Magyar Jövő, 1921. január-július (3. évfolyam, 2-172. szám)

1921-06-10 / 129. szám

MAGYAR JOVO EMberési Arak I Itta­­m 480— К I fiegyredériv' 120— fc Шяп 240- К I Egy hórs 40'— I ägfte szAw int helyben, vidéken *t páljzs­­íTszon a koros«. Süskolcz, 1921. POLITIKAI NAPILAP ill. évfolyam, 129 szám. Szerkesztőségi Széchenyi-utca l.,(Korone-Hogidó­ Kiadóhivatal* Deák­ u. 8. (Magyar Jó*ós’ro*d*­ TE­LEFO­NSZAmOKi Szerkesztős^ 8-«6. - Kiadóhivatal S-M. - beszerkeszt« Г—M. - Nyostda 8—82. Péntek, junius 10 BORSOD Miskolc/ MUZR 1 + A közoktatá­sügy problémáit tárgyalja a nemzetgyűlés Budapest, jan. 9. (MTI). A nemzetgyűlés mai ülé­sét fél 12 órakor nyitotta meg Ra­kovszky István elnök. A kumu­sztárca költségvetési vitájának a folytatása következik. Az első szónok Gelen­csér István. Indítványt nyújt be, miszerint utasítja a nemzetgyűlés a közoktatás­ügyi minisztert, hogy a világháború történetét és a trianoni békeszerző­dés lényeges pontjait az iskolákban ismertessék. A költségvetést elfogadja. Erröö­csi és szociális nevelés Utána Giesswein Sándor szólal fel. Voltak egyesek, akik a vallás­­tanítást eltörölni kívánták. Ez tel­jességgel lehetetlen, mert erkölcs vallástanítás nélkül elképzelhetetlen. Az erkölcs tanítása nálunk csak a hittanórán történik, holott az er­kölcsi oktatást át kell vinni az ifjú­ság nevelésének minden terére. Ne­velni kell az ifjakat a gyakorlati életre is. A nemzeti nevelés mellett a szociális nevelés is szükséges, e kettőt nem szabad egymással ellen­tétbe helyezni, mert a nemzeti és szociális nevelés nincsenek ellentét­ben egymással, hanem kiegészítik egymást! Az ifjúság oktatása körül nagy hézagok vannak. Amikor a gyermek 12 évét betöltötte, egészen addig, amíg katona lesz, nem jár semmiféle iskolába. Ajánlja, hogy fejlesszék az ifjúsági egyesületeket, amelyek hozzájárulnak az ifjúság, erkölcsi és szellemi neveléséhez. Ezután a katolikus autonómiáról beszél és határozati javaslatot nyújt be, amely szerint utasítja a nemzet­gyűlés a közoktatásügyi miniszert, hogy a katolikus autonómiáról szóló törvényjavaslatot sürgősen terjessze a nemzetgyűlés elé. A tanítóképzés refomja Ezután Nagy János (egri) szólal fel : Erdélyt és a Felvidéket a magyar erkölcs és kultúra forrásait elvesztettük. A megmaradt magyar Alföldet állandóan a magyar kultúra forrásává kell tenni és ezért semmi­féle áldozattól nem szabad vissza­riadni. Javasolja, hogy a tanító jelöltek ne a négy középiskola, hanem az érettségi után menjenek a tanító­képzőbe. A keresztény vallás és erkölsi alapja az a szikla, amelyen jellemeket lehet nevelni. Ezt kell az iskolákban tanítani, mert az internacionálizmus halálun­kat jelenti. Ne hirdesse a pacifizmus politikáját senki sem akkor, amikor mindent elveszítettünk. Adják vissza, amit elraboltak tőlünk és akkor pacifisták leszünk. Kéri a kultusz­minisztert, támogassa az ipar­művészetét. A költségvetést elfogadja. Az óvónők helyzete Schlechte Margit három kérdéssel foglalkozik. 1. Rámutat a kisded­óvónők súlyos helyzetére. Kevés fizetésük folytán nehéz fizikai mun­kát is kell végezniük.