivatalos úr itteni tartózkodása egyelőre szi­gorúan titokban tartott, illetőleg erősen titkolódónak azt a célt te­kintve, amely miatt a nagyszerű üdülőhelyre „szálltak ki”. Az újságíró azonban, ha gyanút fog és gyanúját igazolni akarja, nem ismer sem titkot, sem lehe­tetlenséget, különösen akkor nem, ha valaminek felderítésétől a köz felvilágosítását várhatja. Mivel megbizonyosodott, hogy a két hi­vatalos úr olyan ügyben jár Lilla­füreden, aminek megvalósítása az üdülőhely, sőt közel-távoli vidé­kek boldogulása szempontjából ko­moly jelentőségű, elhatároztam: világosságot derítek a titokzatos jövés-menésre. A két úr mellé beosztott lilla­füredi erdészeti tisztviselővel si­került hosszabb beszélgetést foly­tatnom és ez a kitűnő fiatalember — akit nem kötött semmiféle hi­vatali titoktartási kötelezettség — részletesen elmondotta, miféle terveik megvalósítása céljából tör­ténnek most Lillafüreden a felmé­rések és vizsgálódások. A lillafüredi vízesések értékesítése — Felszínre vetődött az a kér­dés —, mondta az erdészeti tisztvi­selő, — hogy az ország jelenlegi nyersanyag készletének kímélése szempontjából nem volna-e lehetséges a lilla­füredi vízesésekben rejlő aktív energiát hasznosítani, illetőleg felhasználni? Közismert tény, hogy ma már minden ország, amelynek bármely kicsiny esésű hegyifolyói vagy pa­takjai vannak, az ezeknek sebes folyásában rejlő energiát minél teljesebb és minél szélesebb lehe­tőségek között igyekszik felhasz­nálni és értékesíteni. Nemcsak a vízesések erejét, hanem a rohanó, nagy sodróerejű patakok energiá­ját is igyekez­nek felhasználni s az igy nyert erőket villamosáram termelésére, ezen keresztül pedig üzemek hajtására használják fel.­­ Ugyanezt meg lehetne való­sítani Lillafüreden is, ahol három, sőt négy vizesés is van: kettő a Palota-szálló keleti sarkánál, egy a függőkertek nyugati végénél, az országúti vas emlékoszlop alatt, egy pedig a tenniszpályák északi végénél, a kisvasúti áthidalás alatt. A négy vizesés közül a két legelsőnek említett a villamos­áram termelése szempontjából szám­bavehetőbb, bár a többi is tudna számottevő energiát ter­melni, esetleg felemeléssel vagy duzzasztómű beiktatásával. A vízesések nemzetgazdasági haszna­ i• A nagy vízesés két részből áll, ezeknek esése — a húszméte­­res magasság tekintetbevételével — már teljesen komoly ahhoz, hogy jelentékeny mennyiségű vil­lamosáramot állíthasson elő. A Szinva vize ezenfelül állandóan, az év minden szakában itt olyan bőséges, hogy az erőművek zavar és fennakadás nélkül termelhet­nék az áramot. Egymaga ez az egy vízesés el tudná látni árammal az egész Lillafüredet, összes üzemeivel együtt, Hámor községet, sőt a diósgyőri Vasgyár áram­szolgál­tatásának jelentékeny teher­mentesítését vihetné keresztül. A lillafüredi villamosmű megvaló­sulása esetén az áramszolgáltatás eddigi szállítóját, a barcikai vil­lamosműveket teljesen ki lehetne kapcsolni, ami az anyagi előnyök mellett azért is hasznos lenne, mert a Bükk legszebb erdőségei­ben vezetett távvezeték nem kis veszedelme ma az erdőknek s nem utolsó sorban az embereknek és állatoknak sem. Megkérdeztük, mennyire halad­tak a most folyó előkészületek? — Most még csak a