Magyar Jövő, 1920. január-december (2. évfolyam, 4-299. szám)
1920-01-29 / 23. szám
2 / Hírek a megszállott Felsőmagyarországról* — Levél a szerkesztőhöz — Kassa, 1919 december hó. Igen tisztelt Szerkesztő Ur! Már régen készülök a Magyar Jövőnek levelet írni, de mindég halogattam, mert mostanában igen szigorú a határzár s nagyon kell vigyázni, nehogy ellenséges kezekbe kerüljenek a boldog meg nem szállt területeknek szóló tudósítások. v Bizony erősen megszorították a határzárt, mert a csehek nagyon félnek a magyar offenzívától. Egyre tűrhetetlenebb lesz a már egy éves megszállás, mert éppen ma december 29. volt a cseh megszálló csapatok bejövetelének évfordulója. Ez alkalmat is felhasználta dr. Fábry Pál csupán, hogy vérig sértse a szenvedő kuruc város nemzeti érzését. A cseh hordák bevonulásának évfordulóját Kassa város „nemzeti és hivatalos ünnepnapjává“ nyilvánította, még pedig azzal, hogy „ bizonyára Kassa város egész közönségének egyetértésével találkozik“, mikor ezt teszi. Hogy mennyire találkozott a zsupán úr a polgárság egyetértésével, arról utólag maga is meggyőződhetett. Ezen a napon a máskor oly forgalmas város, mintha kihalt volna, az utcákon alig mutatkozott egy pár ember, a déli korzó is elmaradt, mindenen és mindenkin meglátszott, hogy a nagyságos fejedelem II. Rákóczi Ferencz városa a zsupáni rendelet ellenére gyászol. Most már kérni sem merték dr. Fischer Colbrie megyéspüspököt, hogy ő celebrálja a misét, mert a cseh állam fennálásának egy éves évfordulója alkalmával, okt. 28-án a polgármesternek erre vonatkozó kérelmét a megyéspüspök mélyen felháborodva azzal utasította vissza, hogy ő mint magyar ember csak gyászmisét mondhatna ezen a napon. Természetes, hogy sem a Dómba, sem más templomba egyetlen kassai polgár sem ment el, a „kassai“ polgárságot dr. Fábry Isupán és a cseh hivatalok vezetői s a fegyelmi felelőség terhe alatt kirendelt hivatalnokok képviselték. Ide hívhattak volna meg egy antant bizottságot, itt láthatták volna, hogy mennyi Kassának a cseh érzelmű lakossága. Kassának egyetlen egy polgára sem hallgatta meg még csak kíváncsiságból sem Murgac úr ünnepi beszédét. A délutáni műkedvelői szinielőadáson szintén a katonaság volt a kizárólagos hallgatóság. Jellemző az is, hogy Henreque francia generális, ki az ünnepségre szintén hivatalos volt „más elfoglaltságára" való hivatkozással, kimentette magát. A legújabb zsupáni rendelet a kereskedőkhöz ismét érzékeny sérelem a magyar kereskedőkön. Csak nemrég rendelte el a zsupán, hogy minden cégtáblának csehül kell írva lenni és most ismét egy lehetetlen rendelettel kedveskedett nekik. Elrendelte ugyanis: 1. hogy minden üzletben legalább egy cseh-tótul tudó egyént kell alkalmazni; 2. hogy ez a rendelet minden üzletben, lehetőleg a bejáróajtó ablakán láthatólag kifüggesztendő ; 3. hogy a rendeletet be * E levél kerülő , utakon csak nemrég jutott kezeinkhez. Érdekes és tanulságos részletei aktualitásuktól mit sem vesztettek. Leközöljük okulásai sokaknak. A szerk. nem tartó renitens kereskedő üzlethelyiségét elrekvirálják és olyan üzletembereknek adják át, akik garantálják, hogy korrektül fognak eljárni. Egy újabb sérelem a magyarságon, a vállatok nostrifikációjáról szóló miniszteri rendelet. E szerint oly vállalatok, amelynek Cseh-tót ország területén működnek, de székhelyük külföldön van, tartoznak székhelyüket és gazdasági vezetést a Cseh-tót állam területére áthelyezni. Minden alkalmat és módot megragadnak a csehek a megszállt területek magyarságának, de különösen a keresztény magyarság megtörésére, de az minden sérelem és megaláztatás dacára dacosan és szilárdan ellenáll. A