Miskolczi Napló, 1920. október (20. évfolyam, 226-252. szám)
1920-10-22 / 244. szám
5920 Péntek, oHíber 22 XX évfolyam, 244. (5578.) szám 1 H4fizetési árak úgy helyben, mint vidékre: Egész évre 300 korona minden Félévre . . 150 korona tejafrusitónál! Negyedévre 75 korona POLITIKAI NAPILAP Felefőn szerkesztő : FEHÉR ÖDÖN Kiadóhivatal: Miskolcz, Hunyadi utca 2. szám. Telefon: Uj Szerkesztőség: Miskolcz, Erzsébet tér 1. szám. Telefon: 34- A lap szellemi közleményei a szerkesztőséghez, előfizetések és hirdetések a kiadóhivatalhoz intézendők A pénzügyminiszter és az új cukorárak. (Budapest.) Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter a cukor árának megállapítására vonatkozólan az alábbi nyilatkozatot tette egy újságíró előtt: — Csak a tegnap esti lapoktól értesültem, hogy Ereky Károly a nemzetgyűlés tegnapi ülésén a cukor árának megállapítása ügyében a parlamenti szokástól eltérően nem engem, hanem a miniszterelnököt interpellálta meg. A cukor ára még nincsen megállapítva, a tárgyalások folynak és erre vonatkozólag egy szaktanácskozást hívunk egybe, amely hétfőn ül össze. Az, hogy a minisztérium egyik főtisztviselője állapította volna meg a cukor árát az én tudtom nélkül, ferde beállítás. A támadásnak arra a módjára, amelylyel Ereky a nemzetgyűlésben a minisztérium egyik régi főtisztviselőjét alaptalanul gyanúsította meg, csak azt jegyzem meg, hogy az ilyen becsületben való gázolás csak annak elkövetőjét álllhatja kétes világításba. Tőzsde, (Budapest.) Előtőzsde. Valuták: Napoleon 1160—55, Dollár 397—985, Francia frank 2710—20, Márka 574—72, Lira 1560, Rubel 352—46, Lei 705—695, Sokol 467—70, Korona dmár 1125—28, Lengyel márka 157—63. Értékpapírok : Hazai Bank 765, Magyar Hitel 1860—75, Magyar Angol 1025—30, Magyar Olasz 530—40, Osztrák Hitel 1030—20, Salgó 7750—175—900, Rima 4050-4120, Első budapesti, gőzm. 4300—75, Gizella 1950, Észak magyarországi 3350, Szászvári 3875, Magnezit 1600, L°vante 4755, Tröszt 1910, Csáky 1400—30, Délivasut 2150— 80, Államvasut 5450—25, Fagyver 1690, Láng 1080—75, Loták 512— 02, Schick 900, Osztrák gőz 4900, Baróti 1610, Kiotild 4100, Magyar cukor 14900, Gummi 3425, Magyar vasútforgalmi 1900. (Zürich.) MTI. D vizenyitás: Berlin 9, Nyork 6.33, Milánó 2380, Prága 7.75 Budapest 170, Bécs 2.15 Osztrák 1.75, Bukarest 1080, Varsó 2.25. (Budapest.) Zárlat: Arany 20 frank 1110—40, font 1330—80, leva 530—60, dollár 380—405, francia frank 2680—2750, márka 555 —75 lira 1520—70, osztrák korona 95—100, rubel 335—55, lei 680—700, sokol 475—85, svájci frank 5800—6200, korona dinár 1120—60, frank dinár 1110—50, lengyel márka 140—150. Apponyi a belső politikai helyzetről és a Laudau- ügyről (Budapest.) Apponyi Albert gr. a Magyar Hírlap munkatársa előtt nyilatkozott. Arra a kérdésre, igazak-e a hírek, hogy akcióba lép, Apponyi ezeket mondotta: — Azon kérésüknek, hogy a politikai helyzetről nyilatkozzam, nem tehetek eleget. Mert nemzetgyűlési képviselő lévén, a nemzetgyűlést tartom a helynek, ahol nyilatkozni kell, annak idején, ha elérkezettnek látom az időt. Utóbbi időben azért tanúsítottam teljes tartózkodást, mert az új erőknek és csoportoknak azt a természetszerű kívánságát, hogy ők vezessék a nemzetet a kibontakozás útján, teljes mértékben honorálni kívántam. Mivel azonban sajnos, nem látom helyzetünk javulásának biztató előjeleit, sőt, az aggasztó tünetek egyre növekednek, lelkiismeretem nem engedi, hogy továbbra is tartózkodásban maradjak. Arról, hogy miként és mikor fogok akcióba lépni, nem nyilatkozhatom. Csupán azt mondhatom, hogy azzal az objektivitással fogok cselekedni, amelyet Magyarország minden hűséges fiától követelhet. A Landau-ügyről ezeket mondotta: — A Landau-ügy megdöbbentő. A belső viszonyokban van a hiba, nem a külügyi vezetésben. Engem az összes francia körök biztosítottak, hogy Magyarországgal szemben a francia külügyminisztériumban történt változás nem jelent semmiféle irányváltozást. A külügyminiszter nyilatkozik a béke ratifikálásáról, a kis entente-ról és a külügyi helyzetről. (Budapest) A Magyar Hírlap munkatársa előtt Csáky Imre gróf küügyminiszter a békeszerződés ratifikálásáról, a kis ententeról és az általános külpolitikai helyzetről így nyilatkozott: A béke ratifikálása logikus következménye a béke aláírásának. Semmi értelme sem volna annak, hogy a béke ratifikálásától elte hintsünk, mert hiszen