Magyar Jövő, 1920. január-december (2. évfolyam, 4-299. szám)

1920-10-22 / 244. szám

2 a borsodi bányák és a munkásárdés. Sok volt a panasz az utóbbi időben a kisbányák ellen, hogy a nagybányáktól nagyobb fizetés igére­tével elcsalták a szakképzett bányá­szokat s akikkel aztán nem egyszer nem is szorosan vett bányamunké­kát végeztettek. A szénkormány biz­tosság ezzel kapcsolatban rendeleti­leg felhívta a nagybányákat, hogy minden ilyen már megtörtént és a jövőben előforduló esetet jelentse­­nek be, hogy a munkáskilépéseket revízió alá vegyék. Amint m­ost a szénkormánybiztosság miskolczi ki­rendeltségénél értesülünk, bár az erre vonatkozó rendeletet már két hete, hogy elküldték a bányáknak, mindezideig nem érkezett egy ilyen jelentés sem. Palesch Bea már főmérnök, a miskolczi üzletvezetőség szénügyi előadója ma délelőtt a borsodi szén­bányákba körútra indul. Utazásának célja a borsodi bányákban utóbb lába kapott visszaélésekkel van ösz­­szefüggésben. A bányák beléletének személyes tanulmányozása után visszatérve a szénkormánybiztosság­nak jelentést fog tenni és tapaszta­latai alapján újabb intézkedéseket kér majd a termelés fokozására, illetve a termelt szénmennyiség elosztására. Kiutalta a kormány a nyugdíjasok drágasági segélyét. Az állami nyugdíjasok ínséges helyzetének enyhítése céljából a kor­mány elhatározta, hogy a nyugdíja­sok, valamint az özvegyek és árvák részére havi drágasági segélyt enge­délyez. Bár a segélynek mértéke igen szerény, a kormány e rendelettel annyit tett, amennyit az állam zs­árt pénzügyi helyzete megenged. A drá­gasági segély azoknál, akiknek nyug­díjuk, illetve özvegyi nyugdíjuk, il­letve özvegyi nyugd­juk az évi 2400 koronát meg nem haladja, havonként 150 korona, 3200 koronáig havi 200 korona, 5000 koronáig 300 ko­rona, 6000 koronág 350, 8000 ko­ronáig 400 korona. Ha pedig a nyugdíj évi összege 8000 koronánál több, akkor a havi drágasági segély 450 korona. A rendelet szerint ezentúl a nyug­díjasok is , részesülnek családi pót­lékban Az 1920 augusztus 1 óta történt halálozások után azok, akik­nek erre igényük van, a temetkezési járulékon felül a járulék összegével egyenlő, de legalább ezer korona temetési segélyt kapnak. A rendele­tet a hivatalos lap szerdai száma közölte. A béke ratifikálása­ Kecskeméten. «Ökleim dicséretére szolgál . . ." A Kecskeméti Közlöny hasábjain jelent meg az itt következő nem ér­dektelen nyilatkozat: A „Homok" címen Kecskeméten megjelenő napilap folyó évi okt. 17-iki, 5- ik számában „A béke ratifikálás“ feliratú cikk utolsó be­kezdésében az foglaltatott, hogy „megjelent a szerkesztőség helyisé­gében egy magát Héjjas Iván fő­hadnagynak nevező egyén, aki, miu­tán fegyveres katonával az ajtót eláltatta, revolverrel támadt a magá­nosan és védtelenül holgozó szer­ MAGYAR JÖVŐ Péntek, október 22 kesztőnkre, őt revolveraggyal a fején több helyen megsebesítette, majd revolvert a homlokához szegezve, egy nyilatkozatot íratott alá, hogy a várost 24 óra alat elhagyja.“ Mivel ez a cikk több rendbeli valótlanságot tartalmaz, szerzője el­len a bűnvádi feljelentést megtettem. Addig is, míg a valódi tényállást az illetékes bíróság megállapíthatja és nekem a királyi bíróság is az elégtételt megadhatja ezen újabb aknamunka és kútmérgezés miatt, kijelentem, hogy Rakucs Lajos fele­lős szerkesztőt igenis többször pofonvágtam. Kijelentem még, hogy miután ezt az ügyet a nyilvánosság elé erősza­kolták, a királyi bírósághoz fordu­lok, amelynek idejét eddig magán­természetű sérelmemnek, tárgyalásá­val nem kívántam igénybe venni. Kecskemét, 1920 október 17 Héjjas Iván: A nyilatkozat mellett interjút is közöl kecskeméti laptársunk s abban Héjjas Iván