megszállott területek keresztény társadalma is felismerte, hogy a keresztény világnézetet csak úgy tudja diadalra juttatni, ha mindnyájan egy kifejezett keresztény pártban a keresztény szocialista pártban tömörülnek. A párt szervezése az egész Felvidéken erélyesen és eredménnyel folyik, ami különösen a keresztény intelligencia és a papság érdeme. Nagyon figyelemre méltó és örvendetes jelenség, hogy társadalmi téren is sikerült a kassai kereszténység erőit tömöríteni a keresztény társadalmi kör keretében, amely tudományos felolvasásokkal és társas összejövetelekkel igyekszik az erőket összetartani. A zsidóság magatartásán sok a kritizálni való. Nagy része teljesen megfeledkezve magyar mivoltáról, mint zsidó nemzeti kisebbség igyekszik gyorsan a cseh-tót állam kereteibe beleilleszkedni. Nemrégiben megalakították a tótországi zsidók szövetségét (Prágában zsidótávirati irodát is állítottak fel), amely a legutóbbi ülésén elhatározta, hogy a legközelebbi választásokon, mint zsidópárt, fog résztvenni. Ezen zsidó népszövetséghez már eddig is 70 izraelita hitközség csatlakozott, Tótország (?) többi városában részben már megalakultak, részben pedig most alakulnak a helyi intéző bizottságok („Zidosske správy« 35. sz) . A magyarországi zsidóüldözésekről ?) a legvadabb hirek vannak elterjedve s ezeket a Magyarországról ide »menekült nemzetközi zsidók terjesztik tendenciózusan, támogatva az itteni szabadkőműves s radikális sajtó által, amelynek szintén nem igen van Ínyére a magyarországi keresztény kurzus Horthy neve nemcsak a cseheknél de a zsidóságnál is félelmét gerjeszt. (folyt, köv.)lyesléssel fogadták ezt a javaslatunkat. Tegnap felkerestük dr. Mázy Engelbert két főigazgatót, aki az iskolák bezárásának a kérdésében a következőket nyilatkozta : — Az ellenőrzésem alá tartozó tanintézetekben, sajt hatáskörömben rögtön megtettem az influenza ellen a szükséges védőintézkedéseket, így három tanulót eltiltottunk az iskola látogatásától, mert a családban influenzás betegek voltak. Egyelőre az iskolákat, addig amíg erre a hatóság fel nem hív nem záratom be. * A spanyol járványra tekintettel a katonai ügyészség egyelőre, a katonai fogházban a foglyok látogatását betiltotta.* Budapestről jelentik : A mai napig 2004 spanyol beteget szállítottak be a járványkórházba. A halottak száma 121. MAGYAR JÖVŐ Csütörtök január 29. A spanyol járvány Tegnap 12 új beteget jelentettek be. (Saját tudósítónktól.) A város közönsége nagy nyugtalansággal fogadja azokat a híreket, amelyeket a spanyoljárvány nagymérvű terjedéséről híresztelnek. Ha aggodalomra van is ok, a járvány jelenlegi méretei nem olyan nagyok, hogy ijesztő terjedéséről lehetne beszélni. Kétségtelen, mint ahogy azt tegnap is jeleztük van spanyoljárvány Miskolczon. Azt sem szabad elhallgatnunk, hogy a betegeknek a száma egyre emelkedik. Tegnap 12 új spanyolbeteget jelentettek be a miskolczi tiszti főorvosi hivatalnál. Az orvosok véleménye szerint az eddig megbetegedettek számaránya nem olyan nagy, hogy ilyen nagy városnál, mint Miskolcz, a járvány veszélyes méreteire következtetni lehetne. A város hatósága különben minden intézkedést megtesz a járvány terjedésének megakadályozására. A mai napon hirdetményeket ragasztanak ki, amelyben a lakosságot a betegség elleni védekezésről oktatják ki. A hirdetmény szerint a ragály ott terjed leginkább és legnagyobb gyorsasággal, ahol sok ember sűrűn egymás mellett, különösen zárt helyen huzamosabb ideig tartózkodik. Ez okból felhívja a közönség figyelmét : Ne látogassunk olyan lakásokat, ahol influenzában szenvedő beteg van. A tömeges összejövetelektől tartsuk magunkat lehetőleg távol. A vasutakon és villamoson, melyeken a zsúfoltság nem akadályozható meg, csak szükség esetén utazzunk. Köhögés és tüsszentés alkalmával tartsuk,zsebkendőnket a szájunk és orrunk elé. Igen veszélyes a köpködés. Szájunkat és torkunkat naponként többször fertillenítő szerrel öblítsük ki. Minden étkezés előtt pedig mossuk meg a kezünket. Ezenkívül dr. Tódor Árpád áll. rendőrségi tanácsos, a kapitányság vezetője, a városi tiszti főorvos meghallgatása után, a járványra való tekintettel fontos közegészségügyi rendelkezéseket léptetett életbe. Az erre vonatkozó hirdetményt lapunk más helyén közöljük. A járványra nézve dr. Szentpáli István polgármester lapunk munkatársának a következőket nyilatkozta : — A járvány nagymérvű terjedéséről szóló hírek túlzottak. A hatóság minden intézkedést megtett, hogy a járvány terjedését megakadályozza. Gondoskodás történt deziniciáló és gyógyszerekről. Az iskolák bezárását egyelőrenem tartom szükségesnek, mert a múlt évi tapasztalat szerint az influenza gyermekeknél és öregeknél nem lép fel. Különben az iskolák bezárásának a kérdésében, a közegészségügyi bizottság fog határozni. Ugyancsak ott fogjuk megtárgyalni még azokat a radikális intézkedéseket, amelyeket a járvány leküzdésére felétlen meg kell tennünk. A közegészségügyi bizottság ma délután 4 órakor tartja az ülését a polgármesteri hivatal tanácstermében. Tegnapi számunkban foglalkoztunk az iskolák bezárásának nagyfontosságú kérdésével. A tanügyi körökben általános de •i |ц||‘~иNoГ~Л ....... и*»*...Hl/“ n~n~ Edelényben répán él egy család (Saját tudósítónktól.) Peöcz János Szerbia földjének valamelyik tömegsírjában porlad 1914 óta. Özvegy Peöcz Jánosré Edelényben maradt. Gyötrő bánata mellett csak a gyötrő szegénysége van és seédületsen három gyermeke, két fiacskája és egy leánykája. Tizenhárom éves ma a legidősebb és a legfiatalabb nyolc. A háború ötödfél esztendeje, amely gyámolító férj és apa nélkül viharzott el árva fejük fölött, minden kereső munkára képtelen beteggé sorvasztotta özvegy Peöcz Jánosnét és a betegen vergődő anya mellett szánandó féreggé lett a három árva. Cipőjük, ruhájuk régen nincs már és alig emlékeznek az időre, amikor nyers sárgarépán kívül egyebet ettek. Értitek, emberek? Edelényben levegőtlen, dermesztő hideg odúban vergődik egy apátián család és élniakaró ösztöne napok, hetek során át nyers répát tud csak három gyermek szájába adni, hogy dacoljon a szörnyű végzetet, mely elpusztítani akarja... Segítsünk !... A miskolczi Szociális Misszió Társulat 300 koronával nyitja meg az adakozók sorát. Adományokat közvetítésre elfogad a Misszió-Társulat (Miskolcz, Horváth utca.). N Nemes Sándorné Demjanovich Márta a gyászba borult hitves, Nemes Lajos édesapa. Nemes Bertalan testvér, felesége Szathmáry Sára és leányaik Katinka és Klára, maguk és rokonságuk nevében mélyen megszomorodott lélekkel tudatják, hogy egyetlen élete célja, szeretett férje, fia, testvére, sógora és nagybátyjuk • Nemes Sándor a kerületi kormánybiztos helyettesi teendőkkel megbízott gálszécsi fő-szolgabiró " megyéjének és hazájának munkás és "hűséges fia, mindnyájunk szeretetének osztályosa élete 47., boldog házassága 24-ik évében 1920. január , 25-én este 8 órakor Miskolczon, négy napi súlyos szenvedés után elhunyt. Tetemét az avasi templomban tör- tént megáldás után Abaújszántóra visszük. Ott január hó 28-án délután 12 órakor temetjük, hogy édesanyja mellett pihenje s álmodja, örök álmát szeretteiről s a boldog hazáról. Ur Isten, rendelkezéseid okát nem kiutaljuk, bölcsességed előtt megadással hajlunk meg. ■I ianiiiwiniiMiiii—■MiiiiiwipiH I ma iiiiiiii I I 1»