Reggeli Hirlap, 1922. augusztus (31. évfolyam, 172-197. szám)
1922-08-01 / 172. szám
1922 augusztus hón, kedd 1 Miskolci, XXX. évfolyam, 172. szám Reggeli Hírlap POLITIKAI NAPILAP Előfizetési árak helyben és vidéken: Egész évre 1400'— K Negyed évre 360*— K Fél évre — 700*— K Egy hónapra 120*— K m Ara 6 korona Szerkesztőségi Miskolcz, Városház tér 22' A szerkesztőség telefonszámai 1 4-98. 6-16. Kiadóhivatal Széchenyi u. 15. Telefonsz. 6-64 Véres utcai harc Kassán Kassáról jelentik. A magyar ellenzéki pártok vasárnap délelőtt nagy gyűlést akartak tartani a Schalk-ház dísztermében. A gyűlést azonban a szláv nacionalisták erőszakoskodása miatt nem lehett megtartani. Alig, hogy Szalay László, a magyar jogpárt elnöke megnyitotta az ülést, mintegy 500 főből álló cseh tömeg rohant a terembe és egy Csernoch nevű cseh légionista kijelentette, hogy a magyaroknak nincsen joguk a magyar iskolákra, sőt ezentúl még a magyar szót sem tűrik meg a tót Kassán. A magyarság méltóságteljesen kitért a provokálás elől és tettlegességre nem kerül sor. A cseh csőcselék azonban nem elégedett meg a provokálással, végig vonult a városon és egy magyarruhás lányt inzultált. Később a kommunista ifjúmunkás cserkészek és a cseh nacionalisták, valamint a rendőrség között véres harcra került a sor. A súlyos sebesültek száma ötven, a rendőrök közül hat súlyosan megsebesülve kórházba került. Közülük az egyik agyrázkódás folytán hétfőn reggelre meghalt. A görögök "meg akarják szállni Konstantinápolyt Londonból jelentik: A görög kormány Musztafa Kemal pasához ultimátumot szándékozik intézni, amelyben Konstantinápoly megszállásával fenyegetődznek, ha nem fogadják el a szövetségeseknek a békekötésre vonatkozó javaslatait. A londoni, párisi és római görög követek újabb jegyzéket nyújtottak át, amelyben felhatalmazást kérnek Görögország részére, hogy Konstantinápolyt megszállhassa. A három kormány egyforma szövegű, merőben tagadó választ adott. Azt hiszik, hogy e válasz következtében Görögország lemond tervéről. A görögök partraszállása Rodostóban még mindig tart. A partraszállított csapatok számát mintegy 25.000 re becsülik.. . Az angol kormány megnyugtató híreket kapott Athénből. Ezek szerint a görög haderők semmiesetre semfognak a semleges zónába behatolni a hatalmak hozzájárulása nélkül. Milliós ugrások a bécsi tőzsdén Bécsből telefonáltak A bécsi tőzsdének hétfőn olyan napja volt, amely még az emelkedésekben gazdag múltban sem fordult elő. Miután nyilvánvaló lett, hogy az osztrák kormány devizarendelete megbukott és a külföldi valuták árának emelkedését semmiféle rendelettel nem tudják meggátolni, az értékpapírok is óriási módon emelkedtek. 500—600.000 koronás áremelkedések nem voltak ritkák, de egymillió koronás áremelkedések is előfordultak. Eladó egyáltalában nem jelentkezett és a kurzusok pillanatról-pillanatra százezreket ugrottak. Nem törlik el a numerus clausust A Reggeli Hírlap budapesti szerkesztősége jelenti telefonon . Hétfőn több nagyon fontos indítvány sorsáról döntött a nemzetgyűlés, így többek között a numerus clausus eltörlésére vonatkozó indítvány is szavazás alá került. A miniszterelnöknek legutóbbi nyilatkozatai, a kultuszminiszternek ismételt fogadkozásai, az egységes párt liberálisabb tagjainak biztató kijelentései után reméltük, hogy a magyar törvényhozás hatályon kívül helyezi a numerus clausust. Nem így történt. A magyar törvényhozás többsége kívánatosnak mondotta a numerus clausus érvényben maradását. Csak a liberális ellenzék állott fel a numerus clausus eltörlése ellen, ellenben a keresztény ellenzék