Magyar Élet, 1940. december (2. évfolyam, 274-297. szám)

1940-12-17 / 287. szám

4 Csak régi területünkön leszünk hűséges barátok, Európa új keresztes vitézei Toporczy Emil dr. előadása a Nemzeti Kaszinóban Miskolc, december 16 Előkelő közönség jelenlétében tartotta meg vasárnap este felolva­sását a Nemzeti Kaszinó téli elő­adásainak keretében Miskolcon To­porczy Emil dr. a Magyar Külügyi Társaság elnöki tanácsának tagja „A magyar gondolat Európa új életformájában“ címen. Az elő­adást, amely közel egy óráig tar­tott, mindvégig magas szellemi színvonal,­­tág áttekintés és ko­moly történelemszemlélet jellemez­te. Urbán Tibor, a Nemzeti Kaszinó igazgatója üdvözölte a vendéget, aki ezután megtartotta előadását. Különösen ma van szükség történelmi távlatra . Az eljövendő történetíró, — kezdte meg beszédét, — nem fogja tudni megmagyarázni, hogy ho­gyan lehetett széttörni Szent István birodalmát úgy, hogy ezt tétlenül nézték végig Európa legjobbjai. De meg fogja írni,­­hogy megtörtént és hogy akkor olyanok intézték Euró­pa sorsát, akik csak a mának éltek és nem volt történelmi távlatuk.­­ És ha minden korban szüksé­günk volt történelmi távlatokra, sokszorozottan van rá szükségünk ma, mert nem volt kor, amelyik jobban megkövetelte volna a tör­ténelmi távlatot és a sorsunknak abba a sorba való beillesztését, amelyet európai történelemnek ne­vezünk. — Európa történelme nem Róma és Athén történelménél kezdődik, hanem amikor Róma ,egy-két népet megtanított világtörténelmi­­hivatá­sára. Akkor kezdődik, amikor Ró­mát és a birodalmat ledöntötte a népvándorlások vihara.­­ Az angol politika azért volt mindig ingadozó és Albion azért volt mindig perfid, mert volt törté­nelemszemlélete. Történelmi tárla­tokban gondolkoztak és szolgálták azt­­a célt, hogy Európában ne tud­jon ilyen birodalom még egyszer létrejönni. Ezért alkottak egyre koalíciókat minden birodalmi kí­sérlet éllen, hol a német ellen, hol a francia ellen. Ezért jöttek létre a koalíciós háborúk, átlag húsz éven­ként egy háború. Tizenkét háború ivott eddig és ez a tizenharmadik, amelyben most Anglia magára ma­radt. " Sohasem jött létre Európában szellemi egység . A népvándorlások után új szint jelentett Európa történelmé­ben a humanizmus és a reneszánsz. Azt várták ettől a két szellemi áramlattól, hogy lelki egységet hoz létre Európában. De az írók és köl­tők arra törekedtek, hogy az ókor klasszikusait nemzeti formákban adják vissza. Ezért azután az a két irány egység­­helyett jobban szétta­golta Európát.­­ A humanizmus után jött a kapitalizmus, amelyik gazdasági berendezkedésével az egész világot eltávolította Európától. A kapita­lizmusnak három eredménye volt: az ősi kultúrával rendelkező tenge­rentúli nemzeteket eltüntette (vi­l­kák, stb.), gyarmati konkurrenciát és késhegyig menő küzdelmet ered­ményezett az európai hatalmak kö­zött és végül a tengeren túlon új és konkurrens államok megteremtését tette lehetővé, s­s kétséges, hogy ezt az új korszakot, amelyet mi a ta­lálmányok és a technikai előreha­ladás miatt a fejlődés korszakának nevezünk, s nem nevezi-e majd egy későbbi kor történetírója a szelle­mi hátramaradás és hanyatlás kor­szakának. Európa végzete — Ezután az eseményeik lázas gyorsasággal követik egymást, 1895-ben már fel van osztva a vi­lág az egyes nagyhatalmak között. Hatalmas vásárközpont lesz Euró­pa, ahol a tőzsdéken, bankigazgatói szobákban futnak össze i a gazdasá­gi és politikai élet szálai. Európa sorsa­ kezd megváltozni és elkövet­kezik a világháború, amely nem is volt világháború, csak európai há­ború, mert ,a tengerentúli nemzetek kezdik európai ügyeiket felszá­molni. — Európa végzete a páriskörnyé­­ki békék megkötése idején ,a­z volt, hogy nem tudott kitermelni a nagy időknek megfelelő nagy embere­ket. A páriskörnyéki békecsinálók hijjávai voltak a legkisebb politikai bölcsességnek ,és a magyar revíziós törekvéseket sem úgy tekintették, mint természetes kiegyenlítődésre irányuló vágyat, hanem mint egy legyőzött nép okvetetlenkedését.