Miskolczi Napló, 1922. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1922-01-15 / 12. szám

9 Rossz tanácsokat adtak a királynak I­ I .Súlyos hiba volt ezt a tanácsot adni őfelségének. Végzetesen rövid­látó politika volt ez, mert megköny­­nyítette az ellenünk való izgatást. Hasonlóképen nagyon helytelen volt Bethlennek az a tanácsa, amelyet őfelségének olyan irányban tett, hogy a­ választójogot a magyarul írni-ol­­vasni tudáshoz kell kötni. Mert az eldegenítette a magyar szent koronától az idegen nemzetisé­­gűeket. A demokráciát és mi annak alapján állunk ma is. Interpellációk. Andrássy délután 2 órakor még beszél. Beszédének befejezése után áttérnek majd az interpellációkra. Ti­zenkilenc interpelláció van bejegyezve. Haller István a szociáldemokrata ter­rorról, a választójogról és a párbaj­mánia ügyében Sigray Antal gróf Osztenburg azonnali szabadonbocsáj­­tása tárgyában, Szterényi József báró a lakáskérdésről, Drózdy Győző a községi elöljáróságoknak és jegyzők­nek a földbirtokreformmal kapcsolatos visszaéléseiről interpellál. Lichtenstein főispán a vas­­gyári munkásság házhelyhez juttatásáért. (Saját tudósítónktól.) Ma dél­előtt 11 órakor a Diósgyőr-vas­­gyári munkásság­ képviselői és Balázs Elemér táblabíró megje­lentek Lichtenstein László főis­pánnál, akit közbenjárásra kér­tek fel, hogy miskolczi területen házhelyhez juthassanak. Lich­tenstein László főispán a vas­gyári munkásság kérelméről a következőket mondotta a Mis­­kolczi Napló munkatársának: — A törvény nem zárja ki a szomszédos községbeli igénylők számbavételét. A vasgyári ház­helyet igénylő munkások össze­írása Miskolczon azért nem tör­ténhetik meg, mert Miskolcz vá­ros vezetősége az Országos Föld­­birtokrendezői Bíróságtól csak a miskolczi jelentkezők összeírásá­ra kapott felhatalmazást. — Éppen­ ezért azt a tanácsot adtam a vasgyári házhelyigény­l­őknek, hogy a diósgyőri jelent­kezőket maguk idözött írják ösz­­sze — természetesen szigorúan ügyelve a na, hogy csak az arra jogosultak kerüljenek bele az összeírásba. — Azután Diósgyőr községházánál készítsék el a ki­mutatást és a terveket s nyújt­sák be hozzám, hogy felterjesz­tést tehessek arra nézve, hogy a diósgyőr-vasgyári házhelyigénylő ipari munkások igénye a mis­­kolczi házhelyrendezéssel kap­csolatosan tárgyaltassák le.­­ Arra, hogy a szomszéd köz­ségbeli lakosok igen irányú ké­relemmel álljanak elő, már má­sutt is volt precedens a vidéken. A vasgyáriak a Miskolczon lakó házhelyigény­lő gyári munkások számát. 200-ra, a Vasgyárban és­ Diósgyőrben lakókét 600-ra te­szik. 800 ipari márkás elhelyezé­séről, házhelyhez juttatásáról van tehát szó. — Miután a többi miskolc­i h­ázhel­y­igénylőnek — aki nem vasgyári munkás — nem kifeje­ MISKULUZI N­API/) Szombat, 1922 január 1ró 14. zett érdeke a Vasgyár közelségé­ben való elhelyezkedés, azért a többi jelentkezőknek mindegy, hogy a város melyik részében kapnak házhelyet, de a vasgyári munkásságnak indokolt az a ké­relme, hogy a Vasgyár közelségé­ben kapjon házhelyeket. Ez pe­dig csak a miskolczi területből hasítható ki, mert a diósgyőriek a szűk völgyben a hegyek miatt másfelé terjeszkedni nem­ tud­nak, ami meg a völgyben építés­re alkalmas terület van, az mind szántóföld, amit az őstermelő kisgazdáktól elvenni nem lehet. Ezért vannak a miskolczi terü­letre utalva. A húsárak szabaddá