ülve maradt és ugyancsak elvesztették bátorságukat azok az egységespárti képviselők, akik liberálisoknak vallották magukat. Ezek a folyosók 1, menekültek, akik pedig bennmaradtak köztülök, hallgattak és hallgatásuk lehetővé tette a numerus clausus továbbvirágzását. Jellemző, hogy ezek közül nagyon sokan, főleg a városi kerületekben, sorra járták a zsidó választópolgárokat és fogadalmat tettek, hogy utolsó lehelletükig harcolnak a középkori intézkedés ellen. Mikor a voksokra volt szükség, minden jót ígértek, most pedig megfeledkeztek ígéretükről. Ez a politika, amely jelszavakkal játszott a választások idején, ma megmutatta, hogy mire képes. Mandátumhoz jutottak sokan olyan kijelentések alapján, amelyeket a választók komolyan vettek, de amelyeket a képviselők, úgy látszik, csak kortesfrázisoknak tartottak. Pedig számosan vannak az egységes pártban olyan képviselők is, kiknek családi tradíciójuk is amellett szól, hogy liberálisoknak érezzék magukat. Számosan vannak olyanok, akik nem régen a numerus clausus ellen nyilatkoztak és most ezek a honatyák hozzájárultak a numerus clausus fentartásához. Biró Pálnak nem volt egyetlen szava sem a numerus clausus ellen, de Mándi Samu, Halász Móric, Berki Gyula, sőt Bottlik József és a volt munkapárt sok képviselője sem emelt szót ellene. Nem mert egyikük sem igent mondani, de nem őt sem és hallgatásukkal előidézték azt, hogy a korszerű ellenzéki indítvány megbukott. Derekasan tartotta magát a szociáldemokrata párt és a liberális ellenzék, amelyeknek tagjai egytől-egyig a numerus clausus ellen szavaztak. Sajnos, Szilágyi Lajost nem láttuk az ülésteremben, de ott volt Ugron Gábor, aki elfogadta az ellenzéki indítványt, bárhogyan is szidták azért az egységespárti képviselők. A nemzeti polgári párt, amely előszeretettel Tisza István pártjának utódjául szereti nevezni megát, sehol sem volt található. Sem Szentpáli István, sem Heinrich Ferenc nem mutatkoztak a láthatáron, amikor arról kellett dönteni, hogy legyen a numerus clausus vagy sem, pedig a választás ideje alatt másként beszéltek, nemcsak a városokban, hanem a vidéken is. Nemcsak Lukács László kelt ki a numerus clausus ellen, hanem Heinrich Ferenc, sőt Szentpáli István is és az utóbbi programmbeszédére tanú Miskolcz város egész közönsége. Miskolczon még nagyon jól emlékeznek arra, mit mondott mostani képviselőjük és milyen ígéretet tett, amikor még nem volt kezében a mandátum. Négy honatya vezette az akciót az ellenzéki indítvány ellen. Az ismeretes négyes lóhere tagjai: Fáy Gyula, Zsilinszky Endre, Eckhardt Tibor és Viczián István. Szerencséjük volt, mert sikerült megbuktatniuk Drózdy Győző indítványát. Amikor Drózdy azt kiálltotta közbe, hogy a kormánypárti képviselők a választásokon igen kedvelték a zsidókat, Fáy Gyula így replikázott: — Éppen az kellene a zsidóknak, hogy eltöröljük a numerus clausust, hogy a zsidók bejöhessenek. Még nem tartunk ott, még keresztények vagyunk. A liberális oldalról ezt vágták az egységes párt felé: — A választások alatt másként beszéltek, akkor szüksége volt a zsidók pénzére. Nagy érdeklődést keltett, hogy nem Klebelsberg kultuszminiszer okolta meg a kormány álláspontját, hanem Bethlen szólalt fel az indítvány ellen. Bethlen körülbelül ezeket mondotta : " A kormány nem tartja helyesnek, hogy a nemzetgyűlés incidentialitól foglaljon állást ilyen fontos politikai kérdésben és ezért kéri az indítvány mellőzését. Megadták amit kért. Pakots József amikor látta, hogy a többség az indítvány ellen szavaz, igy kiáltott fel: — Szégyen, gyalázat Európa szégyene. A polgári