Magyar Élet, 1942. július (4. évfolyam, 146-172. szám)

1942-07-01 / 146. szám

Szerda, 1942. július hó 1. ftatil ÉLET Kállay Miklós miniszterelnök mondja a Csengey-szobor felavató beszédét Miskolc, június 30 Az augusztusban megrendezésre kerülő Csengey-centennárium előkészületei már javában folynak. Az evangélikus jogakadémia miskolci ünnepségei iránt országszerte nagy érdeklődés nyilvánul meg. A tiszai evangélikus egyház ez alkalommal Miskolcon tartja meg közgyűlését. A Csengey centennáriummal kapcsolatos ünnepségen képviseltetik magukat az összes hazai tudományos és irodalmi társaságok is. Az ünnepségek középpontjában Csengey Gusztáv mellszobrának leleplezése és felavatása áll, amelynek avató beszédét Kállay Miklós miniszterelnök mondja. „Fő feladatunk, hogy többet termeljünk, mint eddig“ Közgyűlést tartott a tiszajobbparti Mezőgazdasági Kamara Kedden délelőtti tartotta meg közgyűlését a Tiszajobbparti Mezőgazdasági Kamara. A közgyűlésen, amelyen Báji Patay Sámuel kamarai elnök elnökölt, a kormányt Imrédy Dezső dr. miniszteri osztálytanácsos képviselte. Megjelent még dr. Diószeghy Ottó dr. az O. M. K. helyettes igazgatója is. Báji Patay Sámuel kamarai elnök megnyitójában megemlékezett a tragikus hirtelenséggel el- elhúnyt Győrffy Bengyel Sándor közellátási miniszterről és javaslatára a Kamaratáviratot intézett az elhunyt miniszter özvegyéhez. A megemlékezés után rátért megnyitó beszédének megtartására. — A háború második esztendejébe lépve — mondotta Báji Patay Sámuel — állandó katonai szolgálatban lévén, természetszerűen számolnunk kell a korlátozó intézkedésekkel. Elsősorban fontos, hogy mi, őstermelők biztosítsuk az ország közellátását. Fő feladatunkat az képezze, hogy többet termeljünk, mint eddig és azt termeljünk, amire az országnak szüksége van. A közélelmezés javulása ettől függ. A kenyérmag termesztés mellett elsősorban az olajos és rostnövények termesztésére kell a fősúlyt helyezni. A jó termésnek a jó munka az előfeltétele. A termésre jó idő járt az utóbbi időben és remélhetőleg az eredmény átlagon felüli lesz. — Az állatállományunk kiállotta az erőpróbát. A lószükségletünk elég a mezőgazdasági munka elvégzésére, szarvasmarha állományunk viszont fedezni fogja a szükségleteket. — A termelés folytonosságában — fejezte be megnyitóját Báji Patay Sámuel kamarai elnök — fennakadás nem lesz. Ez biztosítja a hadbavonultak és itthonmaradottak jó ellátását és hangulatát. A háborút nem mi kerestük. Megtámadtak minket és falvainkból füstölgő romhalmazt, akartak csinálni. Kitartással, önfegyelmezettséggel a magyar honvédek az ősi kar és erények birtokában megvédik hazánkat, de ugyanolyan erősnek és fegyelmezettnek kell lennie a belső frontnak is, mint akülsőnek. Ha ez máskép lenne, méltatlanok lennénk a magyar névre.... Báji Patay Sámuel kamarai elnök megnyitója után Kulin István kamarai igazgatónak már előzőleg közzétett jelentését fogadta el egyhangúan a közgyűlés, majd a szokásos jelentések után a gazdapanaszok kerültek sorra. • Többek között panaszolja a gazdatársadalom, hogy Miskolc városa rendeletet adott ki, amely szerint termelőknek nem szabad a miskolci piacon árulniuk kicsinyben és terményeiket olcsón csak a nagykereskedőknek adhatják el. A nagykereskedők jóval drágábban adják el a terményeket és így alapot adnak annak atévhitnek, hogy a termelők drágítanak. Báji Patay Sámuel felszólalásában kijelentette, hogy nem tudja elhinni, hogy ilyen rendeletet kiadtak volna. A gyűlésen jelenlevő miskolci közgyűlési tagok állították, hogy igenis van ilyen rendelet. Imrédy Dezső dr. miniszteri osztálytanácsos, miniszteri megbízott javasolta, hogy forduljanak feliratta a városhoz és a minisztériumhoz, hogy orvosolják a miskolci gazdák panaszát. Maga is ígéretet tett, hogy utánajár annak, hogy a gazdatársadalom jogos kérése meghallgatást találjon. Időszerű,közellátási problémák megvitatásával ért véget a Tiszajobbparti Mezőgazdasági Kamara közgyűlése. ———— Ruchinieck: Rommel is esek ember, ^ de tehetséges ember . . .U Berlin, június 30. Maria Matruh elfoglalása alkalomával megtalálták Ruchinieck napiparancsát, amelyben utasította az egyiptomi és középkeleti brit csapatok osztályvezetőit, hogy lépjenek fel a Rommel személye körül kialakult legendákkal szemben. A napiparancs a következőket mondja: „Rommel barátunk nem valami földöntúli erővel bíró „fekete ember”, csak erélyes és tehetséges, ez az egész. Egészen közönséges német tábornok ő, akiről nem kellene olyan sokat beszélni. Felkérem tehát önt és az összes parancsnokokat, hassanak oda, hogy beszédben ne „Rommelről”, hanem általában az „ellenségről” beszéljünk. Erre lélektani szempontból szükség van, mert különben a csapatok körében erősítik azt a benyomást, hogy Rommel valóban csodákra képes férfi, földöntúli erők birtokában van és legyőzhetetlen.” Ennek a 23.338/6. számú parancsnak ,amelyben Auchinleck igyekszik gyengíteni Rommel győzelmének a brit hadsereg katonáira gyakorolt hatását, az utóirata szó szerint így szól: . ..Egyáltalában nem irigykedem Rommelre.” 3 Nyolcvan napközi otthon nyolcezer gyermeket lát el Borsodban a két nyári hónapban Nagy Ernő dr. vármegyei főjegyző és a Bajtársi Szolgálat irányítják a nagyszabású szociális akciót Miskolc, június 30 A mai háborús időkben, amikor a megye férfiainak nagy része idegen földön küzd a magyar érdekekért, megfeszített munkát és kettőzött szorgalmat igényel az aratás ideje. A két nyári hónap — július és augusztus — minden napját az aratás és a betakarítás munkája foglalja el, amelyből most még jobban ki kell vennie a részét minden magyar földművesnek — férfiaknak, nőknek egyenlő arányban. A nyári mezei munka elvonja az apát és anyát a családjától, ezért a vármegye vezetősége fokozott gonddal ügyel a gyermekek foglalkoztatására és eltartására. Ezen a nyáron különösen nagy munkát látnak el majd a napközi otthonok, amelyeknek a szervezését, előkészítését Borsod vármegye szívügyének tartotta. A gyermekek gondozására, míg szüleik az élet betakarítását végzik, a vármegye területén mintegy nyolcvan napközi otthon áll majd rendelkezésre és ezekben mintegy nyolcezer gyermek talál átmeneti otthont. Az idő követelményeinek megfelelően a napközi otthonok szervezete ezzel kibővült. Nagyobb helyeken — mint például Edelényben, Sajószentpéteren, Mezőcsáton, Mezőkövesden, Tibolddarócon — rendszeres meleg étkezésben részesítik a gyermekeket amellett, hogy a zöldkeresztes tej-, akcióban is részesülnek. Kisebb helyeken a zöldkeresztes akció látja el a gyermekeket tejjel, cukorral és társadalmi gyűjtésből eredő gyümölccsel. A komoly előkészületek közé tartozik az is, hogy a napközi otthonok vezetésére jelentkezők háromhetes előkészítő tanfolyamon vettek részt és így az otthonok vezetésében képzett asszonyok és leányok kerülnek az otthonok élére. A tanfolyamot az Egyesült Női Tábor tervezte és rendezte meg kiváló eredménnyel. A napközi otthonok működését központilag irányítják. A központi vezetést Nagy Ernő dr. vármegyei főjegyző végzi és a munkába szervesenbelekapcsolódik a vitéz Borbély Maczky Emilné vezetése alatt működő Bajtársi Szolgálat is. Az adminisztrációs ügyek végzése Simák Tamás dr. vármegyei aljegyző feladata lesz, míg a központi ügyeket Harday Gusztávné szociális gondozónő végzi. A napközi otthonok munkája ebben a hónapban megkezdődik és az otthonok szerető gondozással várják a nyári munkákban elfoglalt szülők gyermekeit. Kétévi fegyházra ítélték a tapolcai villák betörőjét Miskolc, június 30 A Görömbölytapolcai villák fosztogatója kedden délelőtt került bírái elé Oravecz Ferenc, 29 éves miskolci mázolósegéd személyében. Oravecz 1942 februárjától kezdődően üzletszerűen foglalkozott a tapolcai villák fosztogatásával. A villák ajtaját feltörte és azokból nagymennyiségű, legtöbb esetben ezer pengőt túlhaladó értékű ingóságot és bútorokat lopott el. Az ellopott ingóságokat orgazdák útján értékesítette és kézikocsiján szállította be Miskolcra. A bútorok szállítására szállítókocsit is vitt magával. A vádlottbeismerte tette elkövetését és azzal védekezett, hogy nem volt keresete és így a nagy hidegben még fűteni sem tudott otthon, pedig családos ember. A miskolci törvényszék Balczer tanácsa Oraveczet jogerősen kétévi fegyházra és ötévi jogvesztésre ítélte. Társai közül, akik a lopott dolgok értékesítésében segédkeztek, Schönbrunn Márton és felesége 150—150, Mák Zsófia 60 és Bobola János 40 pengő pénzbüntetést kapott. Az orgazdasággal vádolt, nagyszámú zsibárust a törvényszék felmentette. Az elítéltek megnyugodtak az ítéletben és így az jogerőre emelkedett. A szovjetdiplomaták elhagyják Ankarát Ankara, június 30. (NST.) Vinogradov szovjet nagykövet után most már az ankarai szovjet nagykövetség helyettes katonai attaséja is Moszkvába utazott. Ezenkívül elhagyták Ankarát a szovjet nagykövetség és a konzulátus tagjainak családjai is.