Magyar Jövő, 1921. január-július (3. évfolyam, 2-172. szám)

1921-05-05 / 101. szám

Uns 2 tersissa M­AGYARJÖVŐ Előfizetési áraki szerkesztőség: Sxésii®nyi“Utea ”. (Korona-fogadó) Részévre 480- К ! Negyedévre 120-К Kiadóhivatal; Deák­-и. Я. (Magyar javanzomda) t'tílévre 240--i _Egy hóra 40—К POLITIKAI NAPILAP ГELEFONSZÁMOKi Szerkesztőség 8~в'­ ffjyes szám­ára helyben, vidéken ** pálya* “ kiadóhivatal 8”^~ ^szerkeszte 1—3­. — _____________ivaron ?. korona_________________________________________________________________________________ Nyomda 1-2. ______ Mf­ff, 1921. III. évfolyam, 101. szám. •«*»_____ Csütörtök, május 5 Andrássy angol orientációt hirdet Budapest, máj. 4. (MTI) A nemzetgyűlés mai ülését 11 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. Áttértek a költségvetési vita foly­tatására. Nagy János (egri) örömmel üd­vözli a miniszterelnököt, aki expo­zéjában olyan élesen kifejezte a ke­resztény irány szükségességét. Rideg számítással kell mérlegelni minden izgató kérdést, amely nálunk fel­merül. Ilyen a királykérdés. Ebben az a véleményem, hogy minden tü­relmetlen Habsburg ágens, minden nagyot akaró szerb, cseh vagy ro­mán ágens a mai politikai viszonyok közt a sírját ássa meg a nemzetnek. Iszonyú bűn volna a nemzet ellen, ha akár a legitimista, akár pedig a szabad királyválasztási alapon pártok alakulnának. Izgató momentum a liberalizmus kérdése is. Az a liberalizmus, mely a köz­szabadságokat megteremtette, ne­künk is kell, de más fajta nem kell. Ingató tény a sokszor hangzott jog­rend kérdése is. Európa egyetlen államában sincs még tiszta jog­rend. Nálunk azért nincs, mert igen sokan a maguk szájaize szerint szeretnék a jogrendet megvalósítani­­(Úgy van, úgy van.) Nálunk a jog­rendért a belügyminiszter és a hon­védelmi miniszter felelős. A belügy­miniszternek ismert személye, ereje, garancia a jogrend megszilárdítására. A költségvetést elfogadja a részletes tárgyalás alapjául. Gróf Andrássy Gyula a következő szónok. Azért szólal fel, hogy a nemzetgyűlés figyelmét felhívja a külpolitikai helyzetre. Be­szél a londoni konferenciáról. Ha az ott elhangzott vitákat nézzük, azt látjuk, hogy azokon meleg és rokon­szenves hang vonul végig irányunk­­ban. Az angol kormány is más hú­rokat penget, mint egy évvel ezelőtt. A hangulat Angliában annyira javult irányunkban, hogy a külügyminisz­ter helyettese a legnagyobb elisme­réssel nyilatkozott Magyarországról. Felénk fordult az angol köz­vélemény A leghatározottabban vissza kell utasítani azt a meghatározást, hogy Magyarország egy önmagától szét­ömlő alkotás volt. Ezer év óta áll Magyarország egységesen. Már ezer év előtt is a természet tartotta össze. A legnagyobb örömmel kell üdvö­zölni, hogy az angol közvélemény, amely a világ közvéleményének egyik irányítója, felénk fordul és belátja, hogy milyen igazságtalanság történt velünk. Örömmel tölt el ben­nünket az a tény, hogy ha végig­ön a leghatározotabban kijelent belem, hogy nemcsak a kisgazda­párt, hanem a többi pártok is egyenlő eréllyel azon lesznek, hogy a fehér terrort lehetetlenné tegyék, tartsák. Nemcsak a magya­rok, hanem a többi testvé­rek, a tótok, a ruthének és a németek saját egyénisé­güket kell, hogy megvéd­­hessék és ne olvasztassanak bele­ egy más idegen faj zsarnokai uralma alá. Az általános európai szabadság nevében kérjük magyar testvéreink szabadságát, a­ népek ligája csak akkor működhetik sikeresen a ki­sebbségi jog védelmében, ha a vi­lág közvéleménye támogatja. Az angol külügyi államtitkár azt mondta, hogy Magyarországnak meg kell fizetnie a háború költségeit, amely mindössze­ 8,9 ezer millió font sterling­ látszik aktuálisnak, de a kormány­nak el kell készülnie arra, hogy a magyar ipart megfelelő vámvédelem­ben is részesítse. A kis- és a kö­zép­ipar életképességét megfelelő eszközökkel lehetővé akarjuk tenni. A közsellítási szabályzatokat szigo­rúan szem előtt tartjuk. Az iparnak egyik főnehézsége a szénkérdés. Ezzel behatóan kell foglalkoznunk és különösen a munkástelepek épí­tése útján fokoznunk kell a szén­termelést. A közlekedés­­avatásáról, a szociális kérdésekről mér az álta­lános programm keretében is szó volt. A beruházások tekintetében legfontosabbak a vasúti beruházások Az államnak elsőrendű érdeke, hogy az államvasutakat arra a színvonalra emelje vissza, amelyen voltak béké­ben. Foglalkozik a kereskedelmi miniszter a vasutak villamosításának kérdésével is. Fontos a posta, a távíró és a telefonhálózat reorgani­zációja. A postai beruházások körül­belül egy milliárd koronát tesznek ki. Úgy az interpelláló képviselő, mint a nemzetgyűlés tudomásul vette a miniszterelnök válaszát. Az ülés 3 