Miskolczi Napló, 1909. június (9. évfolyam, 123-145. szám)
1909-06-02 / 123. szám
t len káros visszahatást eredményezett a pártéletben. Hiányzott a szilárd egység, a törekvések összeegyeztetése, a közös célok felismerése. Huszthy Béla szakított ezzel a régi rendszerrel és fölismerve a közvetlen érintkezésből eredő üdvös hatást, arra törekszik, hogy a központi pártvezetőség és a vidéki kerületek között állandó és közvetlen kapcsolatot létesítsen. Ez vezette abban is, hogy a csáti gyűlésen részt vegyen. Mindenesetre helyes, ha a központi pártvezetőség és a vidéki kerületek között közvetlen kapcsolat áll fönn. Ezzel a pártszervezet nyer belső hatalomban és jelentőségben. A csáti gyűlésről alábbi tudósítás számol be: Pünkösd Hétfője mozgalmas nap volt Mezőcsáton. Ezen a napon tartotta meg a kerület népszerű képviselője, Kubik Gyula beszámolóját. Délután pedig nagyszabású népünnepélyek voltak. A beszámoló délelőtti 11 órára volt kitűzve, de már a kora reggeli órákban nagy élénkség volt Csáton. A kerület községeiből zászlós kocsikon érkeztek a választók. A Csátiak pedig fellobogózták házaikat Kubik Gyula képviselő, Kubik Bála főispán társaságában délelőtt 11 órakor fogaton érkezett Mezőcsátra. A város határán lovasbandérium várta, továbbá ott volt a polgárság nagy küldöttsége. A választók nevében Skoberda Antal kir. közjegyző meleg üdvözlő szavakat intézett a képviselőhöz, aki szíves szavakkal köszönte meg az ünnepélyes fogadtatást, hangoztatva, hogy a hódolat nem neki, hanem azoknak az elveknek szól, amelyeket képvisel. Ezután kocsikra ült az egész társaság és impozáns szép menetben bevonultak az ünnepi díszben pompázó Csátra.Az egész lakosság az utcákon volt és mindenütt, amerre a menet elhaladt, szívélyesen és lelkesen ünnepelték Kubik Gyula képviselőt. A nagyvendéglő előtt megállott a menet. Itt már akkor az egész nagy, tágas teret elfoglalta a közönség, viharos éljenzéssel üdvözölve az érkezőket. Kubik Gyula az elkészített emelvényre lépett és megtartotta beszámoló beszédét, mely a következőleg hangzik : Tisztelt Polgártársak, Kedves Barátim ! Harmadszor fakadt a bimbó, harmadszor néz a magyar gazda egyedüli reménysége fáradságos munkájának eredménye, gyümölcse elé — sajnos most is kedvezőtlen kilátással — amióta a mezőcsáti választókerület, eddigi hivatásomtól — a mérnök szűk és gazdasági érdekek munkájától — elhívott és legnagyobb kitüntetésével bizalmával tisztelt meg, hogy most már a közpályán szeretett hazánk az ország érdekeit szolgáljam a kerület képviselőjeként. Büszke önérzettel gondoltam mindig ezen kitüntetésből eredő kötelességeimre, mert tudom, hogy ezen kerület lakosainak szívében a szabadság, egyenlőség és testvériség hármas jelszavának buja tenyészetet biztosító termékeny melegágya van és így közöttünk a lelki rokonság, az eszmékért való harcban az együttérzés meg is marad. Meleg ragaszkodással és hálás érzelemmel mondok köszönetet tisztelt polgártársaimnak azon nagy megtiszteltetésért, hogy ily nagy számban jelentek meg e helyen, hazafias érdeklődésüknek adván ezúttal is kifejezést. A nemzeti akarat teljes fenségében nyilatkozott meg az 1905. év január havában tartott választások alkalmával. Váratlanul és meglepetésre felocsúdott a nemzet közösösségéből, mondhatnám elfogultságából és hatalmas, erőteljes megnyilatkozásban zárta le magáról a mindennel megalkuvó — egyedül pártérdekeinek élő — szabadelvűpárti uralmat. Az 1906. év május havára összehívott országgyűlésen, az ellentállást vezető vezérférfiakból alakult kormány támogatására kaptunk megbízatást. Külön-külön minden párt fentartotta és hirdette programját, de együttes működésére teljesítendő feladatául kitüzetett pótolni a szabadelvű