­­ Briand és Tardieu után Mus­solini és Hitler volt az első, aki ko­molyan keresett kiutat az európai helyzetből. Mussolini Ultimátuma arra hívta fel Európát, hogy a du­­namenti államokat kétoldali gazda­sági szerződésekkel segítsék ki, Hitler pedig a müncheni konferen­cián akarta megmenteni Európát. De 1933-ban kimondotta Genfben a vámfegyverszüneti egyezmény, hogy európai békéről­­nem is lehet szó. Mi átértékeltük mindig az európai eszmeáramlatokat . Az európai eszmeáramlatok­kal szemben Magyarország mindig fogékony volt, de ezeket mindig jellegzetesen magyar tartalommal töltötte meg. Nem tudott eredeti alakjában tanyát verni nálunk a hűbériség és s a­z európai valláshábo­rúk nálunk inkább alkotmány­há­borúk volta­k. Nekünk előbb volt országgyűlésünk, mint országgyű­lési padsoraink és tudjuk, hogy minden európai eszmeáramlattal szemben fokozott óvatosságra van szükségünk. Idegen példákon el­­kábulva nem szabad elfelejtenünk, hogy nálunk nemzetünk romlására lehet, ami máshol egy­­koreszme ki­teljesedése és sorsunk azon függ, hogy mennyire tudjuk megrostálni, azt, amit a nyugat nyújt nekünk. — Évezredes történtelmünk alatt állandóan váltakoztak nálunk a nemzeti és európai irányok képvi­selői. Szent István európai szem­léletét Szent László nemzeti iránya követte, Erdélyben Teleki Mihály után Tököli következett. A vér és föld szintézise — Ma minduntalan jelentkezik szavaikban, jelszavakban a vér és a föld szintézisének gondolata. A vér a nemzet, a föld a haza, ennek a kettőnek egysége alkotja a Szent Koronát. A Szent Korona pedig hármat jelent: földrajzi egységet, ez a Középduna-medence. Nincs egységes Duna medence, csak Fel­­sőduna van, ez német élettér és Dévényig tart. Középdun­a, ez ma­gyar élettér és Alsóduna, ahol apró nemzetek osztozkodnak. Jelent szellemi egységet és a magyarság elsőszü­löttségi jogát és jelent poli­tikai egységet. — A Szent Koronának ez az egy­sége asszimilál és disszimilál. Kik magyarosítottak itt? A magyarság nem, hanem a Szent Korona, amelyhez való tartozás szellemi kapcsolatot hozott létre és ezen keresztül csendes­­asszimilációt. De ha nekünk szemünkre vetik az asszi­milálást, mi­­ne beszéljünk disz­­szimu­lációról, amely évenként 70 ezer székelyt szívott fel a román nyelvi tengerben? — Mi tehát a Szent Korona fo­galma: a Kárpát medencén belül élő különféle nyelvű és fajú népek összetartozásának gyakorlati kitel­jesülése. Vége van-e a revíziónak? — Európa újjárendezése nem gazdasági, hanem elsősorban er­kölcsi kérdés és nem azon várná hangsúly, hogy a­­pénzérték helyét a munkaérték foglalja-e el. A legfon­tosabb kérdés a szabadság átérté­kelése. Mert szabad az, aki meg­elégedett és boldog, ez pedig nem anyagi, hanem erkölcsi kérdés, az egyén és a társadalom kapcsolatá­nak bensőségessé tétele. — A tengelyhatalmak győzelme esetén létrejön egy mediterrán (olasz) és egy atlanti (német) biro­dalom. E két hatalom között kulcs­helyzetet foglal el a magyar és a szerb nép. — Ebben az új Európában ránk is szükség van: mi hiszünk is az új Európában, lehet itt új világot te­remteni, de csak tisztességes felté­telek mellett. És akkor, amikor ar­ról van szó, hogy mi belekapcso­lódjunk Európa új rendjébe, egy kérdést­­kell elsősorban is felvetni: vége van-e a revíziónak, vagy nem. Mert szerintünk még nincs vége a divíziónak. Mi­ csak a régi területen, ősiségünkben­ leszünk hűséges ba­rátok. Európa ráncos arcának új keresztes