Miskolczi Napló, 1920. október (20. évfolyam, 226-252. szám)

1920-10-22 / 244. szám

5920 Péntek, oHíber 22 XX évfolyam, 244. (5578.) szám 1 H4fizetési árak úgy helyben, mint vidékre: Egész évre 300 korona minden Félévre . . 150 korona tejaf­rusitónál! Negyedévre 75 korona POLITIKAI NAPILAP Felefőn szerkesztő : FEHÉR ÖDÖN Kiadóhivatal: Miskolcz, Hunyadi­ utca 2. szám. Telefon: Uj Szerkesztőség: Miskolcz, Erzsébet­ tér 1. szám. Telefon: 34-­­ A lap szellemi közleményei a szerkesztőséghez, elő­fizetések és hirdetések a kiadóhivatalhoz intézendők A pénzügyminiszter és az új cukorárak. (Budapest.) Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter a cukor árának megállapítására vonatko­­zólan az alábbi nyilatkozatot tette egy újságíró előtt: — Csak a tegnap esti lapoktól értesültem, hogy Ereky Károly a nemzetgyűlés tegnapi ülésén a cu­kor árának megállapítása ügyé­ben a parlamenti szokástól elté­rően nem engem, hanem a minisz­terelnököt interpellálta meg. A cu­kor ára még nincsen megállapítva, a tárgyalások folynak és erre vo­natkozólag egy szaktanácskozást hívunk egybe, amely hétfőn ül össze. Az, hogy a minisztérium egyik főtisztviselője állapította volna meg a cukor árát az én tud­tom nélkül, ferde beállítás. A tá­­­madásnak arra a módjára, amely­­lyel Ereky a nemzetgyűlésben a minisztérium egyik régi főtisztvi­­selőjét alaptalanul gyanúsította meg, csak azt jegyzem meg, h­ogy az ilyen becsületben való gázolás csak annak elkövetőjét á­lllhatja kétes világításba. Tőzsde, (Budapest.) Előtőzsde. Valuták: Napoleon 1160—55, Dollár 397—98­5, Francia frank 2710—20, Márka 574—72, Lira 1560, Rubel 352—46, Lei 705—695, Sokol 467—70, Korona dmár 1125—28, Lengyel márka 157—63. Érték­papírok : Hazai Bank 765, Magyar Hitel 1860—75, Magyar Angol 1025—30, Magyar Olasz 530—40, Osztrák Hitel 1030—20, Salgó 7750—175—900, Rima 4050-4120, Első budapesti, gőzm. 4300—75, Gizella 1950, Észak magyarországi 3350, Szászvári 3875, Magnezit 1600, L°vante 4755, Tröszt 1910, Csáky 1400—30, Délivasut 2150— 80, Államvasut 5450—25, Fa­gyver 1690, Láng 1080—75, L­oták 512— 02, Schi­ck 900, Osztrák gőz 4900, Baróti 1610, Kiotild 4100, Ma­gyar cukor 14900, Gummi 3425, Magyar vasútforgalmi 1900. (Zürich.) MTI. D vizenyitás: Ber­lin 9, N­­york 6.33, Milánó 23­80, Prága 7.75 Budapest 1­70, Bécs 2.15 Oszt­rák 1.75, Bukarest 1080, Varsó 2.25. (Budapest.) Zárlat: Arany 20 frank 1110—40, font 1330—80, leva 530—60, dollár 380—405, francia frank 2680—2750, márka 555 —75 lira 1520—70, osztrák korona 95—100, rubel 335—55, lei 680—700, sokol 475—85, svájci frank 5800—6200, korona dinár 1120—60, frank dinár 1110—50, lengyel márka 140—150. Apponyi a belső politikai helyzetről és a La­uda­u- ügyről (Budapest.) Apponyi Albert gr. a Magyar Hírlap munkatársa előtt nyilatkozott. Arra a kérdés­re, igazak-e a hírek, hogy akcióba lép, Apponyi ezeket mondotta: — Azon kérésüknek, hogy a po­litikai helyzetről nyilatkozzam, nem tehetek eleget. Mert nemzet­gyűlési képviselő lévén, a nemzet­gyűlést tartom a helynek, ahol nyilatkozni kell, annak idején, ha elérkezettnek látom az időt. Utób­bi időben azért tanúsítottam teljes tartózkodást, mert az új erőknek és csoportoknak azt a természet­szerű kívánságát, hogy ők vezes­sék a nemzetet a kibontakozás út­ján, teljes mértékben honorálni kí­vántam. Mivel azonban sajnos, nem látom helyzetünk javulásának biztató előjeleit, sőt, az aggasztó tünetek egyre növekednek, lelki­ismeretem nem engedi, hogy to­vábbra is tartózkodásban marad­jak. Arról, hogy miként és mikor fogok akcióba lépni, nem nyilat­­kozhatom. Csupán azt mondha­tom, hogy azzal az objektivitással fogok cselekedni, amelyet Ma­gyarország minden hűséges fiától követelhet. A Landau-ügyről ezeket mon­dotta: — A Landau-ügy megdöbbentő. A belső viszonyokban van a hiba, nem a külügyi vezetésben. Engem az összes francia körök biztosítot­tak, hogy Magyarországgal szem­ben a francia külügyminisztérium­ban történt változás nem­ jelent semmiféle irányváltozást.