legelemibb vizsgálódások folynak — hang­zott a felvilágosítás. — Megálla­pítják a vízesések zuhanási erejét, amely a hajtóenergia pontos ki­számításához szükséges és kisze­melik a helyet, amely egy-egy erőmű felépítésére alkalmasnak mutatkozik. Ha az előzetes számí­tások és mérések alapján észsze­rűnek látszik a villamosművek fel­állítása, akkor a kiküldött szak­emberek ilyen értelmű javaslatot Magyar testvér! ! A Magyar Élet Mozgalomban a helyed! Szervezési iroda: Miskolc, Rákóczi urca 7. VÁLTÁS A VÁRTÁN Álért századok üszkös romjain Partok felé röpül már a gálya. Lombos ágakkal izmos holnapok Kis csapata vihart köszönt rája. Kialszik a mezőföldek átka És új máglyái gyulnak a dacnak A reménynek, hogy egyszer vége lesz A sokszáz éves hiába-harcnak! Ablaknál leselkedek s fecslegők Ideje, ime valljam, már lejárt. A mozdonyhoz igazi gépész kell Ki érti már a milliók szavát. És a mélységekből ás gyöngyöt, Mert népének tavasza jönni fog! Porró szívünk ma közelebb hozza Hollók sereke hiába károg! El fog jönni el, mi szent hajnalnak Éber világok tüzes titka forr. Egy kockán van mindnyájunk végzete Minden tépett álmunk felé sodrr. Kutató kezünk indulót dobol Vártára megyünk, mert váltani kell! S ha utolsó szálig mind elveszünk Itt már a győztes jövő énekeli SZILÁGYI KÁROLY. tesznek majd a felsőbb hatóság­nak. Ebben az esetben nincs ki­zárva, hogy már rövidesen döntés történik ebben a kérdésben és nemsokára megkezdődnek a lilla­füredi vízesések igábatörésére irá­nyuló előkészületek, illetve építke­zések.­­ —■ Miben összegezhető a szak­értők eddigi vizsgálatának az eredménye? — kérdeztük. Fehér szén Lillafüreden — Mint már mondottam — volt a válasz —– szerintük különösen a két nagy vízesés jö­het elsősorban számításba az elektromos művek létesítésé­nél, mert ezek a legfelületesebb vizs­gálódásnál és számításnál is alkalmasa­knak látszanak a meg­felelő villamos energia ter­melésére. — Ezt a vízesést már eddigi alakjában is teljes ha­szonnal lehetne felhasználni áram­­előállításra. De megfelelő átalakí­tással a másik két vízesés is al­kalmas lehet erre a célra. Mindez a komoly szakemberek egyöntetű véleménye. — És ezek az átalakítások nem rontanának Lillafüred tökéletes, zárt tájképi szépségein? — érdek­lődtünk. — Sajnos, valami változás­­be­következnék, hiszen épületeket, gépezeteket, kéményeket kellene építeni. De hát a várható óriási haszonnal, hatalmas nemzeti kinccsel szemben az ilyen szem­pontnak nem szabad előtérbe nyo­mulnia. Azok a százezrek, amik ily módon a semmiből teremtődnének elő, a mi kis országunkban olyan gyarapodást idéznének elő, amiért akár teljesen is fel lehetne áldozni bármilyen nevezetes természeti szépségünket is. Itt erről szó sem lesz majd, csak némi kis változta­tásról, valami kis szépséghibáról, amivel szemben sokezer pengő nyereség áll majd elő a zuhogó­­vizekből, a kitermelt „fehér széna" révén... A lillafüredi villamos erőművek tanulmányozására kiküldött szak­emberek — értesülésünk szerint — még négy-öt napig maradnak itt, vizsgálatik befejezéséig. Péchy-Horváth Rezső Uraknak kitűnő szabású és minőségű Ingek, gal­lérok és nyakkendők olcsó szabott áron GRACZANÁL Széchenyi-u. 9. Telelő 1­863

Next