Magyar Élet, 1943. augusztus (5. évfolyam, 172-196. szám)
1943-08-12 / 181. szám
4 Az első részletes tudósitás Hamburg: Siambázásáról Berlin, augusztus 11. (NST) A Hamburg elleni légitámadásban az első összefoglalót tudósítást a Hamburger Tagblatt kiadója, Okra is közli, aki az Elbe torkolatánál végigélte a nagy kikötőváros véres napjait. Tudósításában többek között a követekezket írja: — Hamburg ellen az első nagy légitámadást egy szombatról vasárnapra virradó éjszaka hajtották végre. Ezt követően minden éjszaka bombázták. Minden egyes támadást a sűrűn lakott lakónegyedek ellen intézztek. Borzalmas és megsemmisítő volt a hatásuk. Leírhatatlan, hogyan égnek a lakónegyedek, amikor foszforral leöntik azokat és alángok pokoli hőséget fejlesztenek. Közben pedig a kísérő repülőgépei gépágyúval és gépfegyverrel lövik a hikosságot. A hamburgi lakosság hősiesen viselkedett, de a legbátrabb tűzoltó sem tud nyugodtan dolgozni, ha nehéz munkája közben rendszeresen gépfegyverrel lövik. Szivettépő jelenetek játszódtak le, amikor az anyák a foszforral leöntött gyermeküket nem tudták mákként megmenteni, csak úgy, hogy bedobták erzet a vízbe. Asszonyok és gyermekek égő fáklyaként rohantak ki a lángokban álló Mznet. A kín, a nyomor és az elkeseredés azonban mérhetetlen erőt adott a lakosságnak. A tizenhatéves Nowack negyven gyermeketmentett ki egy égő gyermekotthonba íróbb belehalt az égési sebeibe. De ez nem egyedülálló eset, számtalan névtelen hőse volt a hamburgi éjszakának. A kis Nowackot a Vaskereszt I. osztályával tüntették ki. Sok száz és száz hasonló fiatal és idősebb hős nevét azonban nem ismerjük. A Hamburgban élő külföldiek is résztvettek a mentési munkálatokon, függetlenül attól, hogy a szövetséges vagy semleges államok alattvalói. — Annak, hogy Hamburgban még ma is élet van, — ha szörnyű nehézségek között is — elsősorban a Birodalom többi részének köszönhető. Berlin például annyi kenyeret küldött Hamburgba, hogy a kikötőváros pékműhéjei beszüntethették a munkát. Vajjal pedig szinte elárasztották a, sokat szenvedett, várost. Oreit nem „foglalták el“ a bolsevisták (NTI) A Völkischer Beobachter részletesen beszámol Őreinek célszerűen végrehajtott kiürítéséről. A cikk megállapítja, hogy Őreit nem „foglalták el” a bolsevisták, mint a szovjet jelentette, hanem a német hadvezetőség teljesen önálló elhatározásából kiürítette, miután a város, mint az oreli tv központja, betöltötte katonai feladatát. Szó szerint így folytatja a lap: Egész addig, amíg az utolsó katona elhagyta a várost, német rendfenntartó katonák biztosították a városban a közlekedést, talán lefolyását. A város lakossága elhagyta a várost csekély ingóságával, mert nem akart újból bolsevistái uralom alatt élni. (MTI) MAGIAKELET Csütörtök, 1943 augusztus 12- Kül- és belpolitikai kérdésekkel foglalkozott Ronkay Ferenc orszász ülési képviselő a nfivezetőik ülésén Diósgyőrben Miskolc, augusztus 11 A Diósgyőri vasgyárban kedden este ülést tartott a művezetők országos szövetségének diósgyőri csoportja, Rácz Antal elnöklete alatt. A nagyszámú érdeklődő részvetével megtartott ülésen RonkayFerenc országgyűlési képviselő, bánüügyi főtanácsos tartott beszédet, amelyben Magyarország bélés külpolitikai kérdéseivel foglalkozott. Beszéde elején az olaszországi átalakulást ismertette, « különösen Mussolini személyével kapcsolatban megállapította, hogy kétszáz éven keresztül nem alkottak az olaszok annyit és olyan maradandót, mint éppen Mussolini alatt. Egyik legnagyobb