többek között a követ­kezőket mondotta: — Valótlan az, hogy revolvert használtam. Hazugság az, hogy fegyveres katonákkal eláltattam az utat. Ellenkező eg, 6 kapdosott re­volvere v án de tanácsosabbnak látta azt elő nem venni, így az egész ügy puszta kézzel történt s csupán ökleim dicséretére szolgál, hogy re­volveragynak nézte. ­­* Külön nemzeti parlamentet követel a tótság. \ ' \ • Az az üldözés és otromba erőszak, melyet a csehek uralmuk biztosítá­sára a Tótföldön ren­dszeresítenek, a legnagyobb ellenszegülést váltotta ki a tótok vezetőinél és magánál a lakosságnál is. A sérelmek orvos­lására és a teendők megbeszélésére Hlinka, a tót néppárt vezére és Dula Máté, a tót nemzeti párt feje együttes gyűlést hívtak össze Turócz­­szent­mártonba, ahol több ezerre menő sokaság gyűlt össze. A csehek elhatározták, hogy a gyűlés megtartását megakadályoznák. Nagyobb számú fegyvertelen cseh légionistát küldtek a gyűlésre, hogy azok ott lármával, közbeszólásokkal zavarják meg a gyűlést. Ez sikerült is nekik, a lárma zavargássá, majd verekedéssé fajult s bár a tótoknak sikerült kiverni a cseh légionistákat, a gyűlést mégis lehetetlen volt megtartani. A vezetőség ekkor elhatározta, hogy a gyű­ést Ruttkán tartja meg, ahová a nép át is vonult. Ruttkán a csehek már fegyveres katonákkal akarták szétverni a gyűlést, amiből újabb zavargás lett, a tótok agyonvertek két légionis­tát, a katonák fegyvert használ­­tak, 7 tótot lelőttek, hatvanat pedig megsebesítettek. Hlinka és Dula Máté látva a ne­hézségeket, Zsolnára hívták össze a gyűlést, amelyre ezrekre menő tö­megben vonult fel a tótság, a cse­hek azonban nagyobb számú katona­sággal megakadályozták a tótoknak Zsolnára való beutazását és csak Hinka és Dula mintegy 36—40 hívének engedték meg, hogy zárt helyen tanácskozzanak. A tanácskozáson Juriga Nándor képviselőnek az indítványára elha­tározták, hogy a prágai­­nemzetgyűlésen tilta­kozni fognak a tótok üldözése, az autonómia elsikkasztása és a kisebbségi nemzetiségek el­nyomása miatt. Követelni fog­ják a cseh iskolák bezárását és a tót­, magyar , és német taní­tás szabaddá tételét. Követelni fogják a tót autonómia azonnali behozatalát és ha követeléseiket nem teljesíte­nék , a tót képviselők kiválnak a prágai nemzetgyűlésből és Pozsony­ban vagy Nagyszombatban meg­­alakítják a tótok külön nemzeti parlamentjét. ■“““»■и " Tégla-, fa- és szénhiány a menekült lakások építésénél. A Vay úti szükséglakások építése körül az utóbbi napokban több aka­dály mutatkozott amelyeket már részben sikerült a város vezetősé­gének elhárítani. Mint jelentettük, az építkezés költségére előzetesen kiutalt egy millió korona elfogyott. A hátralékos három millió kiutalását többször megsürgette már a város, mire csü­törtökön a kereskedelmi miniszter értesítette dr. Szentpáli István pol­gármestert, hogy két millió koronát folyósított a missoczi állampénztár­nál. A kiutalt összeget valószínűleg a városi főpénztár kezeli, hogy a költségek kifizetése, illetőleg utal­ványozása gyorsabban és akadály nélkül történjék. Másik akadálya a gyors építke­zésnek, hogy a téglaanyag fogytán van, mert a városi téglagyárnak nincs elegendő szene a további gyártáshoz. Ezért Szentpáli polgár­mester tegnap távbeszélőn kérte az országos szénelosztó bizottságot, hogy négy vagon szenet haladék­talanul utaljon ki Biztató ígéretet kapott, tehát remélhető, hogy a még szükséges téglamennyiséget rövide­sen biztosítani tudják. Baj van a tetőzet megépítéséhez szükséges faanyaggal is. Tizennégy vagon fát rendeltek e célra a meg­szállott felvidékről, eddig azonban csak hét vagon érkezett meg, amit már felhasználtak. Négy lakóháznak már készen áll a tetőszerkezete, azonban szarufa és léc hijján a cseréptetőt nem rakhatják fe). Érte­sülésünk szerint a megrendelt hét vagon lécanyag már Hernádcsány­ban van, de a csehek nem engedik tovább. Az építkezést vezető Báthory Ist­ván tb. főmérnök ezirányban meg­tette a szükséges intézkedéseket. Az építkezésnél a kőmű­vesmun­kálatok különben igen szépen elő­haladtak és ha a faanyag megérke­zik, kedvező időjárás mellett gyors tempóban elkészülnek az ácsmunká­­­val is SO Is ZO filléres postapénz lesz. Budapest, okt. 21. Korányi Frigyes báró pénzügy­miniszter az aprópénz kibocsátására vonatkozólag a következőket mon­dotta : — Az aprópénz kibocsájtására a postatata kerékpénztár kapott újabban megbízást és az intézet egyenlőre 50 és 20 filléres papír váltópénzeket fog forgalomba hozni, miáltal a vá­rosok által tervezett pénz kbbocsáj­tása feleslegessé vált. SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET. Az Obsitos. Bakonyi Kálmán pompás magyar operettét az Obsitost elevenítette fel csütörtökön a színház. A drámai erővel teljes darab, amelynek meséje a régi elnyomatás idejéből való, a kedves, színes dallamokkal értékes zene mind indokolttá teszi az Obsi­tos felújítását, amelyet elég jó elő­adásban kaptunk. Rokonszenves ob­sitos volt Örvössy, aki énekben, játékban egyaránt jó munkát végzett Koronkay Rózsi kis szerepébe is sok szint és értéket vitt. A humort képviselő Százszorszép familiiából elsősorban Mikót kell megdicsérni, aki közvetlen fegyelmezett játékával kabinet alakítást nyújtott. Rátkai in­kább szerepével, mint játékával tar­totta derültségben a közönséget. A Százszorszép család —Helvey, Rátkai, Mi­kó — második felvonásbeli be­lépőjét háromszor me­ismételtette a közönség. Helvei, Herczegné, Gáspár és Tibor kezében voltak még na­gyobb szerepei. Az erős félház jót mulatott a darabon, amelyet Rátkai rendezett. (b. a.) A Mikes színjátékra, melyet va­sárnap, a menekülte­? javára rende­zett propaganda nap estéjén ad elő a miskolczi műkedvelők köre, seré­nyen folynak a próbák a Nemzeti Kaszinó kistermében. A darabot Ti­bor Dezső rendezi. A díszelőadás programmja annyi­ban megváltozik, hogy dr. Székely­­hidy Ferenc nem jöhet le Miskolcra, mivel szombaton este fel kell lépnie az Operában Helyette Sándor Erzsi fog énekelni, akinek így két száma lesz a műsoron. A d­ázelőadásra a Műkedvelők Köre külön színházi lapot ad ki. A Liliom péntek esti reprizét tejesen készen várja már a prózai együttes A főszerepek Kondráth Lona, Sinkó Gizi, Thuróczy, Gáspár, Lóránt, Herczeg, Mikó kezében van­nak. Rendező Neményi László. Keringő szerelem a színház leg­közelebbi operett-bemutatójának a címe. A pompás operett, amely Bu­dapesten is nagy sikert aratott, Helvei Erzsivel, Forró Margittal, Lóránt, Kardos és Ratkaival a fő­szerepekben kerül csütörtökön színre. A Semsey-Bottlik ügy, Budapest, okt. 21. A Semsey Bottlik afférból kifolyó­lag tárgyalások indultak meg, ame­lyeken Semsey megbízásából Pong­rácz Jenő gróf és Abonyi huszárez­redes, Bottlik részéről Balla Aladár és Barla Szabó József vettek részt. A tárgyalás során Semsey megbí­zottai a fegyveres elég étel adását megtagadták és becsületbíróság dön­tését kérték az elégtételadás módjára nézve. Bottlik segédei ehhez hozzá­járult­ak, minek következtében mind a két fél megnevezte a becsületbíró­­ságnak általa delegált tagjait. Úgy értesülünk, hogy Semsey Károlyi József grófot és Váradi István hu­szárezredest, Boltsik Palugyai Móri­cot és Gaál Gasztont nevezi meg a becsületbiróság tagjaiul. A becsület­­bíróság a napokban ül össze. Csonka-Magyarország — nem ország, Egész-Magyarország — magyorszá­g --------------------------1------------m—ír I пиши I ni■■ шиши h­ír

Next