ez a lényegen úgy sem változtatna. A ratifikáció megtagadása legfeljebb anámitás lenne. Ez azt jelentené, hogy nem akarjuk látni a valódi helyzetet. Ami a kis entente ot illeti, ha szomszédaink arra törekednek, hogy előmozdítsuk az egymás mellett való esketés lehetőségeit, akkor semmi akadlya nincsen annak, hogy Mayarország a kis entente-ot alkotó államokkal éppen olyan barátságos viszonyra lépjen, mint amilyent a kormány a többiösszes hatalmakkal is ápolni és kiépíteni szándékozik. Az ország külpolitikai helyzete a belső konszolidációval karöltve javul. Természetesen elsősorban benső rendre és nyugalomra van szükség, mert anélkül jó külpolitikát csinálni lehetetlen. A Landau-ügy fejleményét (Budapest.) Hader István kultuszminiszter Ruppert Rezső tegnapi interpellációjáról és annak hatásáról a következőkben mondotta el véleményét egy újságíró előtt: — Nem voltam jelen a beszéd elmondásakor s csak a végső akkordokat hallottam. Elolvasva, konstatálom, hogy egy igen szövevényes zsarolási manőverrel állunk szemben, amilyenhez hasonlóval a külföldi és a hazai kriminológiában nem egyszer találkoztunk. Ahogy Ruppert beszédében se sorakoztatja a cselekményt, amint a szereplők egymás után felvonulnak, végül együtt van az egész kompánia, amint szövetkeztek. Van közöttük olyan is, aki katonai uniformisban jár. A büntető bíróságnak lesz hivatása eldönteni, hogy a szereplők közül ki milyen mértékben van érdekelve a bűntett elkövetésében. Szerintem nem a Ház elé, hanem a bíróság elé kellett volna vinni az ügyet, mert nem a Ház, hanem a bíróság van hivatva a vétség szót kimondani. Amennyiben az volt a cél, hogy a nagy nyilvánosság figyelmét hívják fel erre a bűntényre, az ilyenformán elérhető jó mindenesetre sokkal kisebb, mint az a rossz, amely nyomában jár a külföldnek adott agitációs adatok miatt. Egyébként vannak itt még homályos pontok is, amelyek az egyes szereplők személyét nem helyezik igazi megvilágításba Politikai jelentőségük csak annyiban lehet ezeknek, hogy a nemzetgyűlésen újból kitűnt, hogy mennyire heterogén és fegyelmezetlen a kormányzópárt, ami azután nagyon megnehezíti a kormány helyzetét. Nem hiszem azonban, hog az esetnek a párt és a kormány helyzetére momentán következményei lennének. (Budapest.) A nemzetgyűlés tegnapi ülésén Ruppert Rezső interpellációjánál Friedrich István volt miniszterelnök ezt kiáltotta közbe: — Ez csak az első felvonási A következőket majd én szolgáltatom .Miután ebből a közbeszólástól arra lehet következtetni, hogy Friedrich István a Landau-ügyben elhangzott interpellációval nem látja befejezetnek a dolgot, hanem vannak hozzáfűzni valói, egyik fővárosi lap munkatársa kérdést intézett Friedrich Istvánhoz, aki a következőket mondotta: — Én a tegnapi üesen tényleg közbekiáltottam, hogy ez csak az első felvonás, a többi felvonásokkal majd én szolgálok. Ezt hideg meggondolással mondottam s meg is fogom tenni. Különben a Meskó- Beniczky-féle szócsatát örömmel üdvözlöm, mert ez is egy lépés ahhoz, hogy a sötétségbe beláthassunk. Engem nem lehet megfélemlíteni. Amit én magamban eltökélek, azit keresztül is viszel**. Amit tegnap Ruppert elmondott, semmi sem ahhoz képest, amit én fogok elmondani. Ennek az ideje azonban még nem érkezett el ésmindenesetre szeretném, ha akkor még a mai kormány lenne hivatalában. (Budapest) Landau Adolf restélvé« halála előtt, amint Ruppert bejelentette, a védőügyvédek egész serege szorgoskodott azon, hogy a szerencsétlen embert kiszabadítsák Rupperten kívül még Darvay János dr., Zlahi Béla dr., valamint Győző Dezső dr. ügyvédeknek volt szerepük ebben az ügyben Ők jártak el az illető hatóságoknál. Rugics Ferenc ügyvéd Dobó védője tulajdonképen nem is önálló ügyvéd, hanem irodavezetője egy tekintélyes ügyvéd képviselő irodájának. Mintegy két hónappal ezelőtt azzal állított be főnökéhez, hogy néhány magánügye elintézése végett szabadságot kér, amit meg is kapott. Ekkor utazott le Izsák községbe. Később zsarolás miatt indult meg ellene az eljárás. Sípos atyja, Lászfalvi Sípos Gábor tekintélyes kolozsvári ügyvéd Spos Kamilló vasúti hivatalnok volt, de távoznia kellett Húsz évig, nem volt állása, 4 évvel ezelőtt jött Pestre. „Krinka“ címmel lapot si indított, de az 3—4 szer jelent meg. Többször emlegette, hogy a vezérkar szolgálatában áll. Röpiiratot is adott ki, amelyben megvádolt egy előkelő orvostanárt.