­­ Rámutat arra, hogy a közgazdasági egyetem­nek még mindig nincsen állandó helyisége, holott nagyon sok paro­n üresen áll. A tanári kar sérelmei A nemzetgyűlés délutáni ülését 16 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. Csetty Ferenc az első Zákány Gyula határozati javaslatot nyújt be az alsópapság fizetésének rendezése ügyében. Kéri, hogy a két hőül­es autonómiát sürgősen valósítsák meg. Ernszt Sándor szintén az autonó­mia kérdésével foglalkozik. Az autonómia kérdése igen komplikált, azt min lehet máról holnapra meg­oldani, mivel a főkegyúri jogok nem gyakorolhatók és Róma nélkül nem lehet megoldani az autonómiát. Szükségesnek tartja azonban, hogy amit most meg lehet csinálni, lega­lább ezt hajtsák végre. És először az egyházközségek terén alkossanak valamint az autonómia kérdésében. Határozati javaslatot nyújt be, a felszólaló A legnagyobb elismerés­sel adózik Vass József kultuszmi­niszter személye iránt, aki a tanítók­­és tanárok érdekeit szívén viseli. Nagy sérelem azonban a tanárokra nézve az, hogy régen a tanároknak befolyása van az új tanárok kine­vezésére. Kéri, hogy állítsák vissza a tanároknak ezt a jogát. A had­viselt tanároknak a harctéren töltött idejének a beszámítását követeli. Kéri a kultuszminisztert, segítsen a a hittantanárok helyzetén, akik most már kapnak ugyan drágasági pót­lékot, de csak annyit mint a szolgák, mely szerint utasítja a nemzetgyűlés a kultuszminisztert, hogy az 1920. XXV­­.­c. intézkedésének megfele­lően terjesszék ki a г­u­merus klatuszt a középiskolákra is és azoktól a középiskoláktól, amelyek nem respek­tálják e rendelkezést, vonják meg az államsegélyt. Foglalkozik azután a magyar nők szereplésével a tudomá­nyos életben. És itt is kívánja a numerus klarus kiterjesztését a nőkre vonatkozólag. A lánynevelést új alapokra kell fektetni. Egyébként teljes bizodalommal viseltetik a kul­tuszminiszter iránt, kinek működé­sétől a magyar kultúra fellendülését várja. A tanítóképzés reformját a leg­messzebbmenő körültekintéssel ke­resztül akarja vinni. Az iskolákban a következő évben szén­szünet nem lesz. A pénzügyminiszter a szüksé­ges összeget a szénügyek kormány­biztosa a kellő szenet rendelkezésre bocsátja. Az alsópapság anyagi helyzetének javítását az államkin­cstér jelentékeny megterhelése nélkül valószínűleg sikerülni fog megvalósítani. A kat­­hólikus autonómia állandó tárgyalás alatt áll. Debrecenből fölemelt lélekkel jött vissza a felavatásról. O­tárt és templomot emeltek ott a keresztény és magyar faji gondolatnak. Páz­mány Péter is oltárt emelt a magyar gondolatnak a magyar keresz­tény és tudományos gondolatnak Magyarországon. Éppen ezért el­fogadja azt az indítványt, hogy a budapesti egyetemet Pázmány nevé­ről nevezzék el. (Kj­nzés és taps.) Az elnök felolvastatja a benyújtott határozati javaslatokat. Ezek közül Csukás Endre, Delenczér István, Usetty Ferenc, Szilágyi Lajos, So­­koropátkai Szabó István, Gunda Jenő és Hubert János határozati javaslatát elfogadja a Ház és ezzel a kultusztárca költségvetését általá­nosságban és részleteiben is el­fogadja Az ülés 20 órakor ért véget. A kath. autonómia kérdése A kultuszminiszter programot ad. Ezután