ellenzék tagjai közül a következők voltak jelen a szavazásnál : Ugron Gábor, Létay Ernő, Vázsonyi Vilmos, Beck Lajos, Hegymegi Kis Pál, Drózdy Győző, Raimprecht Antal, Pakots József. Főleg Ugron Gábor állásfoglalása keltett izgalmat az egységes pártban. Fáy Gyula így támadt rá: — A Kabonban fia a zsidók mellett ? Így szavazták le a korszerű indítványt az Urnák 1922. esztendejében, olyan kormány idején, amely azt vallja magáról, hogy progresszív, korszerű és demokratikus alapon áll. Még néhány pikáns szavazás. Leszavazták a rotációs papírra és a kiviteli engedélyekre vonatkozó indítványokat. Gömbös két indítványa közül egyiket sem szavazták meg. Az egyikben az egyetemi hallgatók intézményeire kért húszmillió koronát és érdekes, hogy az ellenzék Gömbös mellett, az egész kormánypárt ellene szavazott. Másik indítványára, amelyben azt kérte, hogy a kormány terjesszen elő kimutatást, mennyi föld van zsidó kézen, Bethlen azt válaszolta, hogy ha kiváncsi erre, menjen el a statisztikai hivatalba. Néhány indítvány, közöttük az Eckhardt-féle is, kedden kerül szavazásra. miniszterelnök és a miniszterek válaszolnak az elhangzott felszólalásokra A nemzetgyűlés hétfői ülését 11 óra után néhány perccel nyitotta meg Huszár Károly alelnök. Daruváry Géza igazságügyminiszter emelkedik szólásra. — Hébert Ede súlyos vádakat intézett a magyar bírói kar ellen, — kezdette beszédét az igazságügyminiszter. — Eddig a magyar bíróságot kihagyták a vitából, hogy annak érintetlensége csorbát ne szenvedjen. — Hébert kétségbe vonja a birói kar függetlenségét, amely támadás indokolatlan. A biróság előmenetele nem hozható kapcsolatban a függetlenség kérdésével. Korábban a mindenkori kormányok előterjesztésére történtek meg a kinevezések, két év óta azonban a fizetési osztályokba történt előlépések is automatikusan következtek. Ma bírót áthelyezni is csak saját kérésére lehet. Ellenzéki képviselők, mint Strausz István és Fábián Béla is elismerték a bíróság megközelíthetetlenségét. A bíróság helyzetén segíteni a nemzetgyűlés kötelessége. Hébert azt is kijelentette, hogy a trianoni békeszerződés amnesztiát biztosít minden, a háború óta elkövetett bűncselekményre. Nem hiszem, hogy használhat az ország érdekének a trianoni szerződés vonatkozó pontjait így értelmezni. Eddig 26200 amnesztiát adott a kormány, amelyből 25000 kommün és forradalom alatti bűncselekményre terjed ki. Hajlandó vagyok arra, hogy a kegyelmi kérvények a békülékenység szellemében intéztessenek el, de a kivételes hatalom megszűnését pótrendeletekkel kell előkészíteni. Utalt ezután arra, hogy a törvénytelen gyermekek védelméről, bírói és ügyvédi vizsgáról szóló javaslatok előkészületben vannak, a váltórevízióról és a felsőházról szóló javaslatok készen vannak. Hangsúlyozza végül, hogy minden támadás ellen meg fogják védelmezni a fennálló rendet. Bethlen István gróf miniszterelnök emelkedett azután szólásra. — Az a tény, — mondotta,hogy az indemnitás vitája igy elhúzódott, bizonyítja, hogy a házszabályok elavultak. A választások után új erő vonult fel a nemzetgyűlésbe: a szociáldemokrata párt. A kormánnyal szemben nem egységes ellenzék, de három tábor áll, azonban a kormány az ellenzék ezen gyöngeségét nem akarja kihasználni, hanem normális békét akar. Ez visszhangra talált az ellenzék körében is, amely öt pontban jelölte meg ennek ellenében kívánságait. Kívánják a politikai üldöztetések megszüntetését, a reparációt, a harmadik pont Apponyi feltétele, az tudniillik, hogy a kormány ne legyen autokratikus. Az ellenzék negyedik feltétele, hogy Lapunk mai száma 6 oldal