vitézei. MEGTAM­ÉLET Kedd, 1940. december hó 17. Lakodalmi és báli meghívók, névjegyek, kereskedelmi és hivatalos NYO­MTATVÁNYO­K kifogástalan kivitelben és gyorsan készülnek STANDHAFT JÓZSEF könyvnyomdájában Miskolc, Széchenyi­ u. 3. Telefon 26-20 Vidéki körútra indul a Katolikus Legényegylet a „Magyar táncjátékával“ Kitűnően sikerült a vasárnapi bemutató Miskolc, december 16 Mindazok, akik vasárnap délelőtt végignézték a színházban a Katolikus Legényegylet „Magyar táncosjátékát“ , sokáig kedves és mély nyomot hagyó élményt szereztek. Ez a „Ma­gyar táncosjáték“ sem kiállításában, sem átélésében nem hasonlít azokhoz a kísérletezgetésekhez, amelyeket mű­kedvelő előadásnak szoktak nevezni: elgondolásában merész újítás, kidol­gozásában művészi élmény és céljá­ban nemes és áldozatos feladat. A Katolikus Legényegylet iparosfia­talsága Balogh Sándor tánctanár ve­zetésével két teljes órát betöltő tánc­műsort állított össze, úgy azonban, hogy a műsor­­egyetlen perce alatt sem lankadt a figyelem. Minden tánc beszélt, történeteket mondott el, em­lékezett és emlékeztetett. És azok előtt, akik az előadást, amelynek dísz­letei és jelmezei csaknem ezer pen­gőbe kerültek, végignézték, nem fog­ják merésznek tartani a Legényegylet tervét, hogy ezzel az előadással és ezekk­e­l a szereplőkkel végigjárják az ország nagyobb városait, hogy az­ ottani legényegyletek bevonásával előadják­ magyar táncosjátékukat. Há­rom kellemes meglepetése is volt a vasárnapi előadásnak: Balogh Te­réz táncművésznő táncszámai, aki Rákóczi fegyvertáncával és a Liszt II. rapszódiájának­ ütemére előadott klasszikus magyar táncával kiválót produkált. Balogh Terézt alakja, rit­mikai érzéke, mozdulatainak kifejező volta egyenesen a táncra predeszti­nálják és táncában a zene ütemének minden legkisebb rezdülését is azon­nal észreveszi. A másik kellemes meglepetés Bo­­rovsz­ky Ibolya­, aki még csak az ér­seki leánynevelő intézet polgári isko­lájának IV. osztályába jár, de hang­jában máris komoly ígéretet­­j­elent. Legutoljára a Szociális Missziótársu­­l a Mikulás-estjén szerepelt, vasárnap délelőtt a­ színházban, vasárnap dél­után pedig az iskola karácsonyfa­­ünnepélyén. Borovszky Ibolyát a mostoha körülmények között élő mis­­kolci kultúra számára fel kell fedezni és minden körülmények között gon­doskodni kell hangjának továbbkép­zéséről. A harmadik kellemes meglepetés Szalontay Ferenc borbélysegéd sze­replése volt, aki szintén énekszámok­kal szerepelt. Rávonatkoztatva ugyanez a helyzet. Kitűnő énekhangja van, iskolázza is, vasárnapi szerep­lése alapján ő is megérdemel minden dicséretet. De minden dicséretet megérdemel a többi szereplő is Nagy Emil, Wesel- lényi József, Kosztelnik Lajos, Hevesi Hedvig, Német Kató, Kass­ay Marika, Várfalvy Erzsébet, Veress Mária, Bodnár Ica, Mészáros Ica, Dudás Irénke, Kovács Annus, Barmnik Ani­kó, Laczkó Ica, Bertalan Irénke, Sze­­merszky Ica, Lőcsey Irénke, Juházy Mária, Dudás Magduska, Sugár La­jos, Sashalmi János, Kassa Ottó, Munkácsy József, Hidegh József, Kosztelnik Lajos, Mucsicska István, Molnár Gáspár. Magyar Testvér­­vásárlásaidnál — közös célunk érde­kében — hivatkozz a „Magyar Élet"-re ­ A MANSz elnöksége leghálásabb köszönetét fejezi ki minden kedves asszonytestvérének,­­akik jóságukkal hozzájárultak a sze­retetuzsonna meg­rendezéséhez. November 14-én házi­asszonyok voltak: Homrogdi Lichten­stein Lászlóné, Bacskay Dezsőné, Csépány Imrénné, dr. Csikesz Lajosné, Dienes Lajosné, Dr. Hódy Rezső­né, Jancsó Gyuláné, Gyulay Sándorné,, Kakassy Jenőné, Király Béláné, dr. Krusniczky Elekné, dr. Magasházy Béláné, Okolicsányi Józsefné, Pál­hegyi Lajosné, Pognár Gézáné, Veres Károlyné, Vécsei Ilona, Nagy Sándor­né, vitéz Kiss Vilmosné.

Next