párt mulasztásait és orvosolni, gyógyítni a darabontok törvénytelenségei által ejtett sebeket és húlásokat. Az egyesült coaleált úgynevezett koaációs pártok munkáját lehet bírálni, de el kell ismerni, hogy nagy szorgalmat és fáradtságot, sok hazafias készséget fejtettek ki. Legelső ténykedésük Rákóczi dicső fejedelmünk mártír szenvedések között kimúlt és messze idegenben porladozó földi maradványainak hazahozatala volt, eltörültük az emlékét meggyalázó törvényt és nevét körülsugároztuk, a magyar nép lelkében mindig meglevő dicsfény koszorújával. Törvényt alkottunk a hazai ipar pártolására, hogy a közös vámterületen az osztrák verseny dacára tudjon iparunk fejlődni, hogy nyers mezőgazdasági terményeink itthon dolgoztassanak fel legyen munkásainknak keresetük mezőgazdasági terményeinket pedig ne kelljen idegennek olcsón odaadnunk, hogy drágán hozza azt feldolgozás után vissza. Ezen segélyek a kisiparnak adandó gépek és tanácsok a gyáripar adómentességben szállítási és egyéb kedvezményekben részesül. Lelki szemeink előtt lebegett a legszegényebb néposztály sorsának javítása, enyhíteni kívántuk a kivándorlás káros nemzeti erőt fogyasztó hatásait. Megalkottuk a cseléd és a munkások betegség és balesetbiztosítási törvényt. Itt el kell ismerni, hogy e kérdés ezerfölötti nehézségei miatt az alkotott törvények nem feleltek meg a hozzáfűzött jogos várakozásnak, de a bajok enyhítésére már is történtek intézkedések és a hiányt ismerve azt orvosolni lehet. A bajok orvoslására már is történtek intézkedések a cselédtörvényre nézve abban, hogy az elemi népoktatás ingyenes lett. Munkásházak építését határoztuk el Budapesten és a vidéken, hogy a teljes vagyontalanok otthont szerezhessenek maguknak, Borsod vármegye 400-at épít. Nagy kötelesség mulasztást pótolt a törvényhozás az állami és nem állami tanítók fizetésének rendezésével, kik valóságos apostoljai a magyarságnak és hivatása magaslatán csak akkor lehet a tanító, ha nem küzd az éhenhalással. Sok lett már javítva helyzetükön, de reméljük, hogy az ország fejlődése még számos kívánság kielégítésére fog módot nyújtani. Hatalmas eszköz került a tanítói fizetés kiegészítésével a kormány kezébe. Módja van a nemzetiségi vidéken, az autonómiák dacára, meggátolni, hogy nemzetellenes tanokat és egyéb tévhiteket ojtsanak a fogékony lelkű ifjúság könnyen hivő lelkébe. Esküt tesznek az alkotmányra. Befolyás biztosíttatott a közönségnek a helyi felügyelőségek útján. Teljesen züllött állapotban találtuk a M. Á. V. üzemét, ezt az állam legnagyobb vagyonát, mely 200 milliárd állami és 700 millió magántőkét kezel. A személyzet elégedetlenül és fegyelem híján végezte munkáját. A mozdonyok rosszak, kocsi kevés, hiányos felszerelés, rövid állomások. Nem pótoltak és nem fejlesztettek semmit. Áruszállításra nem adtak kocsit, de legalább veszélyes volt utazni a folytonos balesetek miatt. Közgazdaságunkra nehezedő ezen hiányok kiküszöböléséről gondoskodni kellett a legfájóbb áldozatok útján is. A vasutas személyzet fizetését rendezni kellett, mozdonyt, kocsikat, állomásokat építni. Az első 26 millió évi kiadást, az utóbbi 300 millió befektetést igényelt, mely 1911-ig elosztva lesz felhasználva. Kassa—oderbergi állami biztosítás 46 millió. Állami vasgyárak kibővítésére 16 milliót fordítottunk és állami szénbányákat szereztünk 10 millióért, hogy a magánvállalatok a vasutakat és fejlödő ipart ki ne zsarolhassák. Vizeink hajózhatóvá tétele céljából 194 millió munkát irányoztunk elő hosszú évekre. Olcsó lesz ez által a tömeg áru szén, búza, áfa stb. szállítása. Különösen fontos ez a kerületre, melyet a Tisza és Sajó határolnak. A hajózó társulat létesítése már Jász-Nagy Kun Szolnok megye kezdeményezése