tételét kérik a mészárosok (Saját tudósítónktól.) Szent­­páli István dr. polgármester a hús- és zsir árának újabb meg­­a­lapítása tárgyában értekezletre hívta össze a miskolczi hentese­ket és mészárosokat, továbbá Vi­dais Jánost, az árvizsgáló bizott­ság elnökét és Csontó Dezsőt, a közélelmezési ügyosztály vezető­jét. A polgármester kijelentette az értekezletnek, hogy­ a december 2-án megtartott értekezlet óta a sertéshús árában állandó esés mutatkozik. Ezt első­sorban a bu­dapesti sertéspiac árai igazol­ják. Neki tehát az a véleménye, hogy a miskolczi sertéshúsárak túl magasak, azért azokat lejebb akarja szállítani. Valamennyi megjelent mészá­ros- és hentes — és a Köztisztvi­selők Beszerzési Szövetkezetének kerületi igazgatója, Balogh Ber­talan — az árak szabaddá tételét, a szabad versenyt kívánták. Legalább január végéig, kísér­­letképen kérték az árak szabaddá tételének bevezetését. Csonti Dezső tanácsnok erre megjegyezte, hogy­ egyúttal mé­gis terjesszék elő a húsárakra vonatkozó kívánságaikat, hátha a polgár­mester a jövőre nézve is a h­úsármegál­apítás mellett dön­tene. Erre a­ mészárosok javasolták az I. rendű marhahús árát 72, a 11. rendűét 52 koronában, a borjúhús árát 90 koronában, a sertéshús árát pedig 76 korona­A polgármester erre megje­gyezte, hogy ha most, amikor az árak lefelé menő tendenciát mu­­tatnak és a mészárosok és hente­sek pedig ennek dacára is emel­ni akarják a sertéshúsárakat, ak­kor azt érik el, hogy a jövőre nézve egyáltalában nem fogja figyelembe venni a kívánságai­kat és meghallgatások nélkül fogja az árakat megállapítani. Erre többek felszólalása után azt kérték, hogy a sertéshús és zsir mai árát h­agyják változatla­nul, mert ha december m­ásodika óta volt is esés a sertés élősúly­­árában, most ismét tartósan fel­felé mennek a sertésárak, nem volna tehát indokolt, ha most szállítaná le a város a sertéshús és a zsír árát. Weisz Rezső meg­jegyezte, hogy két hét múlva úgyis felszökik a sertéshús ára, mert a kormány megengedte a 600 vagyon sertés kiszállítását. Ha ezt­ a gazdaközönség­ meg­hallja, 100 koronáért sem fogja adni a sertés élősúlyban 1 kilóját. Majd azt kérték, hogy a kóser hús kilóját 5 koronával drágáb­ban adhassák, mert a gabellát 100 koronával­ emelte fel a hit­község és a felügyeleti díj is vár­ható. Az értekezlet meghallgatása után most már­ a polgármester fog dönteni arra nézve, új ára­kat állapítson-e meg, vagy a hús­­iparosok kívánságához képest a hónap végéig próbaképen sza­baddá tegye a hús- és zsi­rárakat. Kassaynak válaszol a miniszterelnökség. (Fővárosi tudósítónktól.) Kas­­say Károly tudvalevőleg tegnap délutáni­­ eszédében azt a kije­lentést tette, hogy nem riad vissza attól, miszerint magát és barátait a választások alkalmá­val minden esetleges atrocitással szemben a külföld védelme alá helyezze. Ras­say kijelentésére a miniszterelnökség sajtóosztályán ma a következő kommünikét­­vi­ták ki: — Példátlanul álló dolog, hogy egy magyar képviselő ennyire megfeledkezzék arról a tisztelet­ről­, amelylyel nemzetének tar­tozik. R­assay, nyilatkozata már előre demindálja a magyar vá­lasztóközönségnek alkotmányo­san megnyilvánulandó akaratát a külföld közvéleménye előtt.­­ Hassa­y szándékosan megfeledke­­zik arról, hogy nem csak a nagy, hanem a kisentente képviselői is Budapesten vannak. Ügyvédek az esküdtszék visszaállításáért. (Fővárosi tudósítónktól.) A buda­pesti ügyvédi kamara legutóbbi teljes ülésén a kamara vezetősége részéről nagyjelentőségű nyilatkozatok történ­tek, melyek nemcsak jogászi, de po­litikai körökben is nagy feltűnést keltettek. Az ülés lefolyásáról a Jog­­tudományi Közlöny az alábbiakat je­lenti :­­ A budapesti ügyvédi kamara vá­lasztmányának évzáró teljes ülése dr. Pap József elnöklete alatt foglalko­zott az esküdtszék visszaállításának kérdésével és elhatározta a kamara, hogy indokolt felterjesztést intéz a kormányhoz, amelyben az esküdt­széki intézmény visszaállítását kéri az esküdtszék elé tartozó bűncse­­lekményekre, különösen pedig a sajtó útján elkövetett politikai vétségekre és bűntettekre. Az ülés befejezése előtt dr. Baracs Marcell elnökhelyettes szólalt fel és megállapította, hogy a kamara nagy­érdemű elnökének vezetése alatt minden ténykedésében arra töreke-­s­dett, hogy a jogi konszolidáció ügyét előre vigye és­­a közszabadságok visszaállítását előmozdítsa. Dr. Pap József elnök megállapítja, hogy mióta az ügyvédi kamara fenn­áll, még sohasem mutatkozott oly nagyfokú ügyvédellenes áramlat, mint a lefolyt időben. Ha ennek oka az ügyvédi karban volna feltalálható, emiatt kétségbe kellene esni, azon­ban kétségtelen, hogy ennek, oka a létező közviszonyokban rejlik, melyek az ügyvédi karban, mint a szabad­ságjogok bátor védelmezőjében, kel­lemetlen tényezőt látnak. A magyar ügyvédi kar azonban továbbra is azon az úton fogja folytatni műkö­dését, mindig nyíltan és bátran fog síkraszállani az igazság érdekében. A legszebb jutalmat pedig a teljesí­tett kötelesség öntudatában látja. A Miskolcsi Wlunk,a Testedző Egyesület nagy fájdalommal tudatja, hogy szere­tett klubtársa Kerekes Miklós­­ életének 18-ik évében, rövid be­tegség után elhunyt. Mintaképe volt a klubját fa­natikusan szerető játékosnak. Szeretett klubtársunkat vasár­nap délután 3 órakor kísérjük utolsó útjára a Petőfi­ utcai gyász­házból. Miskolcz, 1922 január 14. Emlékét örökké szeretet­­tel fogjuk megőrizni ! TŐZSDE. (Budapest. Zárlat, január 14.) (Budapest.) Terménytőzsde. Zárlat. Az árak csak nagyobbára tartottak, egy-két cikk azonban néhány pontos áremelkedést ért el. A tengeri forgalom nélkül 25 filénél megszilárdult. Ta­­kam­ányárpa és sörárpa mint­egy 10—15 vagyonnnal cserélt gazdát. A zab irányzat javult. A búza forgalma is nagyobb ará­nyokat öltött, de ez a körülmény már szilárdan hatni nem tudott. Hivatalos árjegyzések : Búza ti­­szavidéki 2175—2200, egyéb 2165 —2190, rozs 1380—1400, takar­mányárpa. 1725—75, sörárpa .1775 —1850, zab 1500—1525, tengeri 2025—200, repce 2600—2800, kor­pa, 1100—1120. A liszt és őrlemé­nyei piacának helyzete kedve­zőtlenebb, amennyiben az ala­csony árak mellett sincsen vevő. Névleges árak: 0-ás liszt vidéki márkás 37 korona ab állomás, 8­ takarmány­liszt 12 és fél ab álo­más. Budapest 82­5 Milano 2247 Berlin 285 Prága 845 Holland 189­75 Zágráb 1­105 Newyork London 515 Bukarest— 2177 Bécs 17 Párig 4220 Osztr lebélyegz. Varsó 9­17­­Bécs.­ Zárlat : Magyar korona —'— Kifizetések : Budapest —'— Tanulatlány felvétetik a Klein és Ludvig nyomdában. nap válaszul!bálés 1Farsai :ner, KisISZi tiikikelkimil naiv válásnál selymek, creppdesznek, crepp- Bi marokkón és grenadinok El Insunái a női divat áruházában,­­ Miskolcz, Széchenyi­ utca 8.

Next