­ A külügyminiszter nyilatkozik a béke ratifikálásáról, a kis entente-ról és a külügyi helyzetről. (Budapest) A Magyar Hírlap munkatársa előtt Csáky Imre gróf kü­ügyminiszter a békeszerződés ratifikálásáról, a kis entente­ról és az általános külpolitikai helyzetről így nyilatkozott: A béke ratifikálása logikus kö­vetkezménye a béke aláírásának. Semmi értelme sem volna annak, hogy a béke ratifikálásától elte hintsünk, mert hiszen ez a lénye­gen úgy sem változtatna. A rati­fikáció megtagadása legfeljebb an­­ámitás lenne. Ez azt jelentené, hogy nem akarjuk látni a valódi helyzetet. Ami a kis entente ot illeti, ha szomszédaink arra törekednek, hogy előmozdítsuk az egymás mellett való esketés lehetőségeit, akkor semmi akad­lya nincs­en annak, hogy Ma­yarország a kis entente-ot alkotó államokkal éppen olyan barátságos viszonyra lépjen, mint a­milyent a kormány a többi­­összes hatalmakkal is ápolni és kiépíteni szándékozik. Az ország külpolitikai helyzete a belső kon­szolidációval karöltve javul. Ter­mészetesen elsősorban benső rendre és nyugalomra van szük­ség, mert anélkül jó külpolitikát csinálni lehetetlen. A Landau-ügy fejleményét (Budapest.) Hader István kul­tuszminiszter Ruppert Rezső teg­napi interpellációjáról és annak hatásáról a­ következőkben mon­dotta el véleményét egy újságíró előtt: — Nem voltam jelen a beszéd elmondásakor s csa­k a végső ak­kordokat hallottam. Elolvasva, konstatálom, hogy egy igen szö­vevényes zsarolási manőverrel állunk szemben, amilyenhez ha­sonlóval a külföldi és a hazai kri­minológiában nem egyszer talál­koztunk. Ahogy Ruppert beszédé­ben se sorakoztatja a cselekményt, amint a szereplők egymás után felvonulnak, végül együtt van az egész kompánia, amint szövetkez­tek. Van közöttük olyan is, aki ka­tonai uniformisban jár. A büntető bíróságnak lesz hivatása eldön­teni, hogy a szereplők közül ki milyen mértékben van érdekelve a bűntett elkövetésében. Szerintem nem a Ház elé, hanem a bíróság elé kellett volna vinni az ügyet, mert nem a Ház, hanem a bíróság van hivatva a vétség szót kimon­dani. Amennyiben az volt a cél, hogy a nagy nyilvánosság figyel­mét hívják fel erre a bűntényre, az ilyenformán elérhető jó min­denesetre sokkal kisebb, mint az a rossz, amely nyomában jár a külföldnek adott agitációs adatok miatt. Egyébként vannak itt még homályos pontok is, amelyek az egyes szereplők személyét nem helyezik igazi megvilágításb­a Politikai jelentőségük csak annyi­ban lehet ezeknek, hogy a nem­­zet­gyűlésen újból kitűnt, hogy mennyire heterogén és fegyelme­zetlen a kormányzópárt, ami az­után nagyon megnehezíti a kor­mány helyzetét. Nem hiszem azon­ban, hog az esetnek a párt és a­ kormány helyzetére momentán kö­vetkezményei lennének. (Budapest.) A nemzetgyűlés teg­napi ülésén Ruppert Rezső inter­pellációjánál Friedrich István volt miniszterelnök ezt kiáltotta közbe: — Ez csak az­ első felvonási A következőket majd én szolgálta­tom­ .­­Miután ebből a közbeszólástól arra lehet következtetni, hogy Friedrich István a Landau-ügyben elhangzott interpellációval nem látja befejezetnek a dolgot, hanem vannak hozzáfűzni valói, egyik fővárosi lap munkatársa kérdést intézett Friedrich Istvánhoz, aki a következőket mondotta: — Én a tegnapi ü­esen tényleg közbekiáltottam, hogy ez csak az­ első felvonás, a többi felvonások­­kal majd én szolgálok. Ezt hideg meggondolással mondottam s meg­ is fogom tenni. Különben a Meskó- Beniczky-féle szócsatát örömmel üdvözlöm, mert ez is egy lépés ahhoz, hogy a sötétségbe belát­hassunk. Engem nem lehet megfé­lemlíteni. Amit én magamban el­­tökélek, azit keresztül is viszel**. Amit tegnap Ruppert elmondott, semmi sem ahhoz képest, amit én fogok elmondani. Ennek az ideje­ azonban még nem érkezett el és­­mindenesetre szeretném, ha akkor még a mai kormány lenne hivata­lában. (Budapest) Landau Adolf res­télvé« halála előtt, amint Ruppert­ bejelentette, a védőügyvédek egész­ serege szorgoskodott azon, hogy a szerencsétlen embert kiszabadítsák Rupperten kívül még Darvay Já­nos dr., Z­lahi Béla dr., valamint Győző Dezső dr. ügyvédeknek volt szerepük ebben az ügyben Ők jártak el az illető hatóságok­nál. Rugics Ferenc ügyvéd Dobó védője tulajdonképen nem is ön­­álló ügyvéd, hanem irodavezetője­ egy tekintélyes ügyvéd képviselő irodájának. Mintegy két hónappal ezelőtt azzal állított be főnö­kéhez, hogy néhány magánügye elintézése végett szabadságot kér, amit meg is kapott. Ekkor utazott le Izsák községbe. Később zsaro­lás miatt indult meg ellene az el­járás. Sí­pos atyja, Lászfalvi Sípos­ Gábor tekintélyes kolozsvári ügyvéd Spos Kamilló vasúti hivatalnok volt, de távoznia kellett Húsz évig, nem volt állása, 4 évvel ezelőtt jött Pestre. „Krinka“ címmel lapot s­i indított, de az 3—4 szer jelent meg. Többször emlegette, hogy a vezérkar szolgálatában áll. Röpiira­­tot is adott ki, amelyben megvá­dolt egy előkelő orvostanárt.

Next