és a többi vármegyék hozzájárulása útján folyamatban van, az állam is fogja támogatni. Állami vasgyárak kibővítése és a szénárak emelkedésének meggátlására 16 milliót fordítottunk. A külfölddel törvény ellenére kötött szerződéseket törvénybe iktattuk. Kötöttünk Ausztriával is vám- és kereskedelmi szerződést, nemzeti önállóságunknak kidomborításával a vám- és kereskedelmi szövetség formája helyett nemzetközi szerződés alakjában és ez az, amit a kvóta felemeléssel megfizettünk az önálló nemzeti bank felállításához újra megvásárolt jogon kívül Alkotmánybistorllékok a közigazgatási bíróság hatáskörének kiterjesztése és hatásköri bíróság felállításai sállal szereztettek. Közelről érdekel bennünket, hogy a megye fővárosát és székhelyét, Miskolcz városát, fejlődésének eredményeként külön törvényhatósággá alakította a törvényhozás. Szól ezután az adóreformról, amely lehetőleg a szegény során emberek terhein igyekezett könnyíteni. Majd így folytatja: Ezek azok a fontosabb intézkedések, melyeket a törvényhozás foganatosított és amint méltóztatnak tudni, egyiket égetőbb szükség parancsolta a másiknál, hogy az ország belső állapotában rend legyen és nyugodt munkálkodás lehetővé váljék. Kitűzött feladata lett volna még a koalítiónak az új választási reform elkészítése, de részint mert a benyújtott részleges törvényjavaslat nem biztosítja az ország vezetésében föltétlenül a magyarság fölényét és különösen mert a szabad demokratikus fejlődésnek nem nyújt biztos alapot ezen javaslat, a koalitió belső egységét megingatta és teljesen megzavarta az időhatárpont által önmagától előtérbe tolált bankkérdés. Az önálló magyar nemzeti bank megvalósításának kérdése a függetlenségi és 48-as párt 40 éven keresztül mindig vallott sarkalatos programmpontja, mégpedig nem pusztán politikai okokból hanem az körökbe, hiszen csak azt kell mondanom : újságíró vagyok ! Annyifelé vagyok hiva uzsonnára, vacsorára, hogy alig tudom számon tartani. És jelen kell lennem minden mulatságon ! Tyűh ! ha látná apa, hogy tudok mulatni ! Néha egy egész hétig nem alszom ágyban. És — ne tessék azért félni — nem árt meg. Pedig virradatkor én táncolom az utolsó csárdást, engem kísér haza muzsikálva a cigány. Mit, haza ! Dehogy! a bál után még morzsabálát csapunk s ott is a föd alá iszom az embereket. És én józan fővel megyek a redakcióba. És csak úgy dűl belőlem a tárca, meg a vers. Csak látná apa! És Erzsiké! Kár, hogy Dinesen itt mennyi nachtmuzikot kapna ! (Notabsne : azt írja apa, vigyázzak, mert azt beszélik, hogy Erzsikét valami erdélyi szolgabiróhoz akarják adni. Vigyázzak? Ugyan hogy hihet apa mindenféle pletykának ! Hiszen Erzsike már írt volna róla. S hogy tán mulattatják őt ? Hogy egy szolgabiró bomol utána ? Hát olyan nagy dolog az, Istenem ! Hadd mulasson szegény leány, hisz fiatal még !) . . . Hanem igaz ! Kérném szépen édesapa, legyen szíves ezt a pár száz forintos váltót pénzre váltani valahogy. Tetszik tudni, a reprezentálás nagyon sokba kerül. Hogy egy darabig ingyenesen kellett a lapnál dolgozni, bizony ráment az a kis pénz is, amit házvételre zsugorgattam. Aztán meg az a sok mulatságban való muszáj részvétel, cigány, pincér borravalója, itt inii, ott enni, gondolhatja apa, hogy bizony sokat fölemészt. Aztán elegánsan is kell járnom, két három szalonruhát kell készen tartanom. (Folyt. köv.) MISKOLCZI NAPLÓ Miskolcz, 19C9. junius 2. * ÚjAít Országos Gyermekvédő Liga Nem ajándékoz, minden sorsjegye nyer nem kockáztat. A legkisebb nyeremény valódi arany v. ezüst tárgy. 400,000 sorsjegy 400,000 arany és ezüst nyeremény. Főnyeremény 20,000, 4,000, 3,000 stb. kor. értékben. Ara: Egy korona 50 fin. Kapható FERENCZI B. könyvkereskedésében. i