Vass József kultuszminisz­ter szólalt fel Nem akar most hosszabb kulturprogramot adni, helyesebbnek tartja, hogy ezt az 1921/22 iki költségvetés alkalmával fejtse ki, pontonként válaszolva a vita során elhangzottakra. A mene­kült egyetemek elhelyezésénél az a gondolat vezette, hogy a főiskolai oktatásnál nem szabad termelő kő­­képességünket szűkre korlátozni. Más oldalról a főiskolai oktatást nem lehet meghagyni abban a helyzet­ben, amelyben most van. A főiskolai ifjúságnak majdnem 80 percent­­e a fővárosba sereglett, ami elsorvasztotta a vidéket. A mammutk­egyetemrendszer nem he­lyes. A budapesti egyetem fül­­tömöttségét decentralizálni kell. Ter­mészetes, hogy az egyetemek ter­melőképességét meg kell tartani, mert magyar mérnökre, orvosra, tanítóra nemcsak Csonkamagyar­­országnak van szüksége, hanem az utódállamok is rá lesznek szorulva. Daszkálokat és pópákat nem lehet a kolozsvári egye­tem tanszékeibe ültetni (viharos éljenzés) A menekült egyetemeket el fogjuk helyezni ha a nemzetgyűlés az en­gedélyt megadja. (Felkiáltások ! Meg­adjuk) A magyar művészetnek a vidéken telepeket kell felállítani, ahol a ma­gyar nép lelke termeli meg a tiszta turáni motívumokat. A magyar iparművészetet is fej­leszteni kell, mert nyugatról selejtes árukkal árasztották el az országot. A vidéken néhány száz iskolában azért nem volt tanítás, mert nem volt tanerő. A lakásviszonyok voltak főleg a szünetek okai. Országszerte az elemi oktatás egész vonalán úgy a dologi, mint a személyi viszonyla­tokba szeptemberig rendet kell csinálni. Tanerő feles számban van. A tanyákat és községeket szep­temberig ellátja tanitókkal és az is­kolákat szénnel. A magyar gyermeknek írni és olvasni, Istent dicsérni és hazát szeretni meg kell ta­nulni! (Lelkes éljenzés.) Bízik a tanitók testvéri, elszánt és nekikeseredett haza­fiságában, hogy ha nem is palotákban, de kunyhók­ban oltárt állítanak a hazának, a kunyhókból templomok lesznek. (Vi­haros éljenzés és taps.) Apponyi nyílt Mic Lodge amerikai szenátorhoz Budapest, június 9. ( A Magyar Jövő m­unkatársának telefonj­elenttse) Az amerikai magyar Népszava legutóbbi számában gróf Apponyi Albert nyílt levelet intézett Lodge szenátorhoz, az amerikai szenátus külügyi bizottságának­ elnökéhez. A történelmi nevezetességű levélben gróf Apponyi többek között ezeket írja : — Nem ért az a megtiszteltetés, hogy személyesen is bemutatkoz­hattam volna Önnek, de mégis sza­badságot veszek magamnak ahhoz, hogy az általános európai gazda­sági veszedelemmel kapcsolatban hazám zilált gazdasági állapotára az ön figyelmét felhívom. Van Európában egy olyan ország, mely­nek pénzügyi és gazdasági helyze­tét veszedelmesnek lehet mondani és pedig a békeszerződés által tör­tént tönkretétele következtében. Pe­dig abban az országban úgy poli­tikai, mint gazdasági értelemben megvan az újraépítésnek és a talpra­­állásának minden kelléke. Ez az ország Magyarország. Nem tudom, hogy meghallgatta­­tásra találok e akkor, amikor az ál­talános európai problémával kap­csolatban megpróbálom a mi ügyünk kimagyarázását, vagy azzal az ellen­vetéssel kell- e találkoznom, hogy a

Next