órakor véget ért, tekintünk a magyar külpolitika jö­­vőjén, akkor azt látjuk, hogy min­den, amit most ki kell tűzni célul, az angol közvélemény támogatásával történhetik. — Mi békét akarunk, mert ki­­vagyunk foraolva. Ismerjük a háború borzasztó következményeit. Tudjuk, hogy az egész világ reánk rohanna, ha újból kirántanánk még véres kardunkat. Céljaink között a legfonto­sabb az, hogy az elszakított országrészekben a kisebb­ségek jogait tiszteletben Robert Cecil az angol parlamentben azt mondta, hogy a kisebb­ségeknek módot és jogot kell adni, hogy saját ügyeiket a népek ligája elé vihessék. Sürgeti a nemzetközi bíróságok felállítását, melyek elé a panaszokat minél gyorsabban lehet vinni. Mindenki, aki az angol par­lamentben felszólalt, követelte a kisebbségek védelmét és hangsúlyozta hogy a szomszédok ezt megsértették. Ez olyan vívmányunk, amelynek­­ nem örülhetünk eléggé. Milyen legyen a magyar orientácit? A magam részéről hozzá­teszem, hogy Anglia arra is befolyást gya­koroljon, hogy a jóvátételi bizottság minél előbb állapítsa meg a káro­kat, nehogy a bizottság sokba ke­rüljön. A magyar álláspont az, hogy jogot kell biztosítani és adni arra, hogy valamely a békeszerződésben megállapíto­­ területrendezést az ér­dekelt népek akaratéval megegyezően vigyenek keresztül. A határkiigszító bizottság azon legyen, hogy ne szorítkozzék csupán arra, hogy csak egészen kis részletek rendezésére legyen utslva. A világ közvéleménye kezdi belátni, hogy óriási hibát követ­tek el akkor, amikor Magyar­­országot darabokra szakították. Merítsünk ebből erőt ahhoz, hogy kitartsunk, békésen, tör­hetetlen energiával dolgozunk, hogy testvéreinket megmentsük, hogy a velük való közös kulu­rális életet biztosítsuk. Tartsunk ki ezek mellett az alap­­elvek mellett. Ne széleskedjük el a dolgot semmiféle irányban. Amikor arról van szó, hogy merre felé orientálódjunk, azt mondom, hogy a magyar orientáció olyan értelmű legyen, hogy a világ közvéleményé­hez forduljon. Legyünk készen, hogy politikailag a felé az állam felé orientálódjunk, mely először érzi át a mi igazságunkat és támogat min­ket az elszakított terület visszaszer­zésében anélkül, hogy Európa béké­jét megzavarnék. (Taps). Az elnök ezután napirendi indít­ványt tesz, javaslatára a Ház ki­­mondja, hogy legközelebbi ülését május 6 án pénteken tartja. Ezután szünet volt. A kormány munkaprogrammja Szünet után Czeglédy Endre terjesztette elő Interpellációját a köz­munkák megindítása ügyében az összkormányhoz. Gróf Bethlen István miniszterelnök azonnal válaszol az interpellációkra. Az 1920—21. évi költségvetés, még ez előző kormány munkája és ebben még nem juthattak kifejezésre azok a termek, amelyeket a kor­mány végrehajtani akar. Az 1921 22. évi költségvetésnél abban a hely­zetben leszünk, hogy gazdasági programmot adhatunk. Addig is nagy vonásokban tájé­koztatja a Házat. Ami az iparra és a kereskedelemre vonatkozik, az ál­talános irányelvet illetőleg báró Szte­­­rényi azt említette beszédében, hogy a kormány programmja bizonyos kereskedelem- és iparellenes irány­zatot juttatnak kifejezésre. Ez telje­sen téves, mert távol áll a kormány­tól az ipar- és a kereskedelemelle­nes tendencia. Az ipar és kereskedelem terén is a szabadforgalom felé akarunk haladni. A másik kérdés az iparvé­delmi kérdés. Bár ez talán ma nem MISKOLC! MÚZEUM 11 munkásbiztosítás reformja Budapest, május 4. (MTI) A Budapesti Kerületi Mun­­kásbiztosító Pénztár húsz tagú tist­­viselői küldöttsége felkereste ma este dr. Bernolák Nándor népjóléti mi­nisztert s a tisztviselői állásuk be­töltésénél a teljes államosítást és Bénárd Ágoston javaslatának fenn­tartását kérte, Bernolák válaszában kijelentette, hogy a munkásbiztosítás rendezésé­nél feltétlenül érvényre akarja jut­tatni a nemzeti gondolatot, a ke­resztény felfogást és a szociális haladás szempontjait. Az önkor­mányzat megszüntetése azt jelentené, hogy a szociális haladás érdekeit árn­juk el. A munkásbiztosítási bíróságra vo­natkozó részt lehetőleg még a jövő héten beterjeszti. A küldöttség a miniszter válaszát megnyugvással vette tudomásul. A népjóléti miniszter szombat dél­után 5 órakor ankétet fog tartani, amelyre meghívja az összes munkás és munkaadó érdekeltségeket. Lemond ez osztrák kormány, Budapest, máj. 4. A Mayr- kabinet utolsó óráját éli. A Habsburg-törvény elvetésével csak múló győzelmet aratott Renner és Dinghofer pártja, hiszen a törvény sorsa mindössze egy szavazaton, Dernin gróf voksán múlt. A szocia­­listák és keresztényszocialisták koa­líciója elképzelhetetlen. Aligha ma­rad más hátra, minthogy a parla­mentet feloszlassák és új választá­sokat rendeljenek el.

Next