érdemének említette, hogy Mussolini az országot megbékítette a Vatikánnal. Nagy érdeme, hogy az 1918-as években megmentette Olaszországot a bolsevizmustól. Az amerikai tervekkel, a háborúval kapcsolatos amerikai kegyetlenséggel, a védtelen lakosság ellen intézett könyörtelen terrorlégitámadásokra kiérve megállapította a templomok és műemlékek lerombolásának értelmi szerzőit. Csak meg kell nézni Roosevelt közvetlen környezetét és megállapítható, hogy a környezete pénzügyminiszterestül együtt zsidó. Maga ez a tény vet világot arra, hogy az amerikai repülők ismert, biztos célzószerkezetükkel, amelyek segítségével oda vetik bombáikat, ahová éppen akarják, minderütt megtalálják a pótolhatatlan műkincseket, templomokat és műemlékeket. Rátért Ronkay Ferenc képviselő a szovjet helyzetre is és felemlítette a szovjet katonaság fejadagjának 1942. decemberében 30 százalékkal történt leszállítását, amelyet most ismét15 százalékkal csökkentettek. Amennyiben a harcoló katonaság fejadagjának csökkentésére már másodszor került sor, akkor a lakosságnak valóságban , éhínségben kell élnie. Kérdőjelként mered felénk az is, hogy Japán miért nem támad a és támadja meg a Szovjetet, amikor a tengelynek ténylegesen harcoló tagja Ennek magyarázata a japán építkezés, amely közismerten a papírházak és túlnyomórészt a könynyű építkezés hazája nem tudnaellenállani egy esetleges nagyobbarányú légitámadásnak. De ezen felül tudatában vannak a japánok annak, hogy Németország esetleges leverése után az angolok és a Szovjet Japán ellen fordulnának. Foglalkozott Bonkay Ferenc képviselő Antal István miniszter kolozsvári beszédével is, és megállapította, hogy a románok nemcsak kacsingatnak a hazatért erdélyi részre, hanem utóbb már gyűléseken is hangoztatják követeléseiket Északerdélyre. Erdély magyar volt ezer évig és ahhoz kizárólag csak nekünk magyaroknak van jogunk. Az erdélyi gondolat összenőtt a magyarsággal és azt húszéves birtoklással nem lehet idegen tulajdonnátenni. A mostani évet döntőnek jelölte meg Ronkai Ferenc képviselő. A német győzelem teljesen biztosra vehető, bár az ellenség olyan fegyvernemhez nyúlt legutóbb, amely ellenkezik a nemzetközijoggal. Hamburg bombázása alkalmával foszforral szórt végig a város lakónegyedeit. Ezeket a minden joggal ,és emberiességgel ellentétben álló vegyszereket alkalmazni az elellenségnek veszélyes kísérlet, mert a németek vezetnek a világ vegyiiparában. Országos kérdésként foglalkozott a feketepiac kérdésével. Annak a reményének adott kifejezést, hogy a magyar lakosság megérti az idők szavát, úgy az eladónak, mint a vevőnek be kell látnia azt a nagy feladatot, amely Magyarország előtt áll és önmagától kiirtja maga közül a tVk.tepiacozókat anélkül, hogy ezély csebb rendszabályokhoz kényszerülne nyúlni az államhatalom. Ez ma magyar kötelesség és minden jó magyarnak teljesíteni kell kötelességét, ha nincs más út, még a nélkülözések árán is. Ronkay Ferenc bányaügyi főtanácsos, országgyűlési kéviselő érdekes és mindenkit közelről érintő előadását állandó érdeklődéssel hallgatta a nagyszámú, közönség. Megjelent a csemegeszőlő és a görögdinnye a heti piacon Miskolc, augusztus 11. A szerdai heti piac igen nagy forgalom mellett zajlott le. Sokkal nagyobb felhozatallal, mint a hónapos vásáron. Gyümölcsöt és zöldséget hoztak fel igen nagy mennyiségben, valamint sárgadinnyét is. Újdonságként megjelent a piacon a csemegeszőlő, a csába gyöngye és a saszla. Ára még meglehetősen magas, de mint piaci újdonságot mégis szíveden vásárolta a közönség. Újabban görögdinnye is több kerül piacra, de az előrehaladott évszakhoz viszonyítva kis mennyiségben. A gyümölcspiac, árai: Alma 70 —120, körte 100—180, sárgabarack 100—180, őszibarack 100— 180, ringlószilva 120—160, bódi 40—50, vörösszilva 60—80, csemegeszőlő 2.40-4-2.80, sárgadinynye 80—100, görögdinnye 80— 100 fillér. A zöldségpiac árai: Piros paradicsom 50—60, zöldpaprika nagy kilogrammja 100—120, darabja 6—10, hegyes kg. 60—80, darabja 2—3, zödkukorica darabja 14— 20, sárgarépa, petrezselyem csomója 10—16, vöröshagyma csomója 14—20, fokharyma kg-ja 68, vöröskáposzta 10—80, fejeskáposzta 26—30, karfiol 120—180, újburgonya 30—36, nyári rózsa 34, torma 160—200, paraj 80—120, kelkáposzta 40—50, uborka 16— 40, zöldborsó 70—80, zöldbab 40 — 60, tök 8—12, cékla 34—40 fillér kilogrammonként, retek csomója 16—24, kararábé 8—16 fillér darabonként. Hivatala a Magyar Életben Petőfi Sándor nem lehet és soha sem lesz baloldali példakép, pedig az utóbbi időben baloldali divat lett Petőfi szelleméhez fohászkodni, vörös lobogók árnyékában tüntetni titokban, az ő erkölcsi és történelmi értékeivel takarózva. Petőfi maradéktalanul szolgálta korának lelkét, a szabadságot. Vállalt egy szerepet és ezt a szerepet nemcsak költészetének hatalmas tüzével szolgálta, hanem megfogta a kardot is, s mikor a magyar úgy katonai kérdés lett, megkereste a maga szerepéta harctéren és megtalálta az önfeláldozóan hősi halálban. Petőfi fel akarta szabadítani az országot a reakciós Habsburg-uralom alól és meg akarta védeni a keleti orosz seregek ellen. Vállalta az eszmét, leírta és hirdette a gondolatot, de azért nem lehet a baloldal példaképe, mert Petőfi osztatlanul az egész magyar nemzeté és rája csak azok hivatkozzanak, akik nemcsak az eszméit értik üteg és költeményeiben gyönyörködni tudnak, hanem akik élete példáját követni is merészelik. Ezt feltétlenül el kellett mondanunk éppen akkor, amikor napokkal ezelőtt emlékezett a nemzet Petőfi Sándor tragikus eltűnéséről, a Segesvár melletti csatatéren. Az ideges és öncélú közvéleményalakítás, melyet a zsidóság és a politikai baloldal szolgál és alakít, mindenkor távol esik a magyar közösségi érdek vonalától. A nemzeti közvéleményt még sok esemény fogja fodrozni, hullámossá tenni és befolyásolni, de a polgárnak is éreznie és tudnia kell, hogy a közvélemény alakításának ő is alanya és nemcsak tárgya. Csak a veszélyt is vállalni merő nemzet számíthat igazi barátokra, akit ellenségei is megbecsülnek. A sodródás politikája méltatlan a magyarsághoz és szeretnék hinni, hogy a magyar polgársághoz is. A vándormadarak szelleme nem verhet tanyát Árpád honában, Magyarországon. — Zavhureczky Ede a Zeneművészeti főiskola igazgatója, a Kormányzó Dolmány Ernő dr. a Zeneművészeti Főiskola főigazgatóját a főigazgatói teendők ellátása alól saját kérelmére felmentette. Egyben Zathureczky Edét Zeneművészeti főiskola főigazgatójává kinevezte. " — Pétain tábornagy a francia egységről. Pétain tábornagy a francia frontharcos légió megyefőnökeinek gyűlésén szót emelt s a francia egység szükségeségét, hangsúlyozta. „Ne veszítsétek el bátorságtokat. — moreit, Pétain' — a nehézségek nem legyőzhetetlenek. Bízzatok saját magatokban és legyetek egységesek. Az idegen Hatalmak Franciaországot népének egysége szerint ítélik meg.’’ A légionáriusok hosszú tüntetéssel ünnepelték a tábornagyot. KECSKEMÉT: Honfoglaláskor rabén magyar harcos sírját tárták fel A kő